Lényegében egyetértek veled, bár nem vagyok nagyon otthon a sci-fi filmek világában. Inkább olvasom, és különösen szeretem Asimov és A. Clarke műveit. Náluk a számítógép még a mai fejlett technikát is mérhetetlenül felülmúlta, a robotjaikról nem is beszélve.
Ez a megfogalmazásod nagyon tetszik:
"Az Orion sorozat azért is időtálló, mert eleve nem vette magát túl komolyan, meg nem is próbált igazán tudományos alapon állni, amikor a jövő technikája jelenik meg.
Ha az emberrel (az örök emberivel) foglalkoznak, meg a társadalommal, és a többi csak díszlet, az maradandóbb.
Ha megpróbálnak technikai irányba is elmenni a jövőt illetően, akkor az általában kevésbé sikerül, később visszanézve."
Ne törődj a sok negatívval, valahol elakadt náluk/nála a tű. Hagy meg neki ezt a boldogságot, ha ennyi elég hozzá. Képzeld el, hogy ül a monitor előtt és keresi a nevedet, oszt, ha megtalálta, virtuózan lecsap a negatív billentyűre. :-D Esetleg többször is, hogy nyomósabb legyen az "érvelése". Őszintén szólva én sokáig észre sem vettem ezt a funkciót, és nem igazán hat meg + vagy - .
Amúgy igazad van: ilyen lett a világ. Mi pedig dönthetünk, megyünk-e a nyájjal vagy a saját utunkon maradunk.
"az Internet ma mar az "oszd meg es uralkodj" elvet kovetve inkabb szetforgacsol, mint osszefog"
.
Az Internet csak egy eszköz, nem követ az semmiféle elvet, az eszközt használók követnek ilyesmit.
Érdekes amúgy, hogy pont az internet vagy az okostelefon nem sok régi sci-fi műben fordul elő (Orson Scott Card Végjátékában - amit valamikor a 80'-as évek első felében írhatott - például van ilyesmi), láthatóan nem olyan könnyű kitalálni, hogy mit hoz a jövő. ("Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti.")
Az Orion sorozatban próbáltak valami különleges, jövőbeni technológiát megjeleníteni, üvegcuccokkal, a hatvanas években hatásos is volt. Mondjuk jobb is így hozzáállni az ilyesmihez, művészi alapon, mint az adott kor technikájából kiindilva próbálni kitalálni valamit, mer az nem nagyon sikerül, leragadnak az adott kor cuccainál, azt próbáljákk kicsit felturbózva kivetíteni a jövőre, és később visszanézve kicst vicces lehet az ilyesmi.
A teljesen eltérő, "üveg"-koncepció az Orionban a jobbik eset, ott nem póbáltak meg tudományosan leragadva kivetíteni valamilyen technikából kiindulva, inkább a hatásra mentek rá, egy művészibb, elszálltabb módon.
A Star Trek sorozatban viccesebb, amikor a jelentéseket úgy gyűjtik össze kis hordozható - a mai mobilokhoz hasonló - eszközökkel egy asztalon, hogy ezeket ott halomba rakják, hiogy ni, itt vannak a jelentések. Minden egyes eszközön egy jelentés. Mintha a papírdossziét simán behelyettesítenék egy-egy kütyüvel. A mai kapacitást el sem tudták képzelni, és a hálózatba szervezés se nagyon jutott eszébe senkinek a "hőskorban", sem a wifi-jellegű kapcsolatok.
Az egyedi, különálló számítógépeket egyenként programozgatták a jövőbe vetítve is a korai sci-fikben, és lyukszalagokkal, meg lyukkártyákkal kommunikáltak ezekkel... (Mondjuk például Asimov vagy Clarke szereplői legalább beszélgettek a számítógéppel.)
Pár hónapja rácsodálkoztam egy divatbemutatóról szóló video tudósításban arra, hogy kitalálták a palackból fújható ruhát, egy divattervező művész különböző színű spéci anyagot tartalmazó palackokat a modell körül forgatva, mozgatva fújta rá a ruhakölteményt, ami kifújés után megszilárdult, és a végén ollóval kicsit igazítva, a felesleget levágva kialakult a valódi öltözet.
A poén az, hogy Stanislav Lem kb. hatvan-hetven éve ezt tűpontosan kitalálta és leírta a Visszatérés című regényében.
De tényleg tűpontosan.
Lem ebben elképesztő elme volt.
(Mondjuk a Kudarc című regénye olyan, mintha nem is ő írta volna, csak valaki összedobálta, összefércelte volna korábbi novelláiból, minden irodalmi, művészi igény nélkül. Pan metron ariston. De mindegy is, ez csak egy kivéel nála. A legjobbak amúgy is azok a regényei, amikor egyesz szám első szemályben ír.)
Az Orion sorozat azért is időtálló, mert eleve nem vette magát túl komolyan, meg nem is próbált igazán tudományos alapon állni, amikor a jövő technikája jelenik meg.
Ha az emberrel (az örök emberivel) foglalkoznak, meg a társadalommal, és a többi csak díszlet, az maradandóbb.
Ha megpróbálnak technikai irányba is elmenni a jövőt illetően, akkor az általában kevésbé sikerül, később visszanézve.
Ennyi eleg volt - faraszto is, meg idom sincsen ilyenre.
Sajnos, elmult az Aranykor; amikor par evtizede indult ez a Forum, volt egy barati mag, ahol [valodi] keresztnevvel szolitottuk egymast. Meg szemelyes talalkozora is sorul kerult. Meg ha a vilagnezetunk gyokeresen kulonbozo is volt, mindig is egymast tisztelo rajongoi baratok maradtunk (ugye, Mihály? ;) Csak piszkoskodni idetantorgok nem voltak - csupan a filmsorozatot szereto rajongok, ill. a sorozat es a SF irant erdeklodok.
Sajnos, ez a vilag elmult; az Internet ma mar az "oszd meg es uralkodj" elvet kovetve inkabb szetforgacsol, mint osszefog - es a legtobb esetben inkabb sotetit, mint vilagossagot gyujt. Ma egy veretes disztopiaban elunk, egy celtalanul vergodo, onmagat kizsigerelo vilagban - es mar en is veszitem el az utopiaba, az emberiseg fejlodesebe, es az emberek josagaba vetett hitemet...
Nem akarom, hogy az Orion-hoz - ehhez a kivalo TV-sorozathoz - barmilyen negativ hozzatapadjon. Ugyhogy [egyelore/vegleg] ennyi reszemrol...
Jo kerdes (komolyan), amit tobbfelekeppen is tudom ertelmezni (es lehet, hogy egyik sem az igazi).
Negativot (emlekezetem szerint) soha senkinek nem adtam (ha ellenvelemenyem volt, annak hangot adtam.). Pozitivat sokat - viszont ujabban hiaba klikkentek ra a "+" gombra, az nem regisztralodik (csunyan mondva).
Az onertkeles szempontjabol igyekszem targyilagos maradni onmagam tekinteteben is. Az, hogy masok mit gondolnak rolam - es hogyan "mutatkozom be" masok szemeben -, az az olvaso hataskorebe tartozik. (Van azonban olyan gyanum, hogy mas lenne a fogadtatas nemelyeknel, ha uj nev alatt kezdenem kozolni a mondandomat.)
Az iment felhozott problemam azonban nem az ertekelessel van, hanem annak hianyaval. Ugyanis, ha csupan a hozzaszolo szemelye donti el, hogy a delikvens negativot ad, az nem ertekeles - az legjobb esetben eloitelet (legrosszabb esetben pedig vak gyulolet/ostobasag - ha pedig egy egy hozzaszolasra nem erkezik ellenvelemeny, csak egy "-" kilkkentes a sotetbol, akkor meg lustasag/gyavasag is :)
Ugyanez vonatkozik arra, amikor egy rajongo oldal targyat ertekelo, vagy akar magasztalo, velemeny kap [szinten a fentiek szellemeben] negativot. Ugyanis az termeszetes, hogy egy Led Zeppelin forumon Jimmy Page-et tartjak a legjobb gitarosanak, mig egy Pink Floyd oldalon David Gilmour-t. Es ezekre a zeneszekre barmely rajongo nyugodtan ramondhatja, hogy "egy isten" - meg akkor is, ha se' Page, se' Gilmour nem tud kezratetellel gyogyitani.
Latom, meg egy csatlakozott a negativ velemeny adassal. Ezek vitatkozni, erveket felhozni lathatolag nem kepesek - es csak azert adnak negativot, mert a a hozzaszolo kodneve tortenetesen "eolomea" *. Csupa rosszindulat, semmi mas - ok csak erre kepesek. (Nem adhatnak mást, csak mi lényegük.)
* Ez nem paranoia (bar Kissinger szerint a paranoiasnak is vannak ellensegei); ugyanis tobbszor megtortent, hogy csak annyiyt irtam, hogy egyetertek egy korabbi hozzaszolassal - mire ez negatvot kapott, mig az eredeti hozzaszolas nem.
Az utobbi hozzaszolasom amugy is csak puszta tenyt tartalmazott - a valosag pedig nem lehet negativ. (Mitol is lenne?! - "Oh, jaj, nekem roppant rosszul esik es felhaborit, hogy a Fold a Nap korul kering!").
Pavel Klusancev csinalt jo nehany szuper dokumentumfilmet (altalabn dramatizalt jelenetekkel megspekelve). Ezek meg Kubrick-ot is megihlettek, amikor a 2001-et csinalta. (Joggal mondhatjuk, hogy Klusancev filmjei nelkul a 2001 gyokeresen mas lett volna - fokent az uros/Holdon jatszodo jelenetek tekinteteben).
A ketszeres Oscar-dijjas trukkmester, Robert Skotak (akivel leveleztem egy darabig) nagy csodaloja volt Klusancevnek (meg talalkozott is vele). Sajnos, a rola keszult dokumentumfilmjet - lathatolag - nem fejezte be.) Az Outre magazinban megjeleno - nagyon reszletes es gazdagon illusztralt - cikksorozata a szovjet rendezorol [es mas szovjet SF filmekrol] ugyszinten nagy hirtelen maradt abba. A British Film Institute gondozasaban megjeleno Klusancev blu-ray doboz sem latott napvilagot (csatlakozva a megtorpedozott szovjet SF filmes gyujtemenyekhez).
Viszont Skotak kozremukodesevel, Pavel Klusancevrol szolo dolumentumfilm sikeresen megjelent (The Star Dreamer)
Klusancev legismertebb tudomanyos/tudomanyos-fantasztikus rovidfilmjei (kapasbol, szoval lehet meg tobb is):
- Meteorok
- Az anyag rejtelye
- Ut a csillagokhoz
- Univerzum
- Hold
- Mars
- Latom a Foldet (A cim Gagarin urben elhangzott tudositasabol van)
Ezek kozul a leglatvanyosabbak az Ut a csillagokhoz es a Hold.
Pavel Klusancev csak egy SF mozifilmet keszitette: a kivalo Viharok bolygo-jat.
lehet, hogy a Monolittal találkozó csoport nem volt ragadozó (leírás szerint mindenféle növényeket (bogyókat), meg ha tudtak szerezni mézet ettek. Nem vadásztak. űebben segített a monolit.
Az állatvilágot nem kell ölni tanítani. A ragadozók tudják hogyan kell. Nem ragadozók, mint pl csimpánzok is rendszeresen agyonverik egymást, még monolit sem kell hozzá.
"Aztán, hogy az ősemberek az első szerszámot vadászat mellett a konkurencia ritkítására is használják az nem a monolit hibája."
A monolit celja az volt, hogy az ertelmesebb fajnak utat nyisson, ami [a filmben] csak ugy valt lehetsegesse, hogy - amint irod - a konkurenciat eltavolitja... ami ugye nagyon szalonkepesnek es celszeruenk hangzik igy leirva, de megiscsak a rideg teny az, hogy olni tanitja meg az eloembert (ami ugyebat pl. a Star Trek vilagaba sem passzol bele - mar maga a beavatkozas tenye sem, nem beszelve a gyilkolasra buzditasrol).
A 2001 sokkal jobb ez a mellekvonal nelkul. Amugy Kubrick beijedt, amikor a bemutaton tucatjaval hagytak el a csalodott, vagy akar duhos nezok a vetitotermet. Gyorsan hazaszaladt, es nyomban elovette a legelesebb papirvago ollojat... Azonban a rendezo az egy fajta szakember, a vago pedig egy masik... Igy o kinyisszantotta, ami maradhatott volna, es meghagyta, ami nyugodtan mehetett volna a szemetesbe (mint pl. az emlitett majmos resz). Erdekessegkeppen, Kubrick garazsaban tartott egy kopiat az eredeti filmtekercsbol, de abszolut nem torodott vele (o ugyanis a legrosszabb filmjenek tartotta a 2001-et). Jo par eve valahonnan elokerult a kivagott kozel 20 perc, de - tiszteletbol [?] - nem hozzak nyilvanossagra.
Kubrick vagy leforgatta, vagy csak tervezte, de lett volna olyan jelenet is a filmben, ahol Dr. Floyd meglatogat egy holdi ovodat, ahol a kisgyerekek (kozottuk a rendezo ket lanya) eppen festegetnek. A 2001 - velemenyeme szerint - jobb lett volna az ilyen emberi es (szo szerint) szines jelenetekkel. (Inkabb az a resz nem kellene, ahol Poole erzelem-mentesen hallgatja szuleinek - kinos - szuletesnapi koszontojet.)
Kubrick tehat elegge meg volt zavarodva; eltert az eredetileg tervezett 3. Vilaghaborus vonaltol, de nem varta el a szalakat (vagyis maradt a majmos bevezetes). Mutatni akarta a technikai fejlodes "elembertelenito" hatasat (pl. a fentebb emlitett jelenet Poole-lal es szuleivel), ugyanakkor lefilmezte/meghagyta azt a kimondottan emberi - ambar a titkolozas miatt helyenkent kinos - jelenetet, ahol az urallomason Dr. Floyd talalkozik szovjet [!] baratjaval (pontosabban a barati hazastars noi tagjaval). Meghagyta, amikor Dr. Floyd az urallomasrol felhivja kislanyat videofonon - ugyanakkor kivagta azt, amikor az elmegy megvenni a kert jatekot. (Velemenyem szerint vagy teljesen ki kellet volna hagyi ezt a - film szempontjabol mellekszalat -, vagy teljessegeben kellett volna meghagyni az emberi vonatkozasa miatt.) Ugyszinten, meg akarta roviditeni a filmet (es meg is kurtitotta) - de meghagyta teljessegeben a film vegen a majd' feloras "csillagkapus" jelenet.
A vontatottat nem is annyira a könyvre, inkább a filmre értettem.
A régebbi filmek általában lassabbak. Van amelyiknek a lassúsága ma sem zavaro, pls Dersu Uzala, Volt Egyszer Egy Vadnyugat. Amikor legutóbb megnéztem a 2201-et zavart a vontatottsága. Persze lehet, hogy másnak műküdik és ez az én egyéni problémám.
>a monolit [altal az idegen civilizacio] tanitja meg az osembert olni
Én szerszámhasználatra tanításnak értelmeztem. Aztán, hogy az ősemberek az első szerszámot vadászat mellett a konkurencia ritkítására is használják az nem a monolit hibája. Bár előreláthatóan része a beinduló technikai fejlődésnek.
>>>"Lehet néhányan ezt szentségtörésnek fogják érezni, de a 2001 szerintem (feleslegesen) vontatott."<<<
Valoban - de en a fo problemat nem az urutazas alatti reszek lassusaganal latom (mert az latvanyos ahhoz, hogy lekosse az embert), hanem a kovetkezokben:
Eredetileg a film cselekmenyeben benne volt az is, hogy a Foldon kozben a 3. Vilaghaborura keszulnek. Tehat a 'majmos' jelenet utan - a hires hirtelen vagassal - feltuno urhajok mind katonai celt szolgalnak. Ez a szal azonban a vegleges valtozatba nem kerult bele - igy az egesz addigi hosszu oskori jelenet ertelmet vesztette. Ugyanis a levegobe feldobott csont (az elso, primitiv fegyver) atvaltozasa a modern fegyverre (atomraketat hordozo ureszkozekre) is ugrott - ami azt szimbolizalta volna, hogy hiaba a technikai fejlodes, az ember marad egy primitiv oldoklo leny.
A vegleges valtozatban a feltuno urhajok mind bekesek, a technikai fejlodes szimbolumai - amelyek megnyugtato Strauss keringore uszkalnak. Ez szerintem igy jobb is - optimistabb. De ez azt is jelenti, hogy a "majmos" - bazi hosszu, es filmes szempontbol is elegge primitiven* megcsinalt unalmas - jelenetsort (*tele van ravetiteses allokepekkel) semmi ertelme nezni. Az egyetlen megmaradt tema, hogy a monolit [altal az idegen civilizacio] tanitja meg az osembert olni, ugyszinten elegge vitathato erkolcsi mondanivalot takar - es mivel a film a pesszimista megkozelitesbol amugy is atment optimistabba, most mar ki is log a sorbol.
Szoval legjobb az egesz oskori reszt atugrani - igy a film lerovidul vagy egy fertaly oraval (es tartalmi szempontbol is inkabb javul).
Valóban vontatottnak tűnik a könyv (nekem a film nem tűnt annyira vontatottnak, lehet azért, mert olvastam már előtte), de világűrben való utazás a mai ismereteink szerint megvalósítható módon ilyen vontatott, azaz unalmas és hosszadalmas lenne. Bennem is felmerült olvasás közben, hogy milyen unalmas, de a fentebb leírtak miatt tudtam elfogadni.
Lehet néhányan ezt szentségtörésnek fogják érezni, de a 2001 szerintem (feleslegesen) vontatott.
Összehasonlításképpen a Volt Egyszer Egy Vadnyugat első jelenete, a film elejétől addig amíg Bronson végre előbukkan, hogy lepuffantsa a három másikat, több mint 11 perc. "Semmi sem történik" csak várunk és mégsem unalmas. (a többség valszeg észre sem vette milyen hosszú)
OFF: A negatív és a pozitív pontozás is leginkább azt mutatja meg, hogy a tetszést/nemtetszést nyilvánító éppen mennyire érzi jól magát a bőrében, vagyis legtöbbször egyáltalán nem az adott tárgytól, pontozott kommenttől függ.
ON: Ha jól emlékszem, sz Orionban is volt valami segédfigura, aki nyilván szarul érezte magát saját magában, és ezt a Cliff Allister McLane utálatában vezette le, és ott tett nekik keresztbe, ahol csak tudott.
Más: Amikor az Oriont először adták a magyar tévében, az első pár részt elszalasztottam, mert a sorozat címéből azt hittem, ez valami unalmas dokumentumfilm az Orion gyárról, ahol egy rokonom dolgoztt abban az időben... És a kisgyerek agyammal így asszociáltam. :)
OFF - Kiabranditalak, te "bator forumtars" (akinek lathatolag csak arra telik, hogy ra tud kattintani a 'negativ' tetszes-nyilvanito gombra egy rajongoi forum targyat tekintve pozitiv hozzaszolasara), hogy amirol itt irok, azok mind tenyeken alapulnak - ugyanis valamennyit konyitok a fantasztikus filmekhez [is]. Ha ezt nem latod, akkor talan villanyt kellene gyujtanod (bar, ahogy Sándor György mondotta volt egy eloadasa kozben akadekoskodo nezonek: 'felesleges - akkor is sotet marad!' :D
Gyorsan hozzateszem: termeszetesen a 2001 trukkjei lenyegesen jobbak az Orion-nal (aranyosan a a ket film/sorozat koltsegevel). Amire celoztam az az, hogy meg a mestermu 2001 sem mentes a hibaktol.
Egy valami azonban eszembe jutott: Kubrick ugyebar megnezett egy csomo SF filmet, mielott a 2001-be belevagta a fejszejet. George Pal Conquest of Space vagy Pavel Klusancev Ut a csillagokhoz filmje egyertelmuen visszakoszon a 2001-ben.
Ugyanakkor azt a kulonleges trukkot/effektust, hogy a csillagos hatter nem oldalt mozdul el (pl. egy szaguldo urhajo mogott), hanem felfele - igy a szokatlan "sullyedes" hatasat keltve [ami a 2001-ben akkor fordul elo, amikor Poole az urkapszulaban a holtan lebego Bowman utan megy] - azt egyes egyedul az Orion-ban lattam. (Marpedig az urbe jatszodo filmeket - talan egy-ket kiveteltol eltekintve - mind volt szerencsem latni...)
>>>"Nem szeretem amikor mindig az Orion "megmosolyogtató" technikai megoldásairól beszélnek."<<<
En sem... Ennyi erovel izekre lehetne szedni barmelyik fantasztikus filmet (beleertve a - szamomra is - nagyra ertekelt 2001 Urodusszeiat is.
Azutan, az Orion technikai megoldasai, trukkjei - az akkori szinthez merten - igenis nagyon jol kimunkaltak --- es legfokeppen: nagyon is eredetiek. A lakberendezesek/diszletek pedig a mai napig is a legtetszetosebbek a SF filmek vilagaban.
