Kedves kezdő kenyérsütők, mielőtt felteszitek a kérdést, hogy milyen gépet vegyetek vagy hogy milyen kenyeret süssetek elsőre, feltétlenül olvassátok el, kérlek, ezt a hozzászólást, ahol megkapjátok a legfontosabb infókat az elinduláshoz -úgymint gépleírásokat, tapasztalatokat és recepteket: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=67615512&t=1001728
Csak hallomásból tudok a glikémiás indexről, meg a felszívódás sebességéről. Mint mondtam, nem vagyok rákényszerülve. Viszont a búzaszem összetételét és alkotóelemeinek tulajdonságait úgy érzem alaposan áttanulmányoztam. Az biztos, hogy a búzaszem kétféleképpen védekezik. Kívülről a korpával, belülről pedig a csírát körülveszi egy olyan fehérje, ami a kórokozóknál bélbántalmat okoz. Minden egyes búzaszem így védi magát és a többi búzaszemet. Ha valaki érzékeny erre, akkor nála is jelentkezhetnek hasonló tünetek, lisztérzékenység. Amit nem értek, hogy nem igaz, hogy a korpát és a csírát nem lehet olyan más, hasonlóan nagy rosttartalmú, magas vitamin, ásványi anyag tartalmú egészséges "adalékkal" ami kiváltaná a korpát és a csírát. Ami szintén elnyújtaná a felszívódást. ha jól tudom, a korpa nem is emészthető. Ilyen megfontolásból(némi túlzással)biztos helyről származó, tiszta fűrészporral is helyettesíthető lehetne a korpa. Csak ugye ezt nem fogja dietetikus mondani, mert lelövik érte :) Én mondhatom, mert nem vagyok érdekelt a korpa-csíra bizniszben. Közhely, hogy régen csak fehér lisztből sütöttek kenyeret, a korpát disznókkal etették fel. Ma már a disznóknak sem adnám.
Nem csak az számít, hogy mennyi a fehérliszt tartalma. A felszívódás sebessége és az, hogy mennyire gyorsan emeli meg a vércukorszintet. Glikémiás index megvan?
Azért nem értem ezt az egész cukorbeteg-liszt kérdést, mert a tk. liszt 80% fehér lisztet és 20% korpa+csírát tartalmaz. Tehát, ha egy cukorbeteg megeszik tíz deka kenyeret, akkor a 8 deka fehér lisztet így is, úgy is megeszi. Mi lenne, ha eleve csak nyolc deka sima lisztet enne? Vagy: vannak rostban gazdag zöldségek(brokkoli, zeller, s.répa, f.répa, édesburgonya...). Én ezeket lereszelem, kiszárítom, kávédarálón megőrlöm és tudom, hogy 1 gr. szárított zöldség mennyi nyersnek felel meg. Ezt teszem a kenyérhez. Mondjuk én nem vagyok cukorbeteg...lehet ezért nem értem :).
végig olvastam minden hozzászólást és köszönet érte..Sok mindent megértettem, én csak kapiskálom ezeket mert nem vagyok élelmiszervegyész valamicskét a gyógyszerekhez értek mert gyógyszer vegyész vagyok csak 38 évet dolgoztam gyógyszer kutató laborokban.
Ezért aztán nem kotyogok bele a szakemberek megállapításaiba. inkább teszek fel egypár általam készített kenyérképet ezek már mind elfogytak az utolsó morzsáig remélem senkinek nem lett tőle baja.
Nem, a graham lisztben is ott a korpa. Az a különbség, hogy a mérete nincs szabályozva annyira. Egyébként pont Graham, aki kitalálta, ő is egy orvos volt és nem műkörmös.
De, ha cukorbeteg vagy, akkor neked épp tudnod kellene, hogy mennyire nem javallott a fehérkenyér.
Köszönöm a válaszod. Még a Graham-kenyér lehetne valami átmeneti megoldás, ami tudtommal csak a magbelsőt tartalmazza (keményítős rész + csíra). Igaz a csírában levő egészséges dolgok nagy része elveszik sütés közben, de legalább lassítja a szénhidrát felszívódását, ami nálam (2-es típusú cukorbetegként) fontos.
A fuzárium gombák termelik(többek között) a mycotoxinokat. Búzánál a DON az érdekes, elsősorban erre szoktuk vizsgálni. A hőkezelés szvsz. nem tünteti el. Takarmányozási célra léteznek toxinkötők de tudtommal emberi táplálkozásra nincsenek engedélyezve.
Laboratóriumi vizsgálatok szerint a toxinok 75%-a a maghéjban található...vagyis mennél jobban eltüntetik a maghéjat, annál kevesebb toxin lesz a lisztben. Ezért nem akkora buli a teljes kiőrlésű liszt-máramennyiben valóban teljes kiőrlésű és nem valami színezéknek köszönheti a barnaságát. A korpát a parasztember is a jószággal etette meg, aztán valami marketingzseni kitalálta, hogy jó drágán el lehet adni a hiszékeny embereknek csak kell hozzá egy jó történet. Innen jött az egységsugarú felhasználói hülyeség amely a fehér lisztet már egyenesen méregnek tekinti, nem gondolván végig, hogy a "teljes kiőrlésű"-ben is benne van a fehér liszt, meg még egy csomó egyéb amit nem biztos, hogy meg kellene enni.
Sajnos "táplálkozási tanácsadó" bárki lehet, az is, aki tavaly még okj-s kozmetikus volt, három éve meg bolti eladó. Aztán szokás szerint a leghangosabbra figyelnek...
A fuzárium gomba és a penész valamilyen szinten sterilizálódik sütés közben? Akár részlegesen, akár teljesen.
A Nébih ellenőrzésen megbukott cégek megússzák a dolgot pénzbüntetéssel és az eladás ideiglenes (vagy hosszú távú) visszaesésével vagy kapnak normális büntetést is? Valamilyen korlátozást vagy ilyesmi. Ezentúl rendszeresebben lesznek ellenőrizve legalább?
Vagy kifizetik a büntetést és megy minden tovább ugyanúgy?
És miből gondolod, hogy a te búzád nem lesz fuzáriumos? Megismered, ha olyan? Tudod hogy őrlés előtt hántolni is kell? Kivel hántoltatsz meg 20 kiló búzát?
Azért köszönöm a válaszod! Akkor lehet az lesz a megoldás, hogy magamnak termelem meg a búzát és megőröltetem helyben valahol.
Gyerekkoromban vetettem búzát csak úgy szórakozásból, szépen ki is kelt, nem tűnt nagy dolognak. Kertem van, kertészkedni szeretek. Havi 2 kg lisztet használunk a teljes kiőrlésűből, tehát évi 24 kg-ot kellene megtermelni. Nem tudom ahhoz mekkora hely kell?
Túl sok helyem nincs, mert paradicsomot és paprikát is ültetek. Igazából 10-15 kg terméssel már beérném, legfeljebb fehérliszttel keverném.
Érdekes, hogy cseresznyét, meggyet, epret, málnát, almát, körtét lehet venni megbízható helyről, de búzát/lisztet azt nem. Ez azért szomorú.
Teljes kiőrlésű lisztet elvből nem ajánlanék senkinek, véleményem szerint többet árt, mint használ. A régi és a jelenlegi munkám során kapcsolatba kerültünk több biotermelővel illetve biotermék gyártóval, azóta pláne nem ajánlom a bio-t sem. A tönkölybúzával is az a helyzet, hogy soha nem azért termelték mert az olyan jó, azokra a vidékekre volt jellemző ahol nem termett meg más.
Aratás után a malmok kijavázzák a búza készleteket, igyekeznek megvenni a legjobb tételeket a kereskedők elől. Ezek a készletek kitartanak valameddig aztán ha elfogynak, akkor őrölnek abból, amit épp találnak. De ahogy malmos szakemberek mondják, tőlük a felhasználók nem "jó" lisztet várnak hanem "egyformát".
Sajnos a liszt nem olyan, mint a bor, nem lehet a jó évjáratot eltárolni.
Sajnálom, hogy nem tudok segíteni.
Bácsalmáson volt egy partnerünk aki nagyon büszke volt arra, hogy válogatott búzából jó lisztet csinál, de sajnos már nem emlékszem a nevére.
Az Ecofood, Szakmári gabona cégcsoporttal is kapcsolatban voltunk, őróluk alant olvashatsz, hogy megbuktak.
Látom szakértő vagy. Tudnál ajánlani olyan megbízható márkanevet, akitől teljes kiőrlésű bio liszteket érdemes venni? Tehát nagyjából bio, nincs agyonpermetezve és kevergetve. A tönköly az 100% tönköly stb.
Vagy esetleg olyan termelőt bárhol az országban, aki ilyet árul.
A hektolitertömeg, mivel egyszerűen mérhető, az első olyan paraméter ami alapján szétválogatjuk a különböző minőségeket.
Valójában nincs olyan beltartalmi értékre vonatkozó paraméter ami egyenes arányban lenne a hektolitertömeggel, mégis az a megfigyelés, hogy a magas hektó mellett ezek is rendben vannak, ezért használjuk.
Ez egy beküldött mintás certi. Gyakorlatilag azt rakott a termelő a zacskóba amit csak akart. Mondjuk jobban megtisztíthatta volna. Az 5.3%-os keverékesség az nagyon sok, egy jól beállított kombájn 1% alatt tud.
A hektoliter tömeget nem mérték vagy csak lemaradt az oldalról?
Tévedés, én nem termelő vagyok hanem gabona stb. tároló telepeket vezetek. Teljeskörű szolgáltatást végzünk, a beérkező gabonát minősítjük, tisztítjuk betárolás előtt.
Az elmúlt évben katasztrofális volt a kalászosok minősége a sok csapadék miatt. Nem tudtak a gazdák időben permetezni mert a felázott talajra nem lehetett rámenni a gépekkel, aztán az eső és a párás levegő kedvezett a gombáknak. Felénk is nagyon rossz volt a minőség de a békési kollégák még rosszabb helyzetről számoltak be.
Amit mi az égetőbe küldtünk, az a tisztítási melléktermék volt. Ez normális esetben törtszemből, pelyvalevélből esetleg gyommagokból áll. A rostán megfújjuk sűrített levegővel az árut így a könnyű szennyeződés kikerül belőle. A fuzáriumos, aszott szemek fajsúlya könnyebb így azokat is viszi a légáram. A tavalyi évben ezekből volt sok, a melléktermék gyakorlatilag toxinos szemekből állt. Ezért nem adtuk oda senkinek, ne mérgezze le vele az állatállományát. Ment az égetőbe mind.
