Úgy èrted egy 60 rongyos óránál ne legyen elvárás, hogy le lehessen állítani edzés végén? :))) nem tartozik bele a tudásába? Ahogy írtam bírta a 12 órát.
Lehet, hogy nekem is volt már ilyen. Régebben egyszer a hátamon, jobb oldalt a bordáimnál volt egy erős fájdalmam, ami napokig tartott a mozdulataim többségénél. Az sokat segített, amikor egy széles nadrágszíjat húztam meg abban a magasságban az ingem alatt. Ez a szorítás gyakorlatilag teljesen fájdalom mentessé tett elég rövid idő alatt.
Ezt a nyirmogós részt már nagyon profin csinálod, tarthatnál edzéseket belőle kezdőknek: tömegeknek webes, profiknak személyi edzéseket is lehetne... :)
Gondolom, egész nap mindenki a bordáimért imádkozott, azért voltatok ennyire csöndben. :)
Az imént kocogtam egy óvatosat. Hát, az elején nagyon nem volt jó, aztán nem lett rosszabb. Most nincs bennem fájdalomcsillapító, így vehetjük jónak is a dolgot. Szerintem reggelre okosabb leszek. Kicsit be vagyok tojva...
Az orvosom egy csodadoktor, távgyógyító, bár egyelőre csak 2m-ről távgyógyít. :-)
Fájdalomcsillapító+jegelés hatására az iménti tüsszentés után nem ordítottam a fájdalomtól. A kenőcsöt nem használom, mert az van ráírva, hogy két hétig nem lehet napra vinni a bekent részt és akkor a lányaim lemészárolnak, mert ezen a héten én szórakoztatom őket.
kiemelve, hogy meggyőzni én sem szeretnék senkit, csak egy magyarázkodás:
szélsőség alatt én azt értem, hogy radikálisan kizárunk valamit az adott helyen elérhető és az emberi táplálkozásban a történem előtti idők óta alapvető szerepet játszó táplálékformákból, legyen szó az állati fehérjeforrásról, a szénhidrátról (ketogén diétában gyakorlatilag a gyümölcsről is le kell mondani, vagy a végletekig minimalizálni kell) vagy éppen a zöldségekről.
Természetesen egy eszkimó vagy egy busman táplálkozása is egyoldalú, mégsem szélsőséges, mert ő nem ezt választotta, hanem a szélsőséges körülményei miatt kényszerül az egyoldalúságra. Ettől még nekik sem optimális ez az állapot.
Természetesen egyes embereknek kifejezetten jót is tehet egyes összetevők elhagyása, de ott már valamilyen belső működési zavart kell így kompenzálni.
Szerintem alapvetően a túlfogyasztás az, ami ártalmas.
Ellenben ha tudtok valami csodamódszert combizomláz gyors elmulasztására úgy, hogy ahhoz ne kelljen lehetőleg megmoccanni, azt szívesen veszem :)
Ami a mozgás mennyiség szélsőségeit illeti, tényleg nehéz megmondani mennyi ami szélsőségesen sok.
De attól, hogy sokan csinálnak valamit ( pl maratont futnak) még nem lesz egészséges.
Én úgy gondolom a verseny sport (teljesen mindegy hogy profi vagy amatőr) nem éppen a legjobb módszer az életkor meghosszabbítására.
Szerintem nem a távokat kell egészséges nem egészséges kategóriába tenni, hanem az intenzitást :-)
Véleményem szerint változatos és mértékletes táplálkozás mellett az egészség megőrzéshez, életkor esetleges hosszabbításához bőven elég lenne a túra intenzitású mozgás azaz a tempós gyaloglás és ez mindenkinél a saját tempót és terhelést biztosítja.
Ami ennél magasabb intenzitású mozgás az már szerintem olyan mértékben növeli a szervezet terhelését ami nem biztos hogy általánosan mindenkinek jótékony hatású.
Az amit én is művelek néha, hogy 75-85% intenzitáson megyek amíg bírom és ez 3-4 óra is lehet néha, nem az életkor meghosszabbítás üdvözítő útja.
Azaz nem tartom egészségesnek, de ha verseny van, akkor verseny van :-))
Mivel erre fel is kell készülni, és nem csak sétával készülök így az életmódomat sem tartom igazán egészségesnek és akkor még meg sem vizsgáltam a táplálkozási szokásaimat :-)
Lehet, hogy a "kiegyensúlyozott" a jó kifejezés. A vegánok pl pontosan tudják, hogy nem az a táplálkozásuk, de a lelkiismereti okok miatt mégsem esznek semmi állati eredetűt, sőt tisztálkodósserekben, ruházatban sem. Ellenben fogyasztanak táplálékkiegészítőt, hogy szintre hozzák a szélsőségeket.
Nekem legjobbnak amediterrán, japán kajálás tűnik, vagyid azok, ahol 80++ emberek is vígan elvannak
( <-- zárójel -ben jegyzem meg, hogy magam is az arany középút híve vagyok a legtöbb esetben, csak gyakran ezt nem is olyan egyszerű meghatározni, és ez sok bizonytalanságot szokott okozni bennem. Pl:
- mennyi a szélsőségesen sok hús és mennyi a szélsőségesen kevés?
- mennyi a szélsőségesen sok szénhidrát és mennyi a szélsőségesen kevés?
- mennyi a szélsőségesen sok cukor és mennyi a szélsőségesen kevés?
És kinek:
- egy töröknek
- egy eszkimónak
- egy serpának
- egy busmannak
- egy vikingnek
- egy mongolnak
És én melyik vagyok inkább?
Ahogy azt is nehéz megmondani, hogy hol kezdődik a szélsőségesen sok mozgás, edzés, és hol kezdődik a szélsőségesen kevés, és ismét: kinek?
Volt idő, amikor még a maratonra is úgy tekintettek, mint szélsőségre a legtöbben. Ma már tömegsport :)
Definíciós probléma, hogy mit nevezünk szélsőségnek.
Attól, hogy egy táplálkozás "egyoldalú" még nem lesz szélsőséges. Én azt nevezném szélsőséges táplálkozásnak ami nem felel meg a vizsgált faj biológiai igényeinek. A táplálkozás hatásai vizsgálhatók és mérhetők. Aztán az eredményekből mindenki olyan következtetésre jut amit a saját "szűrői" vagy elvárásai lehetővé tesznek ráadásul sokakat nem befolyásolnak a tények ha elég erős a hitük. Lásd pl. koleszterin.
Mivel nincsenek sem messiási sem tanítói hajlamaim, szerintem mindenki azt eszik amit jónak tart, csak ne tegye kötelezővé másoknak :)
Egyetértek. Én ugyan nem foglalkozom a tudományos alapokon nyugvó kajálással, szóval amit itt a témában összeírtatok csak mint érdekességet olvasgatom, de valahol valamikor olvastam olyat, hogy az egyén számára ideális táplálkozás az függ attól, hogy milyen környezetből származik illetve hol él.
A mi éghajlatunkon szerintem is a kalória igénynek megfelelő vegyes étrend az optimális, de erre semmilyen cikket vagy kutatást nem tudok linkelni :-))
Bár a globális felmelegedés miatt lassan áttérhetünk a könnyebb mediterrán étrendre.
