Ja en is erre tippelnekk. videki haz allomas mellett+belvarosi ingatlan jo tomegkozlekedessel.
most mindenki koltozik ki pest kornyekere ezerrel, be van dugulva az osszes bevezeto ut reggel es este, kivancsi vagyok mi lesz ennek a vege. mikor csapodik le a magas olajar magyarorszagon.
"- a magyar nyelv,mint a fejlődés gátja-nem kompatibilis(germán,szláv,latin nyelvcsaládokkal),nehezen tanulható,de nehezen is tudsz más nyelveken tanulni,mert más a szisztéma."
Ez hogy jön ide? Én pl. nagy nehezen kettőt azért megtanultam. Ha a gazdaságok kényszerből relokalizálódnak és csökken a külkereskedelem aránya, a globalizáció befuccsol, akkor jöhet az "Extra Hungariam non est..." Meg minden országban ugyanez. Lehet, hogy halálbüntetéssel fogják fenyegetni az idegen nyelvek tanulását? :-)
"Rekord az orosz olajtermelésben is Cimkék: oroszország, olaj, gáz
Októberben az orosz kőolajtermelés újabb rekordra nőtt a Szovjetunió megszűnése óta: az átlagosan napi 9,93 millió hordós kitermelés 0,6 százalékkal haladta meg a szeptemberit és 2,3 százalékkal a tavaly októberi napi 9,71 millió hordót, közölték az orosz energiaügyi minisztériumban. Az export viszont csökkent a magas kiviteli illeték miatt. Közben az orosz földgáztermelés októberben 53,562 milliárd köbméter volt, 6,9 százalékkal több a szeptemberinél, de 1,3 százalékkal kevesebb a tavaly októberinél. MTI" -----------------------------------
Export Land Modell működés közben. Az orosz gazdaság zabálja az olajat, rekord kitermelés mellett is csökken az export. A gáz abszolút mértékben is csökken, pedig a közkézen forgó készletbecslések szerint az orosz gázcsúcsnak jóval később kellene lennie, mint az olajcsúcsnak. Felszíni tényezők? Túlbecsült gázkészlet?
Hát igen,gázosodik a helyzet(100$),de ezek csak az előszelek!
5 éven belül meglesz a 150$-200$(ez nem spekuláció Kedves Fórumozók,egyszerűen fogynak a készletek).Már korábban írtam,hogy az emberiség a jólétét légvárra építette.A nagy tőkés országoknak is az- enegiaválság- hatalmas gondot okoz.A fejletlen vagy fejlődő országoknak lsd. hazánk-gond a köbön.
Bár nálunk több dolog is van,ami a fejlődés gátja:
- nincs számottevő ásványkincs és enegiatermelés(exportra már nem igazán jut)
- a magyar nyelv,mint a fejlődés gátja-nem kompatibilis(germán,szláv,latin nyelvcsaládokkal),nehezen tanulható,de nehezen is tudsz más nyelveken tanulni,mert más a szisztéma.Egyszerűbben mondom:kakukktojás-nyelv,nem értenek minket a külföldiek.
Persze szép,de 2. hivatalos nyelvként angol,német.pl.a Tvben a filmek csak eredeti nyelveken szólhatnának,szinkron nélkül,feliratozva.
-a társadalmi .előnytelen szerkezetű korfa,sok öreg-kevés fiatal.És a genetikai állomány dekadensé válása ,a barnulási folyamatok végett.
Én ugyanazt gondolom,mint előttem sokan gondolják:olyan marha előre ne tervezgessen senki,mert a folyamatok változásban vannak.
De ez a folyamat szemmel lathatolag nem nagyon mukodik. Ki tervez manapsag 50 evre? Nehany ertelmesebb allam igen, de ez a kisebbseg. A legtobben nem latnak tovabb a kovetkezo negyedevi eredmenynel, vagy a kovetkezo evi valasztasnal.
Kicsit tovabbvinnem. Az eletszinvonalat az energianyereseg hatarozza meg. Amig a szukseges elelmet es energiat a populacio kis toredeke meg tudja termelni (mint most), addig a tobbiek azon munkalkodhatnak, hogy novekedjek az eletszinvonal (illetve pontosabban fogalmazva az anyagi jolet es a luxus). Ez az energianyereseg van most csokkenoben es ez fogja a problemakat okozni.
"A videk eletszinvonala a haborus evektol kezdve sokkal magasabb volt, mint a varosoke, nem veletlenul lazadtak be a varosok 1917ben. Ugyanez jott vissza a NEP idejen."
Hogy egy kicsit visszakanyarodjunk napjainkhoz: UGYANEZ JÖHET MOST IS.
Na jó, messze nem "ugyanez", ma afalu se olyan , mint régen, az ott élők jó része nem termel kaját, a városokban meg már alig van ipar, de a káosz, a bűnözés elviselhetetlenebb lehet a nagyvárosokban, mint a kisvárosokban és a nagy falvakban. A kisfalvak és tanyák nehezen védhetők, tehát a másik rossz véglet. Kicsit olyan lesz, mint a pestisjárványok idején, amikor a jómódúbbak vidékre vitették családjukat. Spekulánsok, figyelem: vidéki kisvárosokban polgárházat venni nagy kerttel, közel a vasútálllomáshoz, ha van pénz, akár tucatjával is, lesz rá kereslet!
A nagy ehinseget meg az okozta, hogy Sztalin exportalta a gabonat ahelyett, hogy meghagyta volna otthon.
Oroszorszag a cari idokben is exportalta a gabonat, mert szuksege volt a tokejavak (gepek) importjara.
A gabona es az olaj adta Oroszo. exportjanak donto reszet 1913ban.
Ez gazdasagi szuksegszeruseg es nem rendszerfuggo.
Sztalinnak szvsz nem annyira exportalta a gabonat, hanem eroszakkal a varosokba iranyitotta, hogy az ipari munkassag eletszinvonala magasabb legyen a faluenal, illetve hogy fenn tudja tartani az iparosodas utemet.
Tehat egyreszt politikai celjai voltak, masreszt gazdasagiak (nehez es gepipar fejlesztese eroltetett beruhazasokkal)
A videk eletszinvonala a haborus evektol kezdve sokkal magasabb volt, mint a varosoke, nem veletlenul lazadtak be a varosok 1917ben. Ugyanez jott vissza a NEP idejen.
nem jó példa, mert a 300-nak a démonvilághoz és nem a történelemhez van köze. ennyi erővel a Constantine a démonvadász is rossz, hisz semmi köze a valósághoz.
"Sztálin azért exportálta a gabonát, mert kellett a deviza."
Ebben sincs semmi új. SE bolsevizmus, se iparosítás nem kell ehhez, a lengyel földesurak is exportálták a gabonát a 17. században a Visztulán és a Balti tengeren át Angliába, miközben odahaza éhínség volt. Kellett a deviza, a lé.
"az iparosodást végrehajtotta pl. félsikerrel Oroszország (ennek köszönhető, a harmincas évekbeli iparosításnak, hogy legyőzték Németországot)"
Semmiféle iparosítás nem lett volna Oroszországban, ha előtte nincs ott a cári idők iparosítása. Már Nagy Péter állami manufaktúrákat alapított (egyébként elég bolsevik módszerekkel!), tehát a folyamatnak szüksége volt egy akkora időtartamra, hogy a 30-as években elkezdve semmmi nem lett volna a 2. világháborúig. Természetesen korábbi iparosítás nélkül bolsevik forradalom se lehettt volna, csak legfeljebb parasztlázadás, ami elkergeti a gonosz cárt és egy jó cárt ültet a trónra (olyan Pugacsov módra, stb.)
John Komlóstól olvastam egy könyvet, Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint Közös Piac (hatásvadász kiadói cím, nem ilyenről szól), gazdasági statisztikákat elemezve felteszi a kérdést, milyen lendületet adott a birodalom magyar része gazdasági fejlődésének, iparosításának 1848 jobbágyfelszabadítása, a nemesi előjogok eltörlése. Nos, szerinte a számok, adatok azt mutatják, hogy semmilyet, a folyamatok töretlenül haladtak tovább a másfél év harcaitól eltekintve. A jobbágyság formális volt, egyes nyugati országokban (Dél-Franciaország, stb) ilyen jogi forma nélkül rosszabb volt az átlagparaszt helyzete, az úriszék az igazságszolgáltatásnak egy olcsóbb formáját képviselte és nem volt több bírói önkény, mint a modern, bürokratikusabb változatban, stb.
A bolsevik forradalom végképp nem hozott semmi pozitívat, a bolsi értelmiségiek jobban teszik, ha kitanulnak banktisztviselőnek, vagy mérnöknek, netán vállalkozásba kezdenek, vagy ilyesmi. Mindenki jobban járt volna, még ők is, nem veszett volna oda olyan sokuk a vörös gilyotin alatt. (nem csinálnak szentet a korlátolt II. Miklósból...)
"Elotte par tizezer/szazezer eloskodo szivta 100 millio rabszolga veret"
Szóval kétségbe vonod az orosz (és ezzel mindegyik) társadalmi elit létjogosultságát? Bögöy engem gyanúsított itt meg valamikor alaptalanul, hogy nem értem, hogy a nemesség nyújtott cserébe valami szolgáltatást a hazának az előjogaiért, birtokaiért. Hidd el, az orosz nemesekkel is így volt. A North and South sorozatban volt egy jelenet, hogy amikor Patrick Swayze, a déli ültetvényes fia meglátogatja West Point-os jenki évfolyamtársa és barátja családi öntödéjét északon, elhűlve mondja barátjának az ipari munkások nyomorát látva: Ettől jobban élnek apám rabszolgái.
Szóval elég bizonyos formaságokat betartani, kell egy Alkotmány, a demokrrácia fényes kellékei, szimbólumai és az emberi jogok bajnoka a rendszer, bármennyien is nyomorognak és elég, ha cár van, "önkényuralom" , meg elmaradott nemesek és azonnal rabszolgatartó a rendszer. A valóság árnyaltabb.
Úgy is lehet mondani, hogy aki nem ment bele a természeti felhalmozódások, energiahordozók, fémek miegymás rablógazdálkodásába.
Lehet így is mondani. Egyébként nincs semmi baj ezzel, volt egy erőforrás, aki szemfüles volt és felhasználta, az megehette a többieket, leigázhatta Amerikát, uralhatta a világtengereket, stb. Aki elég hülye volt ahhoz, hogy kimaradjon ebből, az így járt.
ez az 50 év most lejárt és vége a civilizációnak, vagy majd innen számoljuk?
Mindig a mostanhoz képest kell ennyi időre előretekinteni. A mostani gazdasági szerkezet nagy valószínűséggel nem fenntartható 50 évre előre, tehát valamit változtatni kell. A változtatásnak nem valami tökéletes örökké fenntartható társadalom kiépítésére kell irányulnia (ilyen amúgyis lehetetlen, hiszen hatmilliárd év múlva megszűnik a Nap és a Föld is), hanem egy olyan gazdasági szerkezet kiépítésére, ami a következő ötven évben még elműködget, lehetőleg a mostaninál magasabb, vagy ha az nem lehetséges, változatlan, illetve, ha az sem lehetséges, akkor csökkentett színvonalon. Persze tíz év múlva vigyázni kell, hogy további változtatásokat hajtsunk végre, ami akkortól számított ötven évre működik, stb. Ez egy iteratív és soha véget nem érő folyamat.
mivégre volt ez a nagy modernizálás a világtörténelem utóbbi 200 évében
Aki nem modernizált, az elveszett. A teljesen ökológiailag fenntartható koiszan vadászok már csak a félsivatag közepén tudnak fennmaradni, a mezőgazdálkodó bantuk és fehérek oda kergették őket, a pigmeusokhoz hasonlóan csak afféle kuriózumként léteznek, annak a szerencsének köszönhetően, hogy a nyugati világban mostanában már elítélendőnek tartják e vadak irtását, és az elefántokhoz és a hegyi gorillához hasonlóan védelem alá helyeztették őket. Több-kevesebb sikerrel...
Namost, a mezőgazdászok közül is az iparosodást végrehajtotta pl. félsikerrel Oroszország (ennek köszönhető, a harmincas évekbeli iparosításnak, hogy legyőzték Németországot), de pl. Kína ebbéli sikertelensége miatt volt bő évszázadon keresztül folyamatos háborúk és polgárháborúk színtere, idegenek gyarmata, lakossága afrikai életszínvonalon... Aki nem iparosodott eléggé, azt a többiek megették reggelire. És ez várható a jövőben is. Tiszta értelmetlenség hosszú (mondjuk ezer éves) távon fenntartható társadalmat vagy gazdaságot felépíteni, olyat kell, ami itt és most és a belátható jövőben (maximum ötven év) működik.
Ja, mégegy dolog: az állatállomány csökkenése valóban a kolhozosítás direkt következménye volt (többféle módon, pl. a parasztok sok állatot levágtak és megettek, nehogy a kolhoznak kelljen adni: a következő évben aztán jól jött volna az az állat, amikor éhínség volt; amit nájcki írt, az is létezett, hogy az állatok éhen döglöttek az első hetekben a kolhozban; stb.), és a terméscsökkenés is jelentős részben ennek a következménye volt (a parasztok egyszerűen nem dolgoztak igazán a közösben, elmaradt az önérdek miatti plusz erőfeszítés, hisz a jobb munkának nem volt jutalma semmi: ugyanúgy kapott keveset az a tücsök is, aki nem dolgozott, később pedig a hangyák is ugyanúgy sőt jobban éhen döglöttek).
A földek több mint fele Oroszországban paraszti kézben volt már 1914-re, bár a jobb minőségű földek valóban a földbirtokosok vagy a törekvő, jómódú parasztok (kulákok) kezén voltak, tehát a parasztok nagy része valóban nincstelen földnélküli volt 1914-ben - egyébként a húszas években ugyanez a földkoncentráció kezdett lejátszódni, a gazdagabb parasztoknak (kulákoknak) egyre több földjük volt, a szegényparasztoknak egyre kevesebb. De nem arról volt szó, hogy amit a Párt adott, azt a Párt visszavette, hanem hogy adtak valamit, és aztán a kétszeresét vették vissza.
Egyébként az élősködők és rabszolgák kapcsán csak ismételni tudom magamat, az életszínvonalat a gazdasági fejlettség határozza meg elsősorban, és csak másodsorban a jövedelemeloszlás. Az orosz jövedelemeloszlás az adott fejlettségi szinten nem volt kirívó, és a fejlődéssel nyilván tompultak volna az igazságtalanságok. (A folyamatosan létszámában is növekvő munkásosztály életkörülményeinek javulása jól dokumentált folyamat 1914 előtt. A parasztságról ugyanez már átlagban nem igazán mondható el, de hát modernizálódás körülményei között ez természetes, lásd Kína napjainkban.)
Sztalin exportalta a gabonat ahelyett, hogy meghagyta volna otthon. Erre mondtam, hogy ezt sokkal ertelmesebb modon is lehetett volna. Szerintem ha Lenin marad, ez mashogy ment volna.
Pontosan hogyan lehetett volna másként? Sztálin azért exportálta a gabonát, mert kellett a deviza. Egyébként már Lenin is rendesen akadályozta a nyugati segélyezők tevékenységét 1921-22-ben, bár ő még az éhínség (amit még a régi rendszerre és a polgárháborúra lehetett fogni) enyhítésére törekedett (de feltételeket szabott a segélyek elfogadásához, kb. mint a mostani észak-koreaiak, és ki is dobta azokat a segélyszervezeteket, akik nem voltak hajlandóak az ő szabályai szerint tevékenykedni).
"A nagy celokat tobbfele modon is el lehet erni. Sajnos soha nem tudjuk meg, hogy mi lett volna ha sokkal ertelmesebb modon fognak neki a nagy modernizalasnak."
Legalább ebben a topikban fel kéne tenni a kérdést, hogy mivégre volt ez a nagy modernizálás a világtörténelem utóbbi 200 évében és mi tette lehetővé. Mivel a bolsevik modernizálás belesimul a 200 éves trendbe, bár a legocsmányabb részét képezi. A modernizációs ideológia a megváltásmítosz olyan modern változata, amely e mítosz ősi vonzerején túl (megváltatunk e siralomvölgye, földi életünk szenvedéseitől, egykor egy messiás révén, ma a mindent megoldó "haladás" révén) annak fel nem ismerésénn alapult, hogy a látványos, felgyorsult fejlődés alapja a fosszilis energiahordozók egyszer felélhető spájza. Tehát öröknek és szükségszerűnek véltek egy átmeneti folyamatot, egy spájzfelélést, ami után újra éhesek lesznek a rátalált szerencsétlenek.
A kapitalizmus modernizációjának egy alesete a marxi eszméken létrejött bolsevik mozgalom modernizációja, ami a magántulajdon keretében , a régi tradícionális intézmények egy részének meghagyásával zajló kapitalista rendszert egy messianisztikus értelmiségi mozgalom irányítása alatt alakította át. A magántulajdonosok egyéni gazdagodásával szemben társadalmi utópia szolgálatába próbálta állítani a fosszilis spájz felélésén alapuló modernizációt, az ipari civilizációt, a kapitalistákhoz hasonlóan szintén nem felismerve, hogy ez nem mehet a végtelenségig.
Ami a bolsevikok érdemeit illeti Oroszország "modernizálásában", a végső cél lehetetlenségén túl (lásd olajcsúcs, erőforrásválság) még a választott módszer is jóval alacsonyabb hatásfokúnak bizonyult, mint a magántulajdonon alapuló kapitalizmus. Oroszország a cári rendszer fennmaradása és reformja esetén bizonyára sokkal jobban tudott volna modernizálódni, amíg a folyamathoz egyáltalán lettek volna erőforrások - kb. napjainkig.
Csak egyetlen példa: amikor az ukrajnai kolhozosítás során a bolsevikok beterelték a paarsztok állatállományát a központi begyűjtőhelyekre, a szervezetlenség, takarmányhiány miatt az állatok pár napon belül rakásra döglöttek, ennek következtében a parasztok is. Ki magyarázza meg nekem, hogy ez és a hasonló primitív megoldások, kísérletek, mennyiben gyorsították fel az elmaradott oroszország modernizálását a cári rendszerhez, vagy a kapitalizmushoz képest? Ha életbenhagyják a parasztokat és náluk hagyják a földet, az állatállományt, keményen adoztathatták volna őket, fiaikat elvihették volna katonának, idővel fogyasztóként keresletet támaszthattak volna sokmindenre, stb.
Az eszme sokkal fontosabb volt a seggfej értelmiséhgieknek, mint a történelmileg jól vbevált rablás-kizsákmányolás. Többet hozhattak volna ki a karmaikba jutott országból, ha nem próbálják utópiájukat rákényszeríteni, hanem pl. Lenin nem hatodikként, hanem elsőként cárrá koronáztatja magát, a bolsevikok nemességert kapnak, meg elveszik a gyárosok gyárait. Nem változtat ez semmit azon, hogy a modernizáció bolsevizmus nélkül is elért a szakadék szélére mára nyugaton, de az Oroszországot, majd többek között minket is sújtó bolsevizmusnak nincs történelmi érdeme, amivel bármi is igazolható lenne.
A discoveryn volt egy agyonismételt műsorban Anasztázia hercegnőről. Ámuldozva mondta egy kutató (megszólaló), hogy képzeljük el micsoda nagy volt a tét, hogy valóban túlélte, mert milyen nagy vagyonuk volt ékszerben, kastélyokban, bányákban. Néztem is nagyon. Mintha nekem lenne dohányültetvényem Kubában.
"Az igazán veszélye terroristák (pardon merénylők,a terroristának szakála van és turbán van a fején (-:) semmi kapcsolata semmiféle vallással, esetleg valami szektáns szélsőséggel."
A terrorizmus nem politikai irányzat, hanem harcmodor. Ha az angolszász szövetségesek alkalmazzák a német városok civil lakossága ellen (terrorbombázás), akkor teljesen rendben van, ez a fasiszta fenevad legyőzésének elkerülhetetlen eszköze. Ha Hirosima és Nagaszaki lakóit égetik el a terrorizmus módszerével, az OK? mert katonák százezreinek életét mentette meg a fronton. Ha az angol hadsereg alkalmaz terrort a búr felkelők családjai ellen, az is OK, mert ők győztek. Ha az Irgun harcosai alkalmazzák brit gyarmati tisztviselők és palesztin civilek ellen, az is OK, mert e terroristák némelyike később miniszterelnök, stb. lesz és akkor helyes célt szolgált. A baj az, ha a terroristák nem győznek, vagy eleve nincsennek hatalmon. Na akkor csúnya dolog. Kár a szót vesztegetni, ez magától értetődik.
Megnéztem, az USA GDP akkoriban már azért elérte folyó árakon is a 33 milliárd dollárt, de nekem akkor is hihetetlennek tűnik a 24 milliárd dolláros külföldi Romanov-vagyon. Ennyi pénz egyszerűen el se fért volna a korabeli bankrendszerben...
Ez a szegénység következménye volt, nem Miklós áldozatai voltak ezek. Az orosz birodalom a civilizált világ (ideértve Kínát és az ottomán birodalmat is) talán legelmaradottabb preindusztriális társadalma volt, és az iparosodás ennek megfelelően igen gyenge bázison alapult. Az életszínvonal a gazdasági fejlettség következtében alakul, és nem a gonosz vezetők lopják el a pénzt a szegényektől...
A munkakörülmények Miklós birodalmában is a viharos gazdasági fejlődéssel együtt javultak (volt honnan, még 1913-ban is nagyon alacsonyan álltak), illetve a stagnálás időszakaiban (pl. az 1905-ös forradalom előtti néhány évben) stagnáltak. Viszont a szovjet időszakban szinte semmit nem javult a helyzet az ötvenes-hatvanas évekig - na de közben óriási technikai és gazdasági fejlődés zajlott le, szóval addigra valszeg Miklós birodalma is nagyot fejlődött volna.
A 24 milliárd dollár több, mint az egész világ akkori GDP-je, szerintem mai pénzben van kifejezve (és egy Discovery adásnak nem hinnék ebben, többnyire nem túl magas színvonalú popular history - egyszerű félrefordítás vagy hasonló tévedés is lehet, néha bődületes marhaságok hangzanak el pl. második világháború kapcsán), az kétségtelen ellenben, hogy a szovjet vezetők is luxusban éltek, miközben a nép éhezett. Sőt az is tény, hogy a szovjet időszakban nagyobb és súlyosabb éhínségek dúltak, mint a cári időszakban (az 1890-es évek éhínsége volt az utolsó, sokszázezer halottal, ami azért jóval alatta marad az 1921-es első szovjet éhínségnek).
A milliók halála túlzás, vagy akkor benne vannak a világháború orosz áldozatai is. Az 1905-ös forradalom idején talán tízezer halálos ítéletet hoztak, de figyelembe kell venni, hogy magának a forradalomnak ennél több áldozata volt.
II. Miklós egy inkompetens örökletes despota volt, és inkompetenciája és viszonylag szerény képességei kapcsán nincs vita a mainstream-ben. Ne keverjük a mainstream történettudományt a populáris/iskolai történelemmel, utóbbiak valóban jelentős torzításokat tartalmaznak (jó példa a 300 c. film teljesen eltorzított, a valóságból kiforgatott, azzal köszönőviszonyban sem álló perzsa-képe), míg a mainstream történetírás viszonylag hűvös távolságtartással kezel bármilyen eseményt.
Alapvetően mainstream művek olvasása közben döbbenhet rá az ember, hogy az abszolút gonosz szinonimájaként használt nácizmus se volt olyan eredendően rossz vagy gonosz dolog, összevetve egy sor mással, tulajdonképpen olyan nagyon nem rí ki a történelemből.
Nem tudom, mennyire sokat olvastál mainstream történelmi könyveket. A helyzet az, hogy eléggé változékony a történelmi események megítélése a mainstream-en belül. Amiben többé-kevésbé egység mutatkozik (azért jelentős hangsúlybeli eltolódásokkal), az a tényanyag. Igen, valószínű, hogy Jelcin történészei tűvé tették az iratanyagot, hogy találjanak benne valami Lenin kulákos leveléhez hasonlót - de kétségtelen tény, hogy a levél maga létezett, és hogy az emberi élet értéke iránti nagyfokú érzéketlenséget árul el. A második világháború történetéről még olyan részletkérdésekről, mint a holokauszt, vagy a keresztény egyházak szerepe, is súlyos eltérések figyelhetők meg a különböző történészek között. Egyébként pedig az általad említett Attilával kapcsolatos magyar és amerikai felfogásbeli különbségek ellenére is aligha hiszem, hogy a magyar és amerikai szaktörténészek között bármi eltérés lenne a kérdésben... Arról már nem is beszélve, hogy minél régebbi a történelem, annál kevésbé lehet szó bármilyen politikai befolyásról - én már láttam (nem olvastam el mondjuk) könyvet Dzsingisz kánról, ami a mongol birodalom pozitív erényeit dicsérte, és alapvetően pozitív fejleményként értékeli. Úgyhogy a "győztesek írják a történelmet" közhelyet inkább csak a közelmúlttal kapcsolatban tartom valószínűnek, de még inkább a jelenre vonatkozik mindez - jó példa a burmai és a pakisztáni események megítélése.
Talán nem jó a hasonlatom, de olyan ez kicsit, mint a háromszögelés, amivel a csillagok távolságát mérjük. Nagyon távoli csillagok méréséhez, ha elég finom a műszerünk, akár kis távolságokból mért helyzeteltérés alapján is kielégítő pontossággal becsülhető a távolságuk. Lehet, hogy a mainstream művek közti eltérés túl kicsi ahhoz, hogy az események pontos helyzete bemérhető legyen (én ezt alapvetően kétlem), vagy esetleg az én műszerem nem elég finom. De azért, ha valamiről elég sokat olvas az ember (és hidd el, nincs teljesen egységes mainstream álláspont - pont az általad idézett könyv is bizonyítja ezt; az általam olvasott könyvekben is eléggé eltérő Lenin megítélése, ha többnyire negatív is), akkor talán joggal próbálkozhat egy közelítő saját álláspont kialakításával.
Azért, mert az egyik esetben a szélsőséges iszlám ellen küzdenek, a másikban meg a békés buddhista szerzetesek közé lőnek. Ugyebár nem a buddhisták nevezetesek arról, hogy robbantgatnak a fejlett vilában.. Ez se mindegy szvsz.
