Ez elég komolytalan, ilyen helyekre méretezni kell a ventiket, de ehhez tudni kell, hogy elötte-utána milyen hosszan, milyen cső van... 100-150w kategóriában nézegess, az már jó eséllyel mozgatna is némi levegőt. Amikor oda jutok, haverral sajátomag megméretezem, ilyesmivel foglalkozik. :)
OK, ertem. Bar en akkor mar ket hutobol probalnek valami hp-szeruseget:) Jo, tudom, nem olyan egyszeru az hazilag, csak baromira tetszik hogy nulla uzemelesi koltseggel jo hatasfoku.
Nem olvastam még végig a zopicot, de felmerült már valakiben, hogy sima PC-ventillátorokkal mozgassa a levegőt? Most találtam egy 12V 120x38mm-es ventit ami 6W-ot fogyaszt és 70Pa nyomást bír, 180m3/h. Ezek is jók?
Szerintem olcsóbb a több ilyen hőcserélő, mint a sok alulemez. Egyszerűbb összerakni. Áramtalanítsd estére a TV-d és megspóroltad az üzemeltetési kölségét! Ezek a hőcserélők iszonyatnagy felületűek. A számítógépemben vízhűtés van. Az is saját barkács és ebből van a radiátorrésze. De majd kipróbáljuk és jelentem hogy miket mértünk.
Mivel nem csak téged, hanem szbalogh-ot érdekli - ez már legalább 2 - közzéteszem a megoldásom. Az építés minden részlete saját ötlet - szabadalmaztatni úgysem fogom - nem kell titkolóznom. Az átalakított Haco zsalu adatai a képen megtalálható, ez alapján már mindenki megtalálja. Nekünk csak a 200x200-as felel meg, mert ennek normális (beforduló rácsok) a mechanikája. (A 150x150-es egymáson elcsúszó rács kivitelű, így nyitott állapotban is 50 %-ban fedi a nyílást.) A fedő ferde rácsozatot lombfűrésszel eltávolítottam, a húzózsinórt úgyszintén. (A zsalu vizsonylag egyszerűen szétszerelhető. A mechanikája nem csúszik nehezen, de egy kis WD-40 kezelés nem árt az egész rendszernek. Az elektronikai kapcsolást átrajzolom a szabadkézi rajzom alapján (igyekszem), a főbb alkatrészek 1 db MC3479 (léptető motor meghajtó IC - ez a legspeciálisabb alkatrész - kb 1000 Ft), 1 db közönséges CD4049, 1 db LM 293 komparátor IC ha automatikus hőmérséklet mérés alapú vezérlést is akarsz hozzá, 7809 és 7805 stab IC, motor egy CD vagy DVD olvasóból (általában nem ez romlik el benne - de vigyázzatok mert vannak olyan típusok, amiben fogaskerekes áttétellel oldák meg sima DC motorral, ez a nem jó motor) a motor kinézetéről: írd be a google-be PL15S-020. Egérből két pár optikai csatoló, a fotó tranzisztorának csak az egyik felét használva.
Tegnap ota gondolkodom, probaltam papirbol is, de nem ertem, hogy ebbol hogyan jon ki... mondjuk 1 egyseg a rovidebb oldal, x=mennyi a hosszabb, es y=mennyi a lehajtas (ha jol ertem, hogy a haromszog szelevel parhuzamosan mindket oldalon valamennyit lehajtasz es ezeket forgatod egymasra, mert nekem nem jott ossze hogy mit es hol kell osszerogziteni hogy ebbol meglegyen a tuti doboz).
Mennyivel jobb, mint a lemezek kozott hocserelni? Vagy akar cso a csoben... mert igy meg uzemeltetesi koltseged is lesz, es a folyadek szallitokozeghez ketszer kell "rossz" hatasfoku hocsereles.
Hogyan kell méretezni és elhelyezni a helyiségekben a szellőzőnyílásokat? Milyen mekkora ventillátorteljesítmény szükséges? Ezekere a kérdésekre hol találok választ? Nem rettenek el a bonyolult szánmításoktól sem. Ha ismertek ilyen linket légyszi adjátok meg nekem! Köszönöm szépen!
Mi is csinálunk nemsokára rakuperátort a munkatársammal. Autó utastérfűtő hőcserélőket használunk majd. 3-4db a be és ugyanennyi a ki oldalon. Darabja bontóban 1500 Ft. +1 db 3-4W-os szivattyú ami keringeti a vizet a két oldal között ~5000 Ft. Aluházzal együtt max 20000Ft az egész.
A szellőző rendszerem megépítésének eddigi legnagyobb akadálya az olcsón beszerezhező szabályozható zsalu volt. Találtam egy kézi vezérlésű 200x200-as (külső méretű) darabot, amit átalakítottam motorvezérlésűvé.
Ha valakit érdekel és nem retten el egy kis elektronikai építéstől szívesen közlök részleteket. CD-DVD mechanikában található léptetőmotor viszi a zsalu tolószabályzóját, egérben található optocsatolók figyelik a végállásokat. Az általam tervezett elektronika két motort is tud vezérelni, így az egyik nyithat a másik közben zárhat. Az elektronikai alkatrészek a már említetteken kívül 2000-3000 Ft, a zsalu 1700 Ft volt. Az én kiépítésemben két hőérzékelő is található, így a rendszer a melegebb (nyáron a hidegebb) légcsatornát nyitja.
Velemenyem szerint egyszerubb megoldas lenne a lemezbol kivagni hatszog lapokat. / Egy teglalap es a ket rovidebb oldalara egy-egy egyenlo oldalu haromszog / A teglalap hosszabbik oldalait hol a felso haromszog bal oldalaval es az also haromszog jobb oldalaval egy iranyba lehajlitani, majd a masik lemeznel a teglalap oldalait a felso haromszog jobb oldalaval es az also haromszog bal oldalaval lehajlitani. Az igy kapott lemezeket csak egymasra kell rakni. Az erintkezesi eleket hoallo szilikonnal lehetne tomiteni.Termeszetesen a lemezeket szoritoval osszekellene fogni, ugy mint a szetszerelheto lemezes hocsereloket. Igy valojaban egy ellenaramu hocserelot lehetne epiteni, ami nagyobb hatasfoku mint a keresztiranyu hocserelo, amit a negyzet alapbol keszithetunk.
Mivel nincs 5-600 e. HUF -t erre a célra, igy magamnak kell megcsinálnom.
Vettem 13 tábla alulemezt, szétdaraboltuk 8 egyenlő darabra, lett belőle 104 db 50x50cm táblácska. A vastagságuk az 0,5 mm, és igy még kezelhető és nem is volt nagyon drága .
Megvettem a távtartóknak valót is. Ez " csak " 16 kg volt. 3 mm vastag vas pálca, egy hegesztéstechnikai bolban akadtam rá. Most jön a neheze, lesorjázni a lemezek széleit, ill. öszzeragasztani az alkatrészeket.
A fejleményekről még adok infot.
( ja a két ventillátort még régebben vettem, szerintem elég erősek lesznek ahhoz, hogy működtessék a rendszert )
Felcsigázott ez a dán tömegkályha. Amúgy is akartam először egy kandallót, aztán cserépkályhát, de végül pénz hiány miatt az se lett, de a helyét meghagytam, meg a kémény is ott van, szóval ideiglenesen vettem egy kis vaskandallót 60E-ért, de nem tettem le egy igazi nagy kályháról sem. Fel vagyok spanolva a leírtaktól, meg hogy sk is meg lehet csinálni, mivel nincs 500E ft-om cserépkályhát rakatni.
Szóval valaki épített már ilyet, vagy építtetett? kb. mennyi lenne az anyag, egy közepes méretűhöz, 80m2-es házhoz? Mivel villany sütőnk meg főzőlapunk van, így a sütőjét is ki tudnánk használni. Meg talán a fát is hatékonyabban ki tudnánk használni, mint a nagy 30kW-os vegyes kazánban.
Mostanában merült fel bennem légkollektor építése és az ezzel járó szellőzőrendszer képítésének problémája. Hol lehet mit kapni egy ilyen rendszerhez? Mi mennyibe kerül? Esetleg van valamilyen netes árlista amiből tudnék kalkulálni?
Ugye kéményt (14x14) lehet hazsnálni mint a meleglevegő házbavezető útjának? Sajnos csak 1 db ilyen kémény áll rendelkezésre. A másik 2 használatban van. Talán ez egyiket még felhasználom ha beválik. Amúgy bontanom kéne. Hol kell bevezetni a meleglevegőt és hol kell elvezetni a hideget? A mindkettőt alul?
Van valakinek ilyen rendszere? Hogyen oldottátok meg az ilyen problémákat?
Sziasztok! Talajregisztert lehet fektetni a ház alá? Nálam ez a megoldás lenne a legjobb. Előnyökre v. hátrányokra lennék kíváncsi. Segítségeteket előre is köszi
Volna egy keresem. A lenti rajzot, ha attudnad kuldeni a peti2006kukaczoznampontsk-ra, azt megkoszonnem. Mivel az abra elegge halvany, igy egy kicsit nehezebben ertem a mostani elgondolasodat. Igy viszont nem tudok semmi erdemlegeset hozzaszolni.
A páraelszívóban 2 db 165 W-os ventillátor van, ami eddig a konyhában volt, ezt szeretném a használt levegő elszállítására használni. Igazából ha nyitás felé szabályzom a szelepet a páraelszívó ventillátor és a földregiszterből jövő friss levegő között, akkor csökken a rekuperatoron és talajregiszteren áramló levegő mennyisége (nő a hatásfokuk). Ha teljesen kinyitom, akkor szerintem a friss levegő szívása meg is szűnne. Ez lenne a klíma fűtő-hűtő üzemmódjánál, a tiszta szellőzésnél én is zárni kívánnám az említett szelepet. Talán a klíma párologtató oldala felé nem is kellene szelep, elég lenne egy kisebb kimenő keresztmetszetű cső? A végére kell egyáltalán visszacsapó szelep? A klíma ventillátorát és az elszívó ventillátort úgy is egyidejűleg szeretném vezérelni, mindkettőnek 3 fokozata van. Az átáramló levegő mennyiség szabályzására milyen típusú szelepet javasolsz? (Amit meg lehetne fizetni 200 mm-es kör átmérőben). Estleg lehetne házilagosan készíteni ilyet?
Lenyegeben ez is alternativa. Az elszivo ventije nem tudom, hogy mennyire egesziti ki a klima ventijet, amennyiben a probanal bevalik, akkor o.k.
Az egy dolog, hogy hullamos csovet hasznalsz es igy megnovelted a feluletet, csak akkor az ataramlo levego mennyiseget is ugy kell beszabalyozni, hogy a 10m-es csoben eleg ideig legyen, hogy letudja adni a hot es a hullamoscsoben pedig at tudja venni hatekonyan.
Az elhasznalt levegot en egeszeben atkuldenem a klima parologtato oldalan. Amennyiben szelloztetest vegzek.
A hővisszanyerős rekuperatorra a cső a csőben ötletet átvettem tőled. Annyi különbséggel, hogy különválasztottam a talajregisztertől. (Egy 10 m-es hungarocell csatornában 200 mm-es Dospel cső halad. Az alu csőre a 10 m hosszra 12 m2 dupla felületet számoltam, mert hullámos. Ennyinek elégnek kell lenni a jó hatásfokhoz.) A különválasztás miatt nyári és téli üzemmódban is használható. A szabadkézi tervrajzért elnézést, időhiány. A klíma ventillátorán kívül az elszívás elősegítésére egy 3 fokozatú páraelszívó ventillátor dolgozik még a rendszerben. A vezérlés is így egyszerű lett. Két visszacsapó szelepen kívül 2 zsalut gondoltam (zsalu 1. zsalu 2.) amivel szabályozható a friss levegő mennyisége és a rekuperatoron átment elhasznált levegő rácsapása a klíma kültérijének elszívó nyílásaira. (ahogy írtad). Várom a véleményed!
Köszönöm, hogy ötleteiddel időt szántál rám. Sok okos dolgot írtál, még gondolkodom a megvalósításon. A cső a csőben rendszeredben, milyen átmérőkkel és felépítéssel dolgoznál? Alumínium szellőzéstechnikai csövek (Dospel, Aluvent sokféle gyártó) talajbafektetése mennyire elképzelhető. Most készítettem elő egy 3 m hosszú 125 mm-es Dospel csövet (amit kívülről vizesbázisú lakkal festettem le) talajfektetési próbára. Homokkal veszem körbe, úgy temetem vissza, megnézem kibírja-e a tömörítést. Egy darabig elfoglalt leszek. Addig is várom a válaszod.
Ha en epitenem ezt a rendszert, ketfele keppen lehetne.
1., Nyari hazhuteshez hasznalnam a lentebb emlitett megoldast. Cso a csoben. A belsocsoben aramlana ki a hazbol a levego, majd ha megtette a kort, akkor a kulso kopenycsoben tenne meg egy kort. Igy volna ideje lehulni, mielott visszakerul a hazba. Mindig jobb a benti 26C fokos levegot atkuldeni a foldregiszteren, mintsem a kinti 30-egynehany fokosat, mert az nem tudna annyira lehulni es gyorsan felmelegitene a csovek kozeleben a talajt.
2., Teli uzemmodban viszont ugy csinalnam, hogy a benti elhasznalt levegot rafujnam az elparologtatora a foldregiszterbol hozzaadott +10C fokos levegovel egyutt. Majd a lehutott levegot csovon kivezetnem a pincebol. A foldregiszterbol egy leagazason keresztul potolnam a friss levegot a hazba ugy , hogy atfujnam a kondenzalon keresztul, ott felmelegedne +10C fokrol 35-45 C fokosra es ezt vezetnem a hazba. Ebben az esetben ugyelni kell a kliman kicsapodo kondenz vizre.
De sajnos ami a legmennyiseget es a csohosszot illeti, meg mindig azt allitom, hogy az altalad tervezett homennyiseg foldregiszterbol valo kinyeresehez az altalam megadott hossz es atmero kepes csak biztositani a folyamatos uzemeleshez szukseges hot ugy, hogy legalabb +10C fokos legyen. Elmeletileg, amennyiben a fold allaga / agyagos -talajvizes/ es a cso falanak felulete es hovezetokepessege ezt lehetove teszi. De ,ha az elhasznalt levegot is felhasznalod, akkor a helyzet radikalisan javul. A tealtalad megadott meretu es hosszusagu cso csak 22nm feluletu , ami a legjobb feltetelek mellett is csak 1600-2200Wh homennyiseg kinyeresere alkalmas. Ebben az esetben sem garantalt a csobol kilepo levego 10C fokos homerseklete. Ami ujabb problemat okozhat, mivel a klimad csak 0C fokig uzemel. Hosszantarto hideg eseten a regiszter hossza nagyon is befolyasolja a kinyerheto ho mennyiseget, foleg ,ha legalabb +10C fokost akarsz. Rovid szakaszon kepes gyorsan elvonni a hot, amit a talaj csak folyamatos egyenletes potlassal vegez . Igy a talajregiszterbol kilepo levego homerseklete csokken es pont akkor lesz alacsony, amikor a legnagyobb szukseg van ra.
Ha berakja ezt a cuccot a pincébe, nem lesz gondja többet a dohossággal, mert legalábbis télen minden pára ráfagy a kültéri egységre. :)
Az más kérdés, hogy elindulhat egy még kellemetlenebb víz és páraáram a pince felé, pont azért, mert csökken a páratartalom. Mondjuk az is érdekes lesz, hogy ha elkezdenek a vizes falak befagyni. Bár ha elég sok a víz, akkor tekinthető "nyílt vizes" rendszernek is, mert állandó a hőutánpótlás a víz álltal.
Szerintem mi elbeszélünk egymás mellett. Én nem a talaj hőmemóriájára gondoltam, ami egyébként elég lomha követést mutat 1,5 m mélyen szeptemberre, 3,6 m mélyen októberre éri el a el maximumot. (olvasgasd az oktoklíma kft honlapján elérhető anyagokat) Szerinted, miért van így? Hát nem a jó talajhővezetés miatt. Egy talajkollektornál nem a napenergia felhasználásáról beszélünk. A napsugárzás csak bizonyos mélységig befolyásolja a talajhőmérsékletet, gondolom te is láttál már ilyen görbéket. 1,5 m mélyen +-5, 3,6 m mélyen +-2 fok az ingadozás. A pincém talajszintje kb. 1,8 m, ha leások 1,2 m-t. akkor már 3 m mélyen vagyok a talajszinttől. Mielőtt azt írnád, hogy a pincém ugyanúgy befolyásolja a talajhőmérsékletet, mint a nap - tévedsz! A földfelszín melegedése nem a napi átlaghőmérsékletnek köszönhető elsősorban, hanem a napsugárzás közvetlen hatásának, a földkéreg melegíti fel a levegőt.
A pincémben nem változnak a szellőztetési szokásaim. Eddig is nyitva hagytam az ablakokat és ezután is megteszem, mert nem szeretem ha bűdös, dohos szag van lent. Amúgy a gázkazánom szellőztetését is meg kell oldanom. Egyébként én is unom a magyarázkodást, úgy ha gondolod befejezhetjük.