Mi történt azokkal a fotonokkal, amelyek az 1-es számú résből pont ebbe az irányba indultak el?
Esetleg megsemmisítette a hatásukat egy a másik résből jövő foton?! Az nem lehet, energiát visznek, nem tűnhetnek csak úgy el.
Ráadásul kicsit odébb, a világos sávban nagyobb is a fényerő, valahogy ott jelentkezik az energiájuk.
De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?! Meg mi is volt az iránya?! Ha a sávok 10 centire vannak, akkor mekkora a foton? Ha fél méterre?
Szerintem érdemes az egyfotonos interferenciára korlátozódni, akkor senki nem esik kísértésbe, hogy eméleteket dolgozzon ki az interferenciát eredményező foton-foton kölcsönhatásra.
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.
Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír
(a végét sajnos elvitte a cica)
Ez persze attól függ, mit nevezünk az EM-tér mérésének. Ilyen alapon akárhány fotonból álló fény sem EM-tér, mert hiába teszünk az útjába papírszeletkéket, a fény nem fogja felkapkodni őket, mint a megdörzsölt vonalzó. Ha viszont egyszer már elfogadjuk, hogy a fény elektomágneses hullám, akkor egyetlen foton is az, hiszen ugyanúgy mérhetjük, mint a több fotonból álló fényt: pl. fotoelektron-sokszorozóval. De egy fotolemez is nyilván megfeketedik akkor is, ha egyesével küldözgetjük rá a fotonokat, nem csak akkor, ha egyszerre.
"gagya" :-) A Tiedben nincs antigrav! :-) a többi stimmel! :-) Vigyázz, fehér ember nem felejt! Tudod, a két (ólmos) mankó, amivel (nem) mehetek könyörögni! :-)
A foton sebessége lehet bármekora is , mint részecske .
Amitt mi látunk az a frekvencia a sebességre nincs érzékszervünk .
a fény mint elektromágneseshullám az elektromágnesestérben terjed .
A foton nevű részecske mint kilőtt puskagolyó magaután örvényeket hagy a térben ,
ez a hullám terjed " c " -vel .
Ezért bir egy darab foton is interferálni lehet nem is halad át egyik résen sem csak a lökéshulláma megy át de az mind a kétrést eléri .
Látatokmár futrinkát a vizzen ?
A vizben is ha egy pontból inditasz hullámot az is interferál a duplarés után .
A fénytörésnél pedig az az érdekes hogy az azonos hullám frontból induló fotonok tudnak a többi foton helyéről .
Példa a domború lencsére : sok ember megy kézenfogva az uton egyvonalban ,
arcuk előlrenéz ,
az utközepét vastagon megszórják a szélekfelé csökkenő vastagságban homokkal .
Ez megfelel a domború lencsének.
Mi történik ha a csoport belemegy a homokos részbe , a középen haladók lelassulnak a nagyobb közegellenálás miat a szélsőknek kevesebb homok vagyis ellenállást kell leküzdeni ők jobban haladnak , az arcuk elfordul a középpont felé ,
de mivel arcal előlre haladhatnak csak és egyenesen a fókuszpontban találkoznak .
A homoru lencse működése forditott .
Ez lenne a hullám front működése .
Mi hordozza a fotonok között az információt ha a " c " max ?
Hisz nincs kezük .
Ha viszont vissza térünk , nem az éterhez mert az nincs , ha nem az elektromágnesestérhez már magyarázható a dolog jelenség .
Mert az üveglencsében is van elektromágnesestér csak ott más az információ terjedési sebessége , vagyis a hullám vezetése .
Ezért tud egyetlen foton is produkálni furcsa dolgokat .
Még mindig nem értem a kapcsolatot. Amit találtam: baromi térerő esetén a bemozgó töltött részecskék nemlineáris effektusokat generálnak. Ennek nem látszik hogy köze lenne ahhoz, amire példának hoztad.
Mi lenne, ha nem iszügyi stílusban kérdezgetnél, hanem leírnád, mire gondolsz?
Többször leírta. Villamosmérnök vagyok, műszaki fizikát tanultam. Ez akkor egy külön képzési forma volt, alig találkoztunk az évfolyamtársainkkal. Sokkal több matematikát tanultunk, és fizikából lényegesen több kvantummechanikát pl. Szilárdtestfizikát is, valószínűleg mélyebben, mint a normál fizikusképzésben.
Nem lettem fizikus, mert akkor nem nézett ki úgy, hogy abból meg lehet élni - vagy kinn kellett volna maradnom az USA-ban.
Mivel nem használtam a tanultakat, nagy részét elfelejtettem. Viszont továbbta is érdekel műkedvelő szinten.
Szerintem megint öszekevertél valamit. Koherenciát, indukált emissziót, bozonstatisztikát, ilyesmit az "önfókuszálódással".
Megnéztem Goggle-lel, alig van találat, nemlineáris törésmutatójú közegekben fellépő jelenségre ad találatot, nemigen lehet köze ahhoz, amivel kapcsolatba hoztad.
Az egy irányba terjedő foton elképzelés ellen a legegyszerűbb ellenérv: a két rés kísérletben vannak sötét sávok.
Így néz ki az érvelés:
Egy rés van nyitva, az 1-es számú rés. Ekkor középtájon egyenletes, a szélek felé csökkenő a megvilágítás.
Kinyitunk még egy rést. Ekkor megjelennek sötét sávok is.
Ebben az az érdekes, hogy újabb utat nyitottunk, mégis van olyan pont az ernyőn, amely ettől kevesebb fényt kap.
Ezt nem nagyon lehet egy irányba terjedő fotonokkal magyarázni. Mi történt azokkal a fotonokkal, amelyek az 1-es számú résből pont ebbe az irányba indultak el?
Esetleg megsemmisítette a hatásukat egy a másik résből jövő foton?! Az nem lehet, energiát visznek, nem tűnhetnek csak úgy el.
Ráadásul kicsit odébb, a világos sávban nagyobb is a fényerő, valahogy ott jelentkezik az energiájuk.
De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?! Meg mi is volt az iránya?! Ha a sávok 10 centire vannak, akkor mekkora a foton? Ha fél méterre?
Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.
Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.
Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír
Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? t valószínűséggel éppen a mérőeszközben nyelődik el.
A modell szerint a foton egy valószínűségi hullám, amely megfelelő peremfeltételekkel van felírva. A peremfeltételek a térben elhelyezett kényszerek, pl. tükrök, lencsék, takarások stb. Egyszerű esetben, ha nincs ilyesmi, a hullámfüggvény lehet gömbszimmetrikus.
A gömbszimmetrikus függvény azt jelenti, hogy bármely irányban azonos valószínűséggel nyelődhet el a foton.
Nem értelmezhető a "terjed", hiszen a hullámfüggvény csak egy valószínűség. A foton valahol elnyelődik, és akkor már lehet irányról beszélni. Addig nem értelmezhető az irány.
Ebben a felfogásban a kérdésed élét veszti. Elfoghatsz egy fotont a Földön vagy a Holdon, ha mindkettőhöz tartozik valószínűség a hullámfüggvényben.
Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár.
Nem sok értelme van. Ha a kényszerek időben változnak, pl. mozgó takarásokat vagy tükröket tartalmaznak, akkor a leíró függvény jó bonyolult lesz. Ilyen értelemben valóban figyelembe kell venni valami hasonlót mint a "hol jár a foton" kérdés. Egy egy fényévnyire levő takarás helyzete egy évvel a kibocsátás után érdekes pl. De az elnyelődés szempontjából érdekes lehet egy ettől nagyon távoli másik takarás is.
Hogy milyen jól írja le a QED a foton viselkedését, és hogy mennyire más ez, mint amit a jelek szerint gondolsz róla, a "bombatesztelő" feladvány mutatja igazán. Ezzel analóg kísérleteket valóban elvégeztek, és a QED előrejelzésének megfelelő eredményt kaptak.
