Én meg azért járok ide, hogy megnézzem, hogy vagy. Sajnálom, hogy nem tudok, nem tudunk segíteni, de hidd el sokan vagyunk, akik átérezzük a fájdalmadat, és szeretnék Neked segíteni. Olyan sokszor eszembejutsz kedves mama, szerinte Mogorva nem örülne neki, ha látná, hogy idejössz és keseregsz. :) de tudom nehéz, sokkal nehezebb egy anyának elveszítenie a gyermekét, mint a gyermeknek a szüleit. Mindkettő rossz, de valahogy úgy gondoljuk, ják, hogy rendeltetési sorrendben, tehát először a szülő és csak utána mehet el a gyerek. Néha ez másképp van. Tudom nehéz, főleg most, hogy jön a szeretet ünnepe... hogyan segíthetnénk Neked?
Kedves krumplicsku, köszönöm, hogy velem érzel és vígasztalsz, de nekem nagyon szükségem van rá, hogy úgy érezzem, hogy velem van. Tudom, hogy ami történt az végleges és visszafordíthatatlan, de amíg nem követem oda ahol Ő most van addig én szenvedek a hiányától.
Kedves Mogorvamamája, Régen írtam már, de sokat gondolok rád, nagyon sokat. Amíg nem engeded őt el, mindig csak kínzó fájdalmat fogsz érezni. Ő már elment, sajnos, nem tudsz változtatni rajta. Ő neki már jó, hidd el, ha lenne rá módja, sem akarna visszatérni ide. Csendesítsd le a szíved, és nyugodj meg, és beszélgess vele, meg azzal akivel van az Ő lelke. Meglásd megnyugvást találsz szívedbe.
