Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi. Ukrán háborús hírek csak módjával, és csak az Oroszország vonatkozásúak!
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
Ha azt mondom hogy ennyi és ennyi a valószinűsége hogy ez és ez fog bekövetkezni, az egy törvény.
Ha azt mondom hogy valószinüleg bekövetkezik, de nem száz százalék biztos, az egy sejtés. Kizárólag sejtésekre nem lehet tudományt alapozni. Márpedig a közgazdaság "tudomány" ezt teszi.
Jogtudományban? Természetesen a formális logika szabályai.
A matematika absztrakt rendszer. Olyan premiszákat választasz amilyeneket csak akarsz ha egy absztrakt rendszert konstruálsz, csak aztán ügyelned kell a következetességre. A matematikánál pedig erre nem lehet panasz.
Ez a társadalomtudományok általános problémája. Hari Seldonnak könnyebb volt, neki volt sok kvintilliós lakossága...
Itt van pl. a szociálpszichológia. Pl. Zimbardo kísérletei nagyon érdekes dolgokat mondanak arról, hogy átlagosan várhatóan bizonyos helyzetekben hogyan fogunk viselkedni. Ettől még nem általános mindig érvényes törvények ezek. (Ps. A jogtudományban mik ezek az általános törvények?)
Egyébként bár nem mindig érvényes, hogy a kínált mennyiség csökkenése ceteris paribus az ár emelkedéséhez vezet, de azért elég általános törvény ez.
Nézd bögölynek szvsz igaza van. Triviálisan nem vethető össze a két űrprogram.
Különösen ha tekintetbe vesszük hogy ezen a területen nagyon jelentős a szellemi tőke aránya, és az ugye nem titok elötted sem hogy pl. az ISS-t túlnyomórészben az orosz szellemi tőkére alapozva tervezték.
Nem számok. Ide tudod írni az orosz és az amerikai űrkutatásra fordított összegeket? Gondolom, hoznál egy rubel és egy dollár összeget. Az egyikből oroszokat, a másikból amerikaiakat kell fizetni. Na, innentől elhiszem neked, hogy az amerikaiak több körtét fordítanak űrkutatásra, mint az oroszok almát... :-)
Nézd, én elhiszem, hogy az amerikaiak valamilyen mutató alapján több erőforrást fordítanak az űrkutatásra. Még azt is elhiszem, hogy valóban jobb az amerikai űrprogram. Csak azt nem hiszem el, hogy a világon űrkutatásra fordított reál erőforrások 80%-a az amerikaiaktól jön.
Tipikus példa a fegyverkezés. Az USA katonai kiadásai nagyobbak, mint a világ összes többi részének katonai kiadásai. Papíron. A gyakorlatban - bár az amerikai hadsereg tényleg messze a legerősebb hadsereg a világon - azért ez nincs így. Eleve rohadt nehéz összevetni az orosz, vagy akár a román katonai költségvetéssel. Az oroszok vagy a románok pl. sokkal kevesebbet költenek veteránok nyugdíjára, személyi kiadásokra, a katonai táborokban szupermarket berendezésére stb. Ha nincs szupermarket a táborban, hát nincs, ettől még nem lesz rosszabb a hadsereg. Úgyhogy nagyon nehéz ezeket a dolgokat összehasonlítani. (Félreértés ne essék: az amerikai hadsereg tényleg sokkal erősebb, mint az orosz. Csak azzal kapcsolatban vannak módszertani aggályaim, amikor valaki azt fejtegeti, hogy hányszor erősebb... Ezek nem ilyen könnyen számszerűsíthető dolgok.)
Vannak próbálkozások a közgazdaságtan tudományos alapokra helyezésére, pl. a nem kooperatív játékelmélet felhasználásával, de még messze vagyunk attól szerintem hogy tudománynak lehessen nevezni.
Szvsz nincs igazad, de az tény, hogy a közgazdaságtudomány legfeljebb ott tart, ahol a fizika a flogisztonelmélet korában. Azaz ne próbáljuk meg vele a villámlást megmagyarázni...
Egyébként ez négyszer akkora NASA-költségvetés megint egy közgazdaságilag tartalmatlan összehasonlítás. Az egész a dollár-rubel átváltási árfolyamtól és a két ország között reálbérszínvonalban megmutatkozó különbségből fakad. Ha pl. Oroszországban kb. ugyanannyi mérnök, kb. ugyanakkora technikai felszereléssel dolgozik, akkor azt is mondhatjuk, hogy kb. ugyanannyit fordít a két ország a nemes célra.
