Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi. Ukrán háborús hírek csak módjával, és csak az Oroszország vonatkozásúak!
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
Igaz, volt valami (Erdei Testvérek, vagy az csak a baltiak voltak?, Petljuristák?). A törikönyvekbe anno nem került be (vajh, miért?).
De ez akkor lenne az igazi, hogyha lehetne látni egy összefoglaló feldolgozást-elemzést a belügyi csapatok és a lázadók (hegyirablók, ellenállók, stb.) harcairól. A Baltikumtól a Kaukázusig.
A NATO számos tagországát az Airbus A400 megérkezéséig az ukrán An-124-esekkel látják el. Ukrajna rohadt erős hadsereggel, erős hadiiparral, stb. rendelkezik. Értékes tagja lesz a szövetségnek. Persze főleg Oroszországgal szemben. Azaz az ára egy ellenséges Oroszország.
"Egyébként Érdemes elgondolkodni az ukrán nacionalizmuson is. Hogy ti. mennyi a távolság Oroszo.-tól. "
Hat eppen azert, ha lenne kozottuk egy tenger semennyire nem lenne erdekes az ukran nacionalizmus.
"Most a nagyot divat hangsúlyozni. 25 éve a semmit volt."
Persze a nyilvanossag szamara, de attol meg megvolt, ahogy megvan kb 200 eve.
Magyar nacionalizmus is volt 89 elott csak kuss volt a temaban.
Vegul is ez egy erdekes dolog az orosz -ukran helyzet ,forditva is lehetett volna,hogy az ukranok lettek volna a dominansok az orosz felett,szinte veletlenen mult.Igaz Oroszorszag a nagyobb terulet.De Ukrajna volt a fejlettebb es gazdasagilag erosebb,igaz jobban volt atjarohaz,es a hadak utja.
Azért én nem kicsinyelném le az ukrán nacionalizmust. Az ukrán nacionalisták a II. Világháború után 10 évvel is harcoltak a szovjet belügyi csapatok ellen. Még az 1956-ban Magyarországra vonuló szovjet csapatokat is támadták.
Tulajdonképpen elég fura a japán hozzáállás, a térképeiken Dél-Szahalint mint senkiföldjét jelzik. Ugyanis Japán lemondott a területi igényéről, de nem fogadta el a Szovjetunióhoz csatolás tényét.
Moldova: Belefér a geopolitikába, amit írtál. De ott már a vetélytárs határol. (Románia, tudom: köhög a bolha... SzU-hoz képest. De a NATO már nem...)
Egyébként Érdemes elgondolkodni az ukrán nacionalizmuson is. Hogy ti. mennyi a távolság Oroszo.-tól. Most a nagyot divat hangsúlyozni. 25 éve a semmit volt.
Szerintem még Moldovát is el lehet fogadni orosz érdekszféraként, tkp. a Baltikum kivételével az egész volt SZU-t.
A Kaukázusról érdemes azt megjegyezni, hogy az oroszok síkvidéki nép. Azaz a hatalmas végtelen pusztaság keletre-nyugatra, ahonnan mindenféle ellenségek jönnek. Legjobb védekezés pedig a támadás! Ha az Arany Horda romjain három kisebb tatár állam jött létre, akkor azokat - egyiket a másik után - szépen bekebelezzük. Akkor nem is fog minket fenyegetni többé! Amíg viszont létezik, addig fenyeget - az utolsó tatár (akkor már csak a krími állam volt meg) hadjárat Moszkva ellen a XVIII. században volt, Moszkvát ugyan nem, de több várost felprédáltak. A síkságon tehát érdemes a lehetőségek legvégéig és még azon túl is terjeszkedni, hisz az új szerzemények sem növelik a biztonságot - újabb ellenségekkel leszünk határosak, akik az egész birodalmat ugyan már nem, de az új szerzeményeket továbbra is fenyegetik. A még újabb szerzemények meg még újabb veszedelmes szomszédokat, még újabb ellenségeket, még újabb megszerzendő vidéket jelentenek. Pl. a lengyelek-litvánok felosztása után a két (a feltörekvő és a hanyatló) német nagyhatalommal lettek határosak. A német határ pedig nem jó dolog, mint erre két világháborúban is rájöttek...
A Kaukázussal azonban a síkvidéki birodalom egy logikus természetes határhoz jutott. Végre védhető hegyvidék határolta őket - de ők mentek tovább, hajtotta őket a síkvidéki logika, vagy csak az addigra önjáróvá vált imperializmus... A Kaukázusontúlról szerintem is lemondhatnak, ha nagyon muszáj. Az hasonló a Baltikumhoz (illetve stratégiailag talán még kisebb a jelentősége).
Ja, és NE legyen Ukrajna EU tag*! Szerintem még NATO sem. Megbízhatóság a NATO szempontjából???
*Ennyit nem ér meg Beregszász. Adjanak kishatár-átlépőt, oktatási cserét, stb. De EZT NE! (Vagy vásároljuk vissza, ha van ára!, bár ezt egy szomszéd topicban nem mindenki osztja...)
Magyaország (ez kis porbafingó semmi, pár világszínvonalú termékkel) is mekkora instabilitást vitt a rendszerbe, hogy küzdött az 1920-as békersz. megváltoztatásáért.
Franciaországban 5-8 éves terrorhullámot eredményezett Algéria feladása (a párhuzam Erdéllyel elég erős, legfeljebb a kapcsolat nem olyan régi, ill. ott háborúfinanszírozási problémák voltak, nem túlerőbeliek)
A XX.sz.-i Németországról nem szólok
Nem szabad a vereség következményei túlzásba vinni! És nem az orosz nacinalisták lelki élete miatt (a magyar gond nélkül leszarható, s még a francia is megoldható) - hanem veszélyezteti a világbékét (ami a háborúk egy ésszerűen alacsony szintjét jelenti igazából).
A nagy kérdés többfelé osztható. 1. Belarusz, Ukrajna és némiképp Kazahsztán. Itt nem tudtak igazságosan osztozni. Ezeknek szerintem (vmi. méltányossági alapon) össze kéne nőni 20-50 éves távlatban.
2. Oroszo./volt SzU nyugati határai. Moldva, Baltikum, Königsberg-Kalinyingrád Nem lehet itt sem igazságosan osztozni, csak itt nem nő össze semmi. Jó esetben is versenytársakról van szó. A további fokozatok: hidegháború, melegháború, ... (and now there's something completely different) de akár Skandináv határ is gond lehet
3. Kaukázus. Oroszo. jól jár, ha nem csatolja vissza. Ellenőrizze a területet mint egy gyámkodó nagyhatalom. Az ottaniakhoz képest tán még fejlődést is visz be.
4. Kínai határ: Itt nincs történelmi igény. Vetélytársak vannak (+1: Japán. Bennem valamiféle tiszteletet ébreszt az a japán hozzáállás a kérdéshez, aminek magyar változatán időnként bosszankodom - nem a japán váltoatban van a hiba...)
El fogják fogadni, csak én attól tartok, hogy tényleg egyre inkább kiszámíthatatlanok lesznek. A megalázott és sarokba szorított, de erős embernél nincs rosszabb. Kb. a harmincas évekbeli németek jutnak most az eszembe. Szvsz rövidlátó politika Ukrajnáért cserébe (akit ráadásul folyamatosan finanszírozni kell majd, irdatlan pénzekért - az oroszok sokáig nem fogják őket gázzal itatni olcsón) ellenséggé tenni Oroszországot. Aztán majd meglátjuk.
a balti államok nato tagsága sem tetszett nekik.. nade ez van. persze ukrajna más kategória. de stratégiai szempontból a baltiak is eléggé nagy veszteség voltak.
Nem csak egy kiszólás. Asszem Vilniusban ott volt Rice külügyminiszter is, aki Ukrajna NATO-tagságáért lobbizik (tkp. nem kellett volna topikot nyitnom róla, vagy a tucatnyi Ukrajna-topik egyikében hozhattam volna fel, vagy méginkább itt), Grúziában és Közép-Ázsiában meg már régóta ott vannak azok a támaszpontok. Most majd lesznek Ukrajnában is. Az oroszoknak Közép-Ázsia és Ukrajna elvesztése igazi tragédia, olyan, mint nekünk Erdély és a Felvidék... Namost, még talán bele is törődnek, de erre kiderül (az ukrán NATO-tagsággal), hogy tkp. ezeknek az országoknak a leszakadása ellenük irányul. Hát ezt nem fogják könnyen megemészteni.
Az még rendben lenne, hogy Ukrajna független (ez már Kravcsuk alatt is így volt, meg igaziból Kucsma se volt orosz báb, ott volt Irakban is sokezer katonával), de hogy ráadásul még egy ellenséges katonai tömbhöz tartozzon, azt már nem fogadják el. Illetve minimum ellenséges lépésnek minősítik, érthető okokból.
Úgy tűnik, az amerikaiak oroszellenes politizálásba kezdtek. Ez azért hiba, mert a mostani orosz vezetés többé-kevésbé ésszerű és kiszámítható politikát folytat. Amikor az oroszok "kiszámíthatatlanságáról" beszélnek, akkor ez alatt azt értik, hogy az oroszok - teljesen érthető és kiszámítható módon - vissza kívánják szerezni befolyásukat önállósult tartományaikban, és ahol ez nem megy, ott - természetesen - a gazdasági segítség megvonásával büntetnek. Olyan durva dolgokat az oroszok eddig egyáltalán nem csináltak, mint amikor az USA a hatvanas évek elején a cukorimport leállításával büntette a Castro-féle forradalmi rezsimet. (Még azzal sem volt semmi probléma egyébként.) Ha nem vagy a barátom, akkor nem is foglak gazdaságilag segíteni, ez logikus dolog.
A fő gond az, hogy Oroszország annyira durván megalázottnak gondolja magát, mint Németország a huszas években. Már megint az lesz a vége az egésznek, hogy amit nem engedünk az ésszerű és kiszámítható kormánynak (mint a németeknek a huszas években), azt megengedjük majd a Putyin után következőknek, akik esetleg már közben sokkal szélsőségesebbek. Ekkora országokat nem lehet tökéletesen sarokba szorítani, de ha mégis megtesszük, akkor százszor veszélyesebbek.
A muzulmán vallás sosem volt betiltva, viszont mindig is támogatták a pravoszláv hitre való áttérést. Ennek köszönhetően a tatárjárás után egy sor előkeléség tért át és őrízték meg hatalmukat, befolyásukat jó ideig. Ilyen például a Juszupov, Terisev vagy Uruszov család, de például tatár ősökkel rendelkezett Borisz Godunov cár is.
A katonaságról ha beszélünk, már a XV.században is harcoltak önálló tatár csapatok az oroszok oldalán Novgorod ellen, de 1552-ben Rettegett Iván oldalán részt vettek Kazány ostrománál is a vazallus Kaszimovi tatár kán seregei.
1613-ban - az első Romanov házi uralkodó trónra lépésekor - Mihály cár megválasztásáról szóló okiraton is találhatóak tatár nevek.
Nagy Katalin a vallásszabadságot és annak védelméről rendelkezett, ezzel a gyakorlatban egyenjogúvá tette a különböző vallásokat
Nemrég olvastam egy érdekeset: az orosz hódítók már Nagy Katalin időszakától, sőt azt megelőzően is az alávetett moszlimokat a keleti (a mai Tatársztán és Baskíria vidékén) és közép-ázsiai területeken igyekeztek integrálni, és engedélyezték nekik vallásuk megtartását is. Így az orosz hadseregben már viszonylag korán is nagy számú moszlim tiszt és katona szolgált, önálló ezredekben és az orosz hadsereg egyéb egységeiben egyaránt. Délen, a Kaukázus vidékén vagy a krími tatárok esetében azonban más volt a felfogás, errefelé az oroszok a bennszülöttek elnyomásának, erőszakos oroszosításának, áttérítésének és kiirtásának a politikájával próbálkoztak, a Krímben több, Csecsen- és Ingusföldön (mint az a hírekből látható) kevesebb sikerrel.
indiaiakkal most kötöttek az amcsik (polgári célú)atomtechnológia fejlesztéséről megállapodást. egy kis szokásos amerikai "nyomásgyakorlásos gyakorlat" benn lehet a dologban.
ez a szerződés elég jelentős, nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Igen, én is most olvasom, mi minden történik... A fizetés módja külön csemege: Algéria nyugati eredetű gáz-cseppfolyósítási technológiával, valamint hatalmas olaj- és gázkoncessziókkal fizet... Szóval, ahogy már szóba került, Európának számos alternatívája van az orosz gázra: például az algériai gáz, meg a közép-ázsiai gáz... vagy az iráni készletek...
Az más kérdés, hogy szerintem a közép-ázsiai fejleményeknek van más olvasata is, tehát egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok annyira magabiztosan növelik a befolyásukat arrafelé, mint ez a cikk sugallta... Mindegy, az indiákok mindig is oroszbarát szemüvegen át fogják figyelni a világot...
Mindig megmosolygom a scifiket, mikben minden műanyaggal van burkolva. A műanyagok és bomlástermékeik, mint egy letűnt kor sajátos találmányai, a jövő régészei számára olyan ideális korjelzők lesznek, mellyekkel nagyszerűen be lehet majd lőni az emberiség történelmének egy kétszáz éves korszakát! :)
Szénből azok az anyagok is előállíthatóak felteszem, csak persze sokkal bonyolultabban, ergo drágábban. Lehet vissza fog még jönni az élet sok terén a műanyag helyett a fém és a fa. :))
Való igaz. Ezért is óvnak a túlzott olajhasználattól eggyesek, mert ha mondjuk 50 éven belül elégetjük az összeset, akkor csak költségesen lehetlesz gyártani müanyag alapanyagot, amit ma csak ki kell szivattyúzni.
Ki mit szól a megélénkülö orosz fegyver üzlethez. Algériával már meg is kötötték eddigi csúcs üzletük ( 5 vagy 7,5 milliárd $, két forrásból két különbözö adat ), Irán náluk vásárol nem kis tételben, stb., ráadásul állítólag az Indiaiak legközelebbi vadászgép tenderére nevezni akarnak 120+ MiG29??? -el!!! Azért a felkiáltójel, mert eddig csak a Szuhoj iroda ért el komolyabb sikereket, ezért ök többet is tudtak fejleszteni, de most Algériának is eladnak kb 50-et. Tehát élénkül a fegyverüzlet, ami szintén komoly bevétel.
Igazából az orosz-belorusz unió megvalósítása realitás.
A két ország kapcsolata nagyon szoros, egy sor kétoldalú megállapodással néhány terület egységesítve van már /főleg adó és vámkérdések/; a két ország szövetségi szerződése évek óta alá van írva; létezik közös költségvetés /igaz hogy jelentéktelen/; mindkét ország lakossága az egyesülést szeretné.
Ami hiányzott a megvalósításhoz az a politikai akarat, a két vezető kapcsolata nem túl jó.
Viszont a most lezajlott belorusz és a két év múlva esedékes orosz választások felgyorsíthatják az eseményeket.
Mivel valószínű, hogy Lukasenko utóda inkább Nyugat-barát politikát fog folytatni, ami persze nem fog tetszeni az oroszoknak, így addig van reális lehetőség a kivitelezésre, amíg Lukasenko hatalmon van. Ezt világosan látják az oroszok, így hát várhatóak fejlemények e kérdésben.