Az a baj a határozat nem tartalmaz pontos összeget, így szerintem nem végrehajható.
De e határozatra hivatkozva írásban fel kell szólítani, hogy fizesse meg a tartozást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor közjegyzőhöz kell fordulni egy kimutatással, hogy pontosan mennyivel és miért tartozik, aki fizetési meghagyást bocsát ki. Ha ő ennek ellentmond, akkor majd perré alakul az eljárás. Ha nem mond ellent, akkor a meghagyás jogerőse emelkedik, és a közjegyzőnél kérheted a végrehajtását (pl. nyugdíjból letiltást).
Na ugy erzed jogosan tartasz ilyentol, akkor nehany ezer forintert/ev (4 vagy 5? hirtelen nem tudom) elofizethetsza a foldhivatalnal egy szolgaltatasra, ami azonnal SMS-t kuld neked, ha barmi tortenik a tulajdonoddal, akar csak kikeri valaki megtekintesre a tulajdoni lapjat.
Feltetelezem, hogy ez egy osztatlan kozos tulajdonu ingatlan, es csak a gyakorlatban hasznaljak ketteosztva. Ebben az esetben a tulajdonostars beleegyezese - sot, sokszor kezeskent, vagy legalabb zalogkotelezettkent - szukseges, hogy hitelt vegyen fel az ingatlanra.
Mar persze ha normalis, banki hitelrol beszelunk, aminek a jelzaloga es a terhelesi es elidgenitesi tilalma felkerul a tulajdoni lapra.
Igen,a bírósági határozatban leírták, hogy a rezsit fele-fele arányban fizetjük.
Ezt most úgy kell érteni, hogy a villanyt, a vizet, a szemétszállítást és a lakás biztosítását fizetjük (kéne fizetni közösen). A ház közös tulajdon, én használom a tetőteret, ő a földszintet.
Rok. nyugdíjas és maszekol is. Kocsival jár mindenhová, a tv éjjel-nappal megy nála, de ez nem tartozik szorosan ide, csak ha valaki azon jajgat, hogy nincs pénze, akkor az ne fogyassza álmában is az áramot és járjon gyalog......rengeteg ötletem van.
Még egy kérdésem lenne, hitelt vehet-e fel a házunkra a tudtom és beleegyezésem nélkül (fele-fele a tulajdoni részünk)?
Ez a megegyezés a bíróság elött köttetett, és egyértelmű és konkrét? Avagy írásba lett foglalva? Mit lehet erről tudni pontosan, mert ettől függ az útja a dolognak.
Májusban váltam el. A bíróságon úgy egyeztünk meg, hogy a házunk rezsijét fele-fele arányban fizetjük, mivel egy házban lakunk. Már 5 éve élünk külön kasszán és azóta egyfolytában azon veszekszünk, hogy mikor adja már ide a rá eső részt, hogy feladjam a postán. Nem negy összegről van szó, mert rá csak kb. 18-20 ezer forint jut havonta és a 2 egyetemista gyerekre ad elvileg még huszat.
Most már 3. hónapja egyedül adom fel a rezsit, mert mikor kérdem, hogy mikor adja ide a részét, csak a vállát vonogatja, hogy nincs pénze, mit csináljon. Én feladom, mert nem akarom, hogy bármmit kikössenek. Nekem ezen az összegen felül fizetnem kell még a gázt, mert csak az én részemen van, a netet, mert azt sem használja és 2 nagy gyerek is rajtam lóg még (persze jó értelemben). A tartalékaimat élem így fel, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ott lakik ő is, de nem hajlandó fizetni azért, amit fogyaszt és azzal, hogy vonogatja a vállát azt hiszi, el van intézve a dolog.. Ha én nem jérmék a postára, már rég kikötötték volna a villanyt és a vizet is elzárták volna.
Az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni, hogy minden hónapban ideadja a részét?
Áh köszi, régen néztem egy kollegámnak, de lusta voltam most előkeresni. :) Mire fel támadhatod meg? Kisebbség jogos érdeke? Mert a törvény nem sokat mond...
A vízgazdálkodásról szóló tv. (1995. évi LVII. tv.) és a vízgazdálkodási kormányrendelet (160/1995 (XII. 26.) Korm. r.) szabályozza a kérdéskört. Az Alkotmánybíróság a megjelenésük óta számtalanszor vizsgálta a kérdést, és minduntalan elutasítottak mindenféle indítványt.
Mindenesetre az érdekeltségi hozzájárulást megállapító határozat a bíróság előtt megtámadható, hiszen gazdasági társaságról van szó, és annak tagja a társaság közgyűlésének határozatának felülvizsgálatát az illetékes bíróságnál kérheti.
Teljesen jogszerű. Általában ezeknek a közműtársulásoknak van honlapkjuk egyiknél valamikor láttam az erre vonatkozó jogszabályt, és abban is ez van. a jogorvoslatról nem tudok, de nem ártana... de sokat nem hiszem hogy lehetne tenni, a jogszabályt kéne elolvasni.
Az RSD Parti Sáv Viziközmű Társulat az alábbiakkal fenyegeti, zsarolja a társulathoz csatlakozni nem kívánó ingatlantulajdonosokat:
"Kényszertagság - egyösszegű befizetés
Amennyiben Ön nem csatlakozik a Viziközmű Társulathoz, de az 2/3-os támogatottság mellett megalakul, akkor automatikusan a Társulat kényszertagjává válik és az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése Önre nézve kötelező érvényűvé válik. Ebben az esetben viszont csak egyösszegű megfizetésre van lehetősége a részletfizetési lehetőségtől elesik. Amennyiben nem fizetné a hozzájárulást, akkor azt a település jegyzője adók formájára be fogja hajtani."
A csatlakozni nem kívánók nem a csatornázás ellen vannak, hanem anyagilag nem engedhetik meg maguknak a tagsággal járó terheket. Jogszerű a Társulatnak azon határozata, amely az anyagilag ellehetetlenült helyzetben lévőket még kilátástalanabb helyzetbe hozza? Nem elég, hogy a nem csatlakozók kényszertagokká váltak, még a tagsággal járó jogoktól is megfosztják őket és magasabb kötelezettségeket rónak rájuk, mint az önszántukból jelentkező tagokra? Létezik olyan jogszabály, ami védi a "kényszertagokat"?
Egy kérdésre keresem a választ. A páromnak az előző kapcsolatából van egy lánya, aki az anyjával él. A párom az előző kapcsolata után, de még a mi házasságkötésünk elött vásárolt egy házat, ami teljes egészébe az ő nevén van. Jelenleg ebben élünk. Az lenne a kérdésem, hogy ha valami történik a párommal, akkor engem kitehetnek a házból, vagy esetleg megillet például valamilyen haszonélvezeti jog?
Amennyiben van jogerős ítélet, amelben a bíróság kötelezte az elkövetőt (adóst), hogy neked fizessen meg ennyi és ennyi forintot (teljesítési határidővel), akkor ez egy végrehajtható határozat, amire lehet kérni végrehajtást.
Tehát az ítélet rendelkező részében kell lennie, annak, pl. hogy: A bíróság kötelezi xy vádlottat az ítélet jogerőre emelkedést követő 15 napon belül fizessen meg ab-nek ennyi és ennyi forintot.
Ez az eljárás illetékköteles (1%), de a bűncselekménnyel okozott kár tárgyi illetékfeljegyzési jogos, de majd a végrehajtó költségeid előlegezned kell.
A határozatot hozó elsőfokú bírósághoz kell beterjeszteni végrehajtási kérelmet "502-es nyomtatványon, aminek a neve végrehajtási lap", 6 példányban.
Jogerős itélettel kötelezték egy nekem 450.000 Ft-al tartozó személyt,hogy a nekem sikkasztással okozott kárt térítse meg.Ez nem történt meg.Az illető egyéni vállalkozó,így munkabérből származó jövedelme nincs,amiből vonni lehetne a tartozást.
Hogy fogom én megkapni a pénzemet,mi erre a megoldás.?
Hogy mi lett volna, az nem képzei a jogvita alapját, csak az, hogy mi volt.
A kórházat kártérítési felelősség terhelheti. Elsősorban nem vagyoni kár, a második műtét miatt felmerülő egyéb igazolható költségek (pl. plusz gyógyszer, stb.).
elsőként érdemes a kórházat magát megkeresni, továbbá vannak egészségüggyi közvetítés, békéltetés, amit érdemes igénybe venni, ha ez sem vezet eredményre, akkor lehet perelni.
A múlt héten édeasnyámat megműtötték laporoszkópiával vesekőre. Délelőtt lement a műtét és délután visszajöttek érte, mindenki fejvesztve rohangált, mert benne felejtettek egy darab műszert. Nem tudjuk hogyan derült ki, de sejtjük, hogy leszámolták a darabokat és egy nem volt meg.
Kétszer altatták egy nap és a két kis lyuk helyett, két vágás lett a vége. Sajnos édesanyám nagyon jóindulatú és még fizetett is a dokinak 20 ezret a műtét után....ez nagy hiba volt!
A tévedést be is írták a zárójelentésbe.
Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e perelni és mik az esélyei, megnyerheti? Eleve veszélyeztették az életét és a két altatással még agyi károsodást is szenvedhetett volna.
Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) Hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezései közül (305. § - 311/A. §) , a következőket emelném ki:
„305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.”
A Ptk. szabályi mellett nézd meg annak az oldalnak a szabályzatát is, ahol vetted a terméket.
Szerintem első körben, a fenti jogszabályra hivatkozva írjál az illetőnek egy levelet (tértivevényesen add fel postán), amelyben kéred, hogy cserélje ki a terméket. Hivatkozz a hirdetésre, a hirdetés-azonosítóra, a felbontott csomagra, és mindezek másolatát csatold is a leveledhez. Egy komolyabb levél hatására, talán lehetne a másik féllel tárgyalni. Igazából az lenne a leghatásosabb, ha ügyvéd írja a levelet, mert úgy gondolom akkor mindjárt közreműködőbb lenne a másik fél, de ezt Neked kell eldöntened.
Van egy 1997 évi LXXXI. törvény 12/A §., amely alapján a nyugdíj mellett dolgozók minden 365 napos munkaviszony után némi papírmunkával 0,5%-os nyugdíjkegészítést kapnak. Ez eddig rendesen működött, azonban idén a kiegészítés számításához csak a 2010 dec. 31-ig terjedő időt (276 napot) vették figyelembe. A magyarázat szerint 2011 évre vonatkozóan majd csak 2012 -ben lehet az emelést igényelni - hacsak a zemberek követelésére addig meg nem szüntetik ezt a lehetőséget.
A bank akkor jogosult felmondani a szerződést, ha ezt a cascot feltételként kötötte ki. Ez lehet, hogy nem közvetlenül a veled megkötött szerződésben van, hanem ún. Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF, biztosítási feltételek vagy hasonló név). Ez is a szerződés részét képezi, ha a így nyilatkoztál akkor.
Érdemes a banknál rákérdezni, hogy mire alapozzák ezt a feltételt, a szerződés mely pontjára.
Persz ez nem biztosíték, de mivel elég magas, sőt nagyon kiugró (persze egyes pénzintézetekhez képest nem sok). ezért valami ilyesmi:
Le kéne írni, hogy mia történet, előzmény, pl. A köölcsönvevő (adós) cég ilyen és ilyen pénzügyi helyzetben ilyen és iylen célra mozgó tőkét keres, mert beruház, befektet, nincs likvid tőkéje. Ennek érdekében ajánlatot tett a kölcsönadónak, hogy ilyen összegre ilyen kamatot tud biztosítani, a gyors kölcsön biztosítása fejében. Az adós egyértelműen is kifejezetten nyilatkozik, hogy a kamatterhet vállalja, ő ajánlotta, nem tekinti uzsorásnak, számára jelentős előnnyel jár a likvidtás biztosítása, stb....
A kocsit 2005-ben vettem részletre mint sokan mások akkor.A márkakereskedésben minden papírt elintéztek,szerződés,stb.
Tavaly nem fizettem a cascót 1/2 évig,jött a levél a banktól,hogy haladéktalanul kössek cascó biztosítást,vagy mutassam be az uj casco szerződésemet,mert felmondják a szerződést,és egyben követelik rajtam a fennálló tartozásom.Nos,én gyorsan kötöttem egy uj,olcsóbb cascót,és be is mutattam nekik a csekket.A minap a kollégám is ilyen helyzetbe került,és figyelmeztetett hogy olvassam át alaposan az adásvételi szerződést,mert ha nincs benne szó cascóról,akkor miért fizettetik velem.Átnyálaztam 2-szer is,és valójában nincs benne casco biztosításról szó.Kérdezem,hogy ha megszüntetem a cascot,jogosult-e a bank egyoldalúan felmondani a szerződést?Köszönöm!
Azonban két dologra vigyázz: az egyik, érdemes a tartozásra valamilyen biztosítékot kérni (összegtől függően pl. jelzálog ingó-pl. autó, vagy ingatlanra) és a szerződést közokiratba foglalni, közjegyzőnél.
A másik, hogy a magss kamat sokszor csalóka, nehogy az legyen, hogy te vagy a uzsorás, mert kihasználtad az ő nehéz helyzetüket, erről is nyilatkozzanak a közjegyzőnél, persze ez se tökéltes biztosíték, de jobb, mint a semmi.
Egy cég szeretne tőlem pénzt kölcsönözni kb. 3-4 kónapra. A cég ígérete szerint havi 10% kamatot fizetne addig, amíg a törzstőkét egy összegben vissza nem fizeti nekem. A kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget milyen szerződés alapján adjam át a cégnek? Elég egy szimpla kölcsön szerződés?
A történet röviden: Adott egy külterületi szőlő, melyet a rokonaim már nem tudnak művelni egészségügyi okok miatt, azért én vettem át a művelését.Terveim közt szerepel, hogy meg is veszem.Mivel külterületi ingatlan, így a szomszédoknak elővásárlási joguk van a területre.Tehát az eladónak tájékoztatnia kell a szomszédokat az eladási szándékáról, melyet a területileg illetékes önkormányzat hirdetőtábláján kell megtennie, ki kell lényegében függesztetni, hogy eladó x terület xy megvásárolná...Azonban a kifüggszetésnél fel kell tünteni, hogy milyen jogcímen akarom én, mint vevő megvásárolni a területet...haszonbérlő,..helybenlakó szomszéd..., közeli hozzátartozó.stb stb.Egyik sem áll fenn, mert közeli hozzátartozó sem vagyok.
A kérdés az lenne, hogy milyen jogcímre hivatkozzak, ha egyáltalán hivatkozhatok valamire, vagy várjak a vásárlással, és hivatalosan a földhivatalhoz bejegyezve béreljem a területete, és 3 év után engem mint haszonbérlőt illet az elővásárlási jog 1 helyen.
2. kérdés: Milyen illetékek, adók vannak, illetve mennyit kell fizetni eladás-vásárlás után (eladónak -vevőnek az állam felé :-)) 300E ftos ingatlanról lenne szó.( Az ingatlan több mint 16 éve a tulajdonosé)
