ALKOTASUNAK
Örülök, hogy ismered a terepet. Talán tudsz is tippekkel segíteni a vágánybővítés károsultjainak. A harmadik (uniós) vágányt Érd Sasváros-Újtelepre tulajdonképpen úgy építették be (a Varjú utcai gyalogos átjáró és a Zámori úti közúti átjáró fölé, tehát szintkülönbséggel való területfeltöltéssel és átépítéssel), hogy a régi (szélső) vágány nyomvonalát elhúzták a Fecske utcai talpárok felé. Ahol ötven méteren belül érintett lakóházak állnak.
A nyomvonal elhúzás, átépítés nagyon jól látszik a műholdképeken is. Majd, az új felsővezetéktartó oszlopoktól való távolságtartással szintén a Fecske utcával párhuzamos vasúti árok rovására építették be a zajárnyékoló falakat. Ebből következik, hogy a vasúti betonárokból nem maradt semmi. Elvétve kilátszik még a hajdani betonmeder felső szélének éle a "maradvány töltésfal" alatt.
A három vágány alatti területfeltöltéstől tovább emelkedett a talajvíz.
Az érdi lejtő alja városi árokkivezetésekkel totálisan elhanyagolt. A közutakról a szennyvízcsatornába vezetik az lejtő alján összegyűlő csapadékokat (jó drága tisztításra, amit a lakosság fizet).
A vágánybővítéssel a fokozottan érzékeny sasvárosi ivóvíz bázis föltött temették be a vasúti árkokat, ami alapesetben is vízjogi létesítési engedély köteles.
Egyébként a Zámori úti közúti (vasúti) átjáró, és a Varjú utcai műtárgy átépítése is vízjogi létesítési engedély köteles lett volna... Ezeket úgyszintén hanyagolták a város szemhunyásával.
A "bebetemett" vasúti árkok befogadója eredetileg a Benta-patak és vele a Duna volt. A csapadékvizekkel legveszélyeztetettebb érdi terület Tárnokkal közös csapadékvíz-rendezésére 2007-ben és 2011-ben is születtek közpénzes vízrendezési tanulmányok, amelyek kétszeresen is feledésbe merültek.
A városvezetés oly annyira nem vesz tudomást a történtekről, hogy a HÉSz részletes Szabályozási terv hét év múltán is csak két vágányt vesz számításba. A vágánybővítés területi igényeihez képest ugyanis elmaradtak a Fecske utcai kisajátítások. (Ezzel szemben néhány Harkály utcai telket sajátítottak ki, találomra...)
A vasútépítési szabályzat előírja, hogy a MÁV idegen területre nem építkezhet, és a "vasúti terület (MÁV biztonsági sáv) határa a töltéslábtól számított öt méter azért, hogy a vasúti kébeleket ne a rézsűben cserélgessék (ahogyan ez töltént kétszer is a vágánybővítés óta) és hogy a töltés ne dőljön bele az árokba. (Bedőlt - amit a környezetvédelmi felülvizsgálatnál elfelejtett megemlíteni az önkorményzat... És nem kifogásolta a vasúti alépítmény hiányát sem.)
A vasúti betonároknak a karbantartása Érdre tartozna, ha maradt volna valami belőle.
Na most így néz ki a NYÁRI VÍZÁLLÁS enyhe zápor után, a megemelkedett talajvízre érkező vasúti töltésvizekkel) a Fecske utcai magáningatlanok vízóra aknáiban:
