Helyszíne: Kápolnásnyék, Széchenyi út 15. szám 4. kerületi Ifjúsági Tábor
Időpontja: 2021. augusztus 27. péntek 08 órától 29-én vasárnap 14 óráig.
- 1.. elhelyezés faházakban, 4 és 6 fős szobákban, melyekhez 2 nagy közös fürdő+wc blokk tartozik. Maga a tábor a Velencei-tóhoz kb. 5 perc sétára van.
- 2. 2 ebéd + 2 vacsora van az árban , a reggelit mindenki maga intézi
- 3. A sátrazást megengedte a tulajdonos, de aki sátrazik, ugyanúgy a faházas árakat téríti.
- 4. térítési díjak:
- egyesületi tagnak és + 1 fő családtagnak 4.000 ft//fő/ nap, további családtagoknak/ vendégeknek 5.000 ft/fő/nap (ez tartalmazza a szállást és a kétszeri étkezést is)
- Aki csak egy napra jön (péntekre, vagy szombatra) nem száll meg, 2.000 ft belépti díjat fizet, és kérésére egy étkezést biztosítunk még (vagy ebédet – vagy vacsorát)
- 5. Regisztrációs díjak nem változtak:
- 14 év alatt és 80 év felett nincs díj
- 14-18 között 1.000,- Ft
- felnőtteknek 2.000,- Ft mely extraként magában foglal 2 ajándék Tombola jegyet
Jelentkezni (lehetőség szerint írásban, e-mailben/ facebookon privátban) nálam lehet. dibuszf@gmail.com vészhelyzet esetén este elértek : 204455080
Kétféle gyűjtő van. Az egyik kérdez, a másik utánanéz. :)
Félre ne értsd, nem baj ha kérdezel. (...Pontosabban nekem nem baj! Nem én nyomtam mínuszt!)
Eredetileg teljesen más téglával kapcsolatban keresgéltem, amikor megakadt a szemem ezen:
Na ezután kezdtem a térképeken is körülnézni.
A kérdésedre válasznak itt van még két térképrészlet:
A "C kontra CZ"-ről pedig egy kis olvasnivaló:
"A magyar nyelvhasználók általában tudni vélik, hogy a magyarban régen a cz jelölte a [c] hangot. A 19. századra nézve ez még igaznak is mondható. A 18. században azonban még két helyesírási norma létezett Magyarországon, a katolikus és a protestáns. A két helyesírás különbségének nem voltak vallási alapjai, csupán arról volt szó, hogy a különböző felekezetek kiadványaiban más-más normák érvényesültek.A katolikusok cz-vel jelölték a [c] hangot, a protestánsok viszont tz-vel. (Hasonlóképpen a [cs] jele a katolikusoknál cs, a protestánsoknál ts volt.) Annak, hogy végül – ebben a tekintetben – a katolikus norma érvényesült, nem az az oka, hogy a katolikusok többen vagy erősebbek lettek volna. A tz, ts mellett érvelők úgy gondolták: e megoldás előnye, hogy nyomatékosítja e hangok összetett jellegét, és hasonlít azokra a megoldásokra, melyeket pl. a látszik vagy a bontsuk alakokban látunk. A cz, cs pártolói viszont azzal érveltek, hogy éppen ez az írásmód jelöli egyértelműen, hogy önálló hangokról van szó. Ez utóbbi mellett állt ki a református Kazinczy Ferenc is.
A 19. század elején viszont már inkább a cz és a c jelölésmód kezd egymással versengeni. Egy időben maga Kazinczy is az utóbbit használta, igazán azonban csak az 1840-es években kezdett el terjedni. A c ellen két fő érv merült fel. Az egyik az volt, hogy a latin alapján az olyan szavakat, mint a cammog, [kammog]-nak lehetne olvasni. Az ellentábor szerint azonban ez ugyanakkora veszélyt jelent, mint az, hogy a csacsi szót [kszakszi]-nak olvassuk. A másik fő érv az volt, hogy a cz illeszkedik a magyar kétjegyű betűk rendszerébe, a többi hasonló betűt (cs, sz, zs, ny, ty stb.) viszont nem tudjuk egyszerűsíteni. (Ma már láthatjuk, hogy ez mennyire nyomós érv volt.) A szabályzatokat előkészítő javaslatokban mindig szerepelt, hogy a cz-t váltsa fel a c, de a reformot a 19. század során nem sikerült keresztülvinni.
1903-ban aztán a vallás- és közoktatási miniszter felkérte Simonyi Zsigmondot, hogy az iskolák számára új helyesírási szabályzatot dolgozzon ki. Ebben a cz helyett már a c szerepelt, de ez helyesírási rendszer írta elő először a kettős betűkkel jelölt mássalhangzók hosszú változataiban az egyszerűsítést, azaz szentesítette a hosszú, visszük alakokat a hoszszú, viszszük helyett. (Az összetételekben, ahogy ma is, az egyszerűsítést tiltotta: a jegygyűrű írásmódot írta elő a jeggyűrű helyett. (...)
1903-tól tehát két magyar helyesírás volt érvényben: az akadémiai és az iskolai. A sajtó és a könyvkiadók követték Simonyit, egyre több helyen az iskolai helyesírást használták. A világháború végére felnőtt egy új nemzedék, amelyik már az új helyesírást tanulta. 1922-ben az akadémia is új helyesírási szabályzatot adott ki, és ezzel lényegében elfogadta az iskolai helyesírást. Ezen az áron az akadémia visszaszerezte egyeduralmát a helyesírás szabályozása felett.
A magyar nyelvtörténetek helyesírási fejezetei általában valamiféle válságkorszaknak írják le az 1903 és 1922 közötti korszakot, amikor is „a helyesírás egysége megszűnt”, az akadémia tekintélye csorbát szenvedett. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy az akadémiai helyesírást sem ezelőtt, sem ezután nem követték mindig és mindenhol szigorúan, és ebben a korszakban sem járt semmilyen problémával, hogy párhuzamosan kétféle helyesírás létezett. (Ahogy a katolikus és protestáns helyesírás együttélése sem jelentette, hogy a különböző felekezetek hívei ne tudták volna olvasni más felekezetek kiadványait.) Mindez arra is rámutat, hogy a helyesírás szigorú követésére nincs szükség, sőt, a központilag szabályozott, részletekbe menő helyesírás is teljesen felesleges. A helyesírási viták gyakran nem mások, mint a szakemberek (vagy önjelölt szakemberek) ízlésbeli vitái, melynek eldöntését presztízsszempontok befolyásolják."
Egy eddig más megfejtéssel ismert tégla új megvilágításban.
Dr. Gecse kéziratában ez olvasható: "Szabó R. téglamű melyet a KTTP megvásárolt (...) Az egyesülési tégla közepes téglalapidomban az SZ. x R. közé behelyezett, keresztbe tett kőszénfejtő szerszám"
Gecse elmélete szerint minden olyan téglagyártónak köze volt a KTTP-hez, amelyiknek téglajelében benne vannak a kalapácsok. (Eddig kibukott tévedései többek közt a székesfehérvári Kuklik téglagyár, a budai Lenner, vagy az SxN, melyeket soha nem vásárolt fel a KTTP!)
Kádár József, aki egyébként rengetegszer Gecsére hivatkozik, ezt írja könyvében: "a Rákoson működött Szabó-féle gyár" (Ez Kőbánya-Rákos! Nem tévesztendő össze Sződrákossal!) Vagyis egyiküknél sincs keresztneve a téglagyárosnak.
Az "SZxR" falazótéglákból nehéz gyártási helyre következtetni, mert Budapest egész területén lehet belőlük találni. ...Meg Vác környékén is. ( http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111213792&t=9096635 ) Viszont a padlástéglákból a Göd-Vác-Sződ háromszögben került elő a legtöbb, mint az a korábbi fórumos bejegyzésekből is kiderül. ...Kőbányán meg egy sem!
Szerintem az "SZxR" téglák jelentése: SZŐDRÁKOS! Gyártójuk a "Szöd-rákosi téglagyártársulat" (1872-1878).
Vagyis azelőtt készültek, hogy Dr. lovag Floch-Reyhersberg Henrik 1878-ban megvásárolta a gyárat.
Szabónak pedig bármi is legyen a keresztneve, a KTTP-be való beolvadás után már nem volt téglája, következésképpen monogramja sem lehetett téglán!
Egyesületünk éves közgyűlésének, találkozójának és cserenapjainak pontosított helyszíne:Kápolnásnyék, Széchenyi út 15. szám 4. kerületi Ifjúsági Tábor
Időpontja: 2021. augusztus 27. péntek 08. órától 29-én vasárnap 14 óráig.
Főbb információk:
elhelyezés faházakban, 4 és 6 fős szobákban, melyekhez 2 nagy közös fürdő+wc blokk tartozik.
Maga a tábor a Velencei-tóhoz kb. 5 perc sétára van.
- a sátrazást megengedte a tulajdonos, de aki sátrazik, ugyanúgy a faházas árakat téríti.
térítési díjak:
egyesületi tagnak és + 1 fő családtagnak 4.000 ft//fő/ nap, további családtagoknak/ vendégeknek 5.000 ft/fő/nap (tartalmazza a szállást és a napi kétszeri étkezést is-reggelit nem!)
- Aki csak egy napra jön (péntekre vagy szombatra- nem száll meg,) 2.000 ft belépti díjat fizet, és kérésére egy étkezést biztosítunk még ( ebédet – vagy vacsorát)
Regisztrációs díjak nem változtak:- 14 év alatt és 80 év felett nincs díj- 14-18 között 1.000,- Ft- felnőtteknek 2.000,- Ft mely extraként magában foglal 2 ajándék Tombola jegyet
Jelentkezni (lehetőség szerint írásban, e-mailben/ facebookon privátban) nálam lehet. dibuszf@gmail.com vészhelyzet esetén: 204455080
Határidő: 2021. augusztus 22.
Ha kérdés van, állok rendelkezésetekre, további információk még lesznek a későbbiekben.
Annak idején, még a 8. kiadványban a derekegyházi téglagyárról megírt tanulmányban említettem a kölcsönkapott téglagyári kiadási naplót 1935-1948 évekről. Sajnos két éve a kölcsönadó Sanyi bácsi elhunyt, de a testvérének hála, mert a napokban nekem adományozta a hagyatékban megtalált naplót.
