" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Érdekes! Nekem mindegyikben van! Akkor lehetséges, hogy mégis Lang. :) Formája és mérete alapján nagyon annak tűnik. Bár az fura, hogy ehetőre aszalódott, nekem legfeljebb csak megfonnyad. :)
Holnap teszek fel képet kettő rendesen fejlett jujubáról. Kiskőrösön nyaralunk , a fürdőnél szálltunk meg és ma este elindultunk a nejemmel a szokásos vacsora utáni esti sétára. A fürdővel szemben az első a főúttal párhuzamos keresztutcában egy ház előtt kettő akkora jujuba fa van (szerintem Lang fajta) : törzse mint a felkarom , kb 5 méter magas, hatalmas nagyujjnyi termések , némelyek már érnek. Egy repedt barnát bocsika, de megkóstoltam. Mint a méz , magja nincs és tényleg hasonlít a datolyára az íze. Szerintem a környékbeliek nem tudják, hogy mi az és lehet hogy még a gazdi sem. GYÖNYÖRŰEK !!!!!!!!!!!!!!!!!
Falumban most az apró lila és a zöld töppedő másodérése zajlik. Mivel egyik sem az enyém csak figyelgetem, a napokban nagy meglepetés ért. A zöld töppedőnek nevezett fajta most látom meg is aszalódik, úgy esik le a földre. Mivel a bokrot felnyírta a tulajdonos hogy az útról ne legyen elérhető csak csodálható, az elszánt fügevadászok hosszú bottal verik le a termést. :) Azt figyeltem meg hogy a levert és valamennyire egyben maradt zöld színű éretteket felszedik, az aszalódottakat ott hagyják, mert ugye az ronda. Sajnos némelyiket el is tapossák, de azért találtam pár szem mennyei finom kóstolót a fűben. :)
Itt más fajták második hulláma még meg sem mozdult.
kajszi fórumban mklub kérte, jellemezzük a káki fajtákat.
én nem túl sokat kóstoltam eddig, 4 félét.
saját vélemény.
Tipo: ez terem nekem is, de sima almás-zacskós érleléssel is kicsit csersavas marad a héja.
Amúgy szép nagy, belseje is jó.
Rojo: egy fokkal finomabb talán, mint a tipo, csersav maradék is talán kevesebb, szép a gyümölcs formája (vagy csak ezért szép, mert ezt látja az ember leggyakrabban...)
Costata: sütőtök ízű. ez lehet jó hír is, de sokan pont ezért nem szeretik a kákit, mert "vacak sütőtük ízű". de aki szereti a s.tököt, annak jó, akinek azt mondták a káki a sárgabarackhoz hasonlít, annak csalódás. amúgy választéknak nem rossz, ha már unod a banánt, azaz pl. a rojot.
Sharon: vicces, de talán ez ízlett a legjobban, ez a sokszor lesajnált izraeli fajta. legédesebb, talán mert ugye keményen is már (nagyjából) édes.
amúgy minden káki az édességről szól, savról nem, mert nincs benne, csak fanyarság. ez hátrány is, de előny is egyben, mert aki pl. nem bírja az alma savját (gyomorsav túltengés), az káékiból többet is meg tud enni.
mivel nincs sav, így fajtajellgek is kevésbé elütőek, karakteresek. bár azért vannak eléggé különbözőek is, mint pl. a kostata, vagy a meader ami rum ízű.
de pl. a tipo-rojo-sharon eléggé hasonló, kicsi a különbség ízre.
Amint jósoltam volt, a jégfüge (Djöröcker laposch) másodtermésű gyümölcsei nem érik meg a szeptembert, de szeptember első felében lezajlik az összes többi fajta érése is.
Az enyém mind gyökérről hajtott és csak az általam Miskolci körte alakú gumifügének nevezett (kívül zöld belül Crimson) bokron fog talán beérni az első termés tél elejére. Anyámnál van egy talán nénifüge barna belsejű, az hatalmasat hajtott 3 évesen gyökérről és az biztosan be fog még érni ősz végére. Nála ez mellet volt egy évvel idősebb miskolci gumi-körte-füge , az ebben a télben meghalt idénre , persze lehet olyan csuda, hogy jövőre majd kihajt, mer nálam idénre lett egy ilyen csoda egy kis auchanos egyeddel.
A bambusariummal én is nagyon szemezek, de akárhány levelet írtam eddig, nem válaszoltak csak egyre, hogy nem küldenek Mo-ra postával. Neked sikerült velük beszélned? Elsősorban az érdekelne, hogy mekkora növények vannak és milyen kiszerelésben, szabad gyökeresen vagy konténerben. Potyára nem szívesen mennék 1200 kilométert. :)
jujuba: nekem az a "végső" :)) véleményem, hogy erősen függ a termés
a porzópartnertől, fajtától, az egyedtől (nincs két egyforma jól termő fa) és oltás/magonc kérdéstől.
Nyilván lehet, hogy egyes fajták nem annyira igényesek a porzóra, anélkül is jobban teremnek.
Sokszor írtam már itt a klasszikus példát, hogy egy kertészeti vásáron vettem 2015-ben egy termő
(11 db gyümölcs) konténeres Lang-ot. Tavasszal kiültettem nagy magányába, és azóta 2 év eltelt, és egyszer sem termett. Tehát egy bizonyítottan termő fa nemtermőre váltott. (Ugye a kertészetben sok társa volt...)
Kizárásos alapon csak a porzópartner lehet a gond.
(Persze lehet még az erős télre, talajra, stb. is fogni, de akkor legalább 1-2 szem lenne rajta.)
Másik 2 jujubám magoncok, már 4 éve megvannak! (Akkor még mit sem tudtam fajtákról és hogy még a jujubák között is fontos a magonc/oltvány kérdés, szóval bekajáltam az olcsó cuccot.)
Nem akarnak semmit nőni és nem is teremnek.
A kötött talajra itt fogható lenne, de az egyiket átültettem ősszel a kötöttből a szuperjó talajba,
ellátva minden jóval. Semmit se nőtt azóta se. Virág pár db volt rajta, termés nincs.
Itt kell elmondani, hogy együtt már 8 db jujuba van egy sorban, 4 m-es tőtávval.
(A jó talajban, jujuba mennyországban.)
3 Lang, 2 Li, 1 magonc (Lang?), 2 Lizao.
Magoncon és a Lizao-kon nincs termés, Lang és Li-n extra sok.
Lizao-n (új beszerzés, de már több éves, 1,8 m) sok virág volt/van!, lehet, h még köt pár db?
Oltott. Speciális porzópartner kell a Lizao-nak?
(Amúgy 50%-osan vettem, elfekvő készlet volt, senkinek se kellett. De talán nem azért mert nem termett, hanem mert nem tudták, mi az. De most már igazolja az 50%-os árat azzal is, h nem terem...:) Gondoltam, majd az én sokfajtás állományomban (és még jön több már fajta is, (ne legyen gond a biodiverzitás :) valamelyik porzó csak tetszik neki, és termőre fordul. Nincs elvetve a remény...
Az életkort lehetne még okolni, ha nem terem.
De van egy másik példa is, amiben sok éves, jól termő fa mellől kiásták a társát. Addig nagyon jól termett, vödörszámra. Egyedül pedig pár szemet. Ez bizonyíthatja, h öntermékeny, hiszen egyedül is termett, de mutatja a függőséget is a porzótól. (De persze lehet, h bekapott valahonnan polleneket. Új példa a 2 tő homoktövisem, ami mellől a porzó kipusztult. Nem is termett soha -3 éve-, de most van rajta, de nem tömve, hanem lazán berakódva. Kóbor pollenek. :)
Az egyedtől is függhet. Itt van succesful jujubája, ami egyedül is jól terem az idén...
Ez egyéni vélemény, oknyomozás, az igazság odaát lehet...:)
A dm kertes Lang... Tavaly vásároltam két Lang jujubát a dm kertből és 10-15 cm-es kis magoncokat kaptam... Ezzel még semmi bajom nem is lenne ,bár azért ennyi pénzért kicsit többet várnék ,de a legnagyobb bajom az az ,hogy egyik sem élte túl a telet ,pedig takarva is voltak és errefel mondtam én ,hogy egy olyan magyar oldaról sem tudok amely árulna jujubát és hajlandó lennék én azért fizetni.:(
Dimitrij Petrovic : Köszi az infókat! Én is először hallok a fajtákró és meg fogadom a tanácsod miszerint angolul fogok keresgélni!:)
U.i.: Nem akartam én lehúzni a dm kertet ,mert van nekem velük jó tapasztalatom is bőven ,de sajnos rossz is van.
A Lang leginkább aszalásra való, csak ezt "valamiért" előszeretettel kihagyják a magyar nyelvű leírásokból. :) Én különben most először hallok azokról a fajtákról, amiket linkeltél, de szerintem sokan mások is. Angol nyelven keresgélj utána szerintem. Bár a Lang is jó fajta, mi szeretjük nyersen is, de elméletileg közelébe nem ér a friss fogyasztásra szánt fajtáktól. Bár erről sincs tapasztalatom még, először terem idén a Nostrano. :) Bár ahogy nézem nincs most a Dmkertnél csak Lang....
A termés mennyiség pedig úgyis erősen változó, hogyha 4-5 jujuba van egymás mellett, ebből 2 más fajta, 1 pedig magonc. Tavaly tele volt, most alig van rajta, míg a másik tavaly is tele volt és idén is. Egymástól 4-5 méterre van sorba ültetve.
Hát sebaj ,de azért köszi ,hogy reagáltál legalább!:) Valaki hátha tud segíteni! Ja és azért egy magoncért azért kicsit pofátlanság lenne ennyi pénzt kérni na meg az is érdekes lenne ,ha valaki megvenné ,de egyébként oltványokró van szó , bár látom már észre vetted. Általam ismeretlen fajtákró van szó és ezért is kértem a segitséget. Egyébként mint azt mondtam nagyon teccetősek!:-)
Apropó! Azt mondod magyarországon is belehetne szerezni szóval kérlek mond meg nekem ,hogy pontosan ,honnan lehetne beszerezni ,mert én magyar oldalon sehol sem találtam olyat amiért én pénz adnék. Köszönöm!
Nálam van egy a zombai Rappai alomból származó 16 éves Jujuba. Temérdek virágot hoz, de termés csak 4-5 darab lesz belőle. Most szereztem mellé egy másik fajtát hátha az segíthet rajta a nagy magányában.
Egy kérdés. A napokban láttam "barackmandulát" egy parkban, elég sok terméssel. Van valakinek valami tapasztalata vele? Milyen a termése? Jobb, mint a sima mandulának?
Nekem is van jujubám, kétféle, az egyik a Lang. Már több éve megvannak dézsában, de csak idén kezdtek el teremni. Tavaly, tavalyelőtt is sok virágot hoztak, de egyik sem kötött termést, idő előtt lehullottak. Idén azonban gondoltam egyet és elkezdtem tápozni. A változás szó szerint gyökeres. Rengeteg virágot hoztak, a Lang elég sok termést is, de legalább a fele lepotyogott. Most várom, hogy beérjenek. Később töltök fel fotókat is. Addig itt egy videóm, ugyan jujuba nélkül, de a Balaton-felvidékról, kabócákkal háttérben és egy kis mediterrán-szerű érzéssel, remélem, tetszeni fog... :-)
ez nalam is igy van, a masodik evben volt kb 50cm es mar viragzott, a harmadik evben mar 1m felett jart, viragzott es volt nehany kotes, a kovetkezo evben mar 2m volt es rengeteg virag kotott, ugy emlekszem egy fagyis talka termest szedtem le rola. az enyem kb ilyen cseresznye nagysagu kerek formajut terem. az en nagy fajdalmam az, hogy kurvara tuskes :D
idén virágzik másodszor tavaly nem kötött az a kevés virág ami volt rajt a, de idén tele van terméssel.
A fa amiről származik szintén magról kelt szintén egyedül áll és terem, bőségsen immár 25-30 éve.
gyümölcse 'normális' 3-4 cm hosszú.
Szerintem nem kell se a terméshez se a bő terméshez másik fa/bokor.
Ez az én eddigi tapsztalatom. Nagy fájdalmam hogy amikor probáltam friss magokat csiráztatni azok nem sikerültek. Állitolag másnak se nagyon sikerül jujubát magról.
:)))igen, tele van!!nincs másik jujubád?? érdekes. végül is öntermékeny, de pl. az én lang-om amikor vettem 12 termés volt rajta 2015-ben (kertészetben beporzódott)de 16 és 17-ben meg egy db se volt rajta!! nincs közelében juju. lehet, hogy egyes példányok öntermékenységében is van különbség!amúgy Dlusztus miklós is mondta, mikor elvették az egyik juju mellől a másikat, már csak pár szemet termett. (a korábbi -több- vödör helyett) tehát az is öntermékeny volt, de jót tett neki a másik fa. szal még ennél is több lehet a termésed, ha majd lesz másik is.
érdekes mindenesetre. a gyors regenerálódás is. meglátjuk! :)
Hála az internetes információknak rengeteg terményem van. Oly sok egyéb program van ilyenkorra, hogy kezd már terhessé válni.
Megköszönöm ha küldesz 1 de csak 1! db lilásbarna fügét, Judit nevében is, mint írta. Az üvegházhoz terveztem ültetni még egyet, ott talán több telet túlél, annak látom értelmét, és tudok vele foglalkozni.
Még annyit! A háromhetes sarjak egy olyan bokorról származnak, ami állítólag szintén beérleli a másod termést, és csupa jókat mondtak róla. Igyekszem majd figyelemmel kísérni az érésidőt, igaz a szomszéd kisvárosban van, és az ismerősöm barátjának a barátjáé. Ha kell ebből is tudok adni grátiszt:))
Először is nagyon szépen köszönöm, már a gondolat is felvillanyozott:))
Kérlek küldj egy emailt, hogy át tudjam küldeni a növényeim listáját. Ezenfelül van egy ígéretes fajtám amit szívesen adnék ráadásul ha van kedved kipróbálni. Ez is beérleli a másodtermést visszafagyás után, nagyon finom sötét lilásbarna termése van,és képes megaszalódni a bokron. A bokor habitusa nem túl erőteljes, ha nem fagy vissza akkor takaros kompakt bokrot nevel, rövid ízközökkel, és igen bőtermő. A tavasszal dugványozott fiatal növényeken már termés van, és valószínű be is érleli szeptemberben.
Szaporítani bármikor lehet a vegetációs időben, én például három hete kaptam sarjakat ami az anyatőről lett levágva, nem túl nagy gyökérrel. Azok már szépen hozzák az új leveleket. Vesszőt én ősszel szoktam szedni, nedves homokba teleltetem, ha lehet fagymentes helyen, és tavasszal dugványozok. Persze dugványozni is lehet a bármikor vegetációs időben, igaz tavaly a késői dugványoknál volt ami nem akart megindulni, az idén készültem rá, és kaptak a dugványok Atonikos beöntözést. Körülbelül két hete dugványoztam Mallorcáról származó vesszőt, rá néhány napra 55judittól kapott vesszőket. Ezeknek már jó részének megpattantak a rügyei, remélhetően meg is gyökeresednek. Most még légbujtást csinálni sem késő, szeptember végéig- október elejéig még jól begyökeresedik.
Egyébként tényleg kíváncsi vagyok, hogy van olyan valakinél hogy egyik napról másikra eltűnik az összes madár?
Hirtelen csönd, sehol egy sem, míg addig rikoltva menekültek szederről, szőlőről, pedig sosem zavartam el őket. Ugráltak a locsoló körül tízesével, csiviteltek csicseregtek.
Csak gyurgyalagot és fecskét hallani fenn a magasban.
Hosszúkásabb mint a fotón, lehet hogy majd olyan lesz, de ízre a legjobb.
Mikor érdemes sarjat szaporítani? Szívesen elfogadok egy csere példányt.
Éppen most először kóstoltam Sándor 111 csere málnáját. Sugana fajta, és üzenem neki hogy szuper! Az eddigi legfinomabb málnám. Remélem a fügém megnőtt nála!
Sándor 111 ajánlotta a figyelmembe az Egerági Fügédet. Kérdésem az lenne hogy tudnál e nekem adni sarjat vagy vesszőt róla. Természetesen nem kérem ingyen. Vagy esetleg feltudok ajánlani a füge gyűjteményemből cserenövényt, jelenleg 54 fajtám van, ebből legalább 40 ismert fajta.
Nálunk tavaly volt ilyen invázió, még a málnát és a paradicsomot is lezabálták. Akkor arra gondoltam, azért van, mert kevés a gyümölcs, nálunk minden lefagyott.
Idén itt sok gyümölcs van, nincsenek is akkora károk. Talán jobban eloszlanak a rigók.
igen, meg voltak tébolyodva a MADARAK, mint a Hitchcock filmben :)
(amúgy a rendező nevének "jelentése": rántás kakas :)
a hangyák is örjöngtek, még a zöld kakit is ették (mármint belemartak,
a káki meg elkezdett kényszer érni! ... megkóstoltam, a kívül zöld,
belül narancssárga tipo nem volt csersavas!
valaki tapasztalt már ilyent?
az áfonyát hálózni kellett, (igaz, könnyű volt), mert tavaly felét leették a feka rigók.
azt hittem a gyerekek, az nem lett volna baj, de egyszer csak látom, h szemérmesen pillogva üldögél a rigó a konténerben, időnként csippentve egyet a finom, zamatos kékbogyóból...
miért volt ez a madárinvázió? időjárás? Föld mágneses mezeje pólust akar váltani? ufók? :)
csak vicc, de tény, hogy idén mintha durvábban aktívabbak lennének a tollas tolvajok...
A madarak az idén hihetetlen, valószerűtlennek tűnő károkat voltak képesek okozni a gyümölcsökben. A gránátalmákat, például, zsenge korukban lepusztították a fákról. A fügék első terméseit megsemmisítették.
Úgy tűnik, hogy most, miután van már bőven érett szőlő, a füge másodtermésében nem tesznek ekkora károkat, csupán itt-ott látni egy-egy megcsipkedett, vagy levert gyümölcsöt.
tavaly ültettünk "völgyi füge" néven egy példányt, a köveskáli házhoz, mert véletlenül kimaradt a hegyi ültetésből. ott minden kifagyott, de ez szépen megnőtt, az első termése (1 db) hatalmas volt, mint egy körte, és finom. most rengeteg másodtermés is van rajta.
Nekem kicsi fügéim vannak, örülnék ha lenne köztük olyan is ami elfagyás után is ad termést. Mindet nem fogom tudni takarni, sőt azt a néhányat sem ha nagyobbra nő. :)
Majd mutassál fotót ha érik, nagyon szeretném látni. :)
Egyet sem láttam még belőlük! Ez a legbosszantóbb... eszik a szőlőt is, jó pár tőkét már le is szüreteltek, pedig még szeptember közepén lenne a szüretje! Eszik az őszibarackot, a fekete berkenyét. A mini kivin is napégések keletkeztek és dobálja lefele mint a bolond, szintén kényszeréretten! Szerencsére csak a Ken's red. Azt hittem csak a szőrös érzékeny erre, mert az Ananasnaya soha nem csinált még ilyet, az szépen színesedik a legtűzőbb napon is. Másnak is volt ilyen?
A CD sajnos már volt próbálva, nem jött be! Egyedül a hálózás ami valamelyest segít, de nem a legszórakoztatóbb munka. Tavaly is ették, de csak egy-kettőt. Most meg mindent amin nincs háló....
CD: érdekes, nekem is bevált a cseresznyén, bár inkább annak tudom be, hogy a környéken rengeteg cseresznye volt idén. a fámon korábban nemigen volt gyümi (10 szem) pedig öregebb (10-15 éves).
3 éve vettük ezt a telket. ültettem Stellát, és idén sok cseresznye volt rajta. porzás?
Mielőtt puskát fognék...nektek is imádják a madarak a nasi körtét? Nálam már a 60-70 db(második termése, úgy h ritkítva is volt!) gyümölcsből lett 20... Érdekes, hogy csak a sárga fajtát eszik, a zöldet nem! Raktam ki nekik vizet is, hátha csak szomjasak.. de nem! Hálózzam?
Sokat számít mennyire került földfelszínhez a mag, lehet hogy csak eldobálta. Az is számít egész nap melegíti-e a nap a földet, vagy árnyékos. A kint vetett, eldobált magok kelési ideje mostanában van, és augusztus végéig.
Én lehetek a fura ezek szerint, de én imádom a berkenyét! Már most leettem a felét a fának... :))) Pedig ráadásul Viking fajta. Kipróbálom majd ezt a Hugin-t is, nem bánnám azért ha lenne belőle édesebb is. Már csak azért is írtam ezt le, hogyha valaki olvasná, ne vegye el teljesen a kedvét! Ízlés kérdése ez is. Igaz én a citromot is megeszem magába, cukor nélkül.. :)))) ui.: nálam különben gyógyszer is, reggel sosincs étvágyam, de pár berkenye bogyó olyan savat(?)csinál, hogy rögtön megéhezem!
A paw különben normális, hogy ilyenkor kel még csak ki? Mintha hamarabb szokott volna! Jó igaz, ha kint van a földből utána "megindul", de a szokásosnál is vontatottabb a kelése, úgy látom nem csak nekem.
Hogy a fenébe sikerült? Én is elvetettem tavaly egy csomót, legtöbbet egyből azután, ahogy megettük. Vetettem külön egy helyre a kopaszkivik alá több sorban, meg a a paw-pawok alá, meg külön vödrökbe, műanyag cserepekbe, amiket leástam, ott vannak tavaly ősz óta, és semmi. Ráadásul 3 fajtám van.
Na, én meg komolyan vettem. Gondolkodtam erősen: ha nincs rá szükség, vagy a helye kell másnak, akkor miért nem vágod ki, vagy odaömlött véletlenül a gázolaj? :-)
Nem is tudtam, hogy fagyérzékeny. Nekem van 3 fiatal tő és jó hideg is volt felénk télen, de semmi bajuk. Az egyiken idén van először néhány termés.
Felhívtam a nejemet. Jó az arány 1:1-ben is . A berkenyét ,ha másként nem akarja az igazságot akkor meg kell botmixerrel tuningolni és utána fémszitán áttörni.
A miénk gyümölcslevesben is ehetetlen. Talán még a nem túlérettet kipróbálom, ahogy írtad. Eddig mindig abban bíztam, hogy talán ha még érik, jobb lesz, de nem lett. Nem az a baj, hogy fanyar, vagy túl savanyú (nem az), egyszerűen rossz íze van.
Hát! A fekete berkenye más csak ilyen. Nem nyersfogyasztásra való. De !!! Párold össze almával és az így készült kompótból cukor hozzáadásával készíts dzsemet. Olyan íze lesz, mint a lila zizinek. FINOM ! Palacsintába én csak ezt kérem tölteléknek.
Amennyiben a függőlegesen növesztett inda elég fejlett (megfelelő hosszban elégségesen vastag), nyugodtan lehajlítható augusztus elején. Fog még szép termővesszőket is fejleszteni. Természetesen folyamatos vízellátás mellett.
Mikor a Starkl-től vettem, még nem volt semmilyen fajtanév feltüntetve. Elég régen volt, talán van már 10 éve is, valószínűleg még nem lehetett ennyi fajtát kapni. Az kár, hogy az újat sem tudom, egy kertészeti vásáron vettem, és több fajta is volt. Valószínűleg volt hozzá név, de elkeveredett, talán már vásárláskor se tudtam. Nem gondoltam, hogy fontos, és hogy akár rossz is lehet.
A két bokor közvetlenül egymás mellett van, úgyhogy biztos, hogy a fajta miatt van a különbség, és nem a körülmények miatt.
Szia! Még épp időben olvastam a hozzászólásod. Épp mézbogyót készülök venni ősszel, és keresgélek fajtákat. Eszerint akkor nem mind finom. A Starkl-nál amit most hirdetnek, vajon ugyanaz lehet, amit te vettél? "Szibériai mézbogyó Blaue Triumph" néven fut most. (Remélem őszre újra lesz). Illetve ami nem ízlett, azt milyen néven vetted?
Még Budapesten is. van belőle egy 2 méteres a Fűvészkertben.
Bár egy nagy fém kalitkában van. nem egyértelmű hogy a látogatóktol akarják óvni vagy takarás télen vagy mindkettő. Bár szerintem nem kell neki takarás télen. voltam november végén és nem volt takarva.meghát k is növi a ketrecét lassan...
Ez nem tudom, milyen fajta, de rém rossz. Az még nem zavarna, hogy fanyar, valami más rossz íze is van, és sokáig érlelve is olyan marad, csak kiszárad. Főve is rossz.
Biztos számít a fajta is. Régen vettem a Starkl-től egy mézbogyót, finom. Később vettünk egy más fajtát, kerekebb a levele, kisebb a bogyója. Idén már azon is elég sok volt, de nem lehetett megenni. Akármeddig érik, sokkal savanyúbb, mint a régi, és ráadásul dohos íze van.
A fanyarkát én is nagyon szeretem, csak sajnos a madarak is. A mi bokrunknak elrágták a gyökerét a pockok és tönkrement. Míg megvolt, megelőztek a rigók, nem hogy befőzni, még a fáról szemezgetni se tudtam. Épp, hogy megkóstoltam az első belilult szemet, másnapra el tűnt az egész termés.
A fekete berkenyénk viszont kegyetlen rossz. Se nyersen, se főve nem bírom megenni, és azt bezzeg a madarak se eszik le.
Nem vagyok elkeseredve.Ismerem a berkenyét is de ez az amit írtam,mutattam.A különbség jól látszik mint kinézetben és főként ízben.AmelanchirePrince WilliamFekete berkenye.
Gyönyörűek ! Az enyémek az egyik még csak 60cm-es nem halad ! Pedig vize is van bőven ! A másik az nő mint a bolond már olyan 160cm, és van néhány fügéje is !
Én olyat is szoktam csinálni téli időben, hogy körbefúrom a fát kb 70cm-re a törzstől, és megtöltöm trágyával amit jól ledöngölök, és legalább 1 m mélyre lefúrom !
A különböző fajok/alfajok adott fajtáihoz a porzókat a virágzási idő függvényében válogatták. A magvetésből származó megszámlálhatatlan, "átverős öntermékeny" egyedből nagyszerű szelekciót lehetett volna végezni, a Tomurinál is jobb porzós fajta "kinemesítését" megcélozva. De hát ugye a véget nem érő tudatlanság, az elejétől a végéig....
Ezt ismerem. Egy cseresznyefa küszködik nálam hasonló problémával az utcán, sittel feltöltött talajon.
Az egyik megoldásról már lemaradtál, ez a nagy ültetőgödör.
A másik az, hogy fúrsz egy vagy két mély lyukat a fa mellé, bele pvc cső, és azt töltögeted locsolásként. Időnként nitrogén műtrágyával kell a vizet dúsítani, de akár a közönséges vizelet is megteszi, ha kellőképpen fel van higítva.
Ez a fa gyökérnövekedését lefelé irányítja, ami mindenképp jobb, mint a könnyen kiszáradó rétegben kialakult felszíni gyökérzet.
Nekem a cserkófa szárnyalni kezdett, mióta ezt megcsináltam vele. Kb. fél méterre ástam le a csövet, ferdén be a fa mellé. Szerencsére gyökérrel nem találkoztam, azt nyilván nem jó ötlet átvágni.
A sok nitrogén idővel savanyítja a talajt, ami elősegíti a meszes talajrészek bomlását, átalakulását. Ezért érdemes sok nitrogént adagolni, ha meszes (vagy sittes) a talaj.
A megtermékenyítési problémát a "minikivik" és a "maxikivik" esetében is a különböző porzók és termők eltérő virágzási ideje okozza. Gyakran még a "bejáratott" Hayward-Tomuri páros esetében is jelentkeznek (többnyire részleges) kötődési gondok.
"Őszintén szólva én nem tudom leszűrni! :) Szerintem elég csúnyácska fák, bár termés több van rajtuk mint az enyémen."
Pedig nem túl nehéz leszűrni. Fánként van 2-3 kiló termés, az egyiken semmi, vagy szinte semmi. Mindez úgy, hogy öntermékenyként nyilvántartott fajták. Amelyiken egyáltalán nincs, nyilvánvalóan az a legkorábban virágzó egyed. Az öntözés bemutatását azért tartottam fontosnak, hogy ne az legyen a vélekedés, hogy "biztosan kötöttek, de a szárazság miatt lehullottak a gyümölcsök".
Akkor sajnos hiába a locsolás, mert mire jön a következő adag addigra a körülötte lévő talaj elszívja amit kapott. Ezért jó a csepegtető öntözés, akkor folyamatosan nedves a talaj a gyökérzet körül. Másrészt vannak olyan talajok amik eleve hajlamosabbak a kiszáradásra, ott nem biztos hogy szeretni fogja a kivi ezt a szeszélyes csapadékeloszlást.
Hát sajnos felénk gyakorlatilag április közepe óta nem volt elmlítésre méltó(10mm feletti) csapadék, öntözni naponta öntözöm 3tő van, 50-100l vizet kapnak a tövük köré, tövük félig árnyékban van, illetve takarva forgáccsal. 3napig voltam nyaralni, elvileg mamámék adtak neki vmennyi vizet, ennek ellenére beszáradtak a hajtásvégek. A vízszintes lehajtott részből gyenge 50-80cm hosszú hajtások jöttek csak 2-3db van ami lassan földig ér többi rövig csökönyös. 1szem virágom volt, az kötött lassan növekszik, 2015-ben raktam ki a töveket. Nem tudom, lehet talajrprobléma vagy tényleg ennyire szárazság van és a locsolás tényleg csak ennyire elég.
Őszintén szólva én nem tudom leszűrni! :) Szerintem elég csúnyácska fák, bár termés több van rajtuk mint az enyémen. :)) Egy a biztos, a paw is meghálálja az öntözést.
A kivit én idén alig locsoltam(értsd: havi 4-5 alkalommal, csepegtetővel)és még mindig nő. Tavaly szinte mindennap, de ilyenkor már bőven leálltak. Ez is mint minden más növény a természetes csapadékot hasznosítja a legjobban. Ha az nincs, akkor a mesterséges öntözés csak a növények tönkremenetelét akadályozza meg, kivéve ha ültetvényi módszerekkel, napi szinten van csepegtetővel öntözve.
Idén ültettem ki egy Golden, kettő Hayward és egy Tomuri kivit, naponta 1 kanna (10l) vizet kapnak, de fenyőmulcs van körülöttük egy kb. 60 cm sugarú körben.
kozben rajottem, hogy valoszinuleg edes mandula. a termese meg azert mezedes, mert aki ette, az fuget evett egy fugefarol es valtig bizonygatja, hogy o marpedig errol evett :D
Nálatok mennyi vizet kap naponta kb. a kivi? kihagytam 2-3nap locsolást, és már be is száradtak a hajtásvégek....azért az durva hogy napi szinte 100+l vizet igényel... :( Most komoly azon filóztam a locsolása közben, hogy inkább rakok értelmesebb növényt a helyére :/
Nagyon kedves vagy, de úgy gondolom, kockázatmentesen ez csak majd lomhullatás után, nyugalmi állapotban, alacsonyabb hőmérsékleteknél lesz szállítható. Mindenesetre igényt tartok rá. Előre is köszönöm.
Én sem láttam még soha ilyet, a netet is felkutattam miatta.
De van 2 pici gyökeresem, és ha tetszik neked, az egyiket valahogyan szívesen eljuttatom hozzád. Csupasz gyökérrel nedvesen csomagolva kibírja a postát? Sok földben van, azzal nem küldhetem.
Köszönöm az információt, örülök hogy ezt megtudtam.
Ez a fajta nekem jobban tetszik:
Sajátos aromával, rengeteg selymes fügemézzel maradandó élményt nyújt egy olyan fügeimádónak mint én vagyok. :)
Másodtermése kívülről nagyon hasonlít a dmkertes dalmát fotójára, viszont ennek vastad, húsos a héja, a belseje meg szerintem szebb.
Esetleg ennyiből felismered milyen fajta lehet?
Idén akartam megfigyelni mikor érik az első termése mert az nekem fontos lenne, de meglepetésemre nem engedtek fel a dombra. Őrzik az ottani gyümölcsösöket októberig, csak a tulajdonosok mehetnek fel. Szerencsére a tavalyi dugványozással sikerrel jártam. :)
Köszönöm. A nagy, hosszúkás (mivel a tálon három különböző fajtájú van) egy, Vicenza közeléből származó fajta. Az a sajátossága, hogy csak elsőtermései vannak. Az ágak új növekményein most is csak alvórügyek vannak, másodtermés nincs.
Idén a Szent Gellért fajtájú datolyaszilva fánk most először terem, 6 db gyümölcs lehetőségével ajándékozott meg(remélem nem dobja el a terméseit érés előtt).
Nem tartott sokáig a füge védelme, mert a tegnap esti 156 km-es szélben lepottyant.
Nálam nagyobb kár nem keletkezett, viszont fa dőlt a villanyvezetékre az utcámban, így 1 napon át nem volt áram.
Tehát János, nem olyan nagy szám ízre ez a füge, simán édes. Az állaga is nagyon átlagos. Számomra egyetlen értéke, hogy július 11.-én már érik. Sárgászölden, de szerintem teljesen éretten pottyant le, a súlya 55gr volt.
Meg akartam mutatni kívül-belül, de nem tudtam feltölteni fotót.
Ebből a fajtából van 2 tövem,de mindkettő termő 3 éve hiába virágzik. Nincs hozzájuk porzó viszont van egy fajta porzóm ami sokkal később virágzik pirosas levélnyéllel ahhoz meg nincs termőm. Több fajtát vettem már nem emlékszem milyenből maradt.
Sajnos nagyon sok kipusztult közülük. A tavasszal kaptam valamilyen porzót,de az is nagyon hasonlít az én porzómra. Ha az is csak később virágzik akkor nem fog működni. Majd ha már virágzik akkor kiderül.Egyébként mennyi idősen ,vagy milyen nagy hoz virágot szerencsés esetben ?
A növényt azt olvastam/ meg a katalógusban is láttam/ de gondoltam inkább olyan díszes dolog.Hát tévedtem.Igen szép és ahogy írod/máshol/ finom is. Megharcoltad, gratula.
"Gondolhatta éretlennek ha csak távolról nézte. Az 1 szem nálam kisebb volt mint egy közepes dió, és zöld. Én is azért vettem észre hogy érett, mert tapogattam az 1 szem "kincsemet". Most van rajta kb 15-20 szem, nem számoltam mert a nagyon picikből nem tudom lesz-e, de ennyiből megtudjuk érik-e, mikor érik..."
Nagyon helyesen jártál el (a szomszéddal ellentétben). Mindennek az alfája és omegája a dolgok megfigyelése és a tények tudomásul vétele. A valóság nem ahhoz igazodik, hogy kik, mit milyennek képzelnek. A tények mindig ugyanazok maradnak, az emberi vágyaktól/elképzelésektől/tévedésektől függetlenül.
Attól még, hogy félrecímkéztek Tipo fajtájú kákikat, nem lesznek Vanigliák (ha nincsenek rajtuk hímvirágok is), attól még, hogy valaki úgy képzeli, hogy az asiminamagoncok pontosan olyan gyümölcsöket termők és öntermékenyek lesznek, mint a szüleik, nem lesznek olyanok (mint ahogy bármely más faj esetében sem), és folytathatnám a sort...
Gondolhatta éretlennek ha csak távolról nézte. Az 1 szem nálam kisebb volt mint egy közepes dió, és zöld. Én is azért vettem észre hogy érett, mert tapogattam az 1 szem "kincsemet". Most van rajta kb 15-20 szem, nem számoltam mert a nagyon picikből nem tudom lesz-e, de ennyiből megtudjuk érik-e, mikor érik.
Szerintem is nehezen elképzelhető hogy korai első termés után túl kései másodtermés legyen. Majd mutatom.
Nem tudom. Sőt azt sem, milyen mikor teljesen beérik, mert az anyanövényről leeszik féléretten a termést. Állítólag kicsit lilásodik sárgából. Én ezt a szemet megvárom hogy teljesen beérjen.
Az apró lila után 10-12 napra érik kb, és nálunk még ennek jóval utána érik pl. az ujjas óriás, és a mindenféle barna füge.
Gazdája elmondása szerint a másodtermése sosem érik be, ezzel szemben nálam tavaly volt először 1 szem másodtermése és egyben a legelső termése, és az be is érett. Pici zöld volt, de puha és édes.
Követték a tanácsomat, ennek megfelelően, most ezt láthatjuk:
Ha nem követték volna, akkor még mindig a polikarbonát tető alatti pár szemmel kellene beérniük. Amikor azt a tetőt emelték, tudni lehetett, hogy miután megakadályozza a vesszőképződést, termés nem várható alatta.
Néhány éves megfigyelés alapján nálatok a vegetáció bő 2 héttel előttünk jár. Látom a tavaszi hajtásokon, és a gyümölcsérésen is. Itt 18-20.-a körül kezdenek érni a különböző fügefajták, kivéve egyet. Ma már láttam rajta érett szemeket. Nálad ez a fajta június közepén már biztos érne. Nem tudom a fajtáját, neten sem találtam ilyenről fotót. Én apró lilának neveztem el, mert 1-3 dkg közötti termései vannak.
Most kaptam infót, csupán pont itt, a Kútfej felső felében és Kerkateskándig volt súlyos jégverés. Orkán erejű vihar az mindenütt, sőt éjjel egykor még egy olyan jött. A kivit a nyugati felén lefonta a hullámpaláról az első, a jeges vihar és lenyomta a garázs kapu elé pl. A keleti fele kevésbé károsodott, mert teljesen nyugatról és vízszintben vert és fújt szinte. Ám azt a felét még a viharos "böjti" szelek tépték meg tavasszal, mivel ott már nincsen északi takarás a melléképülettől. Ami "bokor" vesszőköteg (gólyafészek szerű kivi) lejött, azt valószínű majd csak lombhullás után tudom és fogom felrakni. (Metszegetve, ahogy most is metszek a garázs miatt biztosan, sajnos.) Vannak még meglévő kemény kivi gyümölcsök fent, de sok a jég verte sérült azok között is.
Ilyenkor mondom: Legjobb annak, aki egy tömbház ablakán nézeget ki csak és nincsen semmije azon kívül! :-/
Az alábbi képeket is olyan szándékkal készítettem tegnap délelőtt, hogy meg tudjam mutatni, milyen volt "életében" a szemenyei baromfiudvari kivi. Számítva arra, hogy délután károk érhetik.
Jenő, remélem neked is vannak képeid a kividről "életében".
(Még egy, ide a Mura partjára helyezett mérőállomás miatt is bosszankodnánk, pedig már ez is "ég és föld" Iklódhoz képest.)
Tegnap mindjárt a vihar után felhívtam Miklós bácsit. Azt mondta, hogy náluk is volt némi jég, de számottevő károk nem keletkeztek. Látható, hogy a település északi részét érintette sokkal inkább. Sajnos a házikerti károkon túlmenően, abban a sávban két kákiültetvényt is sújtott. Egyet a teskándi hegyen, egy másikat Tenke-hegyen. A szlovén jelentések Lendván tíz percen át tartó jégverésről számoltak be.
Úgy tűnik, a szélsőséges időjárási események lassan mindennemű növényi kultúra sikeres működtetését lehetetlenné teszik. Csak az idei évet véve: az utolsó harminc év leghidegebb januárja, ismét késő tavaszi fagyok (nálunk hajszállal a túlélési küszöbön belül még, szerencsére, de csak hajszállal!), extrém szárazság, pusztító viharok és hol van még a vége...
Ami a Te kividet és fügédet illeti: a kivit az idei évben a környék legkedvezőtlenebb fekvéseiben is megkímélte a fagy. Amikor arról számoltál be, hogy részlegesen megfagyott, sejtettem, hogy csupán nagyrészt arról a látványról lehet szó, ami több helyen is tapasztalható volt: a leveleket megcsípte, a virágok épen maradtak. Ami a fügét illeti, a januári hideg sem tett végzetes kárt a legrosszabb fekvésekben sem itt a körzetben, miután bár késéssel, de minden füge ágról hajtott ki, jó pár csúcsról is. Tudvalévő, hogy egy téli iklódi -18 és egy tavaszi -3 (amelyeknél a füge tövig, a kivi csutkára fagy), a környék előnytelen fekvéseiben sem okoz katasztrófát. Hát egy ilyen "reprezentatív" meteorológiai állomás képviseli a régiót. Újabb gratuláció a szaGmának!
Jancsi, a lovászi körzetet elvágta a vízszintes jégverés és az orkán, amivel fél órán át tombolt.
A kb. 16 éves kivi dzsungelem még nem élt át ilyen pusztítást eddig. Amúgy rekordot termett volna, mint 2 éve. A tavaly április 26.-ai fagy után - mint jósoltad nekem - rengeteg termést hozott most. Ami nincs a földön, az sebzetten lóg még a tépett ágakon. Ami a tetőre volt felengedve sok erős hajtás, annak a nyugati felét lenyomta a garázskapu elé.
De úgy játszott a vihar a 8 méteres, erős bambuszok sűrűjével a kertben, hogy ilyet sem láttam még eddig. Borzasztó látvány volt.
És visszaverte a januári elfagyás után későn kierőlködött "szamártöke" fügebokrot is. Kár volt kihajtania szegénynek.
Gyümölcsfák mentek ki, avagy verte le őket. Félelmetes volt ez a vihar!
Érdekes megközelítés.Szabad lenne megkérdezni ,hogy megy e az oltás.Gondolok itt a 'Siklóról' Csertőre kimentett oltó anyagára anno.Vagy még most is a szomszéd dugdossa a földbe ?
Ez az általunk korai lilának nevezett, de találtunk már érettet az "olasz barnán" is. Az első termés szezonja mindenesetre megkezdődött. Most már majd jönnek sorban.
A humán valóság pontos ismeretében, jelenkori hálára, elismerésre nem tartok igényt. Ennek elmaradását, vagy a hálátlanság gátlástalan kinyilvánítását nem élem meg frusztrációként. Ezért aztán tessék csak nyugodtan ösztönök szerint megnyilvánulni velem szemben! Egyáltalán nem érdekel! Sőt, mi több, ösztönöz!
Bevallhatom, hogy az ilyen típusú intézményrendszer, egy (két) "magányos harcos" erejéből telő, szerény pótlására kezdtem írogatni jelen fórum(ok)ban tíz évvel ezelőtt, azzal a soha nem titkolt céllal, hogy az itteni célfajokból gazdasági valóságok születhessenek. Büszkén mondhatom, hogy - még ha egyelőre nem is túlzottan nagy méretekben - ez a célom megvalósulni látszik.
Ezt a célt voltak hivatottak szolgálni a kezdeti évek fórumtalálkozói, a kertbarát körök rendszeres látogatása, az ottani filmvetítésekkel és előadásokkal. Nemkülönben a hobbikerti termelők rendszeres felkeresése, növényeik gondozása (kiemelten a kivi kinevelése és termőkori metszése, stb.). Talán sikerül valami társadalmilag hasznosat hagyni magam után ebben a világban...
Nagyon figyelemreméltó részletek vannak benne. Ha a mi felsőfokú szakintézményeink annyira a a hivatásuk csúcsán lennének, mint amennyire az alján vannak, akkor az alább idézett részletben leírt kezdeményezésekhez hasonlót kellene megvalósítaniuk. Ehhez képest egy szakmailag hibás próbálkozás nyomán elvetélt kivihonosítási kísérlet után negyven éve azon az állásponton vannak, hogy pl. a kivi hazánkban termeszthetetlen.
"Bő fél év alatt, amíg a férjem az interneten kajtatott a tökéletes megoldás után, végigmentünk a japán mezőgazdaság minden lehetséges terményén, aztán egy napon előállt a befutóval: füge. Füge, ami az ültetés utáni második évben már termést hoz, és viszonylag könnyű dolga van vele az embernek. Aichi megyében, egy Nishio nevű városban lenne egy iskola, ahol egy év alatt betanítanak, segítenek földet szerezni. Lehet támogatást is igényelni, azzal a feltétellel, hogy plusz gyakorlatra jársz, és utána tényleg belefogsz a termesztésbe...."
Ugyanígy, minden magyarországi körzet alkalmassági vizsgálata után, az ott legjövedelmezőbb növényi kultúrák művelésére kéne megtanítani és serkenteni/támogatni a lakosságot. Ilyen típusú kezdeményezés hiánya/elmaradása még csak nem is a politika számlájára írható. Egyértelműen a "szaGmákéra". Csupa kisbetűvel (kivéve a G-t).....
"Ha minden jól megy, jövőre ilyenkor már van földünk, elültettük a saját fügefáinkat, és két év múlva ilyenkor már a saját fügénket fogjuk szüretelni. A cél az, hogy szeressük a munkát, meg is tudjunk élni belőle, és hogy megmaradjon ez a kicsit slow life hangulat, ami jelenleg is körülvesz minket. Persze álmok mindig vannak. A fennmaradó szabad időmben szeretnék írni, megtanulni kerámiázni, egyszer lefutni egy maratont, és majd valamikor nyitni egy kis kávézót, ahol fügés kajákat árulnánk."
Nálam a zöld fán aszalódó erősen megeredt egyenesen felfelé. Ezért másfél hete 120 cm magasságában elágazódások reményében már kénytelen voltam a hegyét visszacsípni. A felső 3 levélnyél tövéből már el is indultak az ágak növekedése. Remélem nem ártottam neki, és télire be is tudom takarni.
Nálam ugyan ez a helyzet ennyi gyümölcs még az elmúlt időben összesen nem hullott le róluk,pedig már 10. éve terem
Idén többet locsoltam mint más években és folyamatosan hullanak róla már egyre nagyobbak ,de minden nap van új hullás. Valószínűnek tartom,hogy a fagy miatt a bibéje nem lehetett elég fejlett., és talán nem fejlődnek ki benne magok. A gyümölcsök pedig nem azért fejlődnek a növényeken ,hogy minket jól lakasson,hanem azért hogy a szaporodásuk biztosítva legyen. Én még eddig nem vágtam fel egyet sem,de a tiédben pl. nem látok még mag kezdeményt sem. Vagy az még később lenne benne?
Az előző években akkor tájban szokott 1-2 gyümölcs lehullani amikor már lassan le kell szedni. Akkor azokat már egy kis ideig érlelem és megeszem . Olyan finom nincs mint a később szüretelt,de olyan van mint a bolti. Akkor viszont azokban van mag.
Simán elképzelhető! Nálam 3. évben volt a Haywardon 70-80 darab...most a fagy után egy azaz 1 darab, pedig kettő volt, de az egyiket eldobta! :) Kárpótlásul hozott most még egy virágot...június végén! :))) Bár a Ananasnaya is hozott most vagy 8-10 virágot...pedig azon tavaly volt 7 darab, most 500-600 saccra. Igaz nálam elég furák a növények...a júliusi érésű őszibarack is már 1 hete leérett. A jujuba tavaly másodtermést hozott ami be is érett... Az anyjuk se tudja szerintem mit miért tesznek ezekben a nem mindennapi klimatikus időkben. :)))
A szépen kötődött szőrös kivi (minden úgy ment mint tavaly) az utóbbi hetekben durván eldobálta a termést nekem is. Már alig van rajta. Először a kocsány elhal, aztán leesik az egész.
Van ötletetek hogy mitől lehet? A leveleken nem látom hogy vízhiányos vagy táphiányos lenne a növény.
kb 2-3 hete kezdődött, már nem sokkal virágzás után. Először meg volt kötődve, az biztos!
Hát, tavaly nem naponta locsoltam, csak amikor úgy láttam, hogy már kell, mert rég nem esett... de akkor szépen hajtott, virág mondjuk nem volt rajta, de nem is hiányoltam még. Idén viszont eleve csak május végén hajtott ki, nagy nehezen. Most tényleg naponta locsoltam, kivéve, ha esett.
Ezek a kivik sajnos nem akarnak bejönni nekem... pedig úgy szeretném! :(
Lenne egy kérdésem a kivimmel kapcsolatban. Sima Hayvard, és eddig látszólag jól érezte magát, de idén tavasszal azt vettem észre, hogy a tövénél egy jó 20 centi hosszan kirepedt a kérge. Fölötte kihajtott ugyan, jócskán megkésve, de a folyamatos locsolás ellenére kókad lefele teljesen. A tövénél, a repedés mellett is kihajtott, az nem kókad, de jöhetett volna lejjebbről is. Arra gondoltam, hogy a repedésnél túl sok vizet veszít, nem tudom, mit kezdjek vele. Egyáltalán miért repedt ki? 3 éve ültettem, télire betakarva nem volt. Napot közvetlenül csak délig kap, utána árnyékban van. Csináltam belőle pár dugványt, mikor láttam, hogy baj van, azok még élnek. Ha megerednek, máshová fogom őket elültetni, hátha a helye nem volt jó...
Szóval a kérdés igazából, hogy tapasztaltatok-e ilyen kéregrepedést a kivinél, és főleg szerintetek mitől lehet?
Köszi! Akkor lehet rakok még le párat így is, mert én hasonlóan csináltam mint a tavaszi dugványt, 2 rügyre és így 2 levélel...látszik is rajtuk h sok nekik.
Gyula ez most más!!!! :) Félfás! Ez nehezebb egy fokkal mint a tavaszi. :P Az 100%os...kivéve ha elveri a jég mint most. :) Azért csinálok most pótlásokat, beakarom futtatni vele a kerítést...3x70 métere meg kell még pár... :) A te féle Jumbodból maradt pár szerencsére, nem kell több pótlást küldened! ;D
Én ma dugtam le párat... :) Mutatsz a te dugványaidról képet? Egyelőre nagyon kételkedem abban, hogy lefognak gyökerezni...2-3 levélre hagytam őket, de bazi nagy levele van, félek, hogy kiszáradnak majd ebben a melegben.
vittem, habar mire odaert, sajnos mar meglehetosen gyatra allapotban volt, mivel nem tette a 'futar' vizbe a gallyakat. megecseteltem par viragot, de kb csak 3-at.
Vagy csak ecsetelted a virágport pár, kiválasztott virágra?
Végül is mindegy. Ha egy virágra rákented a port, oda jött egy méhecske, felvett egy adagot és továbbvitte azokra a virágokra is, amikkel te nem tudtál foglalkozni. Ilyen ez a természet...
a kivimet - kolcson tumorival - megporoztam, de nekem is gyumolcsok kotottek ott, ahova nem ertem el. Lehet, hogy ez nem is Hayward? vagy mittudomenmitortent...
Ha már a minikivinél tartotok....fél fás dugványt mikortól lehet csinálni? Ha már recseg a vessző amikor töröm és könnyen lejönnek a levelek akkor már jó ugyi?
Leszedtem a tövétől újraindult datolyaszilvám párhozamos hajtását. Érdemes elültetni ha begyökeresedik? Bocsánat, már biztos volt róla szó, de nem tudom.
Nálam nem így néztek ki a virágok, hanem középen is bolyhosak voltak, és narancssárga pora volt. Tökre elkeseredtem, hogy átvágtak, és kan növényt kaptam, de aztán mégsem.
(A fotók a telefonomon vannak, de munkahelyen nem tudom feltölteni.)
Miután porzó jelenléte nélkül lett termésed, valóban biztos lehetsz benne, hogy öntermékeny fajtád van.
DE!!!!!
A tíz virágból 7 meg nem termékenyülése mutatja az öntermékeny kivik korlátozott termőképességét. Egy Hayward-Tomuri páros esetén a kivinél MINDEN EGYES VIRÁG KÖT!!!!!!!!!! NINCS KIVÉTEL!!!!!!
Ezért, ha telepítesz a közelébe egy Tomuri porzót, meg fogod látni a hatalmas különbséget mind a kötött virágok számában (100%), mind a kifejlődő gyümölcsök méretében.
Úgy gondolom (ezek után), hogy a néhány virágod kisebb ágakon/dárdákon lehetett. Az értékes, jól termő vesszőrészeket a metszéssel eltávolítottad. (Megvalósítva egy rekord korai kiviszüretet.) :)) Ha figyelmesen követted volna az itt többször is leírt, vonatkozó instrukciókat, kezdettől fogva másképp jártál volna el és most bő terméssel dicsekedhetnél.
Ha valóban a DMkert-től vetted, akkor megbízhatsz benne. Nem véletlenül lett termésed. A metszéssel óvatosan kell eljárni, mert úgy van, hogy minél drasztikusabban metszed, annál jobban nő. Amikor pedig arra kényszerül ennek révén, hogy vesszők helyett indákat fejlesszen, nem tudsz megtartani olyan részeket, amelyeken virágok fejlődnek. Azokat kényszerűen el kell távolítanod, mert a harmadik szomszédnál vannak. Az idei évi vegetáció után hagyd békén, a kifejlődő vesszőket nyugalmi időszakban (lombhullás után) csak tereld be a nekik szánt térbe! Jövőre meglátod, nem rossz tanácsot adtam!
Ha jól emlékszem, a DMKertből vettem önporzós kiwiként. Először napos helyre ültettem, ott majdnem kipusztult, aztán 5 éve félárnyékba raktam át, ott meg nő mint a bolond, csak helye nincs neki, ezért állandóan visszavágom.
Igen, létezik olyan is. De az nem azonos a növénykereskedelmi banditizmus magvetett "önporzósaival". Persze 100 000-ből egy példány akár onnan is származhat.
A beírásoknak feltétlenül kell annyi értelmüknek lenni, hogy igyekezzük gátolni embertömegek félrevezetését. Bármilyen egyéni tapasztalat csak az adott faj élettani sajátosságait megerősítő lehet, annak ellentmondó nem. Ezért legfeljebb megerősítheti, színesítheti, érzékletesebbé teheti mindazokat az alapelveket, amely szerint az illető faj működik. Az ezektől eltérőként bemutatott tapasztalatok vagy hazugságok, vagy tudatlanságból elkövetett hibás következtetések. A fizikai/fiziológiai tényeket megerőszakolni nem lehet.
Valóban, csak az építőleges vitáknak van értelme, a rombolóknak nincs. De az igazságnak/valóságnak mindig győzedelmeskednie kell.
Helyesen írva NC-1 , ez egy nemes fajta , nekem nincsenek magoncaim . Volt 2 darab de tavaly kivágtam pedig már termés is volt rajtuk . Kulomben nem azért írtam be ide mert vitázni akarok , nagyon sok tapasztalatom van a saját 12 db paw paw fámmal , de azt meghagyom magamnak . Rájottem hogy a fórumos vitáknak nincs értelme, mert akkor se nincs igazam ha leírom a saját tapasztalatomat .
"Különben száz, hogy nem Sunflowerünk van mert nem sokkal van elmaradva méretében a tanulmányban közölt fáktól a saját fánk, de termésben meg sem közelíti az ebben írtakat.... még darabra sincs 6 darab rajta, nemhogy kilóra! :( "
Különben száz, hogy nem Sunflowerünk van mert nem sokkal van elmaradva méretében a tanulmányban közölt fáktól a saját fánk, de termésben meg sem közelíti az ebben írtakat.... még darabra sincs 6 darab rajta, nemhogy kilóra! :( Jövőre megpróbálom majd elhúzni kicsit a tápanyag súlyt a kálium irányába, mert ahogy elnézem ez inkább nőni szeret itt mint teremni...hátha csak túl nitrogénes a talaj neki.... Ugyanis oltott fák....bár kitudja...lehet ők is gyakorolták az oltást, magoncról magoncra. :))))))
Valóban. A kérdésfelvetés olyan volt, mintha a mai kor almatermesztésének kérdései közt az egykori vadalmák világának rekonstrukcióját kérnénk valakitől. Az általam többször említett faenzai magoncültetvényt egy elég jó szimulációnak lehet tekinteni ebben a vonatkozásban. Ha ott voltak egyáltalán nem termő egyedek a hatalmas számú növény közt, voltak alig, vagy egészen silány minőséget termők, akkor ebből könnyen elképzelhetőek a természetes viszonyok is. Az ültetvényben mindössze három egyedet találtak szaporításra érdemesnek.
Képzeljük el, ha szelekciós céllal telepített ültetvény helyett annak idején ezeket a magoncokat piacra dobták volna, lehetőleg egyenként, ráadásul olyan instrukciók mellett, hogy véletlenül se porozzuk őket mesterségesen! A lehetséges végeredmény könnyen megbecsülhető.
Az alábbi videón egy természetes asiminaerdő látható, ahol annak ellenére, hogy rengeteg növény van állományban, nem lehet azt mondani, hogy a fák roskadoznak a termés alatt. Egyes példányok mutatkoznak itt is csak jó termőnek.
az a baj, hogy a vadon korulmenyeit (eltero genetikaval rendelkezo egyedek, nagy tomegben, egymas kozvetlen kozeleben) nem lehet osszehasonlitani a mi helyzetunkkel (kiskerti muveles, max 1-2 darabbal)
en sztem az oshonos helyen az indianok mar biztosan szelektaltak, mert boven volt mibol, es valoszinuleg azokat az egyedeket tartottak nagy becsben, ami nekik jobban megfelelt (izre, meretre, termeshozamra) es valoszinuleg azokra a kerdesekre mar nagyon regen tudjak a valaszt, amirol mi itt csak az elmeleteket gyartjuk :D
Olyat terjeszteni pedig, hogy mindenféle magonca, vad, vagy nemes fajtája, minden egyede öntermékeny, így elegendő bármelyikből egy-egy magányos példány és kategorikusan kerülendő vele minden, kötést segítő művi beavatkozás, arcátlan hazugság. Sőt a közösségnek kárt okozó bűncselekmény.
A vitát nagy ívben kikerülve, azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy az asimina megtermékenyülése/kötése/termésbiztonsága nem olyan problémamentes, mint ahogy azt bizonyos körökben hirdetik. Ergo, minden terméskötést javító beavatkozás támogatandó esetében. Ha ebben az elvben egyetértünk, máris előbbre jutottunk.
Nekem az jött le az általad elmondottból, hogyha én minden éretlen virágot beporzok az érett virágból való porral, akkor biztosan kötni fog. Azt ki lehet zárni szerintem, hogy az a baj, hogy nem sunflower mert ha sima magonc, akkor sem kellene problémát okoznia ugyanis primával porzom, de a két sunflowert egymással is. Idén is csak az egyik kötött 2 gyümölcsöt, a másik semmit...jövőre már a kisebb is fog viszont, pontosabban biztosan eléri a termőkort a méretei alapján és akkor kipróbálom majd hogy az egyiket porzom a primával, a másikat nem. Egyébként a prima hamarabb virágzik mint a sunflower! Tehát jövőre ugyan itt, ugyan ekkor! :)
ui.: Sokat olvastam a külföldi, legfőképp amerikai termesztők beszámolóiról, de a saját tapasztalataim alapján egyre inkább vitatom. Azt se mondd, hogy nem jókor porzok, mert folyamatosan oda-vissza poroztam őket, nem csak egyszer! Én lennék a legboldogabb ha csak a porzáson múlna!
Nálam a Sunflower minden évbe szépen kot , nekem ezzel nincsen gondom , de viszont nálam az NC1 - es fajta ami már kb 3méter magas eddig mindig eldobálta a gyumolcsoket ha poroztam ha nem. Ebbe az évbe már megmaradt rajta talán 3 darab.
Értjük mi! Már csak azt magyarázd meg, hogy akkor a Primával porzott Sunflower miért nem köt, míg az egyedülálló Wells, aminek a közelében nincs más paw, az pedig porzás nélkül is? Jó persze előfordulhat az is, hogy az a Wells Prima valójában...a Sunflower pedig valami nagyon rossz kötési arányú ismeretlen fajta ... de ha csak a porzáson múlana akkor már 3 éve ehetnék már pawot, viszont idén kötött először, pedig kíváncsiságból idén nem poroztam! Na erre mondj valamit és ne azt kérlek, hogy óvodás vagyok! :):)
Korábban írtam a faenzai, 1000 egyedből álló törzsültetvényről. Talán sokak számára hihetetlennek tűnt az a tudósításom, hogy az ültetvény kellős közepén voltak olyan (akkor már termetes) fák, amelyeken egyetlen szem gyümölcs sem volt. Talán most már ennek a miértje is érthető mindenki számára.
Talán ezek után nem nekem kell megállapítanom, hogy semmiképp nem értékelhető pozitívnak az a magatartás, amellyel magoncok az anyanövény tulajdonságaival azonos, öntermékeny oltványokként vannak hirdetve, a mesterséges beporzás igényének/hasznosságának kategorikus tagadása mellett. Higgyétek el, nem valaki(k) ellen mondom ezeket, hanem MINDENKI ÉRDEKÉBEN! Elég volt már a hasonló tapasztalatokból a kivi révén is!
Köszönöm a lényeg jó megértését! Valóban erről van szó. Most ennek tükrében mindenki láthatja a problematika mibenlétét. Nem kell hozzá túlzottan élénk fantázia, hogy el tudjuk képzelni a variációk számának végtelenségét. Azt, hogy egy adott hely a maga egyedével/egyedeivel mennyire nem nyújt általános érvényű tapasztalatokat.
Asimina, az idegen beporzást biztosítani hivatott, másik egyedről ráoltott ággal. Az egyetlen ráoltott ág tele terméssel (a biztonság kedvéért már most fel kellett kötni törés ellen) a fa saját ágain elvétve egy-egy gyümölcs, a legtöbb ágon egyetlen egy sem. Értelmezzük!
A magam részéről is éppen az értelmezési tartományra hivatkoznék. Amiket én leírtam, azok a minden esetre érvényes, általános elvek. A Tiéd egy sajátos helyzet, egy szerencsés (véletlen) kombináció, öntermékeny(?) egyeddel, mellette valószínűsíthetően éppen optimális időben virágzó másik példánnyal, ideális rovarfauna meglétével. Ez más helyzetekre nem ad feltétlenül követendő receptet. Az általam leírtak ÉRTELMEZŐ alkalmazása viszont igen.
Sajnos az enyémhez hasonló nagy fa esetében nem ilyen egyszerű a dolog. A magasból zuhanó gyümölcs az alatti lévő ágakon már nagy eséllyel összezúzza magát mire talaj közelbe ér.
Köszönöm szépen ! Azt hiszem, hogy mindent leírtál, amit a függvénytanban a komplex számok világában jobbra-balra, le,s föl , sőt hátra és előre leírni lehetséges, DE vegyük elő az értelmezési tartományt! Magyarországon nincs ilyen gyors tavasz !!!! Ha lusta lennél , mint én, akkor az öntermékeny asiminá(i)(!!!!!)dat bepermeteznéd méz-energiaital turmixszal minden irányból a virítás elején és ha akarod mégegyszer 10 nap múlva , mint a vénemberek a fiatal menyecskéket húsvétkor szagos szappanos vízzel és nem kell az ecset. Tisztelem és becsülöm és megfogadom a tanácsaidat mindig ,de ebben az egy témában tennék kivételt , fújom a magamét és támogat a természet, hisz mindig is termett az asimina emberi segítség nélkül is. ..... ha tévedek akkor csak a sündisznót tudom idézni :" bocs nem tudtam , hogy ilyen a gyökérkefe!"
Tavaly már ugyan megírtam a most itt következőket, de mivel nem mindenki figyel mindig a fontos részletekre, most megismétlem:
az asimina esetében az egyes virág bibéje akkor befogadóképes (megtermékenyítésre alkalmas), amikor a benne lévő saját portokjai még éretlen, fejletlen állapotban vannak. Ennek az a következménye, hogy a jó kötés egyik alapfeltétele az, hogy a még ilyen fejletlen állapotban lévő virágok részére álljon rendelkezésre valamely másik, korábban virágzó egyedről, vagy - öntermékeny fajta esetén - ugyanazon növény fejlettebb stádiumban lévő virágaiból származó érett virágpor.
Milyen problémákat vet fel a leírt körülmény?
Például, amennyiben két egymás közelében lévő, nem öntermékeny egyedről van szó, mindig az terem (vagy kizárólag, vagy bővebben), amelyik később virágzik. Az ő számára ugyanis érett virágport szolgáltat a szomszédos növény olyankor, amikor a virágai éppen tömegesen fogamzóképes állapotban vannak. A dolog logikájából fakadóan, ez viszonosan nem áll fenn. Attól függően, hogy mekkora a két példány virágzása közti időbeli különbség, lehet, hogy csak mérsékelt (de határozottan érzékelhető) eltérést eredményez a kettő kötésében, de szélsőséges esetben - amint már említettem - előfordulhat, hogy a korábban virágzó teljesen(!) termés nélkül marad, míg a másik elég bőségesen terem.
Az öntermékeny fajták termőképességét pedig nagy mértékben meghatározza az, hogy a virágzás mennyire elhúzódó, azaz fennáll-e az a feltétel adott évben/adott szituációban, hogy nagyszámú, fejletlenebb stádiumban lévő virág álljon szemben elégségesen nagyszámú fejlettebb stádiumban lévő virággal ugyanazon a növényen. Ezt jelentősen befolyásolhatják a virágzás alatt zajló időjárási események. Hirtelen bekövetkező nagy melegben szinte egyszerre nyílik ki minden virág, tehát a fáziseltolódás kisebb, így "érthetetlen módon" rossz a kötés. Hűvösebb időjárás esetén, elhúzódó virágzásban "érthetetlen módon" jobb.
Hát ezeket kéne tudni ahhoz, hogy ne írogassunk össze mindenféle zagyvaságot.....
Most ismét elfogyott az időm, de a továbbiakban a leírtakat képekkel is szemléltetni fogom.
"Szerintem teljesen jó , hogy az érett gyümölcsök maguktól lehullanak . "
Teljesen jóni teljesen jó, csak hát ugyebár az én fám kb. 7 méter magas. Amelyik gyümölcs a 3 méteren fölüli zónából zuhan(na) le, azaz a fa nagyobb részéről, arról nehéz (lenne) megállapítani, hogy gyümölcs volt-e, vagy netalán valami hasmenéses állatot ért el a szükséglete éppen a fa alatt.
Nálam az Issai a kerítésre van futtatva,a metszése annyiból áll,hogy a tekeredett és a száraz ágakat kivágom ahol sűrű ott ritkítom,a hosszú hajtásokat felére vagy harmadára visszavágom.Valahol olvastam,hogy a virágzáskor a monilia elleni permetezés jobb kötést eredményez. Én soha nem permeteztem,mégis bőven termett. Kivéve,ha a tavaszi fagy elvitte.
A legmeglepőbb az, hogy az ecsettel bevitt virágporból a rovarok véletlenül sem visznek át pollent másik virágba. Teljesen egyértelmű, hogy csak a beporzott virágok kötnek. Jól látható, hogy az előző képsorozat első képén csupán a kiszemelt ágrész célzott virágai kötöttek. Azok viszont fürtösen. Ezekkel a kísérletekkel minden részlet jól kitapasztalható az asimina megtermékenyülésére vonatkozóan.
A nem őntermékeny, magányos példányokkal viszont nagyon érdekes dolgokat lehet művelni. Miután nem cél, hogy az éretten maguktól lehulló nagyméretű gyümölcsök magukat és mást összezúzzanak, a fa felső részének a mesterséges megtermékenyítésből való kihagyásával azt teljesen termés nélkül lehet hagyni. Sőt az ágak egyes részeinek beporzásával, ill. kihagyásával tetszés szerint "helyezhetjük el" a gyümölcsöket. A szemléltetés kedvéért az idén is játszadoztam ebben a témában.
Jól láthatóan a többszöri intenzív ecseteléssel nem csupán egyáltalán termés produkálható, hanem az intenzitás függvényében lesznek egyesek, kevés, vagy sok gyümölcsből álló fürtösek a termések.
Íme, néhány példa:
A felső ágak javarészt kihagyva a beporzásból, kivéve egy-egy kiszemelt virágot, a feltételezés bizonyítása kedvéért:
Ti csak fújjátok a magatokét! Én a magamét ezután is méz-energiaital-víz turmixszal fogom fújni! Igaz ,hogy tavaly csak a nagy fám virított egyedül és nem poroztam és öntermékenynek bizonyult, de most már kettő terem ecset nélkül és lehet, hogy az idén próbált mézes turmixnak semmi köze sincs az egészhez. De még két év és a cívis50 magoncai is be fognak lépni a virágzók csapatába. Majd meglátjuk!
Ha azért száradtak le a gyümölcs kezdemények,mert elégtelenül kötöttek,akkor én fám nem Sunflower vagy a Sunflower
is idegen termékenyülő,mint a legtöbb fajta. Ez van. Egyébként poroztam volna idegen virágporral,de
nekem nincsen lehetőségem a szemben lévő szomszédtól idegen pollent kérni,de jövőre remélhetőleg már másik saját fám is virágzik többet és megtudom oldani a genetikailag eltérő virágporral való megtermékenyítést.Egyébként volt másik fán is néhány virág,de azok fejletlenül leestek.
Nyitott szemmel járok,de itt Orosházán még egyetlen kertben sem találkoztam Asiminával a sajátomon kívül.
Még annyit, hogy szomszéd fája most dugig volt virággal, nem tudom a termés hogy áll, nem akartam zavarni mert építkeznek, de ősszel kiásható, elvihető a fa, egy jelképes összeg fejében. Oltványról van szó, csak nem tudjuk milyen.
A kötés/nem kötés kérdésére a cseresznye ad jó szemléltetést. A nem öntermékeny és a közelükben megfelelő pollenadó híján álló egyedeken is első lépésben létrejönnek a gyümölcsök, majd úgynevezett "léha" szemekként lehullanak. De az egyéb fajok nem öntermékeny és idegen pollennel be nem porzott virágokból fejlődő életképtelen termései is hasonlóan viselkednek. Gyanús, hogy az a bizonyos "Sunflower" is csak úgy Sunflower, mint a "Vaniglia" címkét viselő, porzós virág nélküli, valójában Tipok, a kákik világában.
Az önterméketlen asiminát ugyanis hiábavaló saját virágjairól ecsetelni. Ki kellett volna próbálni célzottan, néhány virágot másik egyed pollenjével porozni. Meggyőződésem, hogy leleplezhető lett volna a turpisság!!!
Nem értem ez hogy lehet. A képen látszik hogy van gyümölcs, növekedésnek indultak. Ez kötődés nélkül nem lenne. ha nem köt, simán leesik az elszáradt virág. ha a közepe még fent marad, kötődés nélkül biztos hogy kezd növekedni. Nálad pedig jól látszik hogy már növekedtek.
Nálam az 5 virágból 3 kötött, de az az 1 ami megmaradt szemlátomást növekszik. Remélem, megkóstolhatom. Nem tudom mi a baj a Sunflowerrel. Nem finom? ha nem fog ízleni, ősszel vágom kifelé és teszek helyére fügét. Van még egy kisebb Owerlise is, most virágzott volna először, de bimbó állapotban maradt minden virága.
Pedig ecsetelte az egyébként eleve önporzó Sunflowert! Akkor miért nem kötöttek neki? Te mit tudsz erről a fajtáról?
gáborke: Nekem is van tőle egy magoncom, elméletileg Mango fantázianevű. :) Kíváncsian várom az első termését a képed után! :) Márciusban szokták szedni az oltóvesszőt, de szerintem a pawnál nagyjából mindegy.
Nagyon szép! Milyen fajta magjáról lett? Prima??? :)) Tavasszal mindenképpen kereslek oltóág ügyben! :) Már csak a különleges termése miatt is! :))))Galaxy a te általad adott én lenne különben? Én hívhatom ugye "Fütyipawrika"-nak?? :D
Szépen nőnek a termések. Szinte minden virág kötött, teljesen önporzó ez a magonc úgy tűnik, szelekció nélkül sikerült kifogni egy jó darabot:) (Galaxy)
Különben bármelyik fajta jó lehet, kivéve Sunflower, legalábbis itt a fórumon(és nálam) nem túl népszerű. :) Prolific, Prima1216, Wells, Overleese. Ezekről van a legtöbb tapasztalat és eddig jól beváltak. Az első kettő köt leghamarabb termést!
Tényleg kissé ritkás a lombozata a fenológiai állapotához képest! Az elágazások száma is kevesebb mint nálam, valószínű ezért sem kötött még termést a tied! Mondjuk nálam is csak az alján kötött ami kötött...
Balesz21: Ha a dmkertnél láttad, akkor én nem ajánlom....még ha igaz is lenne amit írnak, akkor is húzós az ár, de közel sem olyan fejlettségű növényt küldenek mint amit írnak... Az meg, hogy 2 év múlva terem....3 éve vettem, de még mindig legalább 2 év mire teremni fog az enyém. :) Különben más növényeikkel megvagyok elégedve, de ez a "prima trükk" aljas volt.
Nekem is van isaim, de sajnos most is eldobálta a virágokat. Az növény növekedésének elején metszetted, netán ha emlékszel, hogy hány fő szárat, vagy szárakat hagytál. Én nem metszettem még, lehet ez a baj.
Sok virág, virágzik, közben elszárad, így nagyon kevés köt, egy-kettő terméskezdemény elkezd nőni, majd az is leesik.
Igen, nagyon könnyen oltható, nálam is 10ből 9 sikerült, úgy, hogy 7 alanyt duplán oltottam, két fajtával. Az egyik duplázosból nem sikerült az egyik ág... :) Mondjuk lehet nem volt túl jó ötlet mert lehagyják egymást...de majd meglátjuk, lehet később kiegyenlítődik a növekedésük. Már csak azt nem értem, hogy akkor miért kerül ennyibe egy oltvány? Mert sok máshoz is több évig kelhet nevelni az alanyt, tehát ez nem indok...azt sem értem miért csak Sunflowert kapni a boltok 90%ában....ami sajnos nem a termésmennyiségéről híres...pawnál az meg...nem túl előnyös. :)
János! Egy helyről vettük, én kettőt is, ebből a nagyobbik tartott csak meg termést! Nem emlékszem már mekkorák voltak anno, de majd este visszakeresek a képek között! Szerintem jövőre már neked is fog teremni..
Ecsetelgettem a virágokat és láthatólag kötöttek a gyümölcsök,de sajnos szépen fokozatosan az összes gyümölcs leszáradt.
2014-ben ültettem az 55 cm magas oltványt és már harmadszor virágzott ebben az évben.Ezen nem segít az energia ital koktél sem.Most nincs friss fotóm,de holnap készítek egyet.
Puszta gyakorlás volt a cél. Azon a tavaszon kezdtem oltogatni mindent. Ezeket tavasszal március végén ott helyben fáról fára rakosgattam Angol nyelves párosítással. Négyből három sikerült. :)
Szabadalmaztatnod kéne! :) Nálam szerencsére olyan élőközösség van, hogy még azt sem tudtam megszámolni hány féle rovar, hangya mi egymás járta a fákat. Nem hogy a számukat! Sajnos volt egy nagyon esős időszak, nyilván akkor nem járták, pedig akkor nyíltak a legerősebb virágok. Lehet poroznom kellett volna? Lehet nem... :) Jövőre majd kipróbálom!
Milyen fajta fára és mit oltottál? Nekem is hasonló a tervem....Sunflowerre Primát...lehet hatékonyabb termésmennyiség szempontjából mint az ecset....... :D Legalábbis a Sunflowernél biztos...
János, te poroztál? Sajnálom, hogy nálad nem maradt egy sem! Mutatsz egy teljes alakosat róla, hogy áll most?
Akkor leszek szerencsés, ha megmarad. Nálam is minden virágból 4-5 pici gyümölcskezdemény volt, 1-2 hét után lepotyogtak, ez az 1 pedig még növekszik. Minden nap elmondom neki hogy nagyon szép, nagyon szeretem, és kérem hogy nőjön nagyra. :))
Az én Sunflowerem most virágzott először, és 5-öt. Mind megkötött, de csak 1 termés maradt mostanra. Viszont az szemlátomást növekszik, olyan mint a tied. Ugye ez már meg is marad?
Na bocs, ezt még csatolom, álljon itt mindenki előtt, aki valaha is Sunflowert akar vásárolni! :) Mondjuk primát még lehet rá oltani.....
Talán és Háthán kívül vannak még különben kevésbé fejlett terméskezdemények, amik több mint 1 héttel később kötöttek, de az itt olvasott beszámolók alapján nem hiszem, hogy megmaradnának, folyamatosan potyognak.
Bemutatom nektek Talán-t és Háthá-t. Idén először nem poroztam a 4. éves Sunflowert. "Rekord méretűek" ennek ellenére a terméskezdeményeim, az örök ranglistán.... :) Tudom, eldobja majd úgyis...meg 4x ennyi lenne rajta ha porzom.. ... ... de ... Talán Hátha! :)))
Van Issaim, én csak egyfajta virágot láttam rajta,és azokból termés is lett. És nagyon hamar termett.Már a második évben volt rajta néhány termés.Nálam az idén terem először a Jumbó, valóban sokkal nagyobb a termése mint a Ken'red vagy a Weiki termése. Jól teljesitett a porzós Nostino. Kiváncsi vagyok mekkora termése lesz a Super Jumbonak.Neked mekkorára nőtt, tavaly kb. egyszerre ültettük.
Nekem már legalább 20 éve van önporzós issaim.Rengeteget terem,csak a tavaszi fagy viszi el,de az a többi minit is.Egy virágon van a porzó és a termő is.Olyan a virága mint a 41729-en. A 41731 az biztos porzó.
Nem akarom reklámozni,de az issai ízre is az egyik legfinomabb fajta.
A mi körzetünkben szerencsére sem a téli, sem a tavaszi fagy nem okozott számottevő kárt. A fügék kisebb hajszálgörbüléssekkel a sík területeken is túlélték a telet. Az első képen egy udvari bejárat mentén lévő ujjas óriás (nem a jó téltűrésű fajták csoportjába tartozik) sor látszik. A képmező közepén lévő udvari résen át látszik a síkságon folydogáló patak partja.
Az alábbi képeken a völgy legmélyebb pontjait kijelölő patak partján vagyunk, egy magányos háznál, település szélén. Látható, hogy az ujjas óriás (nagyobbik növény) részleges károsodást szenvedett, a másik, érzékelhetően más fajta (szélesebb levelű, kisebb) növény a fal közelében egyáltalán nem, a kinti ágain alig károsodott.
Kérdezni szeretnék az indián banánnal kapcsolatban. Egy kedves ismerősöm 2 db 4 éves magról nevelt csemetét vett, ami még nem virágzott, tanácstalan,hogy mivel magról nevelt csemetéről van szó, mikor lesz rajta termés és a termés ugyan olyan lesz-e,mint az oltottakon? Szarvasmarha trágya mehet neki?
Mondjuk ha jobban belegondolunk Észak-Amerikában is vadon élő a paw-paw nem oltogatták és termett :)
Olyan érzésem van hogy túlgondoskodtam, mert letakartam egy Top first szilvacsemetét is, és az is tőről indult szegény, kitakarás után csak az fagyott el, egyébként semmi fagykár.
Nekem is van csillagos, és ugyanigy jártunk, az összes takart visszafagyott, tőről hajtanak kisebb-nagyobb iramban, amelyik nem volt takarva, a rumízű, apró szemű épségben maradt, illetve a takart Mercatelliknek sem lett semmi baja
eredetileg 3 db-t ultettem, 2 lany 1 pasi aranyban.
eddig ketto mutatkozott meg, mindketto lany. a harmadik iden sem fog, mert rettenetesen elfagytak azok az agai, amik viragot hoznanak. Mivel a tumori joval korabban kellene, hogy viragozzon, azt gondolom, hogy itt a csaj esete forog fennen. ultettem utolag egy tumorit tavaly, de elhalalozott. iden is ultettem, de az is nagyon lassan akar noni, lehet, hogy rossz a hely a harom kivi kozott, jovore mashova is ultetek, hatha megmarad.
irok priviben, nem hiszem, hogy ilyan hatalmas koltseg lesz az a postazas + nyereseg :)
hayward kivijeim nekikezdtek a viragzasnak. szerintem 2-3 nap mulva bomlik az elso.
sajnos meg mindig nincs tumorim.
ezert KERESEK TUMORI gazdat hatvan - budapest vonal kornyekerol, aki szivesen adna egy egy viragzasban allo tumori agat, hogy ki tudjam tenni a mehek kedvere, majd vegso elkeseredesemben esetleg ecseteljek! :)
Valószínűleg azért a déli oldalon hajt a fád,mert ott voltak fejlettebb alvó rügyek.
A szélnek szerintem semmi köze az elfagyáshoz. Sőt....ha fújt volna a szél a kritikus éjszakákon,nem fagyott volna el a fád. A növények nem úgy fáznak mint az emberek.
Magyarországon,hogy - 23 fok előforduljon,3 dolognak kell egyszerre jelen lenni: hófelszin,derült ég és szélcsend. ha valamelyik hiányzik már nem is tud olyan hideg lenni.
Zirochka datolyaszilva, irodalmi adat szerint -28 fokot bír. Ősszel telepítettem, visszafagyott, lehet hogy nem kellett volna takarni, de azóta már nőtt 10 centit.
A minikivi nagyáruházi átverés volt, nem porozzák be egymást. Jumbo és Kens red. Vettem hozzájuk egy Veiki párt, de még várnom kell a porzóval egy évet.
A meggyel is átvertek, kicsi és csüngő fajtának kellene lennie, Griotellának adták el.
igen, en ugy dontottem, hogy inkabb probalok valami normalis vazrendszert kialakitani. nincs otletem a deli oldal kihajtasara, nalam csak a nyugati oldal hajtott ki :)
Nalam is ilyen sorsra jutott a tipo es a rojo is, a tipo a vazagai kozul csak egy kezdett el hajtani, a tobbi elszaradt, beleertve a sudarat is. Igy ez lett a vege:
A rojon meg gondolkodom mi legyen vele...pedig tavaly mar teremtek is, a csalad nagy megelegedesere.
Szia ! Szerintem ez nem Nikita's gift, mert nem "bütykös" a hajtások felső vége. Majd ami nyilvánvalóan száraz azt vágd le. A felső hajtások még befuccsolhatnak, ha nem elég a felfelé vezető fagykárosodásból maradt edénnyalábok kapacitása, ekkor a megfonnyadt részeket is le kell majd vágni, de lentebbről ki fog hajtani.
Április 20 körül lettek oltva, azt olvastam jobban ered ha már az alany bőven kihajtott. Az oltóvesszőket volt amit március elején szedtem, de a február elején vágott is ugyan úgy megeredt, csak volt közte pár ami már nem volt alkalmas oltásra. A március végén, már duzzadt virágrügyes is megeredt szépen különben.
Sajnos a kivijeim nem szuperálnak itt az Alföldön. Jó pár évesek már, de nem láttam rajtuk még virágot. Próbáltam a tanácsod szerint metszeni, persze ez messze van az általad ismertetett jótól. Bár ha nem is tökéletes a metszés legalább pár virágnak lennie kellene. 2 lányról van szó. A 2. képsorozat és növény fagykárt szenvedett szerintem. Locsolom őket, de lehet a talaj a problémás. Tanácsokat tudnál vagy tudnátok adni. Köszönöm szépen!
Már hétfőn találtam kinyílt kivi virágot, ám akkor még csak mutatóban. Tegnap kezdett még néhány, aztán az aznap délutáni felhőszakadás is rásegített...
Egyre jönnek elő a bimbókból a nagy fehér szirmok. ;-) (Nyugat-Zala)
"Direkt termő", bolti gyümölcsök magjából, kb. 17 éves szaporítás, legalább 15 éve kiültetve és lugassá nevelve, majd "dzsungellé" hagyva.
Itt nincsen külön "nő és hím ivarú" növény, hanem sokára, de sorban mind termőre fordult és a gyökérről kihajtókat még tovább telepítettem mellettük.
A pici, 50 centis Prima hozott 2 virágot tavasszal, az egyiket beporoztam egy magonc virágporral, az megmaradt, a másik lehullott. Ja és nő a termés rajta. Szedjem le, nem olyan nagy még a növény?
A paw oltásait ugyan úgy takarni kell mint a kis növényeket ugye? Tényleg könnyen oltható különben, 10ből 9 sikerült. Wells, Overleese, Prima1216 fajta.
A tőzegáfonya szaporíthatósága is kiderült gyomlálás közben: az elfutó hajtásai legyökeresednek tiszta tőzegbe ültetett növénynél, azokat felszedve könnyen szaporíthatónak tűnik.
"Di norma la pianta è autosterile, quindi la fecondazione avviene solo tra piante (cioè individui, o cloni) diverse, esistono alcune varietà autofertili e quindi, in tal caso è sufficiente una sola pianta. In caso di assenza di insetti impollinatori (in ambiente urbano senza insetti) può essere utile la impollinazione artificiale manuale (con un pennellino)."
"Alapjában a növény önterméketlen, ezért a megtermékenyítés csak különböző (egyedek, vagy klónok) között jön létre, létezik ugyan néhány(!) öntermékeny fajta és ilyen esetben elégséges egy növény is. Beporzást végző rovarok hiánya esetén (rovarszegény városi környezetben) hasznos lehet a mesterséges kézi beporzás (egy kis ecsettel)."
Faenzában Montanari elmesélte a szabadalmaztatott fajták történetét. Egy ezer egyedből álló magoncültetvényből lettek szelektálva. Miután a fák termőre fordultak, kiválogatták közülük a legszebb gyümölcsöket termőket. Ezzel azonban nem ért véget a szelekció, mivel fontos kritériumnak tartották, hogy a bejegyzésre váró fajták öntermékenyek legyenek. Ezzel akarták elejét venni az esetlegesen magányosan kikerülő növények okozta sikertelenségeknek és az abból fakadó piacrontásnak(!). Egy fejlett kapitalista államban ilyenre is adnak!!!!!!!!! Ezért a kiválogatott fajtákból oltványokat készítettek és ezeket egymástól távol, izoláltan helyezték el. Megvárták, hogy termőre forduljanak és kiderüljön, melyikük képes magában teremni. Csak ilyenek maradhattak talpon. Ezerből három, azaz három. Két bejegyzett és egy szabad forgalmazású fajta. Azt mondta, az önterméketlenség miatt kiesett fajták közül volt még amazoknál is szebb gyümölcsöt termő. Ezeket azonban semmiképp nem akarták levédetni.
További kiegészítés: A nem elfagyott növények pedig 2x hoznak termést egy évben. Nekem legalábbis tavaly a nagy Lang-on kétszer is virágzott és kétszer is kötött! Igaz a másodtermése kisebb volt és nem is ért be mind! Remélem a frissen ehető fajták is hajlamosak lesznek majd erre! :)
Hát ha ketten egymás közelében vannak, akkor nem biztos, hogy egymagukban is teremnének. Két egymás melletti egyedről nem lehet megállapítani, hogy öntermékenyek, vagy sem.
Ezért is küldözgetem a felbirizgáló hsz-eimet , de valószínű, hogy az enyéIM öntermékeNYEK. :) Khmmm, tömeges véletlenek ketten !!!!! ????? (már ott fejklődik még három almon kívüli Cívis 50 Böszi Pistától, és egy ismeretlen BPestről).
Ezzel kapcsolatban, a tavalyi után, az idén is produkáltam egy demonstrációt. Majd bemutatom, annak bizonyítására, hogy kezdetben mindig másoknak van igazuk, de a végén nekem. :)))
" ... a virágzás végén észleltem,hogy elkezdtek leszáradni a megkötött gyümölcsök."
Azért száradtak le, mert nem kötöttek. A nem öntermékeny, idegen virágporral meg nem termékenyített asiminán is először úgy látszik, mintha a termések kötöttek volna, aztán lehullanak egytől-egyig(!). Egyszerűen azért, mert nem kötöttek.
Szép. Nálam is ilyen a Sunflower,de így a virágzás végén észleltem,hogy elkezdtek leszáradni a megkötött gyümölcsök.
Remélem marad valamennyi, ez lenne az első termő év.
Szabadban telelt lótusz alanyokra Chip-szemzéssel Nikita gift és Costata datolyaszilvákat oltottam április elején.Eredeti terv az volt,hogy konténerbe ültetem az alanyokat és úgy hajtatom őket oltáshoz.
Szabadban jobban kivannak téve az időjárás szeszélyeinek az oltványok,de így is az oltások 80-90 %-a sikerült.
További kiegészítésként még annyi, hogy a jujuba, miután alvó rügyekből pótolja a lefagyott hajtásait, azokon ugyanúgy képes virágot hozni, mint a nem elfagyottakon és a nyár folyamán észrevehetetlen késéssel kötni és terméskiesés nélkül gyümölcsöt érlelni. Ehhez képest a lefagyott virágú vagy termésű barack, alma, vagy körte lóf@szt sem ér....
A képek egyértelművé teszik, hogy ha más nem, de a jujuba legalábbis ugyanolyan "honos" faj lehetne hazánk bármely területén, mint például az alma vagy a cseresznye.
Kis segítséget kérnék: szeretnék vásárolni Acerola ( M.glabra) v.másnéven barbadoszi cseresznye magot,magoncot de leginkább termő fát,ui. szamóca guavából piros gyümölcsüt.(Psidium cattleyanum)
Nagyon kérem aki ilyet tud írjon egy emailt erre a címre : kocsis.jozef@gmail.com Előre is köszönöm a segítséget.
2 napja elkezdett rügyezni a teljesen kéreg vesztett Jiro is, érdekes mert a hasonló fejlettségű Costata meg tőről hajt, pedig annak van kérge..... :) Mindig tanul az ember....vajon elfog halni?
Törölheted a mosolyjelet és az arcodra fagyott mosolyt is....
A sokk elkerülése végett az elvirágzóban lévőket utolsónak hagytam. Ma délutáni képek a Mura partján lévő muraszemenyei baromfiudvarból. Nem speciális fekvés, majdnem fagyzug....
1 Costata (ennyi virágot még életemben nem láttam , mint amennyi ezen a kis virgácson van)
és 1 Vaniglia ( Szóval ez van ráírva, ez egy hatalmas egy év alatt nőtt husáng egy visszavágás felső rügyéből és Rosseyanka szerű (de nem olyan nyomorék levelekkel) hajtások jönnek belőle alulról felfelé végig)
Nálunk a díszgránátoknak is kampeca van. Csoda, hogy hajtani kezd az örökzöld magnólia. Az útcafronti hurma felső fele gutaütést kapott ,de az alsó felén induló élő rügyek vannak. Valószinüleg a fagykárosodás miatt a kevés maradék edénnyaláb az idő melegre fordulásával fuccsot jelentett a zöld részeknek.
Fügével kapcsolatban kérdezném, hogy tapasztaltatok-e olyat, hogy egy óriási fügebokor egyik része elhal?
Esetemben a fügém talán 4-5 m magas/átmérőjű és a középső törzsből (ami kb. 30-40 cm átmérőjű) még a föld színénél, oldalt számos comb vastagságú oldalág jön ki és terebélyes bokrot alkot.
Ez a középső törzs egyáltalán nem hajtott ki most tavasszal, de a körülötte lévő 4-5 oldaltörzs szépen hajt. Eddig sohasem fagyott ki, pedig már vagy 12 éves és voltak ennél nagyobb hidegek is ezalatt.
Van olyan, hogy gondol egyet és elhal, hogy megújítsa a tövet? :)
Igen, mindez lehetséges. A díszgránátalma téli fagytűrése jobb mint a termő fajtáké. Ha a termő nem hajt, a fügének nincs esélye, mivel a termő gránátalma is jóval többet bír mint a füge. A díszgránátalma mostani rügyezése is rendkívül megkésettnek számít. Ilyenkorra lassan már virágoznia kéne.
Az lehet, hogy az egymás mellett lévő termő és dísz gránátalma közül a csak virágzó már kezdi a kihajtást a termőn pedig még semmi nem látszik?Illetve a fügénk se pattant meg.?
Attól függ , hogy nálatok milyen volt a tél. Ha kemény volt a kiviknek a tél, akkor sikerre tippelnék, ha átlagos volt a tél, akkor még ne igyál előre a medve bőrére, csak vartens, vartens . Reméljük hátha.
Amúgy az április 21-i fagyocska 20%-ban nekem is károsította a leveleket,
(Rojo) de már kezdenek regenerálódni. Tipo-n kis virágbimbók is vannak...
Érdekes, a Hana Fuyu-t semennyire sem károsította, szép, egészséges nagy levelei vannak!
Mert itt most nem a -téli- fagytűrés számított, hanem az, szerintem, hogy előrébb tartott, és így az erősebb levelek jól reagáltak. Mint a kajszi, annak sem lett semmi baja, sőt -remélem- sok termés lesz. Nagyon imádja a meszes-homokos talajt, meg van tébolyodva tőle.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt a visszavágás. Én Bene Lászlótól (Budafok) vettem öt éve Tipót és Vanigliát, ő azt mondta, ha elfagynak a vékony (1-2 éves) ágacskák rügyei (amikor a törzs már parásodott), ne törődjek vele, majd kihajtanak a rejtett rügyek, csak ne legyek türelmetlen. Az idén tavassz elején hasonlóak voltak az én fáim is mint ami a te fényképed mutat, de a múlt hét végén már a legvékonyabb (egyéves) hajtásvégen is megpattantak rügyek. A korábban megjelent hajtásokon (melyek kb 8- 10 cm hosszúak) pedig szépen látszanak bimbók is.
Van egy fügefám, ami nagyjából 20 éves. Soha nem terem. Illetve, terem, csak eldobálja a termést. Ezt a növényt Görögországból hoztuk, kiástunk egy kis palántát. Szerintetek mit lehet csinálni vele, hogy teremjen? Vad lehet, oltani kell? Így néz ki most, és minden évben:
Kevéssé látni a képen, de kifagyósan is sok termést hoz a füge, minden évben többet. 
kajszilva
AmelanchirePrince William
Fekete berkenye.
Teljesen rezisztens Cascade szőlő, nő világba, ontja a fürtöket, és semmi baja
Télen kifagyott füge
Újraindult Zirochka datolyaszilva
