A foszfor is szuk keresztmetszet lesz: http://www.backyardnature.net/phosphor.htm
Ha elegetjuk a biomasszat, akkor nem tudjuk visszaforgatni a foldbe a foszfort. Peak Foszfor: 1988.
In fact, Isaac Asimov, an important science writer, has defined phosphorus as "life's bottleneck." This is true even though phosphorus is by no means the rarest mineral element. If you have a miniscule amount of something but only need a tiny, tiny bit of it, then that's less critical than if you have a fair amount of something, but you need a lot of it...
Asimov noticed that some mineral elements are more common in organism bodies than in the surrounding environment. Obviously that organism has needed to concentrate that element in itself. The degree of concentration of that element in the organism's body, then, becomes a good indication of these two things:
* how much organisms need that element * how available it is in the environment
Asimov noted that phosphorus composes about 0.12% of an average soil, yet a much greater percentage of an alfalfa plant's body, about 0.7%, is phosphorus. Therefore, the "concentration factor" for phosphorus is about 5.8 (0.7/0.12).
No other mineral element even comes close to having a concentration factor as great as phosphorus's. The closest is sulfur with 2.0, then chlorine with 1.5. All the rest have less than a factor of 1.
Therefore, if there are more and more organisms needing mineral elements, or if the living ecosystem is more and more depleted of its resources, which mineral element will come into short supply first?
Az EIA majdnem mindig lefelé korrigálja az IEA adatait, 2 hónappal később. Ezért is írtam, hogy várjunk ezzel az új csúccsal, nekem az időzítése miatt is gyanús, meg a meredeken csökkenő exportok miatt is. Fura lenne, hogy 1 millióval nőtt a termelés, de közben 350 ezerrel csökkent az export. Ennyire még az export land model se bika gyerek.
Volt nyár végén egy ilyen tippelgetés itt. Az IEA és az EIA másfél millió hordós emelést kértek idénre az OPEC-től, és akkor én beírtam, hogy azt meg is fogják kapni, de attól nem lesz jobb. Aztán úgy nézett ki, hogy nem, nem fogják megkapni. Illetve nem az egészet.
Eddig 500 ezret kaptak meg belőle, ha ez a 750 is hozzáíródik, akkor már majdnem teljesül az IEA álma.
Elég szar hír, ha az álmok teljesülése csak ennyire elég.
Az egyetemen (a wisconsinin) volt egy alternatív-fenntarthatósági kurzus, amit a prof a fák, mint tematika köré szervezett. Az egyik vendégelőadó, egy öreg prof "Tree-terrorist"nak nevezte magát (vagy 5 évvel a WTC előtt, akkor még másképp csengett ez a szó, ill. nem övezte olyan hisztéria), ugyanis a fennálló amerikai rend elleni lázadásból, szabotázs gyanánt amerre csak járt, igyekezett mindenhol fát ültetni, talán több ezret sikerült neki. A diákok ünnepelték, fogadkoztak, hogy maguk is így tesznek.
Kozben az Oildrumon eszrevettek, hogy az IEA altal jelentett uj liquids csucs santit. A kinaiak es a mexikoiak is alacsonyabb termelest jelentettek mint amivel az IEA szamolt.
Innen kezdodik. http://www.theoildrum.com/node/3293#comment-269752
"Az az 1MBPD amit a biobol nyerunk, az egyreszt 1/3-al alacsonyabb energiasurusegu. "
Masreszt viszont mar meg van finomitva:) Ezert lehet durvan ugy szamolni hogy 1 hordo olaj az kb 1 hordo etanol. Kevesebb az energia tartalom de az olajat meg azert csak fel kell meleigetni 600 fokra hogy valamit a traktorba is lehessen belole toltetni.
De ha egy kalap ala vesszuk az osszes biot (brazil usa egyeb etanol meg az osszes biodizel) akkor a biouzemanyagok energia nyeresege nagy atlagban 3:1 felett van szeirntem es persze nem csokken hanem novekszik.
Amugy meg az input oldalon leginkabb szalonna, gaz meg szen kell hozza nem pedig olaj.
Eleg furcsan is nez ki hogy usa olaj fogyasztasa 3 eve esik, mikozben az etanol termeles meg 30%-ot novekszik evente. Nem jon ez ki sehogy.
Nov. 27 (Bloomberg) -- The Organization of Petroleum Exporting Countries is discussing a 750,000-barrel-a-day increase in production because of concerns about the effect of oil prices on the U.S. economy, Dow Jones Newswires reported, citing an OPEC delegate it didn't identify.
There is ``a lot of concern'' about a possible U.S. recession with oil prices at current levels, Dow reported the delegate as saying.
Na az szép lesz, ha az OPEC most év végén, karácsony előtt ellövi a puskaporát, és az összes létező és nem létező tartalék-kapacitást bedobja a kalapba, hogy ne most, hanem csak 4 hónappal később kerüljön recesszióba az USA. A világ majd szépen hozzászokik ehhez a fasza kis emeléshez, az olaj viszamegy 80-ra (az legalább jó), aztán tavasz végén nyár elején nagyokat fogunk pislogni...
"Kérdeztem, hogyhogy senkinek nem jut eszébe utánozni a szomszédok közül? Biztos jókat röhögnek rajta. Nézd a barmot, fát ültet, ide..."
Pontosan így van. Az USA-ban ugyanis nem (volt) értéke a termőföldmegőrzésnek. Én olvastam tanulmányokat arról, ahol az amerikai mező/közgazdászok kiröhögték !!!!! az Európai/Szovjet erdősávok gondolatát. Lehet, hogy elviszi a föld felső (legértékesebb) rétegét a szél, de a műtrágya olcsóbb, mint a fásítás.
Van meg itt egy olyan problema is, hogy a biouzemanyagnak alacsony az energianyeresege. A termelesbe beleszamitjuk azt az olajat is, amit felhasznaltunk a biouzemanyag termelesben. Igy latszolag szepen no az eloallitott folyekony uzemanyag, mikozben valojaban duplan szamoltunk. Az az 1MBPD amit a biobol nyerunk, az egyreszt 1/3-al alacsonyabb energiasurusegu. Masreszt minden gallon etanolba kb. beepult fel gallon olaj. Ugyhogy a biobol eloallitott uzemanyag mennyiseget nyugodtan meg lehet felezni. Lehet hogy 1 millio hordo terem belole naponta, de a termelesben meg felhasznalunk kb. fel millio hordot.
Ki is szívja a hozzávaló nyersanyagokat a piacról. Ha beüt a krach, kiderül hogy oda nemis kellett volna annyi, máshova kéne, de már nem lesz miből. A kínaiak meg beépítették gyárakkal a földeket, miközben a föld kéne majd...
"(az USA-ban nem jellemzőek a mezővédő erdősávok, mint itt Magyarországon)"
Helyesebben még annyira se. Igazából sok Lengyelországban van. Az itteni tagolt, kisparcellás rendszer a permakultúrások megvalósult álma, itt nincs akkora erózió, mint akár otthon. Az USÁ-ban valahol nyugatabbra órákig autózhattunk szántóföldek között fasorokat, erdősávokat nem látva, míg egyszer csak feltűnt egy "deviáns farmer oázisa, az egész birtoka gondosan körbe volt véve fasorokkal, sávokkal, meg tagolta is. Kérdeztem, hogyhogy senkinek nem jut eszébe utánozni a szomszédok közül? Biztos jókat röhögnek rajta. Nézd a barmot, fát ültet, ide...
"Arra az 1TW (1000 db) szeneromure gondolsz amit a kovetkezo 5 evben fognak felepiteni?"
Nem. Én arra gondolok, hogy a gőzgéptől a Ferrariig vezető idősuzakban folyamatosan nőtt az egy főre jutó energiafelhasználás a Földön, míg a 70-es évek óta csökken. A fémek, stb. is túl vannak a csúcson. Ez okból kétlem én azt az 1000 db szénerőművet is, bár hasznos lenne az átmenethez a megújulók korábah ha koszol is.
Viszont jellemzo az organik farming terjedese (10 ev alatt 10-szeresere novekedett), ami megovja a termofoldet, nagyuzemlieg is muvelheto (kukorica, szoja es rizs esetben is) es kevesebb olajat igenyel valamint jelentosen csokketni a viz igenyt is.
Persze. A Győri program nem kis részben meg is valósult, meg is szűnt a munkanélküliség. Vol egy kis ára aztán... Ugyanígy Bős-Nagymarost is tervezték már ha nem tévedek 1908 óta, de komolyabban a Horthy-korban dolgozták ki a tervet, a Csallóköz visszatérte után. Pár dolgot úgy varrunk a komcsik nyakába, hogy valójában régebbi trendek. Szerintem, ha Horthy kimarad a háborúból, a háború után lett volna egy szerény földreform, iparosítás, szénbányászat felfutása, fiatalok városba települése, mezőgazdaság gépesítése. Mindez megszállás, államosítás, népirtás nélkül, kicsit organikusabban, jogállamibb keretek között. És persze végül fogyasztói társadalom, majd a végén Peak Oil...
Tévedés. Egy száraz vidéken levő kukoricaföld több termőtalajt veszít évente, mint amennyi kukorica azon megterem. Ezt nem lehet sokáig büntetlenül csinálni. (az USA-ban nem jellemzőek a mezővédő erdősávok, mint itt Magyarországon)
"Ha a tobbi fogyasztonak dragul, akkor az amerikainak is fog (ahogy borsormester is irta). "
A vilagon az amerikaik koltik a legkevesebbet kajara a fizetesuk 7%-at. Az utobbi idok aremelkedesei az elelmiszer boltokban es ettermekeben egyenlore nem nagyon erezhetok meg. Ha feljebb megy mondjuk 10%-ra, akkor kevesebbet koltenek majd csengohangra, a csengohang gyarak csodbe mennek a dolgozok meg elmennek kapalni.
Mezogazdasagi potencial van boven. Egyik eleme ennek az optimalizalas. Pl 1 kg marhahushoz sok esetben 20 kg noveny kell. Csirekenel meg csak 3. Halnal 2. Pusztan a hus termeles optimalizalasaval akar duplajra lehetne novelni az emberek szamra elerheto feherje mennyiseget. Ne feljetsuk a megtermelt kukorica meg szoja 70-80%-a allati takarmany. Ez az optimalizalas fog megtortenni elosszor.
Szamoakt is lattam, meg sajat szemmemel is latom amikor utazok a vilagban hogy mekkora oraisai teruletek (nem oserdo) vannak kihasznalatlanul, persze ehhez messzire nem kell menni MO-n is sok fold van parlagon.
Most felmetek az arak, ez termeszetes dolog egy hirtelen belepo tenyezo hatasara, de varjuk meg hogyan reagal erre a mezogazdasag vilagszerte.
Vannak itt nálunk szép fénylő fémlemezburkolatok az előző lakótól valmi inhalálókészülékről (doki volt a tulaj), a feleségem ki akarta rakatni velem lomtalanításkor az utcára. Én megtartottam, ez még sokat érhet! (vagy keveset, de az is valami) Az USÁ-ban a 30-as években a gőzmozdonyok némelyikére a társaságok hiperfuturisztikus, áramvonalas csillogó burkolatot rakattak rozsdamentes acélból, olyan gyorsasági rekordok születtek akkoriban a gőzös vonatokkal, hogy a mai magyar vasuti menetidőkkel hihetetlennek tűnik. (Az igaz, hogy a MÁV 30-as évekbeli menetidői is verték a maiakat...) A 2. világháború alatt még a gazdag USÁ-ban is leszedették a mozdonyokról a drága rozsdamentes acélt, kellett a frontra, hadianyagnak minősült. Lesz itt még rekuperáló ipar!
Persze, a wikiben én is ezt olvastam. Máshol meg azt, hogy a 2. világháborúba belépésünk előtt, az akkori magyar királyi honvédelmi minisztérium a fegyverkezési program keretében tervezett egy biztonságos helyen, tehát a határoktól távolabb, az ország kellős közepén, Dunai viziút mentén fekvő helyszínt egy új vaskohászati központnak. A megvalósítás végül már az utódrezsimre maradt.
A dolog a két háború közti, autarkiás nemzetgazdaságok korában teljesen tipikus trend volt, egy konkrét analógia a lengyel Központi Ipari Körzet. Az első világháború után újjáalakuló Lengyelország 3 felkelés és egy népszavazás nyomán megkapta a felső-sziléziai nehézipari vidék felét (a szénbányák kétharmadával, a vasipari kapacitás egyharmadával), a másik része viszont pont az egyik fő ellenfél németeknél maradt és közvetlen határmentisége, ill. határon átnyúló volta sebezhetővé tette, nem lehetett rá számítani, hogy háborúban megvédhető. Ezért az ország közepe táján, az oroszoktól és a németektől kb. egyenlő távolságra kezdték kiépíteni a Központi Ipari Körzetet, főleg hadiipari céllal.
Mivel a Peak és egyebek miatt a globalizáció visszájára fordulására, az autark nemzetgazdasági modell feléledésére számítok, ez megfontolandó példa. Arra is, hogy az állam nem bíz mindent a piacra, amikor nincsenek boldog békeidők. Ráadásul a dunaújvárosi vasmű még jól jöhet, ha újra erőműveket, vasuti járműveket kell gyártanunk saját erőből. Az igaz, nagy kérdés, honnan lesz vasérc.
még ha nagyot padlózunk is, a napóleoni idők szintjéig nem eshetünk vissza, hála a felhalmozott ismereteknek :) és a napóleoni idők is az enciklopédisták munkájának alapján álltak az, hogy elég alaposan megismertük a világot, az önmagában megérte a kalandot :)
"A mezogazdasagban meg van boven tartalek potnecial, csak ugye amig az amerikai olcso kukoricat eszi a vilag (mar az eu-ban is) addig mucsajrozsogen paralagon maradnak a foldek. Hat ez most valtozni fog."
No, ez igaz. Ennek érdekében magam is tenni kívánok. :-)
"Élelmiszerből benzint csinálni, ahelyett, hogy arra ösztönöznénk az embereket, hogy kevesebbet vezessenek, agyrém. Nem tudsz meggyőzni az ellenkezőjéről. "
Egy szoval se mondtam hogy ne vezessenek kevesebbet. De a pl traktorok es teheraturok mozgatasahoz energia kell, hogy te se halj ehen. Ehhez letre kell jonni kukoricas ethanolnak, meg cukornadosnak meg mindefle elkepzelheto fajtanak, meg lithiumos aksinak meg cinkesnek meg az osszes zsakutcanak hogy kiderluljon mi lesz a nyero.
Az hogy a biomassza potencial mekkora reszet allokaljuk energia termelesre es mekkora reszet elelmiszerre egy optimalizalasi problema. Valamekkora reszt muszaj energia termelesre forditani kulonben ha mindenhol csak kajat termelnel puszta kezzel akkor a termelkenyseg leromlana drasztikusan es nem lenne eleg fel milliard embernek se nem hogy 6-nak. Ha viszont egy kis reszet energia termelesre forditotod akkor tudsz hatekonysagot novelni es igy tobb embernek tudsz elelmiszert eljuttatni. Ez nem egy egszeru fuggveny, hanem egy tobbvaltozos rendszer aminek az optimuma egesz biztos nem ott van hogy 0 bio.
A mezogazdasagban meg van boven tartalek potnecial, csak ugye amig az amerikai olcso kukoricat eszi a vilag (mar az eu-ban is) addig mucsajrozsogen paralagon maradnak a foldek. Hat ez most valtozni fog.
