Olyan se volt, aminek egész matt, sötét volt a pengéje? Mert nálunk bizony egy-kettő ilyen akadt. Ezek eredetileg nem voltak rozsdamentesek, csak az idők során rárakódott patina azzá tette.
Erdélyi barátnőm még nekem is erőltette a fakést a "vinetéhez", mert Ő azt úgy tanulta a nagymamájától. Aztán elmagyaráztam neki a miértet és a hogyant.
Most meg valaki feldob egy receptet a netre, mások meg kritika és gondolkodás nélkül átveszik oszt terjed a hülyeség mindenfele.
Gondolkodjunk 100 évben, oszt máris változik a leányzó fekvése.
Még az én gyerekkoromban is pl. a hentes kipakolta a féltve őrzött késeit amikor jött disznót vágni, aztán egy rozsdamentes sem volt köztük. Apámtól még én is örököltem vadász és henteskéseket is amelyek rozsdásodnak, a bárdokról nem is beszélve.
A padlizsán/hagyma vs. fém kés nem urban legend-csak történelem. Nem oly rég vált tömegcikké a rozsdamentes acél konyhakés. Előtte valóban reakcióba lépett a padlizsán a késpengével, miként a hagyma és a citrusfélék is. Előtte fakést használtak, valami szívós fafajból.
immar ugye ket hete, hogy osszeragtam. tegnap bontottam fel. haaaat, valami gaz van. sosnak sos, de nincs megerve. mintha nem fermentalodott volna meg. ujabb proba, kozel ezsem a fuotesthez.
Amúgy én is szeretek újdonságokat megkóstolni, nagyon válogatós sem vagyok.
De a hurka, amilyen véreshurkán tartottak gyerekként, zsemlés, sok-sok majorannával, és volt valami "tartása". Asszem belsőségek kerültek még bele. A májas rizses volt, és valamennyi aprított hús is került bele. Érdekes, itt a Pilisben készítenek májast is zsemlével. No, az sem kéne, mert nálunk nem úgy volt.
Csatlakozva ehhez, én sem tudok mit kezdeni a zsemlés hurkával.
Gasztro-szocializáció, asszem. :)
Fővárosi lévén nem volt része életemnek disznóölés, de Mátrafüredi nagymamám sokszor kapott a környező falvakból disznótorost, amiből mi is kaptunk. Arrafelé csak a rizses hurka volt hurka.
Igazából ez nem is ízlés, hanem hagyomány, családi örökség kérdése. Az ország, sőt tágabb értelemben vett ország másik 50 százaléka pedig a zsemlés véressel nem tud mit kezdeni.
(Ha még azt is meg mertem volna írni, hogy a véreshurkám fűszere a kapormag, akkor tényleg nem tud ezzel mit kezdeni, kb. 2 vármegyén kívül senki, aki nem kóstolta.)
;)
Nem téma. Én szeretek mindent kóstolni, nagyon nyitott vagyok rá. A háziról beszélek. Innentől játszik már az ízlés.
