Ez nem gumitégla, hanem gumiörleményes útburkolat, hasonló az aszfalthoz, csak éppen ez a gumiörlemény van benne. Valami hasonló lehet (talán merevebb), mint a futósáv a Margit szigeten.
Nem, még olyanon biztosan nem mentem, amiket az USAban építenek.
Kicsit nekem bizonytalannak tűnik az, hogy a kövek nincsenek egymáshoz rögzítve.
Megjegyzem, hogy van olyan módszer is, hogy használt gumiabroncsokat őrölnek papróra, és abból készítik a bringásút burkolatát. Ez a módszer egyben megoldást nyújt a használt abroncsok felhasználására is.
Szóval még nem bicikliztél kőŐRLEMÉNNYEL borított kerékpárúton? Én igen, megbízható, lehet rajta gyorsan tekerni,. Nem "zúzalék", nem tudom, definíció szerint milyen méretig nevezik annak, ez a portól ugyan nagyobb szemcséjű, de a zúzaléktól kisebb. USA államok DNR (Department of Natural Resources) hivatalainak szájtján meg lehet találni a kerékpárutak fejezetnél még a szemcsenagyságot is. Nem igényel akkora alapozást se, ha valahol megsüllyed, vagy ilyesmi, belehengerelnek még egy kicsit az anyagból, karbantartása is egyszerűbb, olcsóbb. Nem csúszós, de rugalmasabb, esésnél nem ütöd meg, nem horzsolod le magad annyira, mint aszfaltnál.
Idén kb. 2500 km-t bringáztam munkábajrárs céjából (napi 38 km). Ha lehet választani útburkolatot, akkor az aszfaltra szavazok. Ha feletszed ugyanezt a kérdést a bringás topikokon, mindenki ezt fogja neked mondani.
Viacolor (pl.) térkövek? Nagyon lehúzzák azok, akik járnak rajta. A probléma vele, hogy túl sima a felülete, így könnyebben megcsúszik rajta a bringa - fúleg esőben.
Kőzúzalék? Hát azon biztos nem tudnék olyan tempót menni, mint aszfalton, márpedig ez fontos a munkábajárásnál. Ráadásul csúszósabb is, ezért nem annyira biztonságos rajta közlekedni. Mondjuk ha a levelekkel borított vizes sima felületű aszfalton kell menni (alias levélkocsonán tekerni) akkor jobb a kőzúzalék, de különben biztos nem.
miért nem térkövezik a kerékpárutakat, vagy alföldön használhatnának útburkolótéglát, aminek ott hagyománya van, a hollandoknál is sok kerékpárúton van. Az aszfalt a legrosszabb megoldás. Ezzel a tetővel viccelsz.
Szerintem több km kerákpárút épülhetne ugyanannyi pénzből és minőségileg nem lnne rosszabb. De nálunk még műemléki belvárosokban is képesek járdát aszfaltozni (az úttestről már nem is beszélek), ez nyugatabbra, vagy akár Lengyelországban se fordulhat elő. "Asphalt Nation" ez egy amerikai könyvcím, de rólunk szólhatna.
Azt nem kérded, hogy próbáltam-e már gyalogolni, vagy ilyesmi? A hülye is tudja, hogy földúton eső után sár van. Sok ilyenen biciklizek rendszeresen, többnyire csak egyes részein alakulnak ki pocsolyák, azt szokás kőzúzalékkal, téglatörmelékkel (eternitpala-törmelékkel :-( ) feltölteni. Az energiaszegény, elszegényedett jövőben nem leszünk olyan finnyásak, mint ma, a szegényebbek és "urban explorer" beálljtottságúak (mint én is) pedig ma se vetik meg a vadabb, félvadabb, elhanyagolt környékeket. Biciklizni rengeteg helyen lehet jól, ahol az aszfalthoz szokottak nem gondolnák. Néha át kell emelni kézben egy árok felett, ilyesmi. A birkalegelő azért jó, mer a birka rövidre nyjrja a gyepet, a birkaszar nem vészes bicajoscsapda, olyanon is sokat kerekeztem. A tehénlegelő rosszabb.
Minél keményebb az útbukolat annál kisebb a kerékpár gördülési ellenállása. Azaz a kavicsos burkolat, fű, stb. kimondottan rossz biciklizni. Vizes földúton pedig úgy beragadsz a bicikliddel a sárba mint a csótány a csótánycsapdába. Ezért kérdeztem hogy próbáltál-e már ilyesmit csinálni.
A kerékpárutakon leőrölt mészkövet, vagy egyéb követ használnak. A lényeg a szemcsenagyság, már nem olyan kicsi, hogy a szél porként fújja, de nem is olyan nagy, hogy durva legyen. Be van lőve. Esőben kiváló, vízmentes, szerintem ideális. Kár, hogy nálunk nem hallottak róla. A biciklisnnek olcsóbb esőkabátot venni, mint kerékpárutat tetővel ellátni.
"Mondd, bicikliztél te már macskakövön vagy réten ? Vagy földúton ha leesik egy pici eső ?"
Persze. Kérdezhetnél más kellemetlen dolgokat is, az élet tele van ilyenekkel. Csúszós úton óvatosan kell vezetni, autózni, bicajozni, gyalogolni. Sáros földutak vannak, ha tetszik, ha nem. A birkalegelő azért ideális kerékpárút, mert esőben se sáros és a birkaszar elég kemény, nem olyan probléma belebicajozni, mint a tehénlepénybe. Tapasztalatból írtam. Az amerikai kerékpárutakat mészkőőrleménnyel burkolják, esőben se sárosodik, átereszti a vizet, nem rákkeltő, mint az aszfalt. Nem a kerítés a bunkó magyar szokás, hanem a kerékpárútaszfaltozás! Kőőrleménnyel olcsóbb, környezetbarátabb lenne, eséskor nem olyan durva a sérülés, mint a kemény aszfalton. Ideális felület biciklizéshez. Ezt nem tanuljuk el usákiától, csak a disznóságokat.
ha nem hiszed, olvass szakirodalmat. A macskakövet a kockakőfaragásra alkalmatlan, kisebb, töredék darabokból csinálták, bedobták egy forgódobba, attól lett gömbölyű. Olcsóbban adták, mert nem volt vele annyi meló. A félreesőbb helyeken alkalmazták, főutcára, vasútállomáshoz a drágább, simább kockakő dukált. A mai tudatlan utókor lemacskakövezi a kockakövet.
A kerítés hiánya tippem szerint eredetileg skandináv szokás, az ottani alacsony népsűrűség és halvérű, polgárosodott népség erkölcseinek, szokásainak megfelelt. Ahol a vendég együtt szaunázik a családdal és illedelmesen nem néz oda túlzottan a háziasszonyra stb - ez nem a mi kultúrkörünk. A svédeknél szokásjog,hogy a környék lakói bemehetnek más birtokára, de a házat nem illik x métermél jobban megközeljteni, szedhetnek a más gyümölcsfájáról, amennyit megsznek, de kosárral elvinni nem illik, stb. Ez ott bevált, nálunk nem válna be. Az USÁban csak a háború után terjedt el a kerítésnélküliség, nézd meg a régi képeslapokat. Ott találták fel a szögesdrótot, alkalmazták is farmokon, főleg a legelőkön. A mai nyugati általános kerítésmentesség az energiabőség kora bolgdog békeidejének köszönhető. Ha durván leromlik a közbiztonság, akkor lesz megint kerítés, függöny az ablakon, stb. Én a kerítéssel kombinált élősövény híve vagyok, az nagyon környezetbarát is. Nem barom a magyar, csak realista. A szüleimnek is vannak cigány szomszédai, nagy baj nincs, de van is kerítés és kutya.
A macskakő is sima felületű volt egykor, a közlekedés koptatta gömbölyűre. Ha a sínt megnézed a toldásnál, az is legömbölyödik az áthaladó kerekek ütésétől. A nagyobb darabos kockakő valamivel tartósabb, de annak a szélei is gömbölyödnek idővel.
Kerítés? Nem magyar csökevény véletlen? Sok helyen jártam külföldön, a tyúkudvart (karám...) kivéve jóformán semmi nem volt kerítve, legfeljebb néhány díszsövény. Ha mégis, lehet, hogy távolba szakadt hazánkfia. Ez az őrület, hogy egész telkemet bekerítem többmillióba kerülő kovácsoltvas ráccsal, 2,5 m magas betonfallal..., szerintem jellegzetes magyar jelenség.
"Viszont ha már Armageddon+rakásradöglés, akkor már nem mindegy?"
Kifejtettem a 37981-ben, hogy akkor mindegy, de ha nincs armageddon, akkor már nem. És azon vagyok, hogy ne legyen.
Kockakő és macskakkő nem ugyanaz, ezt ma már kevesen tudják. A kockakő kb. kocka formájúra van faragva, felső lapja sima. A macskakő szabálytalan alakú, felszíne domború, mint a macska háta. Olcsóbb volt, mellékutcákban alkalmazták. Közlekedési szempontból tökéletes lesz újra, az energiaszegény jövőben. Tömeges autózás esélytelen.
Biciklizni legjobb egy száraz, sima földúton. De kockakövön is teljesen OK. Birkalegelőn is egész jó.
Nem panelban lakok, de van ilyen rokonom. Viszont ha már Armageddon+rakásradöglés, akkor már nem mindegy? Macskakő Budapesten is van még bőven, nemcsak vidéki városainkban v. Lengyelországban. Közlekedés szempontjából nem az a leányálom. Ha meg át kell szállni biciklire, hát inkább aszfalton tekernék!
Az egyik a panel létrejötte: nem volt szükségszerű, nem "hely hiányában találták ki". Azelőtt is mindenki lakott valahol, a panel igazából a modernizációs ideológia dogmái érvényesítéséből született, nyugaton is (először ott!) és a szoci országokban is. Nálunk egyrészt a ma, a Peak fényében és pl. a lengyel tapasztalat fényében értelmetlen TSZ-esítés falun tette feleslegessé az ifjúság nagy részét (nyugaton meg az energiabőségnek köszönhető gépesítés) és persze valóban volt népszaporulat is a korábbinál jobb egészségügyi ellátás miatt is. A városokban pedig esztelenül romboltak le régi, jó állapotú, stabil házakat, utcákat, egész lakónegyedeket. Egyrészt hivatalosan, hogy helyet csináljanak a panelnak, másrészt, mert "korszerűtlennek" nevezték ki a régigyűlölő modernista elvtársak (Nyugaton is!), pedig mai szemmel ezek sokkal időtállóbb dolgok, mint a modernista építmények, tákolmányok. Évezredek alatt felhalmozott építészeti, urbanisztikai tudást testesítettek meg. Tehát nem is lett volna akkora lakáshiány, ha nem teremtik mesterségesen, az ESZME nevében. (a nyugatot is eluraló modernizációs eszméről van szó, az egypártrendszeres szocizmus ennek egy még deviánsabb alesete)
A másik témánk, hogy akárhogy is jött létre, gazdaságosabb-.e fenntartani a panelt, javítgatni, vagy lecserélni. A legnagyobb baj nem a hőszigetelés, hanem hogy nem hagyja hasznosulni az emberi energiákat, nem jó fizikai keret egy fenntartható életformához és devianciára hajlamosító közeg. Mivel a modernisták tudatlanul, szektaeszmétől elvakulva kidobták a történelem során felhalmozott urbanisztikai tudást, falanszter született. A hagyományos településsszerkezet, háztípusok, utcatípusok egyszeróen hatékony keretet nyújtanak a különféle életformákhoz, a panekle ettől hitványabb közbiztonságilag, pszihikailag, praktikusan. Egy kertes házban lehet helyben kertészkedni, a kerítés és kutya révén nem lopják le, magam őrzöm, lehet műhelyem a lakással egy helyen, stb. A panel mindezt csak sokkal silámnnmyabban teszi lehetővé.
Deviánsok, rabló elemek fognak benne felhalmozódni, a jobbja fokozatosan menekül majd, emberi szemétlerakó lesz. A társadalom önvédelemből kémnyszerül majd a felrobbantására. A jövő munkalehetőségeinek zöme nem a nagyvárosokban lesz, hanem a falvakban, kisvárosokban, Kertmagyarországon, tehát annyi városi lakás nem kell majd, ezért is rossz a panel, rossz helyen van nagy mennyiségben.
"Csak a panelt kell majd szisztematikusan felrobbantani, ahogy a lakóikat vidékre, vagy helyben új kertes házakba telepíti a kormány." Gyanítom, hogy a panelt elsősorban hely hiányában találták ki. Százlakásos tömb helyett ugyanannyi vályogházat építeni művelhető telekkel egyszerűen nincs elég hely. Akármilyen ócska a panel szigetelése, ennyi vályogházat képtelenség ugyanannyi fűtőanyaggal kifűteni. Nem egyszerűbb lenne akkor már robbantás előtt bezárni az ajtót?
"Noha teljesen megertem a velemenyet, es ugy gondolom, hogy jo iranyban probalja a megoldast keresni, mindig az merul fel bennem, hogy azok, akik nem tettek ilyen elokeszuleteket, nincs tuzifajuk es elelmuk, nincs videki hazuk, azok nem fognak majd szep csendben ehenhalni, hanem elmennek hozza es elveszik az o tuzifajat es kajajat. Es meg orulhet ha nem olik meg."
Helyes, logikus gondolat, de gondoljuk tovább. Mind eljutunk idáig a gondolatmenetben, de van aki le is ragad és azt mondja, akkor nem érdemes vidékre menni. (kertészkedni, felhalmozni, stb.) Valójában csak akkor van így, ha csak egy elenyésző kisebbség készül fel így a válságra és kollektíven, közösségi, állami szinten semmit nem teszünk, váratlanul ér a válság és beüt a káosz, az armageddon.
Viszont, ha a válság csak egy kicsit is fokozatosan fejlődik ki, ha a készülő egyének kicsit a közéletben is nyomatják a dolgot, ill. egy ponton a politikusok és a média is észbekapnak és sikerül országos, önkormáynzati, stb. szinteken is valami vészprogramot végrehajtani a legrosszabb elkerülésére, akkor más a helyzet. Ekkor nagy nyomor van, de úgy-ahogy sikerül fenntartani a közbiztonságot (azért a mainál jóval rosszabb szinten), úgy-ahogy sikerül gondoskodni a legelesettebb, leghülyébb, legvakabb emberek tömegeiről is, akik saját erőből nem készültek. A fosztogatókkal szemben rendkívül drákói intézkedések is elképzelhetők, helyszini agyonlövés, stb.
Nos ekkor jó esetben senki nem hal éhen, de az általános nyomor közepette relatíve sokkal jobb helyzetben lesznek azok, akik időben vettek maguknak egy vidéki házat nagy kerttel, tüzifában gazdag vidéken és lehetőleg közbiztonságilag jó adottságú helyen. Utóbbi alatt azt értem, hogy városi kitelepülőnek nem egy elszigetelt, védhetetlen tanya válik be az erdő közepén, hanem falu, kisváros utcájában egy ház, az se rossz, ha elérhető gyaloglási távra van egy vasútállomás. Olyan település legyen, ahol van elég épeszű, fizikailag jó állapotú ember, ha más nem a kitelepülőkkel megerősödve, aki esélyes helyi civil társadalmat alkotni és megszervezni a rendezett életet a válság közepette. Pl. kordában tartani a fosztogatásra hajlamos elemeket, stb.
Tehát én látom értelmét az ilyen készülésnek, ha végül armageddon lesz, akkor ugyan mindegy, de ha nem, mert nem hagyjuk, akkor relatíve jobban járunk, mint mások. Tehát ez a követendő út. Persze lehet városban is maradni, de ott se mindegy, hol. Miskolcon akár a belvároshoz elég közel is vannak zártsorú utcákban békebeli kertes polgárházak, nem utolsó hely az ilyen se. Csak a panelt kell majd szisztematikusan felrobbantani, ahogy a lakóikat vidékre, vagy helyben új kertes házakba telepíti a kormány. (vályogház az esélyes) De a ki marad a nagyvárosban, az a kalandot választja, a közbiztonság ott lesz a legrosszabb.
"" hogy a beszantott kukorica-maradvanyok vajon hogy hasznosulnak "
Én úgy tudom, hogy sehogyan se hasznosulnak. "
Ne viccelj, olvass valamit a komposztálás alapjairól. Hasznosul, talajmikroorganizmusok lebontják, visszapótolja a tápanyag egy részét a talajba. Jobb komposztálva visszajuttatni a szervesanyagot a földbe, mint nyersen, de a kukoricaszárat gazdaságos egyből beszántani. Elégetni elmebetegség, emberiségellenes bűn, üvegházhatás, szervesanyag megvonás a talajtól, füstszennyezés a környék lakói számára. (közuti balesetek, stb,.)
"Bitument is kell csinálni valamiből, mert egyébként mással kellene burkolni az utakat és mint vízszigetelő is elég praktikus. "
Kicsit rákkeltő. Én imádom a kockakövet, elnyűhetetlen, környezetbarát, felszedés után újra lerakható beolvasztás, energiapazarlás, bűz, szennyezés nélkül. Átereszti a víz egy részét, jobb a talaj vízháztartásának. Nem fekete, nem járul hozzá annyira a városi hőszigethez. Lengyelországban sokkal több van belőle, még 60-as, sőt itt-ott 70-es évek eleji lakótelepeket is köveztek. (igaz, silányabb kővel, mint a háború előtt, de az se olyan rossz.) Ma is lehet kapni kockakövet, persze a régi, békebeli az igazi, az új elég hitvány. (És persze a proletariátus fegyvere!)
"(Valami filmben Zebegényiek(?) is van rá egy jelenet.)"
Sőt kettő. Az ötvenes években jön a szippantóbrigád és morcos ellenőr elvtársak kérdőre vonják Zebegényi bácsit, hol a szar? Csak nem visszaesőként a kertbe "pottyantott"?! Szegény kénytelen "csúsztatni" nekik, hogy elsimítsa az ügyet.
Majd úgy 15-20 év múlva visszatér a jelenet, megint jön a szippantóbrigád, a pöce csurig telve anyaggal, a főnökük nem akarja elvinni, mert túllépi a normát, Zebegényi bá kénytelen "csúsztatni", hogy ne hagyják a nyakán...
Változnak az idők. Az energiabőség megtette a maga hatását, szoci ide vagy oda. Egy időre. Most megint megtanuljuk becsülni az értékes dolgokat...
