A topic címét egy próféciából emeltem ki. Isten embertársainkon keresztül is tanít,erősít, támogat, vigasztal, nevel bennünket.Szükségünk van egymásra, hogy Isten országa növekedhessen bennünk/közöttünk.
Felekezettől függetlenül várom a tanításokat, Igemagyarázatokat, tanúságtételeket, napi áhítatokat,könyvrészleteket, Istennel kapcsolatos élményeket, amiket szívesen megosztanál másokkal is.
Ez a topic Isten dicsőségére és épülésünkre szolgáljon!
Rendbontók és kötözködők kíméljenek!
"Amikor bezárjuk a szívünket egy keresztény testvérünk előtt, valójában Isten előtt is ugyanezt tesszük. Nem engedjük, hogy kegyelme gyümölcsöt teremjen a szívünkben. Pedig a kegyelmet azért kaptuk, hogy mi is kegyelmesek legyünk másokhoz."
Aki szeret az megsebezhet, akit szeretek azt megsebezhetem. Ettől igaz és szép a kapcsolat, mert egy sebezhető és sebzett Szeretetnek vagyunk a szeretettjei. A Szeretet mindig kockáztat, mert szeret! /Laci atya/
Szívünk állapotáról nem szavaink, érzéseink, még csak nem is gondolataink vagy imáink tanúskodnak legtisztábban, hanem csakis gyümölcseink, azaz cselekedeteink. Ha tetteink nagy része önös érdekeinket szolgálja, s abban csak kevés helyet kap az embertárs s az Isten szolgálata, nem jó gyümölcsöt termünk.
Ha a tiedet gondatlanul megkarcolja valaki, ne csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb. Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott részt. Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá feledés-tapaszt és úgy járj vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt.
Nem kell utánozni a szenteket, csak tanulni az életükből. Páratlanul egyediek, miként te magad is. Isten téged akar szentté tenni! Engedd meg neki! /Laci atya/
Szentté válásunk is csapatjáték! Egyedül nem lehetünk szentté, csak a többiekkel együtt, őket segítve, szolgálva, szeretve. Ebben a játékban teljesen egymásra vagyunk utalva és ez benne a legszebb! /Laci atya/
Ő, aki kijelentette, hogy "nélkülem semmit sem tehettek", mindig benne van az életünk játékában. Ez azt jelenti, hogy a győztes csapatban játszunk. Életünk végéig azon dolgozik, hogy ezt felismerjük és örüljünk! /Laci atya/
Isten nem a pálya szélén rohangáló partjelző, nem is videó bíró. Ő a játékvezető, aki a pályán együtt játszik, örül és szenved a csapatával. Így már egészen más az élet játéka! /Laci atya/
Szerintem az a világosság, amiről az 1Mózes 1,3-4 és a Jelenések 22,5 részekben van szó.
Ez a világosság nem olyan, mint amilyen a napsütés, amely nem, vagy csak részben hatol át a mocskos ablakon, ez a világosság utat tör a sötétségbe, nem akadályozhatja szívünk sötétsége és keménysége. Úgy gondolom, nem magunknak kell a szívünket alkalmassá tenni, hogy Isten világossága betölthesse, hanem Atyánk kegyelme, hogy új szívet ad, mely erre a világosságra vágyik, és ez a világosság élteti! Mégis, az tetszik ebben a gondolatban, hogy bár egészen Isten kegyelmétől függ, ki mennyire él a világosságban, de felelősek vagyunk, hogy a nekünk adatott világosság szerint éljünk, és úgy ragyogjunk, hogy abból az Atya dicsősége látszódjon meg. Amit ebből az idézetből építőnek találok magamra nézve, az éppen ez a kettősség, hogy egészen Isten kegyelme formál, de mégis felelős vagyok, hogyan élem meg ezt a kegyelmet.
"A nép, amely a sötétségben lakott, nagy világosságot látott"
"Ne gondoljátok, hogy itt mindenki ugyanolyan világosan látja az igazság fényét! Mindenki saját lelkének, lelkületének, műveltségének, lelkiállapotának megfelelően látja. Értitek? Lehetséges például, hogy sokan nézik ugyanazt a képet, de nem mind érzik ugyanazt. Ugyanez igaz az isteni fényre is. Az isteni fény nem ragyog egyformán minden léleknek. A nap is mindenütt ugyanúgy süt, de a homályos ablakú házba csak nehezen jutnak be a sugarai. Ugyanez történik a teremtetlen fénnyel is: piszkosak az ablakaink, a szívünk nem tiszta, és a sötétség megakadályozza, hogy a fény behatoljon. Még a szentekre és a prófétákra is ez vonatkozik."
"Nemrég tűz pusztított a Szent István-házban. Az ott élő szerzetes éppen kint tartózkodott, amikor az épület kigyulladt, berohant, hogy valamilyen holmit kimentsen, és bennégett. Ám ha imádkozott volna, és megkérdezte volna az Urat: 'Uram, ki szeretnék valamit hozni, mondd meg, bemehetek-e?', az Úr biztosan válaszolt volna, és ha be lehetett volna menni, ezt mondta volna: 'Menj', de ha nem, azt felelte volna: 'Ne menj'. Ilyen közel van hozzánk az Úr, és ennyire szeret bennünket. Életem során, ha bajban voltam, sokszor megkérdeztem az Urat, és mindig kaptam rá választ. Ezt a szeretetet nem az elménkkel, hanem Isten könyörületéből a Szentlélek kegyelmével értjük meg. Lehet, hogy valaki azt mondaná, ilyen csak a szentekkel fordul elő, én viszont azt mondom, hogy a legbűnösebb embert is szereti az Úr, és elhalmozza jótéteményeivel, feltéve, ha lelke elfordul a bűntől, s Ő nagy örömmel a karjába veszi, az Atyához viszi, és az egész mennyország örvendezik."
Úgy tűnik, mintha vallásosak lennénk, csak a nagylelkűség és a csendes öröm hiányzik belőlünk. Talán nincs kapcsolatunk a Szeretettel, vagy már nem működik a régi jól bevált gyakorlat? Ha igen, akkor el kellene engedni vagy meg kellene újítani! /Laci atya/
A halál iránti bizalom azt jelenti, elfogadjuk, hogy létezik s hozzátartozik az élethez. A halál elfogadása az élethez vezető kapu. A kereszt és a feltámadás misztériuma a bizalom misztériuma. Jézus képes volt bízni az életben, ezért tudta feláldozni életét. A zsoltár így fohászkodik: "emlékeztess arra, hogy meg kell halnunk, hogy ezáltal világosodjék meg az elménk". A halálon nemcsak a fizikai halált értem, de minden kisebb meghalást is, amelyet folyamatosan meg kell élnünk. Minden veszteség, minden búcsú a halált gyakorolja. Aki a halál szemébe tud nézni, s mint ilyet fel tudja ismerni, az képes arra, hogy "szent nemet" mondjon. Amikor Jézus meghalt, s elfogadta saját halálát, nos, ez egy ilyen szent "nem" volt a halálra, s "igen" az életre.
Vajon én hányszor bántam lekezelően emberekkel, akiket lebecsültem? Hányszor bujkált a szavaimban kioktatás, hányszor véltem magam felsőrendűnek, értelmesebbnek, műveltebbnek? Hányszor voltam cinikus valakivel szemben és vágtam volna a szemébe legszívesebben a ki nem mondott gondolatom: olyan ostoba vagy!
S veled vajon megesett-e már, hogy lekezelően bántál valakivel, mert magadat többnek, okosabbnak, különlegesebbnek érezted?
Isten különbözőnek teremtett minket, különböző életet adott nekünk. Vannak műveltebb és kevésbé tájékozottabb emberek is. Van, aki talpraesett minden helyzetben és van, aki hihetetlenül esetlen. Ezt nem lehet vitatni. Viszont szem előtt kell tartanom, hogy bűnöm az, ha csak amiatt, mert nekem az Úr többet adott bármiből is, többnek érzem magam és lekezelem a másikat. Amivel rendelkezem, az az Ő kegyelméből adatott. A legutolsó dolog, amihez jogom van, hogy felvágjak az ajándékaimmal. Azt hiszem, a helyes az lenne, ha alkalom adtán, jó szívvel, hogy a másikat meg ne sértsem, inkább adni próbálnék belőle. /(Kiss Julianna)/
Félünk, mert nem az Istentől kapott identitásunkban élünk. Hamis az önmagunkról alkotott kép. Aki tudja, hogy ő az Atya szeretett gyermeke, annak nem kell megjátszania magát. Ő az lehet, aki valójában és nem kell eljátszania a felkínált szerepeket! /Laci atya/
szuper! máig emlékszem amikor azt mondja a biológia tanárom hogy mekkora a hülyeség ez a Biblia hiszen Jónás nem fér be a cet szájába. és azóta se néztem utána hogy nagy hal! oda vagyok:D
Gondoltad Jézus, Aki teremtette a világot túl hülye hozzá, hogy különbséget tegyen hal és emlős közt? - kérdezed
Különös kérdés... Ezt írtam: Szerintem simán befér (...), szóval nekem úgy tűnik, akár keresztben is le tudna nyelni egy embert, ha akarna. Azonban vigyázat, a Biblia nem cetről, hanem valamiféle nagy halról van szó, és a cet nem hal, hanem emlős. Nem az fontos, milyen hal volt ez, hanem az, elhiszed-e, hogy lenyelte Jónást, és harmadnapra a parton kiköpte? Tehát nem abban tévedtem, hogy a bálnát halnak mondtam volna!
Ha ilyen felületesen olvasol, vagy ilyen hamisításokat megengedsz magadnak, esetleg ilyen komoly szövegértési gondjaid vannak, akkor már világos, miért nem érted a Szentírást!
De talán én is felületes olvasó vagyok, segíts hát, mert akárhogyan nézem, nem látom a bemásolt igerészben, hol van szó az úrvacsora jegyeinek átlényegüléséről! Légyszi!
Ha mindez csak jelképes lenne, akkor senki nem háborodott volna fel rajta. - írod
Ezt a jelképes dolgot eddig csak katolikusoktól hallottam. Mi, biblikus keresztyének nem jelképesen értelmezzük a Szentírást, hanem valóságosan. Lélekben valóságosan. Tehát nem keresünk jelképes színeváltozásokat, hanem elhisszük, amit Jézus Krisztus mondott, hogy az Úrvacsora jegyei hit által táplálnak minket az örök életre, mert lélekben valóságosan Ő mibennünk, mi pedig Ő benne lehetünk Atyánk kegyeleméből Krisztus által. Az átlényegülés nem a jegyekben történik jelképesen, hanem bennünk valóságosan, mégpedig Szentlélek által.
Valamiért kiszúrtad a katolikusokat, hogy lejárasd őket, de ebben bennem nem találsz partnerre! Jó néhány katolikus barátom van, őket ismerve valami képem azért van, milyenek is a katolikusok, és hát nem ilyen elvakult gyűlölködők, mint amilyennek Te bemutatni szándékozod a katolikusokat. Mi bajod a katolikusokkal? Ártottak neked, hogy ennyire nevetségessé akarod őket tenni? Megkérlek, engem ebből a kisded játékodból hagyj ki! Köszönöm!
Ami pedig a protestánsok elleni ostoba kirohanásaidat illetik, azokat már cáfoltam a Szentírásból, tehát hiába írod le újra és újra, esetleg önmagadat győzködheted, de ettől még nem lesznek igazak a vádaskodásaid!
Hívlak Krisztushoz, Te is Őbenne találsz békességet, ahogyan a hívők mindannyian, akár katolikusak, akár protestánsak!
Aki Istent az Atya, Fiú, Szentlélek szeretet közösségének hiszi, az előbb utóbb kevesellni fogja, amit tanult róla és beleveti magát a Szeretet kapcsolatba. Ekkor kezdődik a misztika, a "jobbik rész"! Ne hagyjátok ki! /Laci atya/
Mert a pedofil, pénzéhes, hedonista pápák, akik búcsúcédulákat árultak, már mindenkinek b.szták a csőrét.
Csak a sátán és szolgáinak csőrét b.szta :-)
Akik pedig kiváltak az Igaz egyházból azok még inkább pénzéhesek és bujábbak lettek, amit intézményesítettek is szektájukban. Ezért van náluk engedélyezett válás, még a lelkészeknek is.
Bűnbocsánatot nem a cédula megvásárlása hozta el, hanem a bűnbánat és bűnvallás. Fizetni ez emberi gyarlóság miatt kellett érte, mert ingyen nem értékelték. Ahogyan ma sem értékelnek az emberek semmit amit ingyen kapnak, legyen az lakás, ruha, állat vagy bármi. Meglehet nézni, hogy az ingyen adott házakat agyonra lelakják, vörös kereszt által osztott ruhákat már az utcán szétdobálják, még az állatokat lesoványodva utcára vetik.
Oda jutott 1500 év alatt az a híres egyház.
Nem az egyház jutott oda, hanem az onnan kiváló sátánszolgák.
Az egyház ma is ugyanolyan stabilan Igaz és Szent, mint ahogy Jézus megalapította. Hiszen erre Maga Jézus tett ígéretet.
De azt nem ígérte, hogy nem lesznek hűtlenek és szektákba verődő sátánt követők, akik nem szarvakkal rohangálnak, hanem az Ő nevében prédikálnak.
22. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23. És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
24. Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára (Péterre) építette az ő házát:
Állítod csak a Bibliát fogadod el, szereted Jézust, személyesen láttad a bálnákat, még a téma sokadszor előjött már egyéb beszélgetésidben.
Akkor hogyan lehetséges, hogy Jézus szavát az Igében eddig mindig meghazudtoltad?
Gondoltad Jézus, Aki teremtette a világot túl hülye hozzá, hogy különbséget tegyen hal és emlős közt? Vagy a Biblia fordítót vélted hülyének? Őt a Szentlélek vezette a fordításban és nem írt hamisságot, hanem bizony minden szó úgy igaz, ahogy az le van írva.
Csak ti másítjátok és forgatjátok ki sátán atyátok kedve szerint.
Nem csak cethalról van szó, hanem magáról az írásról, amit semmibe vesztek, holott arra hivatkoztok :-)
Íme, ennél sokkal jelentősebb Igék, amit kiforgattok és lábbal tiportok:
51Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.”
53Jézus így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek. 54Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 55Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital. 56Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne.
A jelenlévők közül sokan elkezdtek zúgolódni, sőt több tanítványa el is hagyta Jézust, mert nem tudtak hinni, hogy hogyan adhatná Ő a saját Testét és Vérét.
Ha mindez csak jelképes lenne, akkor senki nem háborodott volna fel rajta. Vagy ha félre értették, akkor Jézus megmagyarázta volna, hogy csak jelképesen :-) Ahogyan majd egy 1500 év múlva alakult sátáni reform szekta fog helyesen tanítani :-)
De nem ez történt, hanem az utolsó vacsorán Jézus be is mutatta lés meg is valósította:
26Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” 27Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, 28mert ez az én vérem,
