Az oroszok most is a bürokratikus társadalom egy másik formáját játszák el, ami leginkább a német nemzetiszocializmusra emlékeztet. (csak itt nincsenek zsidók elleni pogromok)
Ez pedig azért van így, mert az állam az olaj és gázbevételeken keresztül olyan független jövedelemforrással rendelkezik, amiért nem kell meccseket vívnia a verseny-gazdasággal, nem kell vele egyezkedni, fenntarhatja ebből az erőszakszerveit, és jutalmazhatja a szavazóit. Ez a sors fenyeget minket is, ha találnának itt pl földgázt a makói árokban..
Én most határoztam el, hogy amerikai Treasury-kbe fektetek valamennyi pénzt. Szerintem a dollár már nem fog tovább gyengülni az euróval szemben, mivel az európai gazdaság recesszióba zuhanása legalább olyan valószínű, mint az amerikai recesszió. Csakhogy míg az ottani recesszió (és kamatvágás-sorozat) már jócskán be van árazva a dollárba, míg az itteni még nincs, ezért érdemesebb szerintem Európából dollár-alapú asset-eket venni. Azon belül meg a Treasury-n kívül másban nem bízom.
Kétféleképpen nyerhetek, ha az amerikai recesszió nyomán európai recesszió (és kamatvágás) lesz, vagy ha mégse lesz egyelőre recesszió (és ezért visszaerősödik a dollár, sőt kamatot emelnek). Egyféleképpen bukhatok, ha az amerikaiak bevállalnak egy nagy (mondjuk 10% körüli) inflációt.
Viszont őrültség minden pénzt Európában tartani, még svájci államszövetségi CONF-ban is.
A feudalizmus egy olyan berendezkedés, ahol az elit lokális monopóliumok birtoklásával alakítja ki a saját hatalmának a bebiztosítását. Vagyis, hogy csak neki jusson forrása az erőszakszervezetek irányítására, fenntartására.
Ez egy olyan pocsékoló társadalomhoz vezet, ahol mindenki a lokális monopóliumok extra hasznát kénytelen az elit számára megfizetni, akik azt rendre luxuscikkekre, meg az egymás elleni háborúkra fordítják. Lásd 2006os magyar választási kampány, és az ára, ahol megfizetjük : meg kell nézni az adókulcsokat, és azt hogy itt drágább minden mint nyugateurópában. Ja, és ráadásul ez semmilyen szinten nem szolgálja a technológia fejlődését, és a hatékonyságot. Gyakorlatilag a monopóliumok kiiktatják a versenyt, így értelmeteln akár a hatékonyságba, vagy a jobb technológiába befektetni.
A kommunizmus elvi elődje a perzsa társadalom. Évezredekkel azelőtt, hogy a fosszilis energiahordozó felhasználására fény derült volna. (Amire egyébként pont a verseny-elvű kapitalizmus hajtotta technológiai fejlődés miatt került sor,) vagyis egy kommunista Föld-ön, ezeket a nyersanyagokat sohasem talák volna fel. Az erőforrás feleslegeket (középkori tech szinten) rendre hódító háborúkra, vagy piramisok építésére használták volna, technológia helyett.
Sok találgatás van a jelentés kapcsán. Pl. hogy ez a realista erők lázadása az USA államgépezet csúcsain az ámokfutó neokonok ellen. A dollártól a világon mindenki szabadulni igyekszik, mert rohamosan elértéktelenedik, ehhez nem kell USA-gyűlölőnek se lenni.
A mai magyarország nem a kapitalizmus, hanem a feudalizmus felé halad, és a kettő marhára nem ugyanaz. A mostani társadalommal nem az a baj, hogy kapitalizmus van, hanem pont hogy nincs. Ez csak duma, amivel az áljobbosok próbálják igazolni a balos szövegeiket, a szociális demagógiát.
"Nájcki, meg théta meg mások, akik valamiféle romantikát látnak a kommunizmusba, ezt valahogy nem látják."
Én hol láttam ilyet? Én azt írtam, hogy a kommunizmus a kapitalizmus egyik válfaja volt, ahol a bürokrataértelmiség maga iagzgatta az elkobzott magántulakjdonzt a tőkések helyett és az értéktöbbletet a saját kasztja számára lenyúlt rész mellett társadalmi utópia megvalósítására próbáltra fordítani. De az egész belül maradt a kapitalista paardigma határain, a fosszilis és más, nem megújuló erőforrsások elhasználásán alapult, nem felismerve, hogy ez így nem mehet örökké.
Én pl rendpárti vagyok, de itt és most államellenes, de csak azért mert olyan az állam amilyen, hogy nincs okom támogatni, viszont rengeteg okom van utálni.
A kommunizmus nem az egyenlőség államformája, hanem a bürokráciáé. Ezt kéne iskolában tanítani a balos marhaságok helyett amivel telenyomják az emberek fejét.
A kommunizmus már az alaptanításaiban sem mondott mást, mint hogy elvesszük a termelőeszközöket az egyénektől és azt "közösségi", és persze azon keresztül a bürokrácia felügyelete alá helyezzük. Vagyis, nem létezhet a bürokráciától független hatalmi, vagy egyáltalán bármilyen szereplő.
A kommunizmus a maga megvalósulásában a szabadság teljes és totális felszámolása, a kommunizmusban - azokból a sokak által pozitívnak tartott alapelvekből következően - nem létezhetnek mellérendelt társadalmi szerepek vagy viszonyok. Kivétel nélkül minden ember között meghatározható alá-fölérendeltség van, egy kivétellel mindenkinek van egy felettese, akinek a parancsait, utasításait önnáló gondolkodás nélkül azonnal követnie kell. Ha nem teszi, jön a géppisztolyos őr, ÁVH, NKDV, gulág, verés, meg szibéria, vagy akármi.
Ez a kommunizmus filozófiája. Nájcki, meg théta meg mások, akik valamiféle romantikát látnak a kommunizmusba, ezt valahogy nem látják. Pedig nyilvánvaló. A kommunizmus nem valamiféle paradicsom, hanem a perzsa típusú, több ezer éves erőszakra épített monolitikus, bürokratikus diktatúra leporolt, modernizált változata.
Ami egyébként már akkor sem jött be, mert a Perzsák látványosan bebukták a háborúikat a számban messze alattuk álló görögökkel szemben, úgy hogy a végén őket foglalták el a görögök ( a makedónok).
Világos. Salvor elvtárs engem is meglepett, nem sejtettem eleddig, hogy ez irányból fakad érzékenysége, amiért hihető számára a kapitalista világrend közeli bukása. Általában valamilyen világnézeti előélet tesz minket fogékonnyá arra, hogy a mai rend bukását hihető üzenetként fogjuk. Én pl. antimodernista vagyok, Salvor eszerint a kommunizmusban hívő idealista. Ahogy Théta is, bár lehet, hogy elég másképp képzelik a saját ideális falanszterüket. Lehetnek köztünk olyan "armageddonisták" is, akik praktikus okból, különösebb antikapitalista nézetek nélkül is arról győződnek meg a tények alapján, hogy a mai rendszer femnntarthatatlan. BlackVoid? Némileg én is. Ha nem jön az olajcsúcs, én nem terveztem forradalmat a fennálló ellen, csak utáltam. Igaz, én korábban zöld voltam.
Csak egy példa volt, ami épp kapóra jött: ha Salvor szerint genetikai hibásak az emberek, mert nem lehet velük kommunizmust működtetni Lenin és Sztálin elvtársak minden megfeszített munkája ellenére sem, akkor evvel az erővel más genetikai hibáink is vannak (és itt jött a példa, hogy valaki akár a tudományos kíváncsiságot is ilyen hibának tekintheti), és mennyivel jobb társadalmat lehetne alkotni, ha minden ember a tengerbe költözne, polipkarokat növesztene, és rákokkal kezdene táplálkozni, kár, hogy az emberek erre genetikailag alkalmatlanok...
Ugyan már, Bögöy elvtárs, csak kínomban anyázok. Magam is kiváncsi természet vagyok, a tudósokra se haragszok, csak látom, milyen szép kis dieoff vár ránk úgy 5 éven belül a nagy fejlődésnek köszönhetően. Hát már dühöngeni se szabad?
a kommunizmus nem azert bukott meg mert eleve rossz, hanem mert az emberek genetikailag alkalmatlanok ra
A perpetuum mobilét sem azért nem sikerült megvalósítani, mert lehetetlen, hanem csak mert a fizikai törvények nem engedik.
Mégis, mi lenne a mércéje egy társadalmi rendszernek, ha nem az, hogy a meglévő emberekből mit hoz ki? A kommunizmus a kapitalizmussal összemérhető, sőt annál rosszabb környezetszennyezést és eladósodást hozott létre, a kapitalizmus jóléte nélkül, mindezt kényszermunkával, éhezéssel, tízmilliók halálával, keleties főtitkár-kultusszal, bizantikus politikai berendezkedéssel, a gerontokrácia uralmával (utóbbiba buktak bele), legfőbb eredményük egy olyan, nem túl tehetséges elit kitermelése volt, amelyik végül sokéves egyhelyben topogás után helyreállította a kapitalizmust.
ezt a genetikai hibat
Az emberek önzőek, ez nem genetikai hiba, hanem az evolúció terméke. Ha ezt genetikai hibának tartod, akkor ezzel az erővel a kíváncsiságot (nájcki inkvizícióval irtaná ki a tudományos kíváncsiságot például), a szépséget, vagy a nemi vágyat is annak tarthatod. Sokkal jobb lenne, ha az emberek valami polipok lennének, a sós vízben élnének, és rákokkal táplálkoznának, nekem van egy nagyon fasza társadalmi tervem erre, csak sajnos a meglévő emberek genetikailag hibásak, mert alkalmatlanok a sós vízben való életre, ráadásul csak két karjuk van, viszont van egy, a társadalmam számára tök fölösleges gerincük és túl nagy agyuk, de ez nem a társadalmi elképzeléseim hibája, mivel azok a polipokkal tök jól működnének, hanem az embereké.
ha valaki a kozosseg ellen vet, azt kenyszermunkataborba kell zarni, ugy hogy elete hatralevo reszeben ott is marad. Ha ez tudatosul az emberekben, egy ido utan majd alkalmassa valnak.
Arra már Trockij is rájött, hogyha elvesszük az emberektől a munkájuk gyümölcsét (amit a kapitalizmus még igyekszik náluk hagyni), akkor az emberek nem akarnak dolgozni. A megoldása is hasonló volt, Trockij is úgy vélte, hogy mindigis szükség lesz a kényszermunkára, vagy legalábbis a legszigorúbb büntetésekkel fenyegetésre, mivel az emberek a kommunizmusban sem akarnak majd dolgozni. Végtére is csak kommunisták lesznek, de nem hülyék!
Sőt Trockij arra is rájött (nem volt egyedül, lényegében más kommunista vezetők, Trockij ellenfelei is rájöttek erre, és ezt vallották tkp. a rendszer bukásáig), hogy a vezetőknek ahhoz, hogy jó döntéseket tudjanak hozni, mindig szükségük lesz a többségnél kicsit nagyobb kényelemre, nagyobb lakásra, magasabb fejadagra, stb.
Ezzel magyarázható a duplagondol, hogy miközben a kommunista vezetők Sztálintól az utolsó járási másodtitkárig pontosan látták, hogy az általuk igazgatott rendszer egy éhezésen, kényszermunkán, brutális erőszakon alapuló valami, amit a luxusban élő pártvezetők a saját jólétüket a legrosszabb helyzetben is biztosítva (lásd: Leningrád ostromakor a legnagyobb éhezés kellős közepén a pártvezetőknek működtetett cukrászda...) igazgatnak, aközben - paradox módon - egyúttal abban is hittek, hogy ez a rendszer lényegében a kommunizmus előszobája, hogy a kommunizmusban majd minden jobb lesz (bár valószínűleg brutális erőszakra, titkosrendőrségre, gulágra, cenzúrára, és a kiválasztott kevesek luxuskörülményeire akkor is lehet majd számítani), és hogy ez a sok brutalitás, amit elkövetnek, valójában pozitívum...
Ha elolvassátok az adatokat,látszik a visszarendeződés és a demokratikus deficit oka: A kormány és Putyin független az állapolgároktol és az adófizetőktöl,az olaj+gáz szektor (ami állami tulajdonú) adja a GDP20%-át, a kormányzati bevételek nagy részével,és ez gyakorlatilag teljesen független a szavazotktol.
Az olajipar gyakorlatilag tönkreteszi a feldolgozó ágazatokat, a dollártol valo leválás a rubelnek tehet be, ami megint csak az olajon kívüli szektorokat teszi hidegre.Mi jöhet még?
Lenin szerepe azért ennél jóval jelentéktelenebb. Ráadásul véleményem szerint semmiféle eredetiséget nem képvisel, mert a szociális gondoskodás eszméje egyidős az emberi társadalommal, már jóval Jézus előtt létezett. Ő csupán egy terrorisztikus rendszer igazolására használta fel, egyébként meg semmiféle jóérzés nem fűzte a szegényekhez, pont őket írtotta a legnagyobb számban.
Az oroszoknak az lett volna jó, ha nagy törés nélkül, organikusan élhetik tovább az életüket. Na ezért kár, hogy Nagy Péter cárral nem vetélt el az anyja... Meg Leninnel, Sztálinnal. Vagy a nyugat-európai szocialistákkal. Mert mint tudjuk, a marxizmus nem éppen orosz találmány. Én, ha újra születhetnék inkvizítor szeretnék lenni. Én Galileit is megégetném...
"Kopasz-bozontos, es a II. Miklos mar bozontos volt... :)"
Azt nem is írtátok, hogy Raszputyinnak mekkora fasza volt! :-) És az mit eredményezett a történerlem folyására? Ilyen tudományos elemzéshez tán ez is illik... (Bocs, Bögöy, tudom, hogy nem te hoztad ezt az elméletet)
Ennyi beavatkozást a nyugat 1993-ban orosz viszonylatban is megengedhetett volna magának (figyelmeztetik Jelcint, hogy a segélyek és hitelek elmaradhatnak), és Jelcin az ingatag belpolitikai helyzetben nem hiszem hogy vállalta volna a nyugati külpolitikai konfrontációt. Ugyanis a kompromisszum, amit Haszbulatovék és eredetileg Jelcin megbízottai is elfogadtak, pont arról szólt volna, hogy Jelcin marad elnök, de világosan definiált hatáskörrel, és egy viszonylag erős parlamenttel. Ehelyett Jelcin még többet (minden hatalmat magának) akart, de ez már nem akkora zsákmány, hogy ezért vállaljon egy dupla vagy semmit játékot és nyugati konfrontációt.
A demokrácia szerintem nem - vagy nem csak - a tulajdonosi középosztály kérdése.
Először is Oroszországban a politikai vezetők fizikai biztonsága sincs garantálva a visszavonulásuk után, minimum valamiféle háziőrizettől tartaniuk kell, de zivataros időkben ebből lehet kivégzés vagy családostul kiirtás is. Hiszen hát azt se lehet tudni, hogy milyen rendszer jön a visszavonulásuk után... Ez mindenképpen egy strong disincentive a demokratikus játékszabályok tiszteletben tartása ellen.
Másfelől meg pont Magyarország jó ellenpélda, ahol, bár szintén hiányzott a tulajdonosi középosztály, de mégis valamennyire működő demokratikus váltógazdálkodás tud működni. Persze nekem az a véleményem, hogy ez a főleg az EU jelentette külső erők nélkül a 2002-es választások idejére (Orbán, ha csak rajta múlik, az éppen hogy csak vesztes választások után szívfájdalom nélkül megsemmisíti a választási eredményeket a "csalásokra" hivatkozva), de legkésőbb valamikor a mostani ciklusra (Fletóból minimum ugyanezt simán kinézem) valamiféle szoft diktatúrába ment volna át. De akkor is több mint egy évtizedig működött teljesen magától!
Én azt gondolom, hogy az oroszoknál előállhatott volna az a helyzet, hogy a parlament hatékony ellensúlyt képez az elnöknek, és így az elnök nem lett volna képes handpicked utódot kinevezni (meg eleve nem lett volna képes havonta cserélgetni a miniszterelnököket), ami végső soron a mostanihoz képest egy jóval bénultabb (reformok nuku, illetve ha mégis, azok csak a magyar "reformok" stílusában), ellenben demokratikusabb Oroszországot eredményezett volna. Persze idővel a lassú víz is partot mos, és néhány cikluson belül előállt volna egy szervezett nacionálkommunista vagy nacionalista erő, ami egyszerre szerzi meg a parlamentet és az elnöki széket (szélső esetben akár már 1996-ra, Zjuganov alatt), de a párton belüli hatalmi harcok (lásd MSZP-sek feldobják Megyó múltját) a szinte totális elnöki hatalom nélkül még így is elhúzhatták volna a diktatórikus rendszer kialakítását.
Ami itt ebből érdekes, hogy az orosz rendszer lényegi elemei 1993 óta változatlanok, a különbség annyi, hogy 1993-99 között a politikai vezetés lehetőségei a katasztrofális gazdasági helyzet miatt jóval behatároltabbak voltak, 1991-93 között a brutális erőszak és alkotmányonkívüliség jellemezte az állapotokat (elsősorban Jelcin politikáját, bár ellenfeleitől sem állt feltétlen messze az ilyesmi), 1999 óta meg a fokozatos újrakeményedés, amit a gazdasági helyzet tett lehetővé. Azaz Putyin voltaképpen demokratikus szempontból semmivel sem rosszabb, mint Jelcin (ráadásul, ha Putyin rossz, akkor az őt kiválasztó Jelcin se lehet jó), viszont a nyugati sajtónak hirtelen feltűntek olyan jelenségek (politikai ellenfelek letartóztatása, választási csalások, sajtószabadság hiánya, választási kampányban a tömegtájékoztatás szélsőséges elfogultsága, stb.), aminél sokkal durvábbakat is elnéztek 1993-ban Jelcinnek.
A magyarázat világos: Putyin erős, és politikailag vállalja a nyugattal a konfrontációt, míg Jelcin élménye a gyengeség, a nyugati pénzügyi forrásoktól való függőség volt, és emiatt kerülte a konfrontációt (másik oldalról természetesen a mostani imperialisztikus külpolitika csírái akkor is megvoltak, csak akkor ahhoz is gyenge volt az ország). Putyin talán a nacionalista propaganda és a szovjet múlt részleges rehabilitációja kivételével mindenben a jelcini út egyenes folytatója. Robert Service szerint (Russia. Experiment With a People) egyébként Jelcin eredetileg a Szovjetunió szétverését is úgy képzelte, hogy majd ha Oroszország kilábalt a válságból, újraintegrálja (én teszem hozzá, újra bekebelezi) a kapcsolt tartományokat, bár hosszú távú terve nem volt ezzel kapcsolatban (és valszeg menet közben rájött, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű), és egész politikája improvizációkon alapult.
Elsősorban a szénszálas nanocsövekkel kapcsolatos dolgokra. Jó, ezt enyhe túlzás annak nevezni, de valahol ugyanezt igényli a dolog: atomi szint felett nem sokkal kell szerkezeteket építeni nagy tömegben. Amiről én tudok ezzel kapcsolatban azok napelemek és kapacitorok. Különösen ez utóbbi jönne jól: a kondik gyorsan tölthetők és nem öregszenek annyira gyorsan mint az akkumlátorok. Egy biztos: ha a jövőben nem a nájcki-féle "kertmagyarország"-ban akarjuk napi 14 órában a földet túrni ásóbottal akkor ezt a két kérdést, de főleg a másodikat záros határidőn belül meg kell oldani - a jelenlegi akkumlátorok elég vicces jószágok, nem is annyira a súly/kapaciás/töltési idő hanem az ár, tartósság, nyersanyagigény, környezetterhelés szempontjából.
