Lehet, hogy bolod vagyok, de amíg ilyen gyenge tucat formatervvel adják nem érdekel a Bulova Precisionist.
Az a Bulova, amely fénykorában nemcsak technológiában, de formatervben is újított és a legjobb müveszeket alkalmazta nem jöhet me elö ilyen "középkategóriás japán" formatervekkel.
Még akkor sem, ha két forrás szerint is megvette a Citizen, bár ezt sem a Bulova, sem a Citizen honlapja nem említi.
Ha már a magasabb frekvencia szóba került, érdemes megnézni, milyen tapasztalati összefüggés van a frekvencia és a pontosság között (egy pillanatra eltekintve a szerkezeti kialakítástól):
A legjobbak rész a különbözö müködési elvek nálam megtalálható legjobbjait hazonlítja össze.
A pontosság és frekvencia mutatja a logaritmikus összefüggést a frekvencia és a járáseltérés szórása között. Természetesen minden napi alapra konvertálva.
A jogos kérdést megelözve leírom, hogy a kvarcok havi mérései alapján úgy simulálam a napit, hogy
- csak olyan órá jött szóba, amelynek havi eltérése jóval 30 mp alatt volt
- a havi eltérést napi 1 mp-es lépésekben osztottam el a hó napja között
- ezt számolótáblán szimuláltam, mintha napi mérés lenne.
- így a kvarc szerkezetek kárára tévedtem, mert így nagyobb a korrigált tapasztalati szórás.
mintha valódi egy mp alatti napi eltéréseket tudnék mérni.
A Bulova Precisionist, ha tudja a havi 8 mp-et, akkor a nálam lakó Seiko 192 kHz-essel lesz versenyben a dobogós helyért.
Amikor engem elkezdtek érdekelni az órák (gyermekkoromban nem lehetett elhúzni sem az órások mellől), kvarcvezérlésű még nyomokban sem volt kis hazánkban, nem hogy birtokoltam volna is egyet! ;-)
Most vásároltam egy 300 napos torziós ingás órát és érdekelne, hogy melyik órást tudjátok ajánlani, aki vállalja az óra karbantartását illetve a tok polírozását (talán ez utóbbi a kevésbé szűk keresztmetszet).
A Tissot kb. fél éve egyedi tokszámmal szállít. Ennek a jelentősége abban áll, hogy az óra beazonosítható, tehát megállapítható, hogy a gyár mely országba, mikor és melyik importőrnek adta el, ill. alkalmas egy esetleges bűncselekmény esetén a beazonosításra.
Az előbbi esetben az a cél, hogy a gyár a re-exportot megakadályozza, illetve fülöncsípje a huncut importőrt, valamint az is, hogy garanciavállalási kérdésben egyértelművé tegye, ki a kötelezett.
Az utóbbi eset akkor működik, ha a forgalmazó üzlet beírta a gar.jegyre/kártyára az egyedi számot is, s az órát nem ezzel együtt lovasították meg.
Egyetértek. Mindössze azt jegyezném meg (és azért írtam a hsz-t), hogy egy valóban eredeti állapotú, polírozatlan tokos óra, amit láthatólag keveset hordtak, a használt piacon, és a gyűjtők körében magasabb értéket képvisel, mint egy mégoly szépen is felújított, polírozott tokos.
Az elmúlt időszakban láttam pár frissen szervizelt, polírozott órát, és egyáltaláb nem voltam meggyőzve, hogy érdemes ilyen módon "felújítani" a tokot. Sajnos nem igazán sikerültek, pedig neves helyeken csinálták.
Szakmámból adódóan (leánykereskedő) egyébként van némi fogalmam arról, mit is takar egy-egy "felújítás", plasztikai műtét. Egy mai Omega tokot pl. eredeti éleivel, fényeivel művészet felhúzni.
Egy tényleges minőségbiztosítási rendszer megköveteli a termékek követhetőségét - az egyedi azonosítók nélkül pedig ez lehetetlen...
Mindenesetre a dolog "jelentőségét" azért mutatja, hogy nem, hogy egy DOXA szintű "gyártó", de még a Certina, Tissot sem képes - még maga a gyár sem! - a sorszámok alapján az órákat beazonosítani, ergo ha van is sorszám, az inkább csak kereskedelmi célokat szolgál, központi, a minőségbiztosítást segítő nyilvántartásba nem kerülnek bele.
A tok- illetve szerkezetszám eredetileg arra utal, hogy egy mélyebb gyártási kultúra részeként dokumetálják a gyártást, gondolnak a jövöre, hogy garanciális hiba esetén a szerviz események gyűjtését, az okok keresését felhasználják majd a minőség javítására.
Hiányuk pedig az mutatja, hogy tömegárú, aminek minőségével - legalábbis a gyártó - elégedett, nem is foglalkozik vele.
