"Az alkohol az egészen minimális mennyiségtől eltekintve egy azonnali mérgezési tüneteket és hosszú távon visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó méreg. Jelenleg a legelterjedtebb, szinte korlátozások nélkül forgalmazott veszélyes, gyakorta halálos kimenetelű károkat okozó drog." Ezt a mérget hígítjuk az általad fenntartásokkal kezelt ioncserélt vízzel. Miről beszélünk? Biztos az ioncserélt vízzel van probléma? Azt próbálom sarkosan kifejezni, hogy egy mérget hígíthatunk bármivel !
Azonnal leteszem és soha nem használom a kénsavat és az ioncserélt vizet, ha valaki normális tudományos érveket tesz le a forrásokkal alátámasztva. Kénsavat évekig probléma nélkül használtam , laborban megvizsgált pálinkám kifogástalan értékekkel rendelkezik. Használtam ártézi vizet sok arzénnal, selymesebb , de sárga tónusú lett a pálinkám.Az összes idős ember ezt a vizet issza gyerekkora óta és mindegyiknél ki van írva ,hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas. Használtam csapvizet, ami felénk nagyon jó, mindig ment a szarakodás a kálcium magnézium kicsapódással , szűrögettem ész nélkül sok idő elbasz.. fölöslegesen. Most használom az ioncserélt vizet ami tiszta , szűrőkön megy át , használható laborban ,akvarisztikában, fotokémiában és ahol tiszta víz kell . Tökéletes pálinka hígításra. Menjen a büdös pics... aki a pálinkát megissza és az ioncserélt vízre azt mondja mérgező. :-)
Szerény kémiai tudásomra támaszkodva meg néhány könyvemet átolvasva az derült ki, hogy az általunk használt savak közül a legkevésbé illékony a kénsav.
Ami viszont érdekes, hogy a legbomlékonyabb a kénessav :)
Nem a kénsavval akarok kötekedni, de ez alapvetően nem forráspont, hanem illékonyság kérdése. Az ánizsolajban lévő anetol forráspontja pl. 243 °C. Ehhez képest szeszfőzéskor rögtön az elején jön... mert olyan illékony, hogy az alkohollal is rögtön átdesztillál.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az ólomakkumulátorokban 33,5%-os a kénsav aránya. Miután igazából nem akar párologni, ezért csak ioncserélt vizet szoktunk valaha hozzáönteni. Ma már azt se.
Nem szerintem, hanem tény: A kénsavgyártásnál a kén-trioxidot tömény kénsavban nyeletik el, így óleum (H2S2O7) keletkezik. Ez tekinthető 100% feletti kénsavnak is, ugyanis vizet adva hozzá, tömény kénsav keletkezik. (Ennek technológiai oka van, az SO3 +H2O reakció túlságosan heves.) Szóval igen, a termék a tömény kénsav és ezt hígítják szükség szerint.
Tényszerűen nem igaz, hogy az ioncserélt víz akkuba való ! Mint ahogy a kénsav felhasználási területe se szűkül le az akkumulátorra! Gépjármű karbantartásnál is és nagyon sokfelé használják , legkevesebb mennyiséget az akkuba. A kénsavat is meg lehet nézni mire használjuk, akár az élelmszeriparban is.
Ezek a hozzászólásaim, amiben elismerem a kénsavat, honnan veszed a "kénsav ellenességet" ?
152895
..szakmailag tudom, hogy támogatott, viszont nincs élelmiszer minősítésű, így a főzdék sem használják...
.., mert maga a kénsav nem párolog el (ezért lehet használni az desztillációnál ellentétben pl. a sósavval)...
Innen indult, félre értettél végig? :) Mindegy.
Ezzel zárhatnánk, ha még mindig meg akarod inni: :)
A Nemzeti Könyvtár birtokában van egy 18. századbeli kézirat, amely szerint a kénsav, mint gyógyszer, elősegíti az étvágyat, erősíti a gyomrot, meggátolja a gyomorban a romlást, s csökkenti a lázat. Használatkor a vízbe 1025 csepp öntendő, hogy kellemesen savanyú ízű legyen. Hogy mennyire kedvelték a régiek mint gyógyszert, megemlítjük, hogy főurak patikusládáiban a spiritus salis vitrioli rendes gyógyszerként volt beiktatva. Bethlen Miklós gróf önéletrajzában elmondja, hogy patikaládája sohasem nélkülözte a kénsavat.
Komolyan mondom egyre nevetségesebb az itteni kénsav ellenzéki erőlködés,amiknek semmi komoly hátterük,csak úgy eldöntötték hogy"ipari hulladék",meg "káros" és mikor rákérdeztem hogy mitől káros?...választ nem kaptam.
Ellenben a kénsav melletti ésszerű(zskrumpli 152986,green 153004,néne 153006,zskrumli 152988 és még sokan mások)beirások mellett ügyesen elsikkadnak.
Ez az egész rémesen emlékeztet valamire,de az már politika,az meg itt tilos!
Lehet, hogy ez nem segít megoldani a kérdést, de a víz is párolog a forráspontja alatt, sőt a pálinka is, a kénsav gondolom nem, de miért, az extra magas forráspontja miatt? Az túl egyszerű lenne. . :)
80 C fokon Henzézd meg! Gőzzel valószínű nem tudod, viszont a gyümölcs súlyának fele mennyiségű vízzel történő párolásával megoldható. Jó meg aszontam!:) Vagyis az üstöt teletöltöd galagonyával, töltesz alá vizet, kb 2/3-áig és 80-90 fokig melegíted, párolod, elzárod, letakarod had puhuljon. Utána pépesítheted, cefrézheted!
Én ioncserélt vizet használok második éve. A kalcium, magnézium kirakódás megszünt, igaz amikor kiszűrtem, hozzátapadtt a réz és ennyi előnye volt! Azon azért el kell gondolkozni, hogy akváriumok feltöltésére is jó, a halaknak a csapvíz amit iszunk árthat, de ez jó. Nyugodtan használjátok , meg lehet kóstolni, nagyan szép semleges lágy, valamit éreznék benne, nem raknám bele.
Mi lenne? Szépen becefrézed, majd ha kierjedt, lefőzöd. Persze 1 kicsivel lassabb finomítás, 1 kicsivel több előpárlat elvétel. És semmivel sem lesz veszedelmesebb, mint bármelyik másik házinedű.
Természetesen, ha betartod a cefrézés szabályait.
(csak halkan, félve jegyezném meg, hogy ezeknél a gyümölcsöknél a savazgatás felejtős, ha nem akarsz magasabb metanol-, és kozmaolaj koncentrációt. Mert lehet, hogy nem telepszik meg a cefrerontó-baci, de a túl alacson pH bezony az élesztőt kényszeríti melléktermék termelésre.)
Ami a savkat (növényi-, és erjesztési eredetű) illeti, nem tévedsz. Mivel a kisüsti berendezések elválasztása közel sem tökéletes, így alacsonyabb, és magasabb forráspontú savak is átkerülhetnek a pálinkába. Mind az elő-, mind a fő-, mind pedig az utópárlatba. És nemcsak a forrás miatt, hanem a vízgőzdesztilláció révén is. (Ennek van konkrét kémiai magyarázata is, de ebbe csak akkor mennék bele, ha zsorsz-kartács nagyon akadékoskodna)
Nagy kérdés, hogy van-e értelme az egyébként jó ízű, karakteres pálinkát savtompítani?
Adott két anyag, ami nem élelmiszeripari célra készül, ezért nincs is ilyen minősítése. Az akkusav akkumulátorba való és az ioncserélt víz is. Én csak azt nem értem, hogy miért az akkusavon problémáztok, amikor az a cefrébe kerül és nem desztillál át. Viszont a pálinkások többsége ioncserélt vizet (az akkuba való, nem minősítettet!) használja a pálinka hígításához, amit viszont megiszik. (Aki azt hiszi, hogy desztvizet használ, az olvassa el az apróbetűs részt is!)
Hogy jól gondolkozol-e azt nem tudom. Egy-két ivászat után eszembe jutott hogy veszek egy "vízlugosítót" aztán ha azzal higítom a párlatot talán jobb lesz a gyomornak. De a pálinka savai fontosak az íze szempontjából, úgyhogy csak óvatosan!
Találtam egy érdekes cikket, igaz 2011-es de tanulságos a pH tartalom miatt.
Mint kiderül az írásból a 7-es ph az ideális.
Ti nézitek ezt is?
Érdemes végiggondolni ezt a vetületet is.
Mi egy olyan keveréket desztillálunk amiben van 65°C forráspontú metanol, 76°C-os etanol, 100°C-os víz de van 158°C-os foszforsav is (ha használunk) vagy 300°C-os kénsav. + természetesen a különböző aromaanyagok de ezekről most nem írnék.
Azt tudjuk, hogy a desztillációnál minden részből átjön valamennyi% mert különben tudnánk 100%-os alkoholt készíteni :) Minden desztillációs lépéssel töményebb alkoholt nyerünk, hiszen ez a vegyület jön le elméletileg elsőnek.
Mint tudjuk a víz és az alkohol keverékének pH-ja 7!
A cikkből kiderül, hogy a 10 vizsgált mintából 2 volt 7 pH körüli, a többi 5 vagy az alatti volt.
Ezen két pálinka vitte el a pálmát is.
Nekem az lett a konklúzió, hogy ezzel is lehet ellenőrizni a jó elválasztást.
Mert ezekszerint vagy az elő, de sztem az utópárlat tartalmaz savas összetevőket is.
"A korrekt tájékoztatás viszont alap elvárás, hogy mindenki saját hatáskörben dönthesse el mikor tanúsít jogkövető magatartást, vagy mikor fogad el "tanácsokat" egy ilyen témában."
Ezen lépjünk túl sztem, mert itt meggyőző érvek hangzottak el. Engem legalábbis meggyőztek. Nem kell megértenünk egymást, mindenki az ismeretei alapján hoz döntést és használ, amit akar.
A korrekt tájékoztatás viszont alap elvárás, hogy mindenki saját hatáskörben dönthesse el mikor tanúsít jogkövető magatartást, vagy mikor fogad el "tanácsokat" egy ilyen témában.
A HACCP-t nem kell ide keverni, megánháztartás keretein belüli élelmiszer előállításról van szó.
Minden emberi fogyasztásra szánt produktum élelmiszernek minősül, a házi lecsód is. :)
A cefre nem a végtermék, de a konyhában van, konkrétan az élelmiszer előállítási láncban, vonatkozik rá, hogy nem használhatsz autóba szánt vegyszereket benne, majd legközelebbi főzde látogatáskor kérdezz rá. :)
Az első változat a jó,hozzátéve,hogy időnként a pálinka felszíne és a dugó között összegyűlt,rossz szagokkal telített levegőt pl slagos befújással cserélni kell.Ha a szellőztetésnek az az oka,hogy valami oda nem illő szag,illat van a pálinkában,pl kénesség,a befújás közben a bűz érezhető,utána pedig egy sokkal tisztább,kellemesebb illat.
A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre...
Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet ezért érdemes megvizsgáltatni. A metanollal, vagyis a metil-alkohollal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy az alkoholok közül ez az a fajta, amelyik komoly egészségkárosodást okozhat. Míg az etil-alkohol (vagyis a jó alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely rosszullétet, fejfájást okozhat, a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig egy méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A pálinka élelmiszer (vonatkozik rá az élelmiszerbiztonság minden előírása... no meg a HACCP :-p). Ezt csak tartsák be az "iparban" dolgozók.
Jogilag csak párlatot állíthatunk elő, magunknak.
Az, hogy valaki a cefrét -ami ugye végkép nem végtermék- savazza, vagy nem savazza, egyéni döntés kérdése. Az, hogy ezt mivel teszi -pl. kólával :-) - az is.
Feleslegesen nagy a lendulet. Ioncserelt vizrol mar irtam ide regebben, nincs az az isten, hogy azzal higitsam a parlatom, pedig sokak szerint jovanazugy. Annaksincs minositese, sokak szerint megisjo. A te analogiadat hasznalva, azt is lehetne inni, csak azert nincs minositese, mert az ioncs viz piacara felesleges minosittetni.
A valosagban pedig kevesen tudjak mivel talalkozik/hat, milyen korulmenyek kozott keszul.
Az pedig, egy másik szempont, hogy itt széles körben élelmiszer készítésre vegyszerek ajánlása történik. Tehát, ha valakinek ajánlod, ne felejtsd el mellé tenni, hogy szerinted jó, a vonatkozó előírások szerint nem.
Ha egy terméket el akarok helyezni egy piacon és magasabb áron tudom elhelyezni a "minősítéssel", vagy jobb pozícióból indulok a versenyben, csak kalkuláció kérdése, hogy meglépem-e a "minősítést", vagy nem. Pusztán pénzügyi szempont.
Ezen az sem változtat, ha "előírják" a minősítést.
Eldöntöm, hogy ezen az áron megéri, vagy hanyagolom ezt a piacot.
Nem egy terméket "minősíttetem", mert jobb kondíciókkal tudtunk részt venni a versenyben. Ha nem kellett volna, nagyobb profit realizálódott volna, vagy olcsóbban adhattuk volna (ami a forgalomnövekedés miatt profitnövekedést jelentene). Ettől a "minősített" termék egy fikarcnyit sem lett jobb, csak megfelelt valamilyen sóhivatal aktuális igényének.
Hidd el, hogy a gyártó rohadtul nem érdekelt az indokolatlanul minősített termék elhelyezésével olyan piacon, ahol az nem létkérdés.
Amúgy meg (ezt a vegyészek nálam biztos jobban tudják) az "orvosi" és hasonló "minősítés" durván fogalmazva azt jelenti, hogy van benne "káros anyag", de nem haladja meg a valamilyen bizottság által jóváhagyott határértéket.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy ez a határérték mikor és melyik tájegységén a világnak éppen mennyi. :-(
Lusta vagyok leirni, marmint nem most, eddig. Kilos kiszerelesben veszem, aztan zuditom esszel. Nehezebb vele tevedni, mert nem ml meg gramm kell. Adagolom, apritaskor keveredik, merek. Kb ennyi.
A végén újrakezdeni? Egyszerűbb lett volna követni. :)) Arról, hogy eddig nem volt kimondva, az "az ipari szutyok" akkusav vegytiszta. Erről is megoszlik a vélemény és élelmiszer minősítése továbbra sincs. Erről.
Van itt pár vegyészettel iparszerűen foglalkozó topiktárs.
Egy dolgot áruljatok már el, a -mondjuk- 1% töménységű kénsav elegy (az egyszerűség miatt maradjunk a vizes elegynél) lepárlása után mi kerül át a párlatba.
Egyszerű a képlet. Hogy egy "jó" bor legyen vagy a savat kell pótolni, vagy a cukrot.
Ebben az a hókuszpókusz, hogy van egy adott mennyiségű arománk ( akkor szedjük, amikor a csúcson van ) aztán ezt az egységnyi aromát hígítjuk némi cukorral, de természetesen ezt nem nagyon hangoztatjuk. :)
Ez így igaz, de manapság már jobbak az aksik és kevesebb ruhám megy rá mint régen. Korszerűbb anyagok, kevesebb gázképződés ,ezért le tudják zárni és gondozásmentesek.
Tudod, hogy kevés az a cefre, amit savazok, de azt kénsavval csinálom. Ennél kényelmesebb nincs. Bemegyek akár a helyi szatócsboltba, megveszem az egy litert, rajta a mérce decinként, beleöntöm a szükségest az 5 liter vízbe, felkeverem és mehet a cefrébe! Tudom, hogy mennyi kell mérés nélkül is , pH mérőm sincs, nem ragozom túl!:)
Érdekes, hogy azt írják: SO2-ből indul ki a kénsavgyártás, pedig ez így nem igaz.
De, ez így igaz. A kén-dioxidot katalitikusan oxidálják kén-trioxiddá és azt oldják tömény kénsavban. Az így keletkező H2S2O7-et (óleum) reagáltatják vízzel, így keletkezik belőle a tiszta kénsav.
