Sziasztok! Szerintetek hogy kellene gyorsan és egyszerűen lekaparni a tapettát a falról? Egyik szobában sima papír maradt a falon az előző lakó után, a másik szobában fűrészporos. Lehetőleg valami emberközelibb módszer kéne a sima vakargatás helyett. Köszi!
Ha s holkerba rakandó díszre (fríz) gondolsz, akkor azt mindentovábbi nélkül lehet, akrylt vegyél hozzá (Mester-t szoktam használni) és azzal jól fellehet ragasztani. Ami fontos , hogy a falnak az a felülete ahova ragasztani fogsz, portalanítva legyen, mert a porra ugyan ráragad az akryl de az akrilon lévő por, a falra már nem :))
utanna kellene neznem, de ugy remlik hogy amikor anno felfedeztek hogy a viz ket valamire bonthato, akkor vorosen izzo vascsovon vezettek at, es a masik vegen nem vizgoz jott, hanem durranogaz.
szokott is pl kohoban neha olyan baleset lenni, hogy az olvadt acel olyan helyre jut, ahol viz van, es akkor a viz durranogazza alakul, es robban.
Lehetséges, hidrogénhajtású autók már vannak. Csak az bibis, hogy a hidrogén előállítása a felhasználás helyén történjen... Egész egyszerűen azért, mert a víz keletkezésekor kevesebb energia szabadul fel, mint amennyi (jelen technikai színvonal mellett) a "szétszedéséhez" kell. Amit meg az olajlobbiról mondasz, van benne valami (mármint a társaságok páncélszekrényében). De azt mondom, fejezzük be itt az OFF-ot, mert a modik elnáspángolnak minket...
A végére egy kérdés: a hungarocell szegélyt lehet-e a fűrészporos tapétára ragasztani, vagy alóla szedjem ki?
De ha már a víznél tartunk, szerinted lehet e működő vízautót alkotni? Konkrétan, hogy víz az üzemanyag, illetve az alkotóelemek elégetése, pl hidrogén motor. Létezhet ez? Állítólag vannak működő példányok, csak nem terjedhet el az olajon szerzett hatalom miatt. De fizikailag, vagy vegyileg létrejöhet e ilyen?
Hát akkor tegyük fel a kérdéseket egymásnak továbbra is. A magas hőmérséklet hatására szublimáció nem tud megvalósulni ugye, ezért a víz forralása, mindíg csak pára lesz. Hacsaknem a nagyon magas hőmérséklet, nagyon hirtelen, de az szerintem csak gyorsabb párolgással járna.
Nem akarok tudalekosnak hatni, de a hidrolizis az annyit jelent hogy a vizet alkoto elemeire bontani. Lehet ugye arammal (erre gondotlal valoszinuleg), lehet magas homerseklettel is, asszem ugy csinaltak amikor felfedeztek az oxigent.
A frissesseg erzes szerintem a paradus hideg levegotol van, en is szeretem.
Bassza meg a kutya. Hát csak szabadul fel oxigén, H2O-ban van oxigén. Oké annyi a tévedésem akkor, hogy nem elemi oxigén, hanem vegyületben de hát csak oxigén az is :))))))))))))))))))
Na de ha már te vegyész vagy, hadd kérdezzem meg, hogy a hidrolízisen kívül létezik e valami módja annak, hogy vizet alkotó elemeire bontsuk?
Akkor, mi is történik tulajdonképpen? És hát mivel ez egy nyilt forum, bárki hozzászólhat bármely témához, természetesen. Mitől van hát az a frissesség "szag/érzés" meszeléskor? Mert nem attól, hogy eső hull a falakból.
én meg februárban fogok múlni 36 :)) viszont nem vagyok vegyész.
Bocsánat, hogy belepofázok a vitába, de gyógyszerészként (és 813. ált. vegyészként) nem tudtam csak úgy elmenni mellette. Halaloszto-nak van igaza, sem oxigén, sem hidrogén nem szabadul fel a mész száradásakor (visszaalakulásakor), amikor a széndioxiddal reagál. Csak víz.
Hát a vajk és a halálosztó nem nagyon hasonlít egymásra. A korod azért fontos, mert nem mindegy, hogy egy takonypócal, vagy egy felnőttel vitázok. Na ezen a ponton jött el a megkövetés pillanata, mert valóban nem oxigén, hanem hidrogén szabadul fel mer a kalciumkarbonát, vagyis a mészkő, egy kalcium atomja egy szén, és 3 oxigén atomot köt meg. Jól emlékeztem arra, hogy 4 más atomot köt meg, de az elemek nevét kevertem kissé. Tudtam, hogy valami felszabadul, de tévedtem az elemek nevét illetően. Egy mezei pirospont neked ezért :))) És persze elnézést kérek a nem úriemberes hangnemért, mentségemül szolgáljon, hogy azt te generáltad:)) Ezt is átgondolás, és nem idegen tollak villogtatásával értem el, csak jelezném.
1. jelold meg legyszives azt a hozzaszolast amiben lehulyeztelek.
2. az eletkoromat illetoen eleg komolyan tevedtel
3. ott rontod el, hogy szerinted a meszko az Ca es C, pedig a meszko az Ca C O3. Egy csomo oxigen van benne!!! Nezd meg a kepleteket amiket irtam a meszegetesre, meszoltasra, visszaalakulasra.
Amugy tudast alkalmazni nem masok tollaval ekeskedes, amit megtanultal az a tied. Ha azt hiszed amiket beirtam az copy-pastes, akkor tevedsz. Csak azert linkeltem forrasokat, mert hianyoltad.
Nem szegyen beismerni a tevedest, en is csinaltam mar olyat :-)
"Te pedig nem is emlekszel ra olyan regen tanultad. "
Az ember még ha hülyül is idők alatt, hatalmas rutint szerez és ha egy oxigén atomot nem is oda tesz ahol annak a helye lenne a szakmáját kiválóan ismeri, és döbbenetes könnyedséggel csinálja meg azokat a dolgokat, amikhez egy kezdő félve nyúl. Bár nekem nincs különösebben magas képzettségem, legalább is intézményes keretek közötti képzettségem, de önérzetem azért van, és nyilvánvalóan, alkalmazni fogok megfelelő kommunikációs eszközöket is az ismeret és a tapasztalat mellett, ahhoz, hogy te ebbe az önbecsülésbe nem tudj büntetlenül belegázolni.
"ovabba: a meszko nem kalciumbol es szenbol, hanem kalciumbol, szenbol es oxigenbol all."
Én nem ezt mondtam? kalciumkarbonát égetett állapot, kalciumoxid oltott(hidrolizált) állapot kalciumhidroxid
Hát jó, tegyük fel a kérdést másképpen, Miért nem szabadul fel oxigén szerinted? Mi az akadálya ennek? Szerinted.
Mert állítom, hogy de, oxigén szabadul fel. A kalciumhidroxid az ami vizet tartalmaz. Kötéskor, a levegőben lévő széndioxidot oldja, és akárhogy is nézzük, a széndioxid, az egy szén és két oxigén atom CO2. Ha ez az anyag végül vissza alakul mészkővé, vagyis kalciumkarbonáttá, akkor logikus, hogy csak a szén atomokat köti meg, míg az oxigén atomok szabadon távoznak. Nem is kell vegyésznek lenni, csak logikusan végig gondolni.
tovvábbra is elegendőnek tartom a saját ismereteimet, amiket olyan régen tanultam, ezért nem hagyatkozom más forrásokra. De ha te kétséget kizáróan bizonyatod, az álláspontodat, akkor természetesen fejet hajtok, azok tudása előtt, akik tollával probálsz ékeskedni.
A mesz kotesekor, amikor visszaalakul meszkove, nem szabadul fel oxigen. Tovabba: a meszko nem kalciumbol es szenbol, hanem kalciumbol, szenbol es oxigenbol all.
Ezek tenyek, a festoszakmaban sincsen masbol a meszko mint a vegyiparban. Es itt kettonk kozul csak egyvalaki terjeszt teveszmeket, az pedig Te vagy. En vettem a faradsagot, kerestem forrast, Te pedig nem is emlekszel ra olyan regen tanultad.
Allitasz valamit, amit nem tudsz alatamasztani, es kozben becsmerled azt, aki forrasokkal alatamasztva megmutatja a valosagot. Nem vicces ez egy kicsit?
Ez nem a festőszakma igényeinek megfelelően mutatja be ezt az anyagot, pedig van ilyen aspektusa is. Amiről én beszélek, szakismeret, amiről te az álltalános ismeret.
Hát én régen láttam már a tankönyveimet, de az nem a wikipédia volt. Bocsánatot, nincs miért kérnem, mert nem én kezdtem a kóstolgatást. Ha saját tudásod nincsen az adott témában, akkor ne arcoskodj innen-onnan össze szedett tudással. Akár az is előfordulhat, hogy nem pontos a leírásom, de ezt 20 évvel ez előtt tanultam, és én nem lexikonokból másolgatom ki az ismereteimet. Úgyhogy kérjél bocsánatot te.
Lehetséges, hogy nem ártott volna mélyalapozni, illetve a régi meszes eljárás szerint egy víz hígságú meszes oldattal beereszteni a felületet, azután glettelni, "széria glettel" felesleges manapság meszes glett készítéssel bajlódni, főleg ha nem vagy festő, nem is tudsz megfelelő minőségű glettanyagot előállítani, majd a glett csiszolása után újból beereszteni, és úgy legalább két, de inkább három rétegben, (merőleges húzás irányokkal) meszelni egy tej sűrűségű (mésztej) oldattal, az első réteg anyagába (CuSO4; rézszulfát(rézgálic, népiesen), ami gombaölő hatású) és egy maréknyi cementet, majd a következő rétegekbe egy-egy maréknyi cementet adagolva. Nem kell megilyedni, ha az oldat a cementtől elszürkül, mert száradáskor, teljesen kifehéredik, viszont kopásálóbbá válik tőle a kész festés. El ne felejtsük, hogy kb 2-3% lenolaj is szükséges a mésztej oldatba, ami kiegyensúlyozza a fal szívását (A folyadék, vakolati kapillárisokba történő betörését), ami megakadályozza, hogy (sufnis legyen a festés) vagyis, hogy a túl gyors száradás miatt a korongecsetel történő húzások meglátszanak, vagyis két húzás, két külön rétegnek tünjön. Mielőtt festeni kezdesz, mindenképpen csinálj probafestést, és nézd meg, hogy az oldatod, megfelelően tapad-e a festendő felülethez, ha nem, akkor kevesebb olajjal és kicsit hígabb anyaggal tegyél újabb kísérletet. ha ez és még ez meg ez történik, íratkozz be egy festő iskolába, és tanuld meg a szakmát. Ha ez túl bonyolult, használj diszperziós műanyag festékeket, azzal nincs ennyi gond :)))
