Üdv Mindenkinek, több mint 2 hét után hazaértünk Erdélyországból.
Sógorom Kőhalomban lakó testvére telefonos tudósítása szerint a kőhalmi várat felújítás miatt lezárták a látogatók elől, kíváncsi vagyok, mit haladnak majd.
A székelyzsombori menedékvár gazdátlanul árválkodik, állagmegóvásnak nyoma sincs, az épületek tetőzetére igencsak ráférne egy reparálás, a vár udvarára pedig egy kaszálás.
A székelyderzsi templomerődöt ellenben példaértékűen vigyázzák, ottjártunkkor is dolgoztak a templomban restaurátorok. Belépő van, de forintot is elfogadnak.
Vész esetén a menedékvárakhoz hasonlóan ide menekítette javait a lakosság, egyedi, hogy még ma is használják. A gyilokjárók gerendáit felhasználva tetőzetet emeltek körbe a fal belső oldalán, alatta gabonatárolók, mezőgazdasági eszközök, stb láthatók. A bástyákban szalonnát tárolnak, az akasztó kampókat generációról generációra öröklik. Egy-egy bástyán több család osztozik, akik magzk közül választanak egy kulcsost, aki minden szerdán adott időben kinyitja a bástyát, mindenki vág a magáéból, amennyi kell a családnak egy hétre, aztán szépen visszazárja. Mindenesetre szép, hogy így őrzik e hagyományt. Ó, és az az illat! :)
Illyefalváról Szászhermányt és Prázsmárt vettük be, mindkettő rendkívül igényesen, amolyan "szászosan" rendben. És azok a szuroköntők, hmmm :) Képeket majd teszek föl később.
Kérdéssel szeretnék fordulni a Csobáncra gyakorta feljáró várbarátokhoz. A Könyöki József által 1886-ban felvett alaprajzon szerepel egy több helyiséges objektum a fennsík túlvégén. Ennek van valami nyoma napjainkban? Mert én más alaprajzokon nem találkoztam vele.
Könyöki József várkutató 1886-ban kereste fel Vitány romjait. Bejárta és felmérte a maradványokat. A dokumentációt elküldte a Műemlékek Országos Bizottságához, ahol a szöveges és rajzos adatokat külön-külön leltárba vették. Ez bizony baj volt, mert Könyöki nagyon sok szövege elkallódott az idők folyamán. Így járt a vitányi leírás is. Sajnos rajzból csak egyet vett fel, az északi oldalról. Mindkét torony északi oldala teljes magasságig áll, felül pártázattal. Bár még nem végeztek kutatást benne, de feltételezik, hogy a magasabb {keleti} toronyt húzták fel korábban {XIII. század} védelmi célból, míg a nyugati tornyot később {XV. század?}. Ez utóbbi már elsősorban a kényelmes lakhatás szolgálhatta. Erre utal a Könyöki rajzán jól kivehető nagyméretű ablaknyílás is.
Az alaprajz már sokkal nagyobb fenntartással kezelendő. Maga Könyöki is leírja, hogy egy-egy helyszínen nem sokáig tudott tartózkodni, mivel bérkocsit kellett fizetnie, így sietve vette fel a rajzokat, amiket már otthon nyugodtabb körülmények között tussal vezetett át végleges formájába. Tehát Könyöki József nem tudott műszerekkel pontosan mérni, sem ásatni az alaprajzainak pontosítására.
Ha kissé visszaolvasol ezen az oldalon, tapasztalhatod, hogy Vitány -- mint, szellem a várromban -- elég gyakori visszatérő vendég {téma} a körünkben. Sokan, sokszor búsonganak ezért a vértesi romért, hogy miért pusztulnak gazdátlanul maradványai. Te leírtad ennek okait. Pedig a helyzet nem {volna} olyan reménytelen. Hiszen egy jól járható, igaz erdészeti kezelésben lévő aszfaltút vezet be az erdő mélyére, ahonnét tovább egy völgybeli szurdok egészen a Várhegy lábáig. Ezt a földutat kellene legalább terepjárók számára alkalmassá tenni. A ledőlt fatörzseket szétvágni és eltávolítani az útból. Magába a vitányi várba egykoron kelet felől vezetett az út, ez napjainkban a Mária-szakadék mentén halad. Jártam rajta, így tudom, hogy a középkori szekerekkel lehetett rajta közlekedni. Tehát napjaink terepjáróinak is sikerülne rajta az építőanyagot felvinniük.
Tehát mit lehet tenni?
A Vitányért tenni akarókból {műemlékbarátok, természetjárók} csapatot szervezni, felkeresni az illetékes hivatalos szerveket {erdészet, tájvédelmisek, megyei múzeumosok} hogy azok szakmai irányítása alatt mielőbb megkezdeni a várrom megóvását. Mert az alábbi képek {alig 100 év} is bizonyítják, rohamosan pusztulnak maradványai.
Köszönöm, hogy felraktad a cikket, amiben a műemlékekkel kapcsolatban számos megoldandó problémát és tervet olvashattam. Most kifejezetten a szívem csücskét jelentő Szádvárra fókuszálva, a nagy terjedelmű várrom legmagasabban álló részletét, a "Palotafalat" szeretném néhány fotóval illusztrálni. A felrobbantott épületből egyedül a keleti fal maradt meg, ami tetőzetét és oldaltámaszait elvesztve, védtelenül kiszolgáltatottá vált az időjárással szemben. Sajnos az első fotót csak az 1965-ös évből ismerem, azon még pártázatszerű kiromlásaival magasabban állt ez a viszonylag vékony fal. Azóta csak egyre fogyatkozik, magában a faltömegben is jelentősek a kiromlások, torz üregek. Az elmúlt télen-tavasszal újabb részlete omlott le.
Remélhetőleg a közeljövőben sikerül megállítani a további romlását.
Mifelénk csak modernet tudnak alkotni az építészek.
Ritka, ha valami közelít hangulatában a környezetéhez.
Itt van Esztergom, a város a Bazilikával szemben akart egy modern könyvtárépületet. Szerencse, hgy a papoknak nem tetszett, és szóltak érte.
Miközbe leszólják a szocreál betonépítményeit, ők ugyanolyan betonépítményt hagytak jóvá a műemlékvédelem alá helyezett főúton.
Az élményfürdő fura-csúnya szocreál hangulatot árasztó kopottzöld épületéről nem is beszélve.
Az sehol sem jut eszükbe, hogy egy monarchiabeli hangulatot árasztó épületcsoportba azokhoz hasonló épületet tervezzenek. Talán azt ötlettelennek tartaná a szakma.
Csak a fém, beton, üveg, esetleg modern hatású tégla jöhet, bármilyen környezetben.
Az első kettő az Északi fal megközelítése közben készült. Az utolsó pedig a vártól lefele menet az erdőböl kivezető vízmosás mentén találtam egy falazott üreget.
Ez talán a Hédervári Imre legendában levő titkos alagút bejárata amely a várba vitte
Újlakyt, és csapatát hogy lányát visszavigye a Gerencsérvárba???
Az első kettő az Északi fal megközelítése közben készült. Az utolsó pedig a vártól lefele menet az erdőböl kivezető vízmosás mentén találtam egy falazott üreget.
Ez talán a Hédervári Imre legendában levő titkos alagút bejárata amely a várba vitte
Újlakyt, és csapatát hogy lányát visszavigye a Gerencsérvárba???
Múlt héten pénteken kerestem fel Vitány várát. A túrát követően most már értem,
hogy miért nem történt eddig semmi érdemleges a vár állagmegóvását illetően.
Maga a vár megközelítése rendkívül nehézkes, és hatalmas infrastruktúrális beruházás szükséges ahhoz is, hogy egy átlag várbarát turista megközelítse a várat.
Környebányát elhagyva a Zsigmond aknával szemben levő sorompótol 2 km-en viszonylag jó műút vezet, de az erdőben, kb. 1-1,5 km-t kell terepen megtenni a vár aljáig. A nagy esőzések után ez az út vízmosásokon kidőlt fákon keresztül vezet a vár aljáíg. Ott valamivel több mint 300 m-t kell még mászni. A várhoz felérve az északi falon levő kis lukon keresztül lehet bejutni a várba. Az ÉNY-i torny mellett is de az jóval meredekebb...
Mint kuriózumot, ide szúrnám be a két várrom közelében épült vasúti viadukt ábrázolását 1915-ből. Azért ritkaság, mert később a hidat teljesen eltemették a meddőhányók salakjával:
Csak erős idegzetűeknek ajánlom tanulmányozni az Építészfórumban közzétett újabb "várrehabilitációt" ami a már régebben ismertetett regéci és csobánci tervekhez hasonlóan Nógrádot is teljesen megfosztaná a középkori kőfalakból áradó ódon romantikától.
Szívből tudnám ajánlani az ifjú építészpalántáknak, hogy ne a műemlékeinken próbálják ki oroszlánkörmeiket!
Lehet, hogy a belsőkkel többet akadékoskodna a műemlékvédelem, ha pótolgatni szeretnék, ott bonyolultabb a szerkezet, és nem tudnák, milyen lenne korhűen, és nem engedik ott tákolgatni őket.
A külsőfalaknál egyszerűbb a dolog, nagyobb, egyenes falfelületeket kell felhúzni, ott valószínűleg nem akadékoskodnak annyit, és feltehetőleg szeretnének a látogatóknak látványosságot kínálni, ami elhozza őket ide, és pénzt is lehet érte kérni. A külső falaknál adott a jó panoráma, nem csak a vár nyújt szórakozást, hanem a kilátás is.
A belsővár lassabban haladna, és nem olyan látványos egy ideig, később hozza meg a befektetett pénzt. Előbb biztosan szeretnének valami alapot teremteni, ami majd kitermelné a további kötségek egy részét, vagy legalábbis a fenntartás-állagmegóvásét.
Félfüllel hallottam a Castrum Bene egyik szünetében, hogy veszélyesen ingatag a nógrádi öregtorony. Stabilitásának érdekében sodronykötélzettel akarják rögzíteni a talajhoz. Más vélemény szerint ez csak ideiglenes megoldás, végleges eredményt csak a kellő aláfalazás adhat. Jómagam osztom ezt a véleményt.
Eléggé vontatottan, nagy szünetekkel halad a nógrádi vár helyreállítása. Összehasonlítva a képeket, érzésem szerint előbb a külsővár falait szeretnék felmagasítani valamelyest. Mert különben nem értem, miért nem a belsővár területét kutatják meg, ahol a legkorábbi időszakra találnának adatokat?
Lehet, hogy elsőre nem indul el, szokott ez az oldal hülyéskedni, úgyhogy akkor újra kell próbálni.
Lesz benne pár azonos is, mert vannak, amik emlékeztetnek egymásra, de sokáig tartott volna visszanézni mindet, hogy hasonlít, vagy ugyanaz. Így is marha sokat töröltem, rengeteg színezett képeslap volt. Ez a mappák olyan 10-15 százaléka, a többit kitöröltem átnézés után.
Belevettem az "Újakat" is, hiszen a 2000-ben készült fotókhoz képest másképpen néz ki a vár néhol, és a Víziváros városfala is, hiszen már fel van újítva a dzsámi, ami itt még romos épület. Szóval lényegében már a 10 éves képek is igen archívak.
Itt vannak régi képek a várral. Persze, sokat nem változott. Az igazi az esztergomi képeslapok sorozat, sok kép onnan van átvéve, egy helyi filatelista összeállítása a képelapgyűjteményéből ( csak sok benne az ismétlődás, mármint egy kép rendeteg variációban feldolgozva, színezve, anélkül, jobb-gyengébb minőségben, más feliratokkal, a gyűjtőnek minden képeslapvariáció büszkeség, neked csak a tartalpom, vagyis a kép, ami ismétlődik ). Vannak benne ( közismert ) régi metszetek is, meg ugye sok-sok képeslap. Lehet, hogy megpróbálom felrakni a Data.hu-ra, azután ott lehet nézelődni, dehát csak a feltárás előtti képek jelentenek némi változatosságot, esztergomról rengeteg kép van a neten, hogy újat tudjon mutatni.
Szeretem az ilyen fotókat. A régmúlt idők bús düledéke előtt az akkor vadiúj automobil büszkén feszít gazdájával együtt. De hol vannak már ők? Megette őket a rozsda és a kukac...
Ki tudnád nagyítani a sümegi várromot?
Ha akad még ilyesforma archív fotót, ne kímélj! Lehet bármiféle "árutársítás" rajta {automobil + vár, gőzmozdony + vár... stb.}
2 - 2 képpel illusztrálva Krasznahorka és Fülek várai:
