A nitrát egyik fontos forrása valóban a műtrágya, főleg ha azt szakszerűtlenül kezelik. Egyébként törvény szabályozza, hol, mikor és mennyi nitrát műtrágya szórható ki. A mosóporok elsősorban a foszfor szennyezés miat ismertek, de lehet hogy szerepük van a nitrát szennyezésben is, erről nem tudok.
A nitrát szennyezésnek fontos forrása a szerves trágya illetve kommunális szenyvíz is, derítő gödrök stb. Szélsőséges példa, hogy helyenként a felhagyott kutakba vezetik a szenyvizet, mert az már meg van ásva.
"Ezek az anyagok ma már a legtávolabbi lakatlan helyek vízbázisaira is hatással vannak."
A víz szennyezés terjedésére jellemző az erős irányítottság. Amennyiben kitüntetett mozgási iránya van a víznek, a szennyezés is arra terjed. Hegynek felfelé ritkán áramlik a talajvíz, igaz ez a felszíni vizekre sem jellemző. Ezért a hegyvidéki vizek viszonylag védettek, legalábbis a lentebb fekvő helyeken elkövetett szennyezésektől. Ha mégis találunk szennyezést, s ez egyre gyakrabban fordul elő, annak általában lokális okai vannak.
Ezért nem árt némi helyismeret a hegyvidéki felszíni vizek fogyasztásához.
A nitrát az egyik legveszélyesebb anyag ami a mai vizekben benne lehet.
Fő okozója a műtrágya és a mosóporok.
Kicsit érdemes számolni: hány tonna mosópor és műtrágya került a környezetbe az elmúlt 40 évben. Megdöbbentő szám jön ki. Ehhez még add hozzá a vegyipar és a gyógyszeripar kutatási mellék és végtermékeit, amit sutyiban vagy legálisan elástak a kibányászott sóder, homok, agyag (tégla-cserépipar) bányáiba. Ezek az anyagok ma már a legtávolabbi lakatlan helyek vízbázisaira is hatással vannak.
A különösebb probléma rögtön, ha szennyezett vizet ittál, csak a baktériumok esetében érezhető vízivás után. A vegyianyagok rendszeres bevitele és a később kialakuló betegségek (rák) között lehetséges az össszefüggés. De keveseknek jut eszébe az ivóvízre gyanakodni, a hosszú ideig tartó hatás mechanizmus, tünetek kései jelentkezése esetén.
Sokkal könnyebb homokba dugni fejünket, és elintézni az ügyet azzal, hogy nincs bajom most, később meg bármitől is lehetek rákos.
De kérdezz meg egy rákbeteget, ha vissza pörgethetné az időt mennyi esélyt adna bárminek ami károsíthatja egészségét? Mit adna ha még élhetne pár évet?
Kérdezd meg, költene-e többet a megelőző lépésekre, mint régen?
Hajdanán az emberek nem csapból itták a klórozott vizet, hanem ásott kutakból, patakokból és folyókból csak úgy natúr. Ezt többen túlélték, mert ha nem, akkor mi sem lennénk. Persze manapság az emberek is kényesebbek lettek, s a környezet is szennyezettebb. Azért megkockáztatom, hogy hazánk sok táján még ma is jobb egy ásott, s főleg egy fúrt kút vizminősége, mint ami a vizvezetékből jön.
Lakott környékeken legvalószínűbb a nitrát szennyezés, s ha túl közel van derítő, akkor Colival is számolni kell.
Szóval lakott és művelt területeken nem árt egy vizsgálat.
Egyébként ittam már gémeskút és kerekes kút vödréből, s nem mindig győződtem meg a Köjál engedély meglétéről, és még élek. Hegyvidéken, ha biztos vagyok benne, hogy a felső vízgyüjtő környékén nincs lakott hely, akkor különösebb probléma nélkül iszok patakokból.
Nekem a mútrágyamaradványokkal vannak problémáim. A lágyítást meg lehet oldani tőzegszűrővel (ha van hely) és esetleg bio szűrőkombinációval. Bizonyos növények gyökérzetén átszűrt víz. Kényes dolog a megfelelő keresztnmetszet kiválasztása a fogyasztás függvényében. Egyszerű szűrésre a boriparban használatos membránszűrők kíválóak. Még tanulmányozom a kérdést, mert tavaszig árban megfelelő saját vízellátó rendszert kell telepítsek, másként nem költözik ki velem az asszony falura.
Na jól megnéztem.....valahogy nem stimmelt az ioncsere meg a büdösszűrés :))
Szóval, hogy ebben nincsen ioncsere, az biztos. Vagy mást hívnak annak. Ez lényegében egy aktívszenes szűrő, ami arra, amit leírtak, tényleg jó, tehát kiszedi a kellemetlen íz és szaganyagokat, meg némi bacit, ezt minden rendes aktívszenes szűrő tudja. Az ár is elég kedvező.
Nem tudom, neked mi a fontos, ha csak a szag/íz a gáz, akkor jó, ha vízkeménység is (esetleg vas/arzén/mangán) akkor viszont nem.
Hát nem tudom. Ha ioncserés, akkor a legolcsóbb, ha a berendezés tudja regenerálni a gyantát, mert a gyantacsere kicsit több. Az ioncserét vízlágyításnál szokták használni, a Ca és Mg ionokat szedik ki a vízből, és cserélik Na-ra (ezt csinálja a gyanta), aztán a gyantát regenerálni kell regeneráló sóval, pontosabban sólével. Ha ivóvíz lesz belőle, akkor visszakeverünk 5 német keménységire (ennyit ír elő az ivóvízrendelet).
Van. Kell egy vízanalízis először is, aztán elválik, hogy mennyiből oldható meg. Szakcégnél ügyködöm, ha érdekelnek részletek dobj egy mailt, nem nagyon akarok itten megnyilvánulni, mert még reklámnak titulálják :)) De a lényeg, hogy lehet ivóvizet csinálni.
Van valakinek tapasztalata az Aquaphor Modern nevezetű víztisztítóval kapcsolatban? Néztem a gyártó honlapját, ott (nyilvánvalóan...) csupa jót állítanak róla, kérdés persze, hogy mennyire lehet hinni nekik. Az ára elég jó, csak nem merek beruházni, mert nehogy átverés legyen. Ha valaki tud bővebb információkkal szolgálni, hogy vannak-e hátrányai, azt örömmel venném! A honlap egyébként www.aquaphor.hu, ha valakit érdekel.
Szomszéd után szabadon mi is kutat fúrtunk. Jól jön a kerti öntözésnél. (Idáig a szomszéd kútjához mi adtuk a szivattyút+áramot.)
Tegnap lett kész, de ma már másra gondol az ember. Mi lenne, ha? Kb. 14 ezer a havi vízszámla, ezt szeretnénk radikálisan lefaragni. Megoldható -e a kútvíz tisztítása ivóvíznek? Esetleg a tisztított víz mindenre jó, kivéve ivóvíznek? Másnak vannak tapasztalatai?
