Szocpol vs. külföldi munka problémakörben kérnénk a segítségeteket!
5 éve (2007) megelőlegező szoc.polt vettünk fel 2 gyerekre, egy Bp környéki lakásra. (Időközben 1 gyermekünk megszületett.) Esélyes, hogy férjem a közeljövőben állást kapna Bécsben (a pénzügyi szférában), viszont a szocpolos lakás, ill. a rajta lévő 10 éviMagyar Állam jelzáloga köt minket. Alapszabályként ugye életvitelszerűen itt kell élnünk ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnünk az igénybevett szocpol-támogatást.
Kérdés: ebben az esetben van-e bármi megoldás, hogy férjem mégis elfogadhassa a számára felkínált, meglehetősen jó pozíciót anélkül, hogy a szocpolt vissza kelljen fizetnünk?
Első körben felmerült 2 opció:
A) a család bécsi albérletbe való költözése (ez lenne a legjobb)
B) Soproni albérletbe való költözés, innen ő naponta ingázna Bécsbe
Ezekben az esetekben természetesen a jelenlegi lakásunkat megtartanánk.
Kérdés, hogy bármelyik opció megvalósítható-e anélkül, hogy a MÁK tudomást szerezne arról, hogy már nem életvitelszerűen élünk a támogatott lakásunkban. (Úgy hallottuk, hogy már egy ideiglenes lakcím miatt is visszafizettethetik a szocpol összegét. Vagy ha nem módosítunk semmit a lakcímünkön, akkor is férjem Ausztriában történő adózása miatt valószínűleg minimum gyanúsak lennénk a MÁK-nak.) Erre nincsen valami megoldás?
Sajnos, ha vissza kellene fizetnünk a támogatást, akárhogy is számoljuk (mivel néhány évben gondolkodunk) már nem érné meg elfogadni a kinti lehetőséget.
Második körben elkezdtünk azon gondolkodni, hogy "vészesetben", ha minden kötél szakad, és más megoldás nincs, eladjuk a lakásunkat, és veszünk egy soproni ingatlant, amire átvihető a szocpol. Ekkor ugye az állandó lakcímünk soproni lenne, és innen már hihetőbb (és meg is valósítható a napi szintű ingázás). Az már más kérdés, hogy az ingázókra vonatkozó eltérő, szigorúbb osztrák adózási rendszer miatt már nem feltétlenül érné meg a bécsi állást elfogadni..
Amennyiben lehetséges, jó lenne, ha az A/B verzió közül lenne valamelyik megvalósítható, de minden megoldásra vevők lennénk! :)
Honnan lehet tudni, hogy nem valóban az történt, hogy az illető maga mondta az ügyvédnek, hogy az ott az ő aláírása?
Egyébként ha bizonyítható, hogy az illető nem volt magánál (pl. kórházi jelentés), akkor az viszont bukta az ügyvédnek (ebben az esetben pedig hülye volt, hiszen visszadátumozhatta volna ennyi erővel 1 héttel).
Másrészt, ha bizonyíthatóan ismert volt, hogy olyan az állapota (mondjuk rákbeteg, terminális fázisban, amikor az orvosok szerint is csak pár hét van hátra, és haza már nem küldik), akkor ez akár indok lehet a szerződés megtámadásához (feltűnő értékaránytalanság).
Aztán van az verzió, hogy az ügyvéd nem is tudott semmit, és megjelentek nála az illető személyi igazolványával, meg egy álöregemberrel (ki mondja meg ezt egy 15-20-25 éves fényképről...), az ügyvéd pedig azt mondja, hogy márpediglen ő előtte személyesen írt alá a kuncsaft, látta a személyijét is, az aláírás pedig bizonyíthatóan nem az elhunyté, akkor ez ismét indok lehet a szerződés megtámadásához.
Önmagában az a tény, hogy a szerződést nem az ott szereplő személy írta alá, az nem jelent problémát, ha az ott szereplő személy a sajátjának ismerte el az (egyébként más által tett) aláírást. Az ügyvéd ellenjegyzésével azt igazolja, hogy az ott szereplő személy előtte írta alá, vagy sajátjának ismerte el az aláírást. Ha ez így történt, abban semmi kivetnivaló nincs. Persze kockáztat az ügyvéd, mivel ezt a "sajátjának ismeri el" álláspontját utóbb megmásíthatja az illető, és akkor nehézségei lehetnek az ügyvédnek. Míg ha valóban az a személy írja alá, akkor utóbb hiába gondolja meg magát...
Ha azonban az illető nem maga írta alá a szerződést, és nem is ismerte el a sajátjának az aláírást az ügyvéd előtt, akkor sem az ügyvéd ellen kell feljelentést tenni (egyáltalán nem biztos, hogy az ügyvéd hibázott!), hanem ismeretlen tettes ellen. Simán lehet pl. hogy egy hamis személyivel átverték az ügyvédet...
Tehát ha a zavarás a jegyző szerint is szükségszerű, akkor eredmény nulla, buktam a 2200Ft illetéket. Az viszont nem szükségszerű, hogy az ablak alatt álljon meg, hiszen megállhat 20-30 méterrel arrébb is, ahol nem zavar senkit. Régebben is ott állt és fel sem tűnt. Úgy érzem, ez egy nehéz ügy lesz...
Sokszor látom azt, hogy nyitott ajtóval várakoznak, a kocsi járó motorral magára hagyva, az úriember meg kb. 5 méterre onnan a kerítésnek támaszkodva telefonál. A másik meg bent van az áruházban, tehát az autót járó motorral simán magára hagyják. Mi ez, ha nem biztonsági kockázat?
Egyébként meg engem, mint panaszost nem érdekel, hogy miért csinálják, a lényeg az lenne, hogy a zavaró tevékenységet szüntessék meg!
de józan paraszti ésszel belátható, hogy semmi szükség rá, a munka (pénzszállítás) e nélkül is elvégezhető lenne.
Sajnos nem így van. Az ilyen pénzszállító autók nagyrésze hermetikusan lezárt, levegő se ki se be, az ablakaikat sem lehet leengedni, ezért ahhoz, hogy ne fulladjanak meg a bent ülők, folyamatosan mennie kell a klímának, az meg ugyebár csak járó motornál működik.
Egy pénzszállító meg gondolom tárva nyitva tartott ajtókkal, és magárahagyottan nem várakozhat, ez könnyen belátható... :(((
A birtovédelem a mindenkori birtokost illeti meg, azaz téged is.
Amennyiben 1 évnél régebbi az ügy a jegyző nem járhat el.
A PSART nem kell, sőt az birtokvédelmi eljársnak nem része, de több oldaról kap a GS4 nyomást, az nem árt.
Igen tanókkal elsősorban, fotókkal, személyes előadás, a zajmérés még nem szükséges.
Ez nem feljelentés, e birtokvédelmi eljárás. Az eljárási illetéket veszíted el.
Őket kötelezheti a bitokháborítás abbahagyására a jegyző, ami előzetesen végrehajtható. Elviekben a költségekről is rendelkezhet a jegyző, de nem jellemző.
A szóban forgó ingatlan nem az én nevemen van, hanem a szüleimén. Ilyen esetben nekem milyen jogaim vannak eljárni ezekben az ügyekben? Elég, ha igazolom, hogy én is ezen a címen lakom vagy mindenképpen tulajdonosnak kell lenni?
A szüleimnek a Sparral korábban már volt afférjuk. Az áruház építésével, majd később a működésével (pakolás, ventillátor) merültek fel ügyek, ezek már lezárultak, többé-kevésbé megoldódott a probléma. Ez a pénzszállítós dolog viszont újkeletű (kb 1 éves). A Spar csak annyival érintett a dologban, hogy a zavarást az ő területükön követi el a G4S. Ilyenkor a Spart mindenképpen be kell vonni az eljárásba?
Milyen eszközökkel tudom bizonyítani a zavarás tényét? Tanú, fotó, videó, zajszintmérés? Melyik megfelelő illetve elegendő bizonyíték?
A feljelentés negatív elbírálása esetén milyen következményei vannak rám nézve, illetve pozitív elbírálás esetén milyen következményei lehetnek a G4S-re nézve?
A következő problémám van. A velünk szomszédos telken 5 évvel ezelőtt egy Spar áruház épült. Az árufeltöltő rész a házunktól 5-10 méterre található, több ablak is néz arrafelé. Az áruszállítók viselkedése olykor hagy némi kívánnivalót maga után, azonban a legfőbb problémát a pénzszállító autók jelentik. A G4S cég végzi a pénzszállítást. Rendszeresen előfordul, szinte minden alkalommal, hogy megállnak és két órahosszán keresztül járó motorral parkolnak, legtöbbször az ablakaink közelében. Ilyenkor a füst és a zaj beszivárog a lakásba, rengeteg bosszúságot okozva ezzel. Az már csak hab a tortán, hogy ha jelzem feléjük a panaszt, akkor alpári, személyeskedő stílusban válaszolnak, hatóságnak állítják be magukat, veréssel, rendőrséggel fenyegetnek. (Ha nem indulatosan szólok, akkor megúszom az alpári kifejezésekkel, ha indulatos vagyok akkor az utóbbiak közül bármelyik vagy több is egyszerre.)
A kérdésem a következő lenne:
a) Miként lehetne őket rávenni (kötelezni) arra, hogy ne járó motorral parkoljanak az ablakunk alatt?
b) Amennyiben muszáj nekik a motort járatni, mert mondjuk valami előírásuk van erre, akkor lehetőségünk van-e valamilyen jogcímen kártérítést követelni tőlük? (Gondolok itt a rendszeres csendháborításra, az egészségkárosító hatásokra, stb.)
Ha bérli a termet akkor sem feltétlenül, hiszen a terem hibájából (tkp. a Bérbeadó oldalán felmerülő hibából) következett be a baleset.
Ezért a vonatkozó szerződés rendelkezései is irányadók lehetnek... Rendezték e ezt a kérdést, rendezték e arra az esetre ha a Bérlő tudott a hibáról, stb. stb.
Ha megbízásos a jogviszony, akkor ilyen szempontból a munkaviszonyra hasonlít inkább, hiszen a Megbízó biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges eszközt (melynek hibájából bekövetkezett a baleset)...
Biztosítással kapcsolatos kérdésem lenne, örülnék, ha valaki tudna segíteni.
Pár hónapja költöztünk be a lakásunkba, ami egy társasházban van. A bankhitelhez SOS kötnünk kellett egy új lakásbiztosítást, mivel a társasház biztosítási kötvényét nem tudtuk időben megszerezni. Az új biztosításban benne van a lakással kapcsolatban mindenféle kárlehetőség, amiről kiderült időközben, hogy a társasháziban is benne foglaltatik. A két biztosítás külön biztosítónál van. A felettünk lakók is nemrég költözködtek, és a szerelésekkel nagyszerű beázást produkáltak a lakásunkba.
A kérdésem az, hogy felvehetek-e kártérítést a beázásért mindkét biztosítótól, hiszen mindkettőnél érvényes beázásra a biztosítás, és mindkettőnek a díjait rendben fizetem.
Egy vizsgafeladathoz monjdatok otletet : edzo balesetet szenved edzesvezetes kozben, elszakad a bokaszalagja az edzotermi gumiboritas hibaja miatt (amirol amugy tudott). Edzes kozben nem viselt se sportruhazatot, se sportcipot. Jogi szempontbol milyen baleset ez?
Ja, látom, hogy 12m2, és 30% a beépíthetőség, akkor jó eséllyel a többi épület együtt már eléri a beépíthetőség maximumát, tehát nem lehet annyival csökkenteni a 12m2-t, hogy a maximum alá kerüljön.
Így vagy a többi épületből kell elbontani (ezt nyilván a többiek nem fogják akarni), hogy a határ alá csökkenjen a beépíthetőség, vagy csak a bontás marad.
Ehhez állítólag csak a tulajdonostársam nyilatkozatára van szükség. Ha ő úgy nyilatkozik, hogy az épület ne maradjon fent, akkor én semmit sem tehetek, és az épületet lebontják.
A helyzet ennél egyszerűbb: ha a tulajdonosok nem tesznek semmit, akkor a hivatal az épületet (a tulajdonosok/építtetők költségére!) előbb-utóbb le fogja bontatni.
Ez alól az egyedüli esély a fennmaradási engedély.
A telek beépíthetősége 30%, az épület jóval efölött van.
Ez viszont azt jelenti, hogy az épületre ebben a formában nem lehet fennmaradási engedélyt kiadni. Tehát vagy átalakítjátok, engedélyt kértek rá, és akkor valami megmaradhat belőle, vagy automatikusan jön a bontás.
Engedélyt úgy lehet kérni (az átalakítás után megmaradó rész fennmaradására), hogy ahhoz kell az összes tulajdonos aláírása. Tehát a tulajdonostárs aláírása nélkül nem lesz engedély, úgy pedig automatikusan jön a bontás.
Ha pedig jön a bontás, akkor olcsóbb, ha magatok intézitek, mint ha megvárjátok, hogy hivatal végeztesse el, mert ők egészen biztosan nem az alapján fogják a vállalkozót kiválasztani, hogy ki mennyiért csinálja meg, csak a végén még a költségeket be is vasalják rajtatok.
