Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Még mindig olyan "DejaVu" érzésem van, pár külföldi fórumos tapasztalatom miatt is, szerintem részemről még nem jött el ez az idő, így visszagondolva... igaz még nekem is van rengeteg tanulni való dolog .
Remélem egészséged tartós károsodása nélkül túlélted ezt a sokkot, és nem kerül sor a komolyabb beavatkozásra, legfeljebb egy sörrel többet ittál hogy túléld.
Ha nem zavar, akkor elmondom hogy a tömegkályha és a kazán ugyan két külön két fogalom, de halmazelméleti szempontból van közös metszete. A tömegkályha is lehet kazán, és a kazán is lehet tömegkályha.
Így megalkotható a szintézise ennek a két deszkriptornak (BSI Root szerint) beszélhetünk a tömegkályha-kazán, és a kazán-tömegkályha fogalmakról is.
Továbbá ennek szinonímái: kőműveskályha, épített kályha, téglakályha, terméskő kályha, csatlakoztatható a kazán fogalomhoz.
A fő deszkriptor szabadon választható (amelyik az első) mivel egyenrangú fogalmak.
Talán így világosabb:
fő deszkriptor: labdarúgás szinoníma: foci, futball, fotball
Természetesen lehetne új topik is, de az korrekt cél és funkció megfogalmazással fog csak indulni, nem komolytalan és érthetetlen dologgal, mint amit xbácsi kreált.
Ebben egyébként szívesen látok együttműködőket, hogy mi legyen a téma pontos megfogalmazása.
Vitatható
A célok:
- tömegkályha pontos definíciója és egy új NÉV, megalkotása, ami teljesen és pontosan , maradéktalanul és félreérthetetlenül megfogalmazza egy olyan kályha kategória nevét, célját és funkcióit, ami
1. a tömegénél fogva és az alkalmazott anyagok tulajdonságaira támaszkodva képes 24-36-48 órán keresztül fűteni a körülményekhez igazodva (tüzelő, időjárás, kezelés)
2. képes kazánkénti működésre is, ami kályha-kazán (lakásban van elhelyezve de központi fűtést is támogat puffertartályon keresztül vagy anélkül), vagy csak kazán feladatot jelent (kazánházban elhelyezve)
3. Kedvező áron és gyorsan megépíthető, a burkolatai a kályha többi funkcionális részeitől függetlenek
4. méretezhető a kis mérettől a több tonnásig, de építhető emeletre is (azonos elvek alapján épül)
7. A különböző változatai elérhetőek a kevés forrással rendelkezőktől kezdve a sok forrással rendelkező rétegekig, de ez csak a burkolattól függjön.
8. lehet benne tüzelni a szokásos tüzelőanyagokkal (fa, ág, gally, apríték, szén, stb.)
9. a kályha készítés technikája, hogy moduláris vagy betonból van stb. tök mindegy.
stb stb.
Aki szeretne együttműködni, jelezze, és ha kész a cél és definíció stb. akkor érdemes foglalkozni ezzel hogy nyításra kerül egy új információ csere hely.
Ha ez nem jön össze akkor sem történik semmi. Ez van.
Ez a szigetelés a kazán belső részé van alul felül és oldalt.
Tényleg azt gondolták hogy szigetelik vele a kazánt hogy ne fűtse a kazánházat és több meleget transzportáljon a víztartályokba.
Az egy másik mese hogyaz egész tűzteret körülvevő vizes hűtőgép simán elrontja a tűztér magas hő képző képességét, de ez az ő dolguk.
A kimenő gáz hőmérséklete is magas.
A kazán anyaga csak itt ott öntöttvas, egy csomó helyen csak lemez.
A lemez nem hőálló anyag, szét ég a francba szerintem egy két év alatt (bár ha lehűtik a vízzel akkor bírja valameddig.
A levegő betáp is gagyi.
A huzat igény nagy.
Mi van ebben a vasdobozban pozitív?
Néha meleg lesz a víz ha egy teherautó fát beleküldesz.
A külső lemez szép piros. Na ez pozitív. Gratula.
De olcsóbb lenne ha műanyagból lenne, és gyorsabban elolvadna mint a fagylalt.
Az üveggyapot elolvad ez a tény, a szakember mondta aki árulja, és ő is röhögött ezen a kazán dolgon, de nagy az isten állatkertje, tehát Vegye - Vigye.
Gyakorlatilag nem sok jelentősége van a szigetelésnek. Amennyiben annyit raknának amennyi kellene, akkor meg a kedves vevőnek az lenne a baja, hogy miért olyan bazi nagy a kazán ... a másik kazánja sokkal kisebb, stb. :)
Egy vízteres kazán külső felülete soha nem lesz olyan forró, hogy az megolvassza a hőszigetelő anyag szálait összeragasztó anyagot - már sokkal előbb felrobbanna ;)
A 3 centi hőszigetelés viszont valóban röhejesen kevés,
mentségükre legyen mondva, hogy ez kb 3 centivel több, mint a legtöbb kazánon manapság található.
A Construmán megnéztem egy halom tüzeléstechnikai eszközt, többek között kazánokat is.
Katasztrófa, totális szakmai alkalmatlanság amit művel néhány gyártó (nevem nem mondok).
A kazánok külső borítása alá tesznek szigetelést. Ennek az lenne a funkciója hogy a kazán ne fűtse a kazánházat, stb.
Milyen anyagot alkalmaznak?
1. Üveggyapotot Therwoolin pld. ami alacsony hőmérsékleten maradandó anyagváltozásokat szenved el.
2. Kőzetgyapotot, aminek szintén hasonló a ragasztóanyaga ezért ennek az anyagnak is a legtöbb fajtája 250 C fokon alakváltozást szenved és megváltozik (akio 500 C fokot mond az humorizál, illetve marketing okból mond ilyet).
Ebből lennének olyan anyagok amelyek bírják a magas hőt, de erről a kazángyártók nem is hallottak még.
Néztek rám erősen és tágra nyílt szemmel.
Elmondtam nekik hogy ha kétségeik vannak, akkor menjenek 50 métert és a gyártók szívesen elmondják az anyagok jellemzőit nekik és a megfelelő anyagot kiválasztva legalább úgy csinálhatnak mintha lenne hőszigetelés a kazánban.
A második vicces dolog az hogy ezeknek az anyagoknak a vastagság általában jelentéktelen, pld 3 cm, ami egy vicc ebben az alkalmazási környezetben.
Tehát a kazán csak nevetséges anyagokkal és átmenetileg pár órára (első befűtés) van szigetelve, gratuláció nekik.
Kérdés: ki vizsgálta ezeket a gépezeteket és hogyan?
Ki adott minőségi tanúsítványt.
Ki volt az az ész aki ha már kazánt gyárt nem vett annyi fáradtságot hogy utána nézzen annak, hogy mit alkalmaz.
A grafikon a levegő maximális víz(pára)megtartó képességét mutatja különböző hőmérsékleteken, ennél több vizet a levegő nem képes "oldott" állapotban megtartani. Tehát ennyi vizet tartalmaz köbméterenként a levegő, amikor pont 100%-os a páratartalom.
Tehát télen az odakinti pl nulla fokos és pl 80%-os relatív páratartalmú levegő kb 4 gramm vizet tartalmaz
ha ez a levegő bekerül a lakásba és ott felmelegszik, akkor ebből nagyon száraz, kb 20%-os relatív páratartalmú szobalevegő lesz. Persze ehhez a lakók és tevékenységük még hozzátesz valamennyi párát, de a jól szellőző lakásokban hideg időben mindig száraz a levegő.
És ahol a kályha a szobából szívja a tűzilevegőt, az a szoba biztosan jól van szellőztetve ;)
Persze annak grafikonnak vannak profi változatai is, de azok nehezebben áttekinthetők:
A lényegre visszatérve: a tűzilevegő aktuális páratartalma a fűtőrendszer hatékonyságát csak jelentéktelen mértékben befolyásolja.
Ha valakit érdekel, a samott téglafalat lehet burkolni síktégla burkolattal is.
Különböző vastagságúak vannak, a 250x65x6 mm-es lapot feltettem a kályhára, gyakorlatilag nem okoz gondot a mérések szerint, és ugyanakkor nem drága, könnyen feltehető, és tégla kályha benyomását kelti (ha valakinek ez tetszik).
"Még a betáp levegő víztartalma is fontos kérdés, nem mindegy hogy 20 C fokos szoba levegőt adsz be 24 gr/m3 viztartalommal, vagy kibnti levegőt 5-6 gr-al., amikor egy kg fa elégetéséhez mondjuk 4 m3 levegő kell."
Egy egészséges levegőjű (= jól szellőző) lakásban olyan gyors a légcsere, hogy a szobai levegő víztartalma alig haladja meg a kinti levegőét. Tehát amikor a kinti levegő pl 6 g/m3 víztartalmú, akkor a kályha a szobából sem fog kb 7 g/m3-nél vizesebb levegőt kapni. Tehát víztartalom szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy a kályha kintről vagy bentről szívja a levegőt.
Egy átlagos víztartalmú (50%-os relatív páratartalmú) szobalevegő köbméterenként kb 8-10 gramm vizet tartalmaz. 18-20 grammnál több vizet (100% relatív páratartalom) a szobalevegő fizikailag nem képes hordozni, tehát az általad említett 24 g/m3 helyett a realitás kb 5-7 g/m3 (jó szellőzésú lakás) és 12-14 g/m3 (rossz levegőjű lakás, 60-70% páratartalommal) között van.
Továbbá:
még a tökéletese kiszárított (légszáraz) tűzifa is tartalmaz kilónként kb 100 gramm folyékony állapotban lévő vizet, ennek elpárologtatására fordított hőenergia mennyiség nagyságrendekkel nagyobb (párolgáshő!) mint amennyi hőenergia elmegy a tűzi levegő által odaszállított víz 20-40 grammnyi párájának (itt nem kell párolgáshő!) mondjuk 120 fokkal történő felmelegítésére.
Tehát szerintem a tűzilevegőben pára állapotban lévő víztartalom változása az egész rendszer hatásfokát műszerrel kimutatható mértékben nem befolyásolja.
Hát jobban örülnék ha az égéstermékben lévő szén-monoxidra, el nem égett szénhidrogénre reagálna...
A viccet félretéve a fánál is jó ha a primert zárja nagy hőnél, viszont mikor hűl a tűztér akkor a faszénre is ráadja a levegőt. Szóval gyorsan végez vele. Persze mindenki megkeresheti a számára ideális munkapontot.
Nemrég vettem egy ilyen elven működő kandallót, de még nincs használatban. Ott csak a primer automatikus.
Igazad van , az amiről beszéltem forgó rostélyos, samott kosár tűztérél rendelkezik a szabályzó a rostélyszinten belépő levegőt szabályozza. A felső ajtón is létezik egy kézzel állítható levegő "szelep " is...(most nem találom a fotókat).
Nem lehetséges hogy az általad belinkelt készülékben a szabályozott levegő, készüléken belül valamilyen arányban, tűztéren belül, a magasabb oxidációs szintre is feljut? nem ismerem ennek a készüléknek a felépítését...
