Ez nem fog megadni árat, sem számolást, mert akkor kiderül, hogy nagyon nem éri meg. Hatalmas körmondatokkal kitér, vagy beleköt egy fél mondatodba. Ha sarokbaszorítod, elkezd anyázni.
A 2kW os backup biztosan lehet hasznos szolgáltatás, a kérdés az, hogy ennek mekkora felára van egy normál rendszerhez képest.
Olyan extráról van szó amire nem mindenkinek, vagy nem ekkora mértékben van szüksége. A napelemes rendszer megtérülését viszont az emberek nagyon nagy többsége szeretné tudni.
Igen, szedd össze magad, és árazz be végre egy rendszert (NATI + átvezetéses) itt a nyilvánosság előtt! Nyugodtan hozzá teheted, hogy az X db panel többféle nézhet, + Y kW backup. Mindkettő jó dolog, de ennek a felára az érdekes, nem a mellébeszélés.
Nem értem, miért ne kérne engedélyt a szolgáltató ha egy közcélú villamos hálózatra kötött UPS - t alternatív módon táplál a felhasználó, hiszen a
"a termelt villamos energiával kizárólag a saját fogyasztás a cél - közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik".
Az agregátor csak azért nem érdekli a szolgáltatót, mert nem tud róla, annyit sehol nem használják, hogy a fogyasztási szokásban kimutatható változást okozzon, a próbaüzemek alatt szerencsére balesetet nem okozott.
Bármelyik eset bekövetkezése esetén rögtön megváltozik a helyzet. Alapvetően a szabályosan kivitelezett alternatív betáplálásrokról beszélgettünk.
Köszönöm, de nem ezt az általános leírást kértem eddig sem. Ebben a konkrét számok egyedül a hozzászólás sorszáma.
- Menyibe kerülhet egy 3680 kWp es NATI + hozzá egy átlagos otthon villamos hálózatának átalakítása,
- mekkora havi villanyszámla takarítható meg?
Peremfeltételek:
- az éves fogyasztást kiváltja a 3680 kWp es oda vissza tápláló rendszer,
- alapból 33% azonnal felhasználásra kerül.
A napelemek sorosan és párhuzamosan kapcsolhatók a villamosság ismert szabályai és törvényszerűsége értelmében. Figyelembe kell venni az adattábla értékeit. A V_sys feszültség abszolút maximum, túllépni nem szabad. Az eredő feszültség és áram a soros illetve párhuzamos kapcsolások szabályai szerint változik. Alkalmazandó főbb szabályok: Ohm törvény, Kirchoff I-II törvények.
Az összekapcsolt napelemeket többféle elnevezéssel jelöljük:
A cella, a napelemek cellákból épülnek fel, ez az alapvető villamos egység. A cellák sorosan és/vagy párhuzamosan vannak kötve.
Füzér (String) – több sorosan kapcsolt napelem együttes neve, egy napelemben ma már mintegy 72 cella található.
Mező (Field vagy Array) több soros füzér párhuzamos kapcsolása (de használatos magára geometriai elrendezésre is
Napelem generátor az összes összekapcsolt napelem rendszer egység
Elég bátor kijelentés egy árat firtató kérdésre azt felelni, hogy fogalmilag értelmetlen.
Nem az árat firtattad, hanem villanyszámlát adtad meg.
Mindegy, mekkora a villanyszámla, a napelemek termelésének megfelelő mennyiségű villamos energia ára takarítható meg.
A belső felépítés nincsen szoros összefüggésben ezzel, inkább a fogyasztók összetétele és a fogyasztási szokások befolyásolják a rendszerárat.
Van egy csontváz alap, amit modulos szerkezettel lehet bővíteni, ami alapvetően nem a napelemek számának növelését, hanem különböző funkciók opcionális beemelését jelenti.
Ugyanakkora villamos energia mennyiség megtermeléséhez hatalmas eltéréseket mutató rendszerárak is előfordulhatnak.
Mi a helyzet az induktív terheléssel? Motorok, trafók stb..
Az inverter szigetüzemre készült, ezekre is számítva.
2000 VA-s inverterről az 1400 Wattos porszívó 3-400 Wattos alapterhelés mellett is elindult.
A fűnyíró is beröffent. (1200 Watt)
Ha elindulnak, akkor utána már nincsen velük gond.
Mindemellett ez az indítási probléma az inverterek legnagyobb gondja.
Az életvitel szerű használatuk során az esetek 99%-ban egy átlagos fogyasztói szerkezettel és fogyasztói szokásokkal rendelkező háztartásnak 3-400 Wattos teljesítmény igénye van.
Ennek kiszolgálására bőven elegendő lenne egy kisebb teljesítményű inverter, ám vannak magasabb fogyasztású háztartási eszközök, amik már a kWattos tartományba esnek.
Az inverter átviteli teljesítményét emelni kell ahhoz, hogy ezeket is használni lehessen, még akkor is, ha csak ritkán kerülnek használatba.
Látni kell azt, hogy a hálózat a fogyasztó szempontjából rövid ideig a végtelenségig terhelhető.
Ha a hálózat és a fogyasztó berendezés(ek) közé inverter teszünk, akkor erről az előnyről lemondunk és a helyébe az inverter terhelhetősége lép.
Ebből fakadóan úgy kell méretezni az inverter, hogy az el tudja indítani a motoros fogyasztókat.
A hálózati kismegszakító előbb oldjon le, mintsem az inverter letiltson.
Az UPS kimenete nincsen összekötve a hálózattal, amiről az NKM tájékoztat, az pedig igen.
Amennyiben a főelosztóban, vagy utána galvanikusan leválasztod az UPS bemenetét a közcélú hálózatról, és utána alternatív módon táplálod azt, akkor már értelmezésem szerint nem szükséges engedély.
Nem kell engedély akkor sem, ha nem választod le a hálózatról az UPS bemenetét.
Pedig leválasztás nélkül az eszköz meghibásodása esetén a hálózatba kimehet a feszültség.
Az aggregátort be kellene jelenteni a szolgáltatónak, de a kuyta sem foglalkozik vele.
Egyébként a nem trafós (HMKE) inverterek sem leválasztott módon épülnek fel.
"Ez esetben azonban az UPS nem " hálózatra kötött áramfejlesztő rendszer" !"
Az UPS valóban nem áramfejlesztő rendszer, a szolgáltató szempontjából egy hálózati fogyasztó, aminek az alternatív megtáplálása (PV, víz, szél, agregátor... ), az NKM megfogalmazásával élve:
"a termelt villamos energiával kizárólag a saját fogyasztás a cél - közcélú hálózatba visszatáplálás nem történik".
Innentől kezdve megkövetelik hozzá a szolgáltatók az engedélyeztetési eljárást.
Lényeg az, hogy engedély nélkül csak olyan hálózatba juttathatunk elektromos energiát, ami nem kapcsolódik a közcélú hálózathoz, és ez sajnos akkor is így van, ha a termelt energia a közcélú hálózatba nem kerülhet ki. (A szolgáltatók szerint.)
Amennyiben a főelosztóban, vagy utána galvanikusan leválasztod az UPS bemenetét a közcélú hálózatról, és utána alternatív módon táplálod azt, akkor már értelmezésem szerint nem szükséges engedély.
Nem értem, miért nem engedélyezik Magyarországon a szolgáltatók az olyan invertereket, amik a szolgáltatói áramszünet esetén automatikusan leválasztódnak a közcélú hálózatról.
A szolgáltató ellenőrizheti a plombák után:
- a mérőhely jóváhagyott kialakításán nem történt változás (szigorúan véve akár a főelosztó áthelyezésébe, cseréjébe is beleköthetne ha eltér a nála lévő b345 nyomtatványtól és mellékletétől).
- vezérelt áramú bekötést,
- H/ GEO tarifára kötött berendezéseket,
- hálózatra kötött áramfejlesztő rendszereket.
