Keresés

"Talpig becsületes szakemberek gyönyörű szépen, valóban kiváló minőségben sorra hőszigetelik+dübelezik+vakolják a házakat, egyetlen apró hibával: a ragasztó pogácsák között átnézve látszik az égbolt "

És egy ilyen hibánál a levegőáramlás a legkisebb hiba , az gazi gond a csapadékvíz bejutása lenne a fal és a hőszigetelés közé , de ugye inkább költői túlzás volt az égbolt említése ...

A levegőáramlást meg az alsó és felső tömítéssel meg lehet szüntetni , tehát viszonylag könnyen és egyszerűen kijavítható hibán lovagolsz .

"Ahol a homlokzati eps véget ér, ott meg kezdődik a tetősíkban a kőzetgyapot."

A laza kőzetgyapotot nem tekinteném légzáró rétegnek, persze ha kőzetgyapot széle jól (teljes vastagságában) oda van nyomva az oldalfali eps-hez, akkor az oldalfali légrésből felfelé áramló meleg levegőt jelentősen lelassítja, tehát javít a helyzeten.

"viszont ez a fajta hab nem nagyon dagad, direkt eps ragasztóhab"

Az eps ragasztóhab teljesen jó ilyen tömítésre, mert alig dagad, így nem feszít. Eredetileg purhabot írtál, na az csúnya munkát tud végezni dagadás közben.

"Eleve nincs hézag a lapok közt, egymásnak vannak nyomva,"

Egy marhavékony hézag nem látszik hézagnak, de a nyomáskülönbség megtalálja az utat.

"ahol mégis maradt hézag, oda habot nyomtak."

Ahol csupán egy-két milliméter a hézag, azokat a szakaszokat többnyire kihagyják. Érthető: hőveszteség szempontjából jelentéktelen, különösen a vízszintes hézagok. Olyan építkezés viszont nemigen valószínű, ahol az összes hézag teljes hosszát gondolkodás nélkül kinyomják habbal, akár látszik rés, akár nem.

"A beszélgetés onnan indult hogy a felpogácsázott és nem körbekent szigetelés alul felül nyitva hagyva nem jó, mert átszellőzik, így mit sem ér az egész. Viszont most már arról beszélgetünk hogy a vakolaton hány levegőmolekula tud libasorban átlopakodni,"

Természetesen amiről most beszélünk, az már talán csak huszadannyi veszteséget okoz, mint a teljesen nyitott légrés.  De csak akkor tudjuk pontosan, hogy hol vagyunk, ha pontosan ismerjük a határokat. Pl nem kell minden építésznek passzívházat építenie, de az összes építészt kötelezném arra, hogy megismerje a passzívház működését. Ha megérted, hogy ez miért lenne jó, akkor azt is megérted, hogy miért kell tudni minden egyes levegőmolekuláról (a határok megismerése). Nem azért, hogy az utolsó molekulával is megküzdjünk, hanem azért, hogy amikor azt próbálja bemesélni nekünk valaki, hogy ez így tökéletes, akkor legyünk tisztában azzal, hogy ez az állítása kb hány méterre van az igazságtól.

Tökéletesen hatékony fali hőszigetelés nem létezik. Habár a hőszigetelő mesterek ezt állítják, a valóság többnyire az adott anyagmennyiséggel elérhető maximumnak 50 és 99 százaléka között mozoghat. Szerintem nem feltétlenül rosszindulatú kötözködő hülyegyerek az, aki szeretné megtudni, hogy az ő hőszigetelése az 50-hez, vagy a 99-hez áll közelebb (persze akik hőszigetelésből élnek, azokat erősen zavarja ez a gondolkodás)

"milyen kivitelezéseket láttál? Részegek a vakok intézetéből összekentek eps lapokat sárral és nekitámasztották a falnak?"

Talpig becsületes szakemberek gyönyörű szépen, valóban kiváló minőségben sorra hőszigetelik+dübelezik+vakolják a házakat, egyetlen apró hibával: a ragasztó pogácsák között átnézve látszik az égbolt

(valószínűleg azért, mert ha ebben a légrésben nem jár a levegő, akkor az új hőszigetelés után benn a házban nagyon megemelkedik a házban a páratartalom és minden penészedni fog :)))

Most ugye érzed , hogy mellébeszélsz ...

Szerintem verjük meg. Ha van rajta sapka, akkor azért, ha nincs rajta sapka akkor azért. Amit írogat ide, azt ne vegyük figyelembe, csakis azt nézzük, hogy van-e papírja róla. Ha nincs papírja a szakterületről, akkor kuss legyen neki,

az önálló gondolatokat már úgyis régen be kellett volna tiltani országosan.

Olvasgatva a hozzászólásokat felmerült bennem a kérdés , Mekk Elek olvtárs milyen elméleti végzettség ill. gyakorlati tapasztalat birtokában osztja itt az észt a szakembereknek és a mezei érdeklődőknek ?

Még az is lehet hogy igazad van, de többgenerációs családi ház, momentán eladhatatlan normális áron, szóval ettől nem félek.

Továbbá lehet, hogy gyakorlott szem más hibát is talál, de az azért nagyon életszerűtlen, hogy azért akarjon alkudni, mert belenéz a falsíkba, és az nem egyenes.

Aki házat vesz az kívül-belül körbejárja derégszöggel, vízmértékkel? Ugyan már.

Fontosabb, hogy milyen állapotban van a konyha-fürdő-gépészet, mint az hogy egyenesek-e a falak.

Szóval csak emiatt nem fizetem ki szigetelésre a dupláját.
Így is szép, így is szigetel, akkor meg minek?

Tetőtér, derékmagasságban ér véget a fal, szóval még csak le sem kellett hajolni a habozáshoz.
Ahol a homlokzati eps véget ér, ott meg kezdődik a tetősíkban a kőzetgyapot.
Lehet, hogy nem teljes keresztmetszetben van hab, hiába is fújták meg két oldalról, viszont ez a fajta hab nem nagyon dagad, direkt eps ragasztóhab, szóval nem nyomott el semmit, sehonnan.

De még ha el is nyomná hab kerülne a helyére, szóval mindegy lenne.

"három sor homokszem, közöttük egy kis kötőanyag"
Eleve nincs hézag a lapok közt, egymásnak vannak nyomva, ahol mégis maradt hézag, oda habot nyomtak.
Továbbá egyszer meg van kenve a fal ragasztóval, abba belesimítva a háló, miután megszáradt még egy réteg ragasztó, hosszú léccel simítva, hogy minél egyenesebb legyen, és azon még a műgyantás vödrös vakolat.

Én nem állítom hogy tökéletesen légmentes, a teljes felületen, és egyetlen árva levegőmolekula sem tud átdiffundálni rajta, de akkor mégis mit mondasz azokra a kőzetgyapotos rendszerekre amik direkt páraáteresztők, tehát szellőznek?

A beszélgetés onnan indult hogy a felpogácsázott és nem körbekent szigetelés alul felül nyitva hagyva nem jó, mert átszellőzik, így mit sem ér az egész.
Viszont most már arról beszélgetünk hogy a vakolaton hány levegőmolekula tud libasorban átlopakodni, ami már nagyon nem ugyanaz a kategória.

Hogy az előttem szólót idézzem már én sem értem milyen kivitelezéseket láttál?
Részegek a vakok intézetéből összekentek eps lapokat sárral és nekitámasztották a falnak?

A panelszigetelésnel a polisztirolra egyszer húzzák át a hálót. Ezt fizetik.

Jobb helyeken megy rá még egy Putzspachtel, arra sokkal jobban is köt a nemesvakolat.

Megcsináltatod a hőszigetelést. 5 év mulva el szeretnéd adni a házadat. Jön a vevő és hoz valakit magával, megnézik a házat és kezd alkudozni a homlokzat miatt, mert ha Te látod, akkor egy szokott szem mást is lát. 

De ha a tábla belső ,legrövidebb oldalát jól méri ,akkor már olyan nagy hibát nem tud elkövetni !A 3-5 cm nem ez a kategória!

""Komoly" kivitelezőkkel kerülhettél kapcsolatba...Én lelökném az állásról azt a "szakit"aki nem 3 cm-t hanem 3mm-t tévedne a ragalyával való találkozásnál."

Egy 40-45 fokos felülethez alulról nem egyszerű a teljes hőszigetelés vastagságban 3 mm-en belül odasimulni, még akkor sem, ha kifogtad a kevés lelkiismeretes szakember egyikét, akinek nem az a jelszava, hogy "csapjuk össze gyorsan, az üvegháló+vakolat úgyis minden rést eltakar" :)

"felül pedig ki van fújva purhabbal is."

Tehát a fal hőszigetelése után valaki körbekúszott a padlás szélein és purhabbal légmentesen tömítette a rés felső szélét? Ezt két módon tudom elképzelni

- a rés tetejére fújt egy csík habot: ebben az esetben valószínűleg méterenként 5-10 db ujjnyi méretű lyuk maradt a felfelé dagadó hab és a fal/eps között

- a habot jó mélyen befújta a résbe: ebben az esetben a dagadó purhab valószínűleg elfeszítette a frissen megragadt eps lapot a faltól

"Meg az egész át van kenve ragasztóval, meg rajt a szín, mindkettő neki van simítva a tetőnek, ablakoknak. Nem tudna átszellőzni sehogyse."

A nyomáskülönbség miatt a táblák illesztési vonalainál valószínűleg még a vakolaton át is van egy kis levegő átszivárgás, tehát elmondhatjuk, hogy tökéletes tömítettség nem létezik. De ne feledjük, hogy egy átlagos családi házon kb 400 méternyi illesztési rés van, ahol csupán egy üvegszövet háló és milliméteres vakolatréteg (három sor homokszem, közöttük egy kis kötőanyaggal) áll a nyomáskülönbség útjában.

Ha a fal nem függő, hasa van, vagy homorú, az nem látszik a kész falon a ház előtt állva.
Én sem fizettem ki azt az árat, hogy egyenes, meg függő legyen minden.
Annyi pénz csak a matekpéldákban van.
Ha odaállsz a falhoz és belenézel akkor látod hogy nem egyenes, meg hogy nem párhuzamosak az élek, de pont nem érdekel.
Az udvaron állva mikor reggel vagy este oldalról süti a nap homogén a felület, az utcáról nézve szintén szép.
Nem olyan "matracmintás" mint a panelfelújítások 99%-a, amit "komoly hőszigetelő cégek" csináltak.

Kicsi meló látszik a legjobban. Alacsonyan, néha tele van mindenféle profillal.

Csak itt azt hiszi mindenki, hogy a szakik ingyen dolgoznak és jól is.

Nem történhet meg olyan, hogy 3 cm legyen a rés, csak ha valakit nem érdekelt, hogy mit fizet ki.

Ha nem értek hozzá hozok egy mérnököt, aki ért, persze az is pénzt kér. 

A ragasztó pogácsával szintelik ki a polisztirént, attól van az üreg.

Az hamar megy. 

Én csak műkedvelő vagyok a témába ,de Mekk E.nem a kiszintezés témájáról írt,hanem üreges és rövid szigetelésekről !Erre írtam ,ha valaki már el vállal egy melót, akkor ilyen durva hibát nem követhetne el ,mert akkor Én leráznám az állásról. A kis meóknál is elvárható a relatíve precíz meló ,főleg ha esetünkben a precizitást egy mérőszalag képviseli !!:-))

Nem sok kivitelző írkál ebbe a topikba.

- Komoly hőszígetelő cégnek van 5.ooo nm saját állványzata (plusz bérlési lehetősége), szerződése egy gyártóval vagy egy nagy forgalmazóval és nagy munkákra vadászik, egy-két szintes lakóház volumene nem elég, csak jóval drágábban vállalná el mind a megszokott piaci ár (magyarán időegység alatt az munkások többet termelnek egy nagyobb épületnél). A jó szakik kinövik magukat. Általában egy nagyobb szakosodott cégnél mindig van valaki (mérnök vagy mester), aki vágja az egész hőszigetelési technologiát, a munkát át kell adni és ki kell fizettetni, odafigyelnek. 

- Egy falfelületet saroktól sarokig ki kell színtelni. Lehet új épület vagy utólagos szigetelés,  ezt midenképpen nagyon figyelmesen el kell végezni.

Felragasztanak a falfelület két felső sarka mellé egy-egy polisztirol lapot (a névleges vastagságból, pl. 15cm), kihúznak egy zsínort vízszintesen, aztán leengednek két függőt, amikor a függők megállnak, kikötik és kifeszítik a függőket. Összekötve a két kifeszített zsínort 3-4 méterenként egy-egy vízszintes zsínorral, meg lehet állapítani a szigetelendő falfelület síkját (nagyon hosszú épületnél kell hívni topométerest). Általában baj van a síkkal. Keretszerkezetnél kevésbé, falazott szerkezetnél és utólagos szigetelésnél szinte mindig.

Rá kell pótolni a falra. Ez plusz munka és anyag.

Az a kérdés, hogy miként lehet ezt megoldani? Ha hoznak nekik 1- 2-3 cm vastag polisztiról lapokat a 15 cm vastag mellé és jóval több ragasztót meg hosszabb dübelt, akkor meg tudják oldani, másképp rés marad a fal és a szigetelés között. Komoly cég nem fog sokat szarozni, garanciát kell vállaljon, megcsinálja rendesen, bele van számolva az árába a plusz anyag és munkaköltsége a színtelésnek, nem hülye.

Közetgyapott szigetelésnél még cifrább a helyzet a síkolással, de azt is meg lehet oldani. 

- A fal után dolgozni nem lehet. Lebontják az állványt, megvilágítja az falat a nap és tehetik is vissza. 

Baumitos emberke ragasztotta a videón, szóval biztos fog :D

Egyébként, kicsit lelolasztva a lelkesedést, én úgy tudom, hogy az ilyen baumit meg egyéb ,,márkás'' cuccok lényegében összetételben ugyan azok, mint az olcsóbb zsákos társaik, csak jó a marketingjük. Aztán lehet többet tudnak, mint az olcsóbb kategória. Na nem a legolcsóbbra gondolok, annál biztos többet tudnak :D

Jól értem a dűbeltárcsás módszert?

Először jönnek a befúrt tárcsák, majd a tárcsák le vannak kenve ragasztóval és úgy megy rá az EPS?

Itt ha a ragasztó elenged, akkor hiába van a befúrt tárcsa, vagy rosszul gondolom?

Fog ez annyit, mint amikor át van fúrva az EPS és hagyományos tárcsákkal van felfogatva.

Ne lökdöst már szegény jól dolgozó munkást :D nem értem neked miért jó, ha 3mm helyett 3cm-t tévednek :D

Én arra lennék kíváncsi, hogy ennek a harmadannyi tüzelőanyagnak milyen mesébe illő feltételei vannak. Mert hogy nem egy-két bakin fog múlni, azt szinte biztosra merem venni.

Én még abban sem vagyok biztos, hogy a fele annyi összejönne.

"Komoly" kivitelezőkkel kerülhettél kapcsolatba,hacsak nem  elméleti kivitelezéssel van dolgunk ami nálad könnyen előfordulhat!A tulaj felelőssége is felmerül ahol "meglepődnék, ha 3-5 centnél kisebb rést találnál ott" ez előfordulhat!!!Én lelökném az állásról azt a "szakit"aki nem 3 cm-t hanem 3mm-t tévedne a ragalyával való találkozásnál.

Szerintem igen, de ez csak az én véleményem.

Tehát ha lezárják rendesen, akkor tökmindegy hogy van ragasztva?

Mint ahogy írtam is, a sín alatt folytatódik, és lemegy a talajszint alá, felül pedig ki van fújva purhabbal is.
Meg az egész át van kenve ragasztóval, meg rajt a szín, mindkettő neki van simítva a tetőnek, ablakoknak.
Nem tudna átszellőzni sehogyse.

"alul ott az indítósín, felül meg leszabták szögbe és nekitolták a tetőnek,"

Ez  a légrés egy három méter magas kémény, mert egész fűtési szezon alatt (a külvilághoz képest) meleg levegővel van feltöltve. Tehát az aljánál vákuum van a külvilághoz képest, a tetejénél meg túlnyomás. Namármost ezen légnyomás különbségek fényében gondold végig (képzeletben vizsgáld meg mikroszkóppal), hogy  pl alul a rücskös falra nagyjából feltiplizett alumínum csíkra rápottyantott göröngyös felületű eps tömb környéke mennyire tekinthető légmentesen tömített lezárásnak?

A felső nyílás meg százszor ekkora, mert a "levágom ferdére és nekitolom valaminek" szóban jól hangszik de a való életben nemigen megvalósítható! (mássz fel és nézd meg pár helyen közelről: meglepődnék, ha 3-5 centnél kisebb rést találnál ott, ahol most azt hiszed, hogy "neki van tolva")

Arról nem beszélve, hogy ha a fali hőszigetelést valóban légmentesen nekitolják a tetőnek, attól még az a mögötte lévő légrés egyáltalán nem lett lezárva ;)

"A táblák körbekenése alap"

Komoly helyen igen. De dübeltárcsás rendszer leírása nem követeli meg a körbekenést, hivatalosan csak a falra felfúrt tárcsákra kell odanyomni-egy-egy adag ragasztót és odanyomni a táblát (=pogácsák). Kérdés, hogy, hogy hány annyira komoly szakember van, aki dübeltárcsánál is körbekeni a táblákat.

Nyilván ebben az esetben igazad van, csak azért értetlenkedek, mert pl. nálam alul ott az indítósín, felül meg leszabták szögbe és nekitolták a tetőnek, az illesztéseket meg kinyomták habbal.
Az indítósín alatt meg folytatódik a lábazati szigeteléssel, ami talajszint alatt ér véget.
Ezért aztán mindegy lett volna ha nem is kenik körbe.
Persze ha átfúj alatta a szél akkor az egész nem ér semmit, ebben egyetértünk.

"Hogy a lapokat nem kenik körbe, az miért rontja a hatásfokot?
Alul-felül zárt, akkor mégis hova mehetne a meleg?"

Akkor, ha alul-felül zárt (és a lapok közötti illesztési vonalak is zártak), akkor ELMÉLETILEG mindegy, hogy pogácsás vagy körbekenős a ragasztás.  Belülről is bátram lehet hőszigetelni, hiszen ELMÉLETILEG házilagosan megoldható a tökéletes párazárás, mégsem javasolják senkinek a dolgot, mert a gyakorlatban ezt csak az igazán profik képesek megoldani. Na kb ugyanez a baj az alul-felül lezárt légréssel is: tökéletes lezárás csak elméletben létezik, a gyakorlatban csak igen kevés szakember képes megoldani. Ezért ahogyan a belülről történő hőszigetelést sem javasoljuk senkinek (kivéve a kevés igazán profi szakembert), ugyanúgy az egybefüggő hőszigetelés mögötti légrést se javasoljuk senkinek.

Ráadásul amíg mi azon vitatkozunk, hogy létezhet-e tökéletesen lezárt peremű légrés, házak tízezrein olyan hőszigetelés van, ahol ez a tökéletesség nem kérdés, mert, ez a légrés egyáltalán nincs lezárva sem alul, sem felül. Nem viccelek: alulról benézel a kész hőszigetelés mögötti légrésbe (a cég már levonult) és a pogácsák között látod az eget! (pontosabban a tető alját). Képzelheted, hogy ebből a légrésből a lakás hője által fűtött kéményhatás mennyi hőt/forintot hord el a fűtési szezon alatt.

Miután a lakosság sok esetben csak ennyi szaktudást kap egyes "profi" hőszigetelő cégektől/mesterektől, nem is csodálkozom azokon, akik hitetlenkednek, amikor harmadára csökkenthető hőveszteségről beszélek :)

A táblák körbekenése alap, ne keverd ade tök független tőle!

A dübeltárcsa nagyon jó dolog. Fő hibája, hogy az árképzésével nagyjából kizárja magát a komolyan szóbajöhető megoldások közül (legalábbis ez jött ki, amikor utoljára dübelezés-árakat hasonlítottam össze, mondjuk ez évekkel ezelőtt volt).

További probléma, hogy a hivatalosan javasolt dübeltárcsás ragasztás szintén pogácsás eloszlású, így a hőszigetelés mögötti légrés függőleges légáramát szintén nem akadályozza. Persze össze lehet kötni a dübeltárcsa-pogácsákat vízszintes ragasztó-csíkokkal, de attól tartok, hogy ez a módszer egyedül ebben mondatban létezik, a valóságban sehol :)

Egy gyors jelentés az öt éve felújított házamról. Mivel nem gyakori, sokan kétkedve fogadják a dűbeltárcsás megoldást. Ennél utólag nem fúrják át a szigetelést, hanem előre fúrják fel a rárcsákat a falra, amik egy stabil alapot adnak a későbbi normál ragasztáshoz. Ez különösen vastagabb, illetve utólagos szigetelésnél lehet előny. Jellegéből adódóan megelőz mindenféle esetleges pontszerű hőhidat is a kialakított szerkezetben.

Baumit piros dűbeltárcsákkat használtak és 25cm grafitos EPS szigetelés került rá. A szakik szerettek vele dolgozni, mert érezték mikor fog a dűbel, szemben a normál utólagos dűbelezéssel, amikor nem tudják mikor megy fugába a dűbel vagy szakad ki/be kicsit. Itt pontosan tudták hogy fog mindegyik. Szépen 40cm x 40cm rácsban rakták fel a tárcsákat.

A szigetelőlapokat ProContact ragasztóval rögzítették, majd hálózták és glettelték. A megfelelő (fehér alapozó) után került fel a szokásosan csak lábazatra használt MozaikPro műgyantás vakolat a teljes felületre.

Ugyan nem rendszerben vettem az alapanyagokat, de teljes egészében Baumit alapanyagokkal dolgoztak a mesterek.

És a lényeg, öt év után is fent van a falon :D Sőt sem repedés sem málás sem más probléma nem jelentkezett. A világos lábazati vakolat gyönyörűen mutat a nagy felületeken, és igen masszív érzetet ad tapintésra is. A falazat lábazat nélkül a földtől indul, ahol védő kavicságy öleli körül a házat. Ennek hála sem nedvesség sem mechanikai igénybevétel nem éri ott sem a vakolatot.

Kívánok hasonló jó élményeket a szigeteléssel illetve utána mindenkinek!

Boldog Karácsont!

Ez érdekes.
Hogy a lapokat nem kenik körbe, az miért rontja a hatásfokot?
Alul-felül zárt, akkor mégis hova mehetne a meleg?

"Hogy érted azt, hogy értelmes ember csinálja? Ha teszem azt nem körbe kenik a lapokat, hanem pöttyöznek, benthagynak pár hőhidat, pl. régi műkő ablakpárkány,"

Pontosan erről van szó. Egy kis hideg léghuzat a ragasztó-pogácsák között,  egy kis kihagyott sáv a födém és a fali hőszigetelés között, stb... és az egész hőszigetelés hatásossága máris a FELÉRE csökkent.

...pedig milyen sok  pénzt kifizetsz a rengeteg anyagra, no meg a hőszigetelő "szakemberek" munkadíjára. Úgy is mondhatnánk, hogy egy kis plusz szakismeret esetén sok ház hőszigetelése akár kétszer jobb is lehetne - közel ugyanannyi pénzből.

Gondolj bele: egy profi passzívház hőszigetelése csak 2-2,5-szer vastagabb egy mai "jól hőszigetelt" házének, a hőszigetelésen át történő hővesztesége mégis majdnem ötször kevesebb. Ez a "csoda" nem más, mint nagyfokú odafigyelés a részetekre: a gyenge pontokra, hőhidakra, stb.

Na de te cseréled az ablakot, nem? :D

Én csak leverem körben a vakolatot, kap szigetelést amennyi elfér, meg külső redőnytokot és kész. Belső volt, csak becsnálták valahogy... hungarocell biztos van bent, de még az ablak mellett is, belül... Azt a fránya műkő külső könyöklőt meg benthagyták. Valahogy csak ki kéne azt is szedni, szép kis hőhíd lesz.

Akkor közel egy cipőben járunk. Nekem 80centin lesznek az ablakok, ha szigetelem az alját. Még pont elférnek a radiátorok, de valóban ki lehet pis.lni az ablakon.

Pedig én kb. 12-es vagy 15-ös osb lapra fogom tenni a parkettát, mert nincs hely. Egyesek szerint még osb lap sem kell. Persze ez a nem hivatalos út, hat centi betont nem tudnék rátenni.

Azt mondják működik. Osb lap ingyen van, csak elfogy, a másik két szobára meg drágább lene az osb, mint maga a szigetelés... ott lehet egy kicsit feltörjük majd, mint ha egy kicsit mélyebben lenne, mint a másik szoba. Gondolom az előtérben az erdeti burkolatra csak rákenték a ragasztót, aztán mehetett rá az új járólap.

Persze, fel kéne törni, kiszedni méter vagy fél méter mélyen, de az költséges. A magasságból ellopnék 10-20 cm-t, de már így is a pcsömig ér az ablak alsó része...

Oké, legalább viszonylag normálisan cseréltek ablakot, láttam olyat, ahol kisebbeket tettek be, mint az eredeti, ritka rondán néznek ki...

Az ablak viszonylag új, fa, csak az üveggel lesznek bajok. Talán itt vagy a másik témában írtak árat hiperszuper háromrétegű üvegezésre, nem is lenne vészes, 160 ezer az összes ablakra. Azaz kevesebb, mert három réteg biztos nem fér el. Tehát ablakcsere kilőve, maximum felújítva lesznek. Így emelni sem lehet majd a szigeteléssel...

Osb? Annak nem sok értelmét látom. Terhelni nem lehet normálisan és szerintem nem lehet túl halk sem. Nem mernék rá tenni melegburkolatot. 

Hát aki ért hozzá az biztos tudja :D

Akkor már 8 centi szigetelés és 2 cm osb lap :D

Egy szerkesztés gomb jól jönne néha......

Szóval : nem a földszinten van a padló

5cm szigetelés, 6cm esztrich. Ez így elég nekem. Több nem kell, mert a földszinten van a padló, hanem 1m magasan. A kinti szigetelés fog annyit amennyit kell. Az a baj, hogy a kondenzációs kazán nem üzemel normálisan radiátorral. Azaz működik csak sok kell belőle. Ha becsövezem, akkor utána lehet esetleg még lépni, ha beüt egy gázgebasz. 

Na erre kíváncsi vagyok. Hogy érted azt, hogy értelmes ember csinálja?

Ha teszem azt nem körbe kenik a lapokat, hanem pöttyöznek, benthagynak pár hőhidat, pl. régi műkő ablakpárkány, akkor annyival rosszabb lenne a végeredmény, hogy nem harmadannyi, hanem fele annyi fa fogyna csak?

Hagyd szerintem a fenébe, mert 10 centibe nem fogsz beleférni... ha már teszel bele szigetelést, akkor 20cm-t vagy nem tudom mennyit, de ha csak 10 cm-re számolsz, arra kell minimum 6 cm beton, + csövek még erre rá, vagy a franc se tudja hogy megy.

Én hagynám a padlófűtést, nekem nem jött be, mindenhol állt a por. Tennék rá x centi szigetelést, betont, ez így akár 20-30 cm-ben meg is áll maximum, ajtót ablakot meg annyival feljebb, vagy ahogy kényelmes.

Nézd meg az alacsony hőmérsékletű radiátorokat, ha mindenképpen viszket a tenyered :D

Bejárati ajtó 192-vel nem szerencsés. Én 186, asszony 180.

"Akkor marad kb. 192cm hasznos magasság. Itt mindenképp emelni kell az áthidalót."

Ennyire magas vagy?

"Oké, és fával fűtve mennyivel fog kevesebb fa fogyni?"

Az, hogy mennyivel kevesebb fa fog fogyni azt nem tudhatom, mert nem tudom, hogy mennyire értelmes ember fog hőszigetelni nálatok.

De a kb harmad annyi fűtőanyag a legtöbb háznál elérhető, akár fával tüzeltél előtte, akár gázzal, akár uránnal.

"Elsőre csak 20-30 centi gyapotnál,"

Földszintes lakások esetén az összes hűlő felületből nagy a födém aránya, ezért egy födém hőszigetelés sokat segít, emeletes háznál viszont sokkal több a hűlő fal mint a hűlő födém.

Ráadásul ha magas hőmérsékletű a hőleadó a lakásban (pl forró kályha), akkor a mennyezetnél lehet akár 40-50 fokos is a levegő (a kályha felett akár 100 fok felett is), ilyen házaknál a födémen át sokkal több hő vész el, mint pl egy padlófűtés esetén, ahol a mennyezet soha nem forró.

Tehát

- nagy négyzetméteres + egy szintes lakás esetén

- ahol tűzforró kályha fűti a plafont

ott lehet, hogy csak a födém jó hőszigetelése egymagában is harmadával csökkentheti a fűtésköltségeket,

de pl két szintes, padlófűtéses  ház esetén ez lehet, hogy csak 10 százalékot csökkent.

Hozzáteszem, hogy nem tudom milyen betont használtak, de fél négyzetmétert lőttem a géppel majdnem egy órát. Zöldes színű beton volt és brutál kemény. Ezért sem vésnék fel belőle 100-at.

Ez egy nagyon fogós kérdés :) 90% hogy tömörített sóder,fólia, 13-15cm beton és ennyi. Belülről egy kis részen feltörtem és nem volt más, de ünnepek után alánézek máshol is. Így, hogy csak beton van 280, tehát itt még van mozgástér. Két ajtó a necces, mert ott az áthidalók főfalban vannak. Ott nagyon kevés lenne szerintem a hely. Most a tok ugye 210. Ez lejönne 200-ra. Akkor marad kb. 192cm hasznos magasság. Itt mindenképp emelni kell az áthidalót. Az nem kis meló, bár 38-as falnál meg lehetne oldani, hogy egyik nap egyik oldali, másik nap másik oldali új áthidaló beépítése. Utána kivenni a régit.

tgwh8: milyen sugárzásról van szó? Itt nincs salak. Döngölt sóder van.

15cm beton van. Azt tuti nem vésem fel. Erre most raknék fóliát,xps-t, hálót, padlófűtéscsöveket, fűtéscső, vízcső, betont. Mondhatni ez lenne a szerelőréteg.  Utána ajtók ki, áthidalókat megemelni 10-12cm-t. 

Vagy marad így. Padlófűtés nem lesz. A víz és fűtéscsövek helyét bevéssük a mostani betonba. Ajtók maradnak, pénz marad. 

Kívülről mindenképp szigetelve lesz. Ha lesz baszogatva bent, ha nem. Kérdés, hogy belül megéri-e nyűglődni?

Hát ha a lábazatot nem szigeteled le, akkor körben oldal irányból úgyis áthűl a padlód! Ez fontosabb mint a garázs plafonjának szigetelése. Illetve ez az első lépés! Lábazatra 1 m mélyen fel kell tenni 10 cm austrotherm expertet. Az fogja jelentősen megfogni a plafonod áthűlését. Utána jöhet annak a leszigetelése.......

Vagy kibányászod a betont/salakot, és hőszigetelve is lesz, valamint a belmagasság is megmarad.

A kibányászás miatt most egy vagy igaz vagy nem érvet is fel lehet hozni, állítólag egy minimális sugárzást lehet mérni ha leásol egy métert, de hogy ez mennyire igaz...

Az ablakok nem lennének magasan? Ha megemeled, akkor a vízszigetelés lehet még kérdéses, ugye ha kibányászod, akkor sérül... ha meg netán felázik valahol, akkor előbb-utóbb a padló hőszigetelését is ki fogja nyírni.

Köszönöm szépen a válaszokat!

Annyit még kérdeznék, hogy a lábazat 1m-re ki van emelve a talajszintből a ház nem alápincézett részén. A pincézett részen alulról van felragasztva eps. A többi részen semmi. Ez kb. 110nm. Azon matekozunk, hogy érdemes-e az egész aljzatot belülről szigetelnünk 5-10cm eps-el(vállalva ezzel a belmagasság csökkenést, az ajtó áthidalók megemelését és az ajtók cseréjét, ezzel mondjuk lehetőséget teremtve a padlófűtésre, és persze nem kevés plusz költséget) vagy elég a ház falát kívülről, a földet is kiszedve 1m mélységben, vastagon xps-el szigetelni?

1-2    Ismered a kötőjelet? Tól - ig. Kb.

Oké, és fával fűtve mennyivel fog kevesebb fa fogyni? Elsőre csak 20-30 centi gyapotnál, aztán másodszorra 10-15 centi a falakra esetén.

"Azért ablak-ajtó is beleszól a kérdésbe."

Ha nem túl huzatos, akkor még a régi ablakokkal is lehet tartani az egyharmadot (ha meg huzatos, akkor elköltük 10 ezret tömítő csíkra).

A hőszigetelés hatásossága inkább ezen a három elcseszésen szokott megbukni legtöbbször:

- a falon a kész hőszigetelés mögött, a ragasztó pogácsák között folyamatosan áramlik felfelé a jéghideg levegő

- a födém hőszigetelésének eszébe sem jut, hogy szorosan össze kellene simulnia a fali hőszigeteléshez (helyette minimum fél méter távolság körben ;)

- mi a francnak tegyünk a padlásra 20-30 centi gyapotot, a szomszédnak csak tíz centi van

- stb. stb

...na így lehet ügyesen ugyanannyi pénzből feleolyan jó hőszigetelést összehozni :)

1 vagy 2?

1 misi alatt kijön egy központi szellőztetős rendszer, ha nem konzumidióta módjára intézed az ügyet. 

Azért ablak-ajtó is beleszól a kérdésbe.

De azokat később is lehet cserélni, akár helyiségenként okosan tervezve - abból, amit a fűtésen elkezdtél megspórolni.

Ismerős csak szigeteléssel felére csökkentette a téli gázfogyasztását. ( Korábban épített családi házat vett, és korszerűsítette.)   

Nem a szakmai részen derültem.

De az IQ -s hozzászólás nagyon jó, amit ME. írt.

"Drága is. A bekerülési költsége 1-2 millió ft! "

Használt levegő elszívó ventilátor: 10e Ft

Frisslevegő beeresztő lyukak a ház különböző pontjain: nulla Ft

A megfelelő levegőmennyiség biztosításához ennél többre nincs szükség.

Az összes többi kiadás már nem a szellőztetésről szól, hanem különböző (nem kötelező) extrákról: kényelem, energiatakarékosság, stb.

De van, és a végeredmény az, hogy 20 centinél vastagabb gyapot nem kell.

Add meg a födémed anyagát, és vastagságát.

A második rétegnek, az alsó részen a a Rockwool Multirock 0.39 , vagy az Ursa gyapotok közül, válaszd ki, amelyik lambdája neked megfelelő, és annak is írd be a kívánt vastagságát.

http://www.pannonmuhely.hu/energetika/hoszigeteles-kalkulator.php

Elek! 

Drága is. A bekerülési költsége 1-2 millió ft! 

Az ablakot nyitogatni nem drága. Csak rendszeresen meg kell tenni! 

Írd már meg melyik az a "vicces" rész ,amit Én nem vette észre és is derű nélkül maradtam !!!:)))Tudod Karácsonykor IS illik  jót tenni ,hát oszd meg a "nagyérdemű"közönséggel a már-már Hofi Gézát lepipáló poénokat!!:))) Amelyik olvtársunkról szó volt,szerintem az sem röhögi(pedig van DDD bőven)halálba magát ha azt tanácsoljuk neki ,hogy,"filléres"szellőztető beruházás után "filléres "üzemeltetési költség figyelembevételével a drágán előállított meleget a sok párával engedje az utcára ,mivel ott meg a "varjak"fáznak !!:))D:DD:DDD

"és keresztbe rakom egymásra a paplanokat?"

Nem muszáj a felső réteget keresztbe tenni.

Gurítsd ki az alsó réteg első csíkját,

majd egyből rá a felső réteg FÉL SZÉLESSÉGŰ első csíkját (tehát hosszában félbevágva)

ezután egy csík alsó réteg

egy csík felső réteg

stb stb

így az illesztési vonalak mindig egymástól eltolódva lesznek.

"Fűtésszámlán mennyire lehet majd érezni, ha becsomagoljuk a házat? Mondjuk 12cm oldalt és 30cm fent."

Ha a házadon most nincs semmi hőszigetelés

ÉS ezt a 12/30 centit okos ember teszi fel a házra okosan,

akkor a fűtésszámlád akár a harmadára is lecsökkenhet.

"Csemperagasztóval ragasztva, szilikonnal kitöltve a réseket, széleket  gondolom jó lesz."

A csemperagasztó nem biztos, hogy csurom vizesen ki fogja bírni a -15 fokos fagyokat. Én inkább egy kültérre is alkalmas és rugalmas polisztirol+fém ragasztót használnék.

A szilikon NEM párazáró anyag, ráadásul elég rossz hőszigetelő is. Az illesztési vonalakat valamilyen széles (műanyag fólia bázisú) ragasztószalaggal zárnám le, de még jobb lenne az egész felületet valamilyen vastagabb párazáró fóliával letapétázni (sajnos nem sok olyan ragasztó van, ami nem teszi tönkre a polisztirol habot és egyúttal jól ragad a polietilén/polipropilén fóliához is).

Persze, csak sajnos manapság sem figyelnek eléggé a hőhidak kiküszöbölésére. Ezek többnyire fő szerkezeti elemeknél és csomópontoknál alakulnak ki, és ha meg akarod szüntetni utólag, akkor kvázi újjá kellene építeni a házat.

Intarziás parkettát egyszerűen lehet utólag is lerakni, de hőszigetelt lemezalapot utólag alátenni a háznak nem egyszerű...

Ez nagyon jó.

szétröhögtem magam

de így igaz

Nézd csak meg, legtöbb helyen úgy írják, egy réteg keresztbe, egy réteg hosszában! :D

zseniális! :DDD

Pedig filóztam rajta, ha egyszerre hat csomogot leteszek egymás mellé, a hetedik rájuk keresztbe, akkor vajon ki tudom-e görgetni őket úgy, hogy egyet-egyet mindig rányomok keresztbe :D

keresztbe nem tudod tenni, mert nem szabad rálépni! egyszer sem. én egyszer rámentem kényszerűségből, jól be is lapult a cucc. azóta ott figyelget bekókadva szegény.

igazad van, a legnagyobb felületen megy el a legtöbb, ez pedig a fal. utána viszont jön a födém, így ezüst érmes a terület. :)

keresztbe kábé lehetetlen tenni. csakis eltolva.

nagyon. :)

Nagyon köszönöm a választ! Csemperagasztóval ragasztva, szilikonnal kitöltve a réseket, széleket  gondolom jó lesz.

Hát a legtöbben valószínűleg zárva hagyják az ablakot, mert kimegy a jó kis meleg, és nem azért csináltatták az ablakokat :D meg megjelenik az ablak körül is a penész, mert a purhab meg a gipszkarton nem az igazi.

Kátránypapír megakadályozza a párát? Vagy tegyek még rá párazárót is? Kátránypapír kb. 9 ezer forint / tekercs, kb. 7-8m²-re elég. Nem drága. Most össze van kötve a legkisebb szoba alja a falban vízszintesen lévő kátránypapírral. Olcsó is, fel sem ázik, párát is elvileg zárom, de egy kis meleg kiszökik. 3cm-nél nagyobb hőszigetelés nem fér be, megy rá osb, mert ingyen van, és úgy biztos tuti. Ha nem lenne ingyen, jó drága lenne... kb. 40 ezer a 15m²-re. 45 ezer lenne kb. 10 centi hőszigetelés :D

Szívesen kiástam volna egy métert, de hát arra nem volt keret.

Marad a szellőztetés meg a Szavó :D most egy-két évig a kert lesz a fő project, igyekszem minimál pénzeket beleölni, aztán jön a falak hőszigetelése. Marad kb. 5 centi hőhíd végig a betonkoszorú mentén, azt meg leszrom. Másik két szoba meg majd valamikor, lehet arra egy ltp kéne, 35m² már nem pár tízezres móka.

"a szellőztetés egy drága műfaj"

Professzionális szellőztetés esetén a szellőzési hőveszteség óránként kb 2-3 Ft/lakó (10-14e Ft/szezon).

Ehhez képest a hagyományos "véletlenszerű" szellőztetés hővesztesége óránként 0,3-10 Ft/lakó (2-20e Ft/szezon).

Én nem gondolnám, hogy a mesterséges szellőztetés ÁTLAGOSAN sokkal drágább lenne.

Az igaz, hogy ha jól el van fojtva a szellőzés, akkor lakónként és telenként meg lehet takarítani akár 10.000 Ft-ot is, persze cserében olyan rohadt magas a lakásban a széndioxid szint, hogy a lakók egész télen át szellemileg csak lézengenek/vegetálnak/kómáznak/szunyókálnak igazi élet helyett (friss szellemi állapot).

Persze van, aki évente 10 ezer forint/fő megtakarításért cserébe észre sem veszi, hogy hónapokig csak fele akkora az IQ-ja az 5.000-15.000 ppm töménységű széndioxid szinttől (egészséges szint: 1000 alatt), hiszen az IQ-ja eredetileg sem volt túl magas, tehát a felével sem vesztett sokat :)

Ok -okozat,de mit csinálsz a magas páratartalommal!!!"Aztán az alsó vízszigetelés, négyzetméterenként vagy 10 ezerrel nyugodtan számolhatsz, ha elkezded bontani a szobád alját. Sokat az sem ér, mert ott szökik a legkevesebb meleg," ,ha nem is ott megy el a sok meleg ,de ott jön fel a legtöbb hideg párával kombinálva!!!

Tudod az a legrosszabb, hogy az alapvető problémák orvoslása mindig drága, cserébe alig termel valami hasznot :D pl. vízszintes felső vízszigetelés - tető :D - kell, drága is, és igazából talán pár tized százalékot hoz a kasszába, de muszáj, ha nem akarod hogy szétázzon a gyapot :D egyesek szerint már a fólia is sokat számít a hővisszatartásban, én ezt nem vettem észre... + egy ajtó többet ért :D :D

Aztán az alsó vízszigetelés, négyzetméterenként vagy 10 ezerrel nyugodtan számolhatsz, ha elkezded bontani a szobád alját. Sokat az sem ér, mert ott szökik a legkevesebb meleg, de ha már feltörted, 20-30 centi hőszigetelőt nyugodtan beépíthetsz, igaz nem olcsó...

Ha meg a nyílászárókat cseréled, ami nem annyira nagy összeg, akkor penészedni fogsz, mert nem szellőztetsz rendesen. Ha meg a házad falát szigeteled, na az drága, de hoz a konyhára is, maximum kihagyod az alját, mertminekazmertalábadalattvanazafélméterajárdátólnemszámít, és megázik ott is, jön a penész megint.

Akár majdnem igazad is lehetne,de a szellőztetés egy drága műfaj ,Én az eredendő hibánál fognám meg a hiba csökkentését és akkor talán nem kéne annyit szellőztetni egy becsomagolt ,beduntsztolodott lakás élhetővé tételéért.Én végig párafékeződésről írtam,és a rossz víz szigetelésről ,aminek nagyja lehet nem is a falakból hanem az aljzatból kerül a helységbe,aminek csökkentése az elsődleges feladat .

Nem mondanám hogy ott megy el a legtöbb meleg, de hogy azt a legolcsóbb szigetelni, az biztos.

Én úgy tervezem, hogy párhuzasoman teszem a két réteget, felesben eltolva. Keresztben tegyék az elméleti szakemberek! :D

Biztos elszórakozunk vele egy-két napig :D

Fűtésszámlán mennyire lehet majd érezni, ha becsomagoljuk a házat? Mondjuk 12cm oldalt és 30cm fent. Félek picit, hogy nem fog olyan sokat hozni, mint ahogy mondják a kereskedők.

40cm? Enniyre nem vagyok elvetemült :) Ehhez nincs kalkulátorotok?

Akkor jobban járok, ha szívok lerakásnál és keresztbe rakom egymásra a paplanokat? Mondjuk 2x10 vagy akár 2x20cm?

Az URSA is van 20cm-ben (DF39). Tudom, mert olyanom van. Mégsem ajánlom, hogy 1 rétegben tedd le, mert a rétegek találkozásánál problémád (hőhíd) lesz. Célszerű minimum 2 rétegben, eltolva feltenni. Mivel a födém a legnagyobb "energia vámpír" ott biztosan nem elégednék meg 20cm-rel (ezért tettem 40et). 30cm az ajánlott optimum.

Én ilyet vettem, 2*10 centiset. 20 nem volt akkor még. Egy hónapja kb. Viszont akcijós volt.

Nem a leggyengébb, de nem is a legjobb, még tekercsekben van, előbb le kéne pakolni a padlásról... na az maga egy-két nap...

Köszönöm a segítséget. Eddig nem tűnt fel, hogy rossz lenne a hangszigetelése, mivel még csak most vettük :) , de észben fogom tartani. Az asszonysággal 15cm-ben gondolkodtunk idáig, de többen is mondták, hogy túlzás, mert ahogy te is írtad 10-12 már egészen sokat javítana a helyzeten.

A födémben van 5cm eps a betonrétegek között. Oda is szeretnénk rakni 15-20cm gyapotot. Ezért is kérdeztem, hogy milyen lehet ez a termover, mert lehet kapni 20cm-es tekercsben(szemben az ursa 15 csak) és így nem kellene csak egyszer szenvedni...

köszi. már értem a gallért.

nem, hanem körbe a falon, függőlegesen menj lefele még ugyanannyi vastagsággal 30cm-t.

a grafitot célszerű "kezelni", nekem glettelve van és utána lefestve fehérre, tökéletes.

Igen, lent van a kazán. Nyílt égésterű, a környezetében majdnem melegebb van, mint az fsz-en. Ez is szép kis veszteség, de idővel megszűntetem.

Ezt a gallért hogy érted, körben a felső sarokban ne 10 centi vastag legyen, hanem 30?

Mivel lehet ezt viszonylag széppé tenni? Vagy neked maradt burkolatlanul a grafit?

Amennyire van pénzed. Laborkörülmények között az U=0,2 elérhető 10cm fehér habbal:

tégla: U= 0,41 W/m2K --> R = 1/U = 2,44
A 10 cm hab az R=vastagság/lambda=0,10/0,04=2,50
 
FAL összesen: R = 2,44 + 2,50 = 4,94 --> U = 1/R = 0,20

De ezt 20-30%-kal lerontja a kivitelezés, így inkább 10-12cm grafitos az ajánlott. A probléma a vacak hangszigetelése ennek a téglának --> gyapotot célszerűbb, ha halk(abb) házat szeretnél.

a padlófűtés tutti fűti. ha  ott van a kazán (nálam igen), akkor az is. Érdemes 10-14cm (amennyi hely van) grafitos, vagy 12-15cm fehér EPS-sel szigetelni (gyapot fölösleges, nálam 10cm grafit van). Körben a pince mennyezetnél meg egy hasonlóan vastag gallért tenni mondjuk 30cm magasságban (ez nálam elmaradt sajnos).

Sziasztok.

Erről hallott már valaki? http://szigatech.hu/termekek/szigeteloanyag/uveggyapot-szigeteles/uveggyapot-arak/

Árban egész jónak tűnik még az ursához képest is. Plusz van 20cm-es vastagságban.

Látom megy itt a vita, hogy mekkora szigetelést érdemes felrakni. Nekem a pt 38-as falra mekkorát kellene? Az excel tábla nem akarja hagyni, hogy beírjam a 0.5-ös jelenlegi fal éréket.

Padlószigeteléssel kapcsolatban:

Szerintem nálunk az elég gyenge lehet, vagy nincs is egyáltalán, igazából nem tudom, mert nem mi építettük.

A teljes ház alá van pincézve. A pince felső kb 80 centije a föld felszíne felett van, úgyhogy ez inkább talán szuterénnek nevezhető.

Na ezt a szintet nem fűtjük. Vannak radiátorok, de elzártam őket. E fölött van tulképp a nappali lakótér, a teljes padlóban padlófűtés van, tehát az nem hideg.

Viszont mivel -ha jól mondom- alulról hülő födémről van szó, ezért vszínű ezt mégiscsak szigetelni illene vhogy. A kérdésem az, hogy ilyen esetben az utólagos szigetelés megoldható úgy, hogy pince oldalról a födémet alulról leszigeteljük mondjuk kőzetgyapot táblákkal?

A pincében amúgy meglepő módon egyáltalán nincs hideg. Szerintem 17-18 fok lehet. Hogy ez a földréteg miatt van, vagy amiatt, mert a padlófűtés fentről fűti a födémet, azt nem tudom.

Igen, meg kell húzni a határt, de ugyanakkor priorizálni is tudni kell. A hőszigetelés, lévén mivel utólag nehezen és főleg drágán javítható (a padlóban meg kurvadrágán), ezért a top prioritások között kellene, hogy szerepeljen. Jellemző egyébként, hogy (mint egy jó barátom) spórolnak a szigetelésen, de felépítenek 4 főre 300+ nm-t (1nm minusz 250k huf spórolás..), vagy 38as téglából építkeznek (az meg 1-2M huf különbség a 30ashoz képest).

Olyan sok mindenben (autó, utazás, kaja stbstb) nézzük a komfortot - pont a szigetelésnél miért számolgatunk csak megtérülést? rejtélyes..

Nekem 14cm szigetelésem van. Ma már többet tennék, mert még hitelre is megérte volna. 4 éve a 14cm kurvasoknak tűnt..ma már inkább csak jó.

Elvileg jól van, de majd kiderül. Csak olyan furán hangzik, hogy a fólia másik felén szellőzik.

lala1961

Az másik ház volt. Ott az lesz a szerencse, ha nincs beton a hajópadló alatt.

Igen.

Ha 14 ezer forinttal lesz kevesebb az éves fűtésszámlám a 20 centi helyetti 40 centis szigetelés miatt, de nekem a plusz 20 centi 400 ezer forinttal került többe, akkor -statikus viszonyokat feltélezve- az nekem csak 28 év alatt fog visszajönni.

Az ábra azt sugallja, hogy nyugodtan felrakhatunk akármilyen vastagságot, úgyis megtérül 1-2 év különbséggel, pedig nem ez a lényeg, hanem az, hogy a plusz ráfordított pénz mennyi idő alatt jön vissza. Relatív megtérülés, köszi a jó megnevezést.

"veszélyes olyan házra jó szigetelést rárakni,mivel a belül keletkező pára meg nehezen tud  távozni a párafékezés miatt!"

A falak párafékezésének gyakorlatilag SEMMI KÖZE ahhoz, hogy egy házban mennyi a pára. Ha a lakás normálisan van szellőztetve, akkor teljesen mindegy, hogy a fal téglából van vagy üvegből, a páratartalom pont ugyanannyi lesz.

Egy normálisan szellőztetett ház páratartalmán észre sem lehet venni, ha azt a házat hőszigetelik, vagy párazárják vagy bármit csinálnak a falaival.

"Miért írja azt a 20cm-re, hogy ~6 év a megtérülés, 40cm-re pedig azt, hogy ~8 év?"

Ez a tábla egy bizonyos esetre igaz, a tiednél valószínűleg más értékek jönnének ki.

Minél jobb a ház falazata a hőszigetelés előtt, természetesen annál későbbre tolódik a megtérülés pillanata, viszont érdekes módon alig változik az eltérés a 10 centis és a vastagabb hőszigetelések megtérülési ideje között, ez a különbség mindig meglepően kevés lesz. Viccesen úgy is mondhatjuk, hogy a megtérülés szempontjából  mindegy, hogy milyen vastagon hőszigetelsz, mindenképpen kb ugyanakkor fog megtérülni :)

De le lehet tölteni az excelt,

ki lehet tölteni a saját számaiddal

sőt, a végeredményt (pl nyomtatási kép képernyőmentése) ide lehet tenni a fórumba.

"Milyen táblázat ez, itt valami nem kerek :)"

Le lehet tölteni az excelt,

meg lehet nézni a benne lévő számításokat

és rá lehet mutatni a hibákra :)

Örülök ha minden rendben van . De Én csak erre tudok reagálni" csak előfordult már velem olyan, hogy vízcseppek jelentek meg belül a hőszigeteletlen falon.",erre írtam ,hogy veszélyes olyan házra jó szigetelést rárakni,mivel a belül keletkező pára meg nehezen tud  távozni a párafékezés miatt!A komplexen azt értettem,hogy víz szig megoldása,utána a külső szig.,és szellőztetés megoldása és a legvégén egy normál egyenletes kifűtése a helységeknek.

A pára úgy távozik, hogy a szarufák közt mozgó levegő leszárítja, kisöpri a padlástérből.

Ehhez kell jelentős rés a szelemennél és a gerincnél.

Nem áthajtani a párazáró fóliát balga módon a gerincen, mint az egyszeri ácsok nálunk....

Ha tetőtér beépítés is van valamikor láthatáron, akkor inkább páraáteresztőt tennék.

A grafikonban elvileg nem kell hiba legyen (mondom ezt látatlanban), hiba talán csak arra hozni példaként, hogy a vastagabb szigetelés megtérülése a vékonyabbhoz képest nagyon gyors, szinte jelentéktelen.

A bekerülési költség megtérülése és a különböző megoldások egymáshoz képest való megtérülése viszonylag lazán függ össze.

Ezt egyszer már Japofannal megtárgyaltuk asszem.

Ennek felismerése lényeges, ha az ember ilyen témában szakért.

Ezt átlátni kb olyan mélységű probléma, mint Akhilleusz és a teknős versenyének paradoxonát.

Nem teljesen triviális, de nem is lehetetlen.

Szellőzés adott, de ha a pára nagy részét nem engedi át, akkor az hol fog távozni? Vagy inkább párafékező, mint párazáró?

"Soha nem fog megtérülni, ha még a 10-15 cm-es szigetelésre teszel pl. 10 cm-t, mert már eleve alacsony a fűtésszámla."

Én nem is állítottam azt, hogy ha valaki MEGLÉVŐ, kész 10-15 centi hőszigetelésre UTÓLAG tetet még 10 centit, az a plusz kiadás gyorsan meg fog térülni.

Azt viszont állítom, hogy aki a te érvedre hivatkozva már az elején egyből vékony hőszigetelést akar a házára, az valószínűleg nem tud számolni :)

"A te grafikonod egy jó kis szemléltető, ami rengeteg dolgot figyelmen kívül hagy."

Ez a grafikon csak a falfelület hőszigetelésével foglalkozik, semmi mással.

"az a grafikon _szerintem_ már csak a rajta levő számítások szerint is hibás"

Könnyű azt mondani, hogy hibás,

de azt is meg kellene mondani, hogy hol a hiba.

Ha nem tetőtérbeépítésről van szó, akkor ilyenkor át kell szellőztetni a szarufa közöket a szelementől a gerincig.

Le van vízszigetelve, csak a szobákban gondolom felszedték, egy apró helyen vizesedik a két szobát elválasztó fal. A bejáratnál feltettük a második ajtót, megoldódott a probléma, igaz jóval hidegebb van kint, de nem párásodik se az ablak, se az ajtó, és már a falak is szárazabbak.

stevemegane

Ezt is ki lehet számolni, hajrá! :D Azért a 10 és a 15 centi között nem hinném, hogy a 10 centi érné meg jobban.

De most jött egy másik kérdés :D a tetőfólia nem páraáteresztő, így van ráírva a papírra. Nem lesz vele gond? Hol fog távozni a pára?

Jelen esetben 2 év alatt kb 300000 Ft megtakarítást hoz az olcsóbb, ami 13 ezrével több, mint 20 év relatív megtérülést eredményez. Kb 30 év múlva kezd el a drágább megoldás többlet hasznot termelni. Ha a ház vagy a szigetelés ezt valamiért nem éri meg, akkor jön a soha meg nem térülés esete....

Azt azért minenképpen figyelembe kell venni, hogy a drágább megoldás később is többet ér (különösen födémszigetelésnél, ami akár kulturáltan bontható is), ami azért jelentősen módosítja a dolgokat.

Mondjuk a 40 év most hasra csapás volt, de hasonló idők szoktak kijönni...

Minden kerek. A titok, amit szinte mindenki figyelmen kívül szokott hagyni a relatív megtérülés.

A 6 éves megtérülésű a 8 éveshez képest szerez 2 év előnyt. Amit ezalatt megtakarít, azt a drágább bekerülésű nagyon soká éri utol.

Vagyis az egyik 6 a másik 8 év alatt hozza vissza a bekerülési költséget, de a drágább az olcsóbbhoz képest csak 40 év múlva kezd többlet nyereséget termelni.

Azért ha 12 centi helyett 10 centit tesz, mert arra van pénze attól nem omlik össze azonnal a téridő kontinuum.
Én 10-et tettem, mert a gázszilikát eleve nem rosz hőszigetelő, és mert a tetőt is bolygatni kellett volna ha vastagabbat akarok.

Mivel nyáron csinálták, a grafitos meg nagyon melegszik ezért az nem volt opció.
És végül a legfontosabb: mer erre volt pénzem.
Lejárt az ltp, el kellett költeni, adott összeggel tudtam kipótolni, abból kellett gazdálkodni és kész.

Mindent kiszámoltam, ráhagytam 20%-ot, és mégis kifutottam a pénzből, az utolsó részletet a kőművesnek azért tudtam kifizetni mert közben megjött a fizetés.

Hullámos a fal, jobban fogy a ragasztó, több pénzbe kerül a bádogszegély, a párkány ... stb.

Mindig lehet olyat találni ahol kicsivel többért, jobbat kap az ember, de azért valahol meg kell húzni a határt, mert nem marad kenyérre.

Ha csak 5 centire van pénz nyilván ne álljon neki, de 10-15 centivel már nagyot nem hibázik.

Amúgy én B30-ra, tömör téglára 15 centit, tennék, de ez csak az én véleményem.

A tekercses üveggyapot lecsúszik/összeesik egy idő után.
Padlás padlóján kb.mindegy, de falban, tetősíkban nem.
Lehet nálad is ez a helyzet.

az a grafikon _szerintem_ már csak a rajta levő számítások szerint is hibás

90 centi a távolság, akkor oda nemám 95 centis gyapotot szorítanak be

Te se hoszigeteltrel még soha, csak 'elmeletben'....

Egy olyan háznál, ami eleve kis hőigényű és mondjuk eleve felületfűtés van hőszivattyúval ott továbbra is fenntartom a mondásom.

Soha nem fog megtérülni, ha még a 10-15 cm-es szigetelésre teszel pl. 10 cm-t, mert már eleve alacsony a fűtésszámla.

A te grafikonod egy jó kis szemléltető, ami rengeteg dolgot figyelmen kívül hagy.

Nem teljesen értem a linkelt grafikont.

A második ábrán ez látszik:

20 cm szigetelés össz ktg-e: 924.000 Ft

40 cm szigetelés össz ktg-e: 1.308.000 Ft

árkülönbség: 384.000Ft

nyereség / év

20cm: 146.880 Ft

40cm: 160.233 Ft

különbség: 13.353 Ft / év

Tételezzük fel, hogy a fenti számok igazak, és most mindegy, hogy ki csinál 40cm szigetelést.

Miért írja azt a 20cm-re, hogy ~6 év a megtérülés, 40cm-re pedig azt, hogy ~8 év?

A 13.353 ft-os plusz nyereség hogy hozza ki 2 év alatt a 384.000 ft-os árkülönbséget? Milyen táblázat ez, itt valami nem kerek :)

Kö, A magyaráat teljesen logikus lehet és elfogadható. De!

Kérdésem az lenne, hogy 10 év után kezdett el jelentkezni. Mondjuk az épület mozgásából adódóan "elcsúszott" a szigetelés az idő folyamán? Nagyon zavar, most napnta lesem, hol bukkanik fel új:(

"A gipszkarton felett egy fólia, rajta 20 cm vastag szigetelés.( üveggyapotszerű), azután nemtom ki van, de a tetejáén cserép:)"

Ha feltételezzük, hogy a párazáró fóliád nem lyukas,

akkor arra tippelnék, hogy talán a hőszigetelésed "lyukas" itt-ott**, tehát a párazáró fóliád le tud hűlni harmatponti hőmérséklet alá bizonyos pontokon, ahol a fólia belső oldalán a lakás párája vízzé tud kicsapódni rajta.

De az is lehet, hogy a hőszigetelés csak a szarufák KÖZÉ került (ekkor minden szarufa egy-egy hőhíd), márpedig a csupasz szarufa hőszigetelése elég szar(ufa).

**jó szokás az üveggyapotot tudományosan "takarékosan" szabni: pl ha két szarufa között 90 centi a távolság, akkor oda nemám 95 centis gyapotot szorítanak be hogy jól kitöltse a rést, hanem takarékosan 89 centi széles gyapotot vágnak, azon az 1 centin meg a hideg bekúszhat egészen a párazáró fóliáig.

Az XPS nagy mértékben párazáró + zárt cellás hőszigetelő anyag, ezért lehet alkalmazni belső hőszigetelésként fém/üveg belső oldalán. Arra kell nagyon vigyázni, hogy a táblák közötti illesztési hézagok viszont nem párazáróak, ezért ott valószínűleg valamennyi pára az xps mögé is be fog jutni és nedvesedni (sőt, olykor jegesedni) is fok a fém/üveg, de hát ettől nem lesz semmi baja valószínűleg. Az xps és a fém/üveg közötti résből valószínűleg víz fog szivárogni olykor (attól függő mennyiségben, hogy menyire tudtad párazárni a illesztési réseket), ez a víz ne érjen meglepetésként.

Ha zavar ez a nedvesedés, akkor hagyj ki egy átszellőztetett légrést a hőszigetelés mögött, ha ezt elég jól át tudod szellőztetni (a külvilág levegőjét engeded át rajta), akkor az xps-t le lehet cserélni az olcsóbb eps-re, vagy a még marhaolcsóbb üveggyapotra.

"Soha nem fog megtérülni."

A lényeget elfelejtettem:

kissé pontatlanul, ám viccesen megfogalmazva: tökmindegy, hogy 10 centi hőszigetelést teszel, vagy 30 centit, így is úgy is kb ugyanakkor fog megtérülni :)

Akit a részletek is érdekelnek: itt van egy letölthető excel, lehet játszani a számokkal.

"hiába tesz fel az ember 200ezerrel drágább hőszigetelést,"

1 cm-el vastagabb hőszigetetelés négyzetméterenként 150-200 Ft-ba kerül. Hogyan jött ki a 200.000 Ft?

"ha az éves megtakarítás csak pl. 5ezer Forint lesz. Soha nem fog megtérülni."

Mutatok egy érdekes grafikont:

ja csak aztán majd jön 1-2 év után ide, hogy

- miért fázik a lábam

- folyik a viz az ablakokról

- szar nekidőlni a falnak

vagy éppen, sok év múlva

- pont az a 10 ezer hiányzik a nyugdíjamból, amit kispóroltam a szigetelésen anno (és elköltöttem másra).

ne csak a megtérülést nézzétek. komfort, meg hosszú távú rezsi költség is játszik.

Az mindig hangzatos szokott lenni egy építkezés vagy felújítás során, hogy ez a többlet költség (legyen anyag vagy munkadíj) csak nagyon kis hányada az egész beruházásnak.

A gyanútlan delikvens ezen felbuzdulva szokott jól megcsúszni a költségvetéssel, mert mint tudjuk sok kicsi sokra megy.

És hiába tesz fel az ember 200ezerrel drágább hőszigetelést, ha az éves megtakarítás csak pl. 5ezer Forint lesz. Soha nem fog megtérülni.

Én is ilyesmit kérdeztem itt 3 napja - várom a válaszokat.

                    http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137814875&t=9084059

Ne legyen üldözési mániád Tőlem,de ott ahol a régi rosszul víz szigetelt házaknál nekiállnak hőszigetelni ,ott ha úgy sikerül a pára fékezés ott bizony nedvesedhetnek a falak.Csak komplex megoldás vezethet eredményre ,mert ha valamelyiket megspórolod ,akár többet is árthatsz mint használsz.Fontos lehet a szellőztetés +a jól kifűtött helységek figyelve a páratartalom alakulására!!!

Azt nem néztem, 10 centivel azért számoltam, mert a többség azt tesz fel.

Ha ''előző évi bázishoz'' nézzük, akkor lehet, ez jó ötlet, ezt meg lehetne nézni. Viszont az egész házra számold ki, és úgy vesd össze, hogy az a +100-200 ezer forint még az állványozásra sem biztos hogy elég lesz, ha akarsz még rá tenni 5-10 centit.

Grafit: 0,030-0,032

EPS_: 0,037-0,044?

Hogy konkrétan a 10 és a 15cm milyen értéket ad, azt nem tudom.

Borsos az ár persze, de 15cm-nél már érdemes házalni, hátha adnak valahol valami kedvezményt. Most az a kb. 200 ezer különbség lehet, hogy az egész beruházásnak csak az ötöde vagy nyolcada, eszerint kell nézni.

Megnéztem a számításaid.

Nem tudom 10 centivel miért számoltál, én nem is írtam, hogy 10 mc-t tennék fel.

Árban a 10 cm-es grafitos és a 15 cm EPS majdnem ugyanannyi.

A 10 cm grafitosnál a 15 cm EPS lényegesen jobb, ha jól tudom.

A 15 cm grafit viszont már elég borsos árú.

És a szobán belül nem vizesedhet a fal? Nem tudom, csak előfordult már velem olyan, hogy vízcseppek jelentek meg belül a hőszigeteletlen falon. De lehet hogy ez már akkor volt, amikor kapott 10 centit, nem emlékszem pontosan.

Beválhat, ha nem penészedik alatta :D sokan csak a penészt takarják el a belső hőszigeteléssel.

Baromi sok, igen, ezért van nálunk is az utolsó helyen, kb. egy millió lenne.

Van egy kiscsi szoba, oda vettem 3cm járható szigetelést, több nem fér el, csak a vízszigetelésig lett feltörve. Nem fogom meglátni mennyit számít, mert az az első helyiség, ahová bemennek a fűtéscsövek, + a radiátor is akkora, mint a két nagy szobában :D

Nincs is ott penész, igaz tök üres, meg napi max kétszer 10 percre van nyitva az ablak, ajtó folyamatosan csukva. Másik két szobában írtjuk a penész, elkezdett megjelenni, talán ha kész a padlás szigetelése, segíteni fog valamennyit.

Elvileg mogotte nem peneszedhet,mert az xpst nem legatereszto abszolut,es mellette vizallo.

Szia,kivulre hiaba teszel meg plusznikecellt,semmit nem fog erni.A padlo szar,sott meg nagyobb hohid lesz,hiszem a padlo nem szigetelt.A padlot nem fogom felverni,mert baromi sokba kerul,akkor inkàbb jobban futunk.De az xpst megprobalon,szerintem bevallik.

Szia.

Maximum alatta jelenik meg a penész, ha megjelenik. Padlót nem akarsz cserélni? A padló alá beteszel 6-20 centit, kinek mire van pénze, és máris körbe van szigetelve a ház. Én kintre tenném azt a +2 vagy több centit, de ez egyéni szoc.problem.

Sziasztok, le lett szigetelve  a házunk, jó is, de a padló felől nagyon hőhidas(mellesleg szerintem hiába raknánk fel 20cm-et akkor is hideg lenne, mert a padló maga hideg és hűti a falat.)!Azaz a padló síkjába baromi hideg.

A laábazaton is van 5 cm xps.Fűteni alig kell, de sajnos kellene mert ott nagyon hideg.23 fok van a lakásban .Gondolom 26-foknál már nem lenne ilyen gond.

Szval Már egy sarkot megcsináltam 2 cm -xps-sel, és eltűnt teljesen a penész, és nem is hideg.Természetesen ellene vagyok a belső szigetelésnek, de itt kívülről is le van szigetelve.Érdemes -e leverni alul 20cm-en a vakolatot végig és xps-t alkalmazni.Sjanos akkor a tapétánk ugrik...

Egy kicsi 8nm szobarol van szó,ez nagyon hohidas,gyakorlatilaga  külső szigetelés semmit sem ért a padlón, pedig érezhetőnek kellene lennie hiszen 5cm már harmadára, 10cm már negyedére csökkenti a hővezetést stb...

A páratartalom bőven 50 alatt van, nem akarok páramentesíteni.

De, írta, kőműveletlen szerint elég oda 10 centi is, mert úgy szokták :D

Csak azt nem tudom, hogy a kőműves mióta számít építésznek, épületgépésznek vagy energiatechnikusnak, vagy kik számolnak még ilyet :D

"Építkezés-felújítás témában biztos kiszámolják neked, ha erre épp nem jár senki."

A kőműves már kiszámolta neki! Bár azt nem tudjuk, mi jött ki.

Számold ki :D de ha már ragaszkodik valaki a 10 centihez, akkor már inkább grafitost tegyen fel :D tudod itt, Abszurdisztánban ez is egy fontos tényező lehet a vásárláskor :D bármilyen röhejes, valaki képes azért csak 10 centit feltenni, mert 20 centivel hülyén nézne ki az ablak... utána meg anyázik a milliomos, hogy semmit sem ér, aztán milyen drága volt.

Igen, 10 centi több mint a semmi, de jóval kevesebb, mint az elvárható. 10 centi akkor jön szóba, ha nincs pénz 15-re. De ha pl. egy év múlva lenne pénz 15 centire, akkor én várnék egy évet az biztos. Másik röhejes példa, amikor csak 10 centit dobnak fel, aztán szépen bepucolják és befestik. Egy-két évig elvan festés nélkül is a ház, de csak 10 centi + festés kell, mert szürkén ronda a ház, szintén azok panaszkodnak, akiknek lenne pénz 15 centire, csak nem most, hanem egy-két év múlva.

Vagy gázzal fűtenek, és nem takarják le a padlást, helyette a falat szigetelik. Ott is csak 10 centi férhet fel, anyagi okokból. De ha lemondtak volna a járható padlásról, vagy kétszer annyiért csinálnának járhatót, akkor később lenne pénz a 15 centire.

2016-tól talán szigorodnak az építési szabványok is, vagy talán 2020-tól, te biztos jobban tudod, hogy ott már a 10 centi ki lesz röhögve...

De a te kedvedért átszámoltam gyorsan.

10 centi grafitos (tehát munkadíjon kívül állezusammen, jó, dübel lehet nincs bent, mert az mindenhol más állatfaj): 523 ezer 150m²-re 

15 centi grafitos RENDSZER: 670 ezer 150m²-re  (mondjuk itt az eltérés szerintem kissé sok...)

10 centi eps: RENDSZER 441 ezer 150 m²-re (banyek hát pont akciós grafitost fogtam ki :D )

15 centi eps: RENDSZER 560 ezer 150 m²-re

Jó, ebből nem látni :D Jó'van, keress TE nem akciósat ha kell :D erre kell akkor még ami a rendszerből kimaradt, meg festés + anyagdíj. Én kiegyeznék a grafitos 15 centivel.

Ha lehet, akkor érdemes vele variálni. Pl. ha akarsz rá kőburkolatot, akkor egy szintbe hozhatod a fal szigetelésével.

Én kiszámolgattam, mennyivel drágább, ha 0,5 illetve 1 méter magasan rakok a talajszinttől xps-t. A vízszigetelés ugye 1 méteren van, xps a lábazatra meg a felverődő víz miatt kell elsősorban, na mindegy, és ezek jöttek ki, persze csak ha nem számoltam el magam :D majd újraszámolom úgyis, ha aktuális lesz:

1m lábazati + 3m:

,,A'' - 8+15cm:146+524= 670eFt

,,A'' - 8+20cm:146+676= 822eFt
,,A'' - 10+15cm:182+524= 706eFt
,,A'' - 10+20cm:182+676= 858eFt

0,5m + 3,5m:
,,B'' - 8+15cm:73+610= 683eFt
,,B'' - 8+20cm:73+787= 860eFt
,,B'' - 10+15cm:91+610= 701eFt
,,B'' - 10+20cm:91+787= 878eFt

Azt hiszem max egy éve számolgattam, éppen azokkal az árakkal, amiket találtam.

Majd kikérem a szakik véleményét, de nekem úgy tűnik, hogy a lábazatin lehetne spórolni egy minimálisat, kérdés ,,bagóért'' megéri-e? +5 centi már húzósabb, de ha azt nézed, hogy később a 10 vagy 15 centire akarsz még öt centit rakni, akkor annak már nem is lesz értelme.

Ez csak a szigetelő anyag költsége, erre jön még a ragasztó, dübel, munkadíj, mindenszarmásegyéb. De ha azon múlik, akkor inkább fél évig nem iszom nem eszem, de összespórolom :D

Tíz centi a falakra akkor kb. ezekkel az árakkal lenne kb. 410-430 és 430-440 ezer forint, ha simán felezed fenti 20 centis árakat. Persze, a nullánál a 10 is több, de inkább ilyenre vennék fel 

3-4 százezer forint hitelt, mint okostv-re vagy autóra...

Szerintem, tippre, festés+munkadíj még egyszer ennyi... ltp-vel necces lesz, de valahogy majd megoldom :D :D :D

Véleményed szerint a 14-15 cm-es sima szigetelőanyag helyett, jobb ha 12 cm-es grafitost tesz az ember?

Ez csak a kisebb vastagság miatt jobb vagy van más előnye is?

Árban hogyan alakul a kettő?

Köszi.

Köszi!

  A lábazat-ra is gondoltam óda is 8 cm akarok de lehet hogy csak 5 lesz :-)

Ki lehet számolni, melyik éri meg. Az az öt centi árban nem sok, de én inkább a grafitost nézném, ugyan olyan vastagságban jobb mint a sima hungarocell.

Építkezés-felújítás témában biztos kiszámolják neked, ha erre épp nem jár senki.

Azért a lábazatot se hagyd ám ki a buliból! :D

Sziasztok.

  Abban szeretnék segítséget, tanácsot kérni hogy hány cm szigetelést tegyek a házamra?

Van egy 50 m2-es kisméretű kb 40 cm-es fallal és egy 20 m2 ami B30-as ból van.

Én 15 cm-tert gondoltam mind a 2 házra de a kőművesem azt mondja elég a 10-es is.

 Vélemények? Köszi

Nemtok so a rendszerről, mert használtan vettem a lakást. A festés., lámpfelszereléskor a következőt láttam:)

A gipszkarton felett egy fólia, rajta 20 cm vastag szigetelés.( üveggyapotszerű), azután nemtom ki van, de a tetejáén cserép:)

Ami zavar, hogy minden előjel nélkül előjön a legváratlanabb helyeken egy-egy folt.

"fólia szigetelés stb."

Ezt hogyan kell értelmezi? Egy fólia a hőszigetelés?

Mi a teljes rétegrend? (belső festéktől a cserépig)

Sziasztok,

Mitől lehet, hogy a tetőtérben(eddig nem) csak úgy random helyeken előjön a gipszkartonon 200 forint nagyságú vizes folt.

15 éves bramac a tető. A fede fal gipszkarton, fólia szigetelés stb. eddig semmi, most viszont már két helyen jött ki folt. Meghajszárítóztam és elűnt.

Állásában a párazáró fólia megsérül és ott alakulhat ki?

Hát én azt nem tudom olo elvtárs zasszonya miért nekem mondaná :D

Az év végi szabadság egy részében meghőszigetelem a padlást, maximum szenvedős lesz javítani :D

Azt nem "úgy" érti az asszony? :P

Eleddig szárítógép vagy szabadban teregetés volt nálunk. 24 fok meg szinte soha nincsen. :-)

,, hogy a lakótérben is is kerülni kell az extra magas ''

Ezt mondtad már az asszonynak, amikor teregetés közben odaszólt neked, hogy fűts már be, csak 24°C van :D

Oké, tehát eddig eljutottunk oda, amit már eddig mindenki tudott, aki beleolvasott ebbe a témába.

Az okleveles energetikus mérnök úr azt nem mondta, hogy a betonkoszorúra milyen fólia kell a gyapot fölé/alá, ha a cseppenőlemez alatti résen bejutva kárt okozzon valami (akár állat, akár szél, akár nedvesség valamilyen formában)?

Oda legfeljebb úgy jutunk el, hogy a tömör beton födém párafékezése elég jelentős ahhoz, hogy a páradiffúziós áramlás soha ne legyen elég nagy, hogy a gyapotban foglalt levegő pont miatta váljon telítetté. A fafödémen át jelentősebb diffúzió indul meg, ha nincs valahogy lefékezve.

A helyzet az, hogy durva hibákat nem vétve nem igazán fog nedvesedni sem a födém sem a szigetelés egyik esetben sem. Kisebb technikai hibák esetén lehetnek időszakosan, különösen extrémebb időjárási viszonyok közt, enyhén nedves, vagy éppen zúzmarás részek, melyek aztán fel tudnak szívódni az időjárás változásával. Elsősorban a fafödémnél áll fenn ennek a veszélye.

Ezek elkerülésének a legjobb módja, ha a szigetelés jó vastag, hőhídmentes és a tetejére vagy nem kerül semmi párafékező réteg, vagy csak nagyon jó (a teljes szerkezet ellenállásához képest elhanyagolható ellenállású) diffúziós képességű fólia, és legyen a padlás jól átszellőztetve. Ekkor szinte mellékes mit rakosgat az ember a szigetelés alá.

A másik, hogy a lakótérben is is kerülni kell az extra magas mennyezet közeli hőmérséklet és relatív páratartalom kombinációkat, melyek fokozott diffúziós hajlamot és a födém jelentősebb nedvességtartalmát is okozzák.

Szerintem.

Kedves hozzáértők!

Megkérdeztem egy mindenféle képesítéssel rendelkező mérnököt is (építészmérnök, passzívház tervező szakmérnök, energetikai szakértő). Az ő válasza a következő volt a fólia kérdésben:

Párazáró fólia (szigetelés alá):

A monolit beton födém 20 cm gyapot vastagságnál nem szükséges, de lehet tenni.

Gerendás-béléstestes födémnél jobb, ha van rátéve.

Páraáteresztő fólia:

Szigetelés fölé lehet tenni, ha befúj a szél a padlástérbe, érdemes, vagy nyest ellen, hogy ne túrja össze.

Általános esetben nem szükséges.

0l0, topikolos: köszi szépen a kimerítő válaszokat! Így már sokkal érthetőbb.

Winwatt megvan, majd eljátszogatok vele.

Ez szép és jó, de hogy jutunk el arra a gyakorlati következtetésre, hogy betonra nem kell semmi, fafödémre meg agyagos régi padlásra meg igen?

És mi fog történni nálam a 20 centi gyapottal? Több helyen kérdeztem, de még mindig nem kaptam választ, a ház széleire milyen fólia kell és hogyan? Cseppenőlemez alatti kis rés miatt.

Nem mint ha sietnék, még takarítani kell, tágulási tartályt szigetelni, valamit kezdeni a kémény omladozó vakolatával, meg a kábelekkel... Egy-két penészfolt meg már megjelent a szobákba, zasszonyt csak az zavarja :D

"Kint általában alacsonyabb a relatív páratartalom (télen), mint bent, ezért is igyekszik kifelé szegény pára"

Nem egészen. A pára a páranyomás különbség hatására igyekszik kifelé. Ez inkább az abszolút páratartalommal hozható közelítőleg kapcsolatba. Vagyis a relatív páratartalom különbsége helyett (mellett) a fontosabb ok az, hogy a hőmérséklet alacsonyabb odakünn.

Ez azzal az érdekes következménnyel jár, hogy a páradiffúzió még jóval nagyobb relatív páratartalmú külső levegő esetén is kifelé történhet, történik.

De van egy alapszabályunk: ahogy haladunk a hideg oldal felé, nem lehet rosszabb a páraáteresztése egyik rétegnek sem. Kint általában alacsonyabb a relatív páratartalom (télen), mint bent, ezért is igyekszik kifelé szegény pára. Ezért ha jó a rétegrend, a páratartalom gyorsabban csökken, mint ahogy a hőmérséklet, ezért pl. a gyapotban soha nem éri el a harmatpontot, így nem csapódik ki. Játsz egy kicsit pl. a winwattal. Ha jó rétegrendet állítasz be, akkor a páragörbét sosem metszi a rétegrendből, kinti/beti hőmérsékletből és a bentről induló páratartalomból meghatározott görbe.

Ha mondjuk egy olyan normális esetet veszünk, amikor felülről nyitva van a gyapot páratechnikailag, akkor a diffúzió kizárásával a gyapotban a levegő a padlás levegőjének abszolút páratartalmára áll be, ami ugye lefelé a melegebb rétegekben egyre szárazabb és telítetlenebb levegőt jelent. Ehhez jön plusz páraterhelésként a belülről kifelé diffundáló pára.

Ha ez utóbbi diffúzió elég csekély mértékű ahhoz, hogy a gyapotban a páratartalmat ne vigye telítésig, akkor nincs baj.

Nyilván itt már sok tényező kezd el játszani melyek alapján eldől, hogy mikor jön létre kicsapódás.

Ezek kb a belső és külső hőmérsékletek, páratartalmak és a szerkezet eredő páradiffúziós ellenállása egy ilyen esetben.

Ezt érdekes lehet kiszámolgatni esetleg.

Nem egészen erről van szó. A gyapotban már szerencsés esetben nem a belső páratartalom jelenik meg hanem a páradiffúzió, ami áthatol a födémen.

Teljesen ésszerű az észrevételed, és jogosan vetődik fel ilyen kérdés abban, aki igyekszik megérteni a jelenségeket. A szabadon heverő gyapotban ez a kicsapódás azért nem jelenik meg, vagy legalábbis okoz észlelhető nedvesedést, mert a páradiffúziós ellenállása minimális, vagyis a pára az idő döntő részében elég gyorsan elhagyja ahhoz, hogy ne csapódjon ki. Ha ráterítesz valamit ami kellően nagy ellenállást fejt ki a párával szemben olyankor állhat elő, hogy a felső rétegben lesz kicsapódás. Ez súlyosabb esetekben jelent folyamatos vizesedést (ami egyre mélyebbre hatol, ugyanis a vizes anyag szigetelőértéke leromlik, vagyis egyre mélyebben lesz harmatpont alatti hőmérséklet), egyébként sokszor az átmeneti nedvesedés a következő kedvezőbb időszakban kiszárad. Egyik sem szerencsés.

Ugyanez állhat elő homlokzaton is, ha a vakolat ellenállása túl nagy a szerkezeten belül.

Egyébként mindezek jelentkezhetnek fokozottan akkor is, ha keresztirányú páraáramra van lehetőség. Vagyis egy erősen párafékező hideg felület mellett nagyobb volumenű pára igyekszik egy alacsony páradiffúziós ellenállású útvonalon.

Ilyesmikre jöttem rá a témában, remélem helyesen.

Köszi. Igen ezt értem, ismerem a hőmérséklet-relatív páratartalom-harmatponti összefüggéseket.

Attól az állítástól indultunk, hogy bizonyos üveggyapot vastagság felett a szakember szerint nem szükséges párazáró fólia.

Vegyünk egy példát (és lehet, hogy a példám lesz rossz, mert nem realisztikus adattal számolok):

a fűtött oldalon, az üveggyapot alatt 20 fokos, 35%-os relatív páratartalmú levegő van (ez 6g/m3 abszolút páratartalmat jelent).

Ennek így 4.1C fokon van a harmatpontja, azaz ennyi mennyiségű víz 4.1C fokos hőmérsékleten éri el a 100%os telítettséget, és kicsapódik.

Ha veszünk egy akármilyen vastag üveggyapotot, és annak felső, fűtetlen oldalán mondjuk 2C fokos a levegő (nálam a padláson az üveggyapot felett kb most ennyi van), akkor a fent említett 4.1C fokos harmatpont szükségszerűen az üveggyapotban belül, a felső részén lesz majd valahol. De a fűtetlen padláson lehet akár mínusz hőmérséklet is, a harmatpont így még inkább a szigetelő anyag belsejében lesz.

A fenti kiinduló adattal ez a fizika törvényei szerint így van, ha jól sejtem. Amiről itt esetleg szó lehet, hogy a meleg oldalon közel sincs ekkora páratartalom, de ezt meg mi garantálná, ha nincs párazáró réteg?

(Nehogy kötözködésnek értse valaki :) szeretném számokon keresztül megérteni az elhangzott állítást, mert nekem is kb 30 centi lesz a szigetelés, és sajnos nincs módom arra, hogy párazárót építsek be)

Az XPS párazáró? Ha vas zártszelvény tartókra belülről ráragasztom jó hőszigetelőnek? (Kivülről hőszigetelt üveglapok találkoznak rajta, de nem érnek össze. Kivülről nem tudom megoldani a hőszigetelést - magas tető.)

pl.

Mert nem elég a hideg, a relatív páratartalomnak is el kell érnie a 100%-ot. Ha a pára ki tud szellőzni, akkor nincs gond. Ha feltorlódik, mert rossz a rétegrend, akkor jöhet a kicsapódás, ha megvan hozzá az megfelelően alacsony hőmérséklet. Tehát hiába a 100% páratartalom, ha nincs elég hideg, és hiába a hideg, ha nincs elég magas páratartalom. Van egy szép görbe diagram, amit kb. ezerszer betettek már ide, azon lehet párosítani az adatokat...

Mert mindig a hidegebb részen csapódik ki. Lásd ablaküveg. Egy hagyományos párás lesz, egy hiperszuper meg nem. A gyapot melegebb, mert fűtik alulról, mint a felette lévő hideg levegő, amit csak a gyapot maradék hője fűt ;)

Igen, értem. De ugyan miért? A gyapot felső részéhez közeledve annak hőmérséklete egyre közelíti a felette levő levegő hőmérsékletét, és a határfelületen egyenlő lesz azzal. Ugyan miért gondolná azt az alulról érkező pára, hogy nem a hideg gyapotban kéne kicsapódni, hanem az ugyanolyan hőmérsékletű levegőben?

Én semennyire sem vagyok szaki, pont ezért szeretném, ha valaki kifejtené.

Azt mondták a szakik, hogy 25-30 centi felett már tuti hogy a gyapoton kívül fog megkezdődni a párakicsapódás. Tehát nem a gyapoton belül, azaz nem fog vizesedni. Elméletileg.

Ezt pontosítanád lszi? Mi az, hogy 25 centi esetén a harmatpont kívülre fog esni? A szigetelés felső 1 centije még meleg, aztán felette egyszercsak hideg van..gondolom nem, de akkor hogy érted?

Köszönöm a választ mindkettőtöknek!

A gyapot természetesen 0,039-es lambdájú, előbb elírtam. 10 centiméter vastagságban 598 forint volt a négyzetméter ára. Ennél olcsóbbat nem találtam. 
A párazáró fóliát mindenképpen szeretném lefektetni, mert már megvettem. A szigetelés fölé nem rakok semmit, mert a padlás le tudom zárni a macskák elől, rágcsálók pedig nem nagyon vannak. A pala alatt is van fólia, úgy tudom, így felesleges a szigetelésre tenni páraáteresztőt. 

Továbbra is várom azok válaszát, akik hozzá tudnak szólni a témához!

25 centinél úgy tudom teljesen mindegy, mert a harmatpont kívülre fog esni.

Egyébként az ursula elég drága, meg sem néztem mit tud.

Szerintem ha a padlás jól átszellőztetett és nem akarsz a szigetelés tetejére fóliát rakni, akkor alá sem kell. Ezzel nem csak a ragasztószalagot spórolod meg. A postai szalag mellesleg idővel elöregszik és leválik szerintem, de itt talán ennek nincs is jelentősége.

Persze, ha nem akarod valamiért, hogy feljusson a pára a padlástérbe, vagy a tetejét is lefóliázod, akkor mehet a párazárás, de csak oda, ahol kellő vastagságú szigetelés is jut fölé.

Alapvetően azt gondolom a párazárás nem olyan egyértelműen szükséges, sőt talán fölösleges is.

Jó napot mindenkinek!

Padlásfödém szigetelés előtt állok, pár napja olvasgatom a fórumot, használtam a keresőt is, de a problémáimra nem találtam sajnos megoldást, ezért teszem fel a kérdéseimet.

A födém gerendás, béléstestes kialakítású. Erre mindenképpen fektetek le párazáró fóliát (Isoflex soft, hővisszaverő réteggel ellátott PE szövet alapú tetőfólia). Erre jön majd az Ursa 0,0039-es lambdájú, tekercses üveggyapot 25 centiméter vastagságban. 
Olvastam, hogy körülbelül 10 centiméter ráhagyást kell hagyni, amikor fektetem le egymás mellé a fóliát. Első kérdésem, hogy sima, postai ragasztószalaggal elég-e, ha leragasztom, vagy kell a speciális (pontosan milyen?) ragasztószalag. Kicsit drágának gondolom, ezért szeretném alkalmazni az olcsó ragasztószalagot.
Második kérdésem pedig az, hogy a födémen található faszerkezeteket is le kell-e takarni a párazáró fóliával. Gondolok itt a talpszelemre és a székoszlop alatt található nyomáselosztó, körülbelül 1 méteres gerenda darabokra. 

Válaszokat előre is köszönöm, tisztelettel: Sándor

a deglas emailben ad árajánatot elég gyorsan, csak Nyíregyházáról azért elhozni is pár tízezer forint.

ha helybeli üvegessel csináltatod, akik kisebb megrendeléseket is felvesznek, másfélszer drágább.

Én ezt elhiszem neked, de nem tőled fogom venni a csereüveget. (Hacsak nem vagy üveges.)

Ezért próbáltam rákeresni a komplett üvegárra.

Nalam ezek nem jelentek meg koltsegkent,csak a szallitas egy resze A terasz toloajtot a maga 2 meterevel nem tudtuk megoldani. Mi szintenkent haladtunk,tobb koros jatek votl,a tobbit elhoztuk magunk,a felmerest en csinaltam,a ceghez mar csak az uvegek meretet vittem. Az iveset kellett odavinnem meg mint sablont.

további fontos tételekről sem elfeledkezve (felmérés, szállítás, beépítés stb) olyan 15% a melegperem.

viszont megelőzi/csökkenti a páralecsapódást az ablak széleinél.

Jogos,, vegulis tenyleg merheto koltseg. De ha valaki csinalja akkor mar erdemes ilyet valasztani.

Most irtuk le. Ha melegperemest szeretnel az 700-800 ft felar meterenkent. A perem szalban, tekercsben van. amit beleragasztanak. Ha van egy 1x1 meteres uveged. akkor 3000 ft kb retegenkent. 2 retegunel egy peren tavtarto van, 3 retegunel ketto van belole.

azért nem "elhanyagolható", a deglas (alu peremmel) 10 eFt/m2 körül készít 4-16-4, Low-E bevonatos, argonnal töltött ablakot. ezt pont 30%-kal drágítja a melegperemes távtartó.

Amit én láttam, ott kívülről volt egy vékony acél réteg.

Rágugliztam a melegperemes hőszig üvegek árára, de nem találtam valós árakat.

Csak az, hogy "Kérjen ajánlatot".

Üvegcserén gondolkodom, ha már, akkor legyen meleg perem. Érdekelne, hogy mennyiből jönne ki, van-e különbség árban az alu léceshez képest.

Idén persze már nem cserélném.... :-)

Minden normalisabb helyen valaszthato a melegperemes szerkezet. Nem egy alu tavtarto van benne hanem valami muanyagszeruseg. A muanyag belsejeben is van azert egy vekony alu merevites. Ha kell tudok csinalni rola fotot.. Az ara 7-800 ft/ meter kornyeken van, az uveg arahoz kepest elhanyagolhato.

még nem tudom, mennyivel drágább az alu távtartóhoz képest a melegperemes, de nem fogom magamban tartani.

Ilyet én is csináltam a fürdőszoba ablakra (SOFA), kívülre. Azért így is párásodik rendesen.

Kifejtenéd bővebben? Nem a nyuszikát, a meleg peremet. :-) Hol, hogyan, mennyiért, stb...

Apos csinltatott utolag harmadik reteget. Neki sima ket retegu volt, es asztalossal csinaltatott egy plusz fakeretet bele uveggel, ami leveheto tisztithato, de azert eleg passzentos. Igen sokat szamit, de szamokat konkretan nem tudok.

Mi lenne az ideális légrés mondjuk argonnal? Jövőre szeretnék 3 üveges ablakot, mert fszinten elég nagy felületű az ablak (délnyugati fekvés, ~5m x 2.4m, 2.4m x 2.4m), és szeretném jól megcsináltatni.

Igen, emlékszem, köszönöm is a részletes leírást.

Csak én nem érzem magamban az erőt, hogy nekiálljak.

ez húszéves panoráma keret (borsodi vegyi és kombinát), nem erőltetem a háromréteget.

de a melegperem megoldódni látszik, kb mint nyuszika a halállistájával :-)

Ha nem kriptonnal tölteted, akkor a 7 mm-es légrések miatt nem túl jó az a szerkezet. A vezetéses hőátbocsátása az argonrésnek ilyenkor már jelentősen megnő.

Nem beszélve arról, hogy a perem átbocsátása attól, hogy két 7 mm-es darabból jön össze közte 2 mm üveggel nem igazán lesz jobb, mintha egy 16 mm-es lenne akár meleg akár nem.

Nagyobb táblánál még a 2 mm-es üveg behajlása is kiszámíthatatlanul befolyásolja a dolgot.

A legtöbb műanyagablaknál az üvegezőléc cseréjével asszem betehető vastagabb üvegezés.

Valszeg az lehet a gond a gyartonal, hogy nincs hozza megfelelo technologiajuk. Kenyesebb a keszitese mint a hidegperemesnek ha jol tudom, ezert is van talan felara.

Az, hogy te vagy a vevo........

Muanyag ablakrol nem tudok nyilatkozni,el tudom kepzelni hogy necces a szegelyezes. 

4mm-esnel vekonyabb uveget erosen nem ajanlotta a gyarto.

Viszlát , megcsináltatom mással ... ;-P

alkudoznom kell az üvegessel.

szeretnék melegperemest.

ők alumíniumból akarják csinálni.

van valami hatásos varázsige?

de mondjuk 4-15-4 üvegezésű műanyag ablakokba nem olyan könnyű háromrétegűt rakni.

4-7-2-7-4? érzékelhetően nehezebb lesz, nem is biztos, hogy hajlandó kettes üvegből megcsinálni.

Ket retegu hidegperemes szerkezet utan valtas harom retegu melegperemesre. A jelenseg teljesen megszunt.

Nemreg irtam le,jomagam a ket retegu uvegezes helyere raktubk be harom retegut. Csak a szegelylechez kellett hozzanyulni.

Még a fejlett nyugaton is a vészharangok folyamatos kongására van szükség ahhoz, hogy egyáltalán arról megegyezzenek, valamit tenni kéne.

Nálunk akkor is arról menne a vita, kinek hány % kell zsebbe, amikor a kiszáradt Duna medrén keresztül járnának honatyáink a munkahelyre Budáról.

Szerencsére szilikonnal szépen tömítve van a hézag, így max. a fa felületén tudna lecsorogni, de szerencsére nem teszi...

Ezért is kérdeztem itt rá a minap, hogy lehet-e eredetileg 2 rétegű üveges ablakszárnyba +1 üveget beleilleszteni. Rákérdeztem az ablakom gyártójánál, szerintük nem, komplett szárny gyártására még nem mondtak árat. De gyanítom nem lenne kifizetődő.

Most, hogy állva tapsolt a fél világ a párizsi klímakonferencia eredményei láttán, ez különösen röhejes. Semmi kétség, hogy senki sem fog itthon felállni, hogy azt mondja, hogy akkor mi lenne ha első lépésként átgondolnánk ezt a dolgot, és a több eredménnyel járó helyre (lakosság) költenénk el azt a pénzt..ha már úgyis kezdeni kéne valamit a kibocsájtással.

nekem is ilyen a huszonX éves faablak, termo üveggel. A pára nekem lecsorog az ablak és fa közti szigetelésig, és ott szépen elkezdett penészedni.

Lefújtam penész-gyilokkal pár hete, azóta semmi.

Viszont míg az én ablakom ilyen, addig haver 3 üveges műanyag ablakán sehol semmi. Nyílván nála azon a ponton magasabb a hőmérséklet.

Mindenki nyugodjon meg, továbbra is az utcát fűtjük

Magával is szembe megy a kormány lakossági lakásszigetelésre szánt 90 milliárd átjátszásával a közintézményeknek. Az intézkedés okai homályosak, a minisztériumok nem valódi akadályokra hivatkoznak. Az viszont biztos, hogy így könnyebb lesz mutyizni. Energiaügyi szakértők szerint nem lesz még egy ilyen lehetőség, és nemzetstratégiai hibát követünk el. Tovább »

forrás: Index.hu

Sajnos Mekk Elek fórumtárs szavai kell, hogy eszembe jussanak. Nem nagyon kell ezt kommentelni, ha ez átmegy az nagyon szomorú.

Amúgy van aki ablakos pályázatot adott be még tavaly? Ott mi a helyzet, megkapták, kifizették, milyen volt a procedúra hogy áll a helyzet? Sokáig gondolkodtam én is rajta aztán a bukás veszélye, macera, pluszköltségek miatt letettem róla, de volt idő hogy eléggé bántam.

Fa ablakról van szó (3 éves). A cseppek megmaradnak az üvegen szerencsére.

Kösz, nem tudtam, miért pont ott alakul ki.

Kérj árajánlatot tőlük ( nem olcsó mutatvány) http://vertesjarmugyar.hu/

A legköltséghatékonyabb megoldás , ha csak a dobozt csináltatod gyárban , a berendezést magad ütöd össze . Vagy veszel egy kiselejtezett hűtőkocsi dobozt és azt alakítod át .

láttam már ilyent, különösen kellemetlen, ha lecsorog az üvegről majd a keretről...

vajon melegperemes üvegeknél is jelentkezik? vagy csak a "hagyományos" látszó alu távtartósoknál.

Az üveg távtartója és a levegő rétegződése miatt alakul ki épp ott harmatpont alatti hőmérséklet.

Teljesen normális fizikai jelenségnek vagy tanúja.

Mennyire normális, hogy az ablaküveg alsó 1-2 cm-es részén kicsapódik a pára reggelre? Padlófűtés van, plusz mindegyik ablakban 3-4 cserepes, öntözött növény.

Az ablaküveg hő átbocsátási tényezője K=1,0W/m2K

Néhány napja pont ebben a fórumban volt valaki aki ilyesmiket csinál. Olvass vissza pár napot.

Itt az egyszerűsített levezetés (a részletesre most nincs időm ;)

Sziasztok!

Tudna valaki segiteni a masodfoku, inhomogen differencial-egyenlet megoldokepletenek sematizalasaban?

:)

Koszonom

Jó napot sziasztok!

Először vagyok itt ezen az oldalon. Két kérdésben szeretnék érdeklődni nálatok.

Ismertek e Debrecenben vagy környékén olyan szakembert aki ház szigeteléssel foglalkozik. 

Van egy meglévő platós kisteherautó melyre szeretnék egy lakó felépítményt gyártatni, tud valaki ilyen gyártót? 

Válaszokat előre is köszönöm.

Ahogy írtam, ma fejeztem be a végét. :)

Ha az első és    a második napon nem fagyott meg, akkor minden rendben , jöhet a fagy.

 Ahogy írod már túl vagy rajta.

Sziasztok!

Miből veszem észre, ha megfagy a hálózás/glettelés? Tudom nem kellett volna, de nem bírtam ki, hogy azt a pár métert befejezzem ma. Eddig szerencsém volt, nem fagyott éjszeke, de most már jelzik...

Köszi.

Mondjuk komolyabb céget keresnék. Persz ez sem garancia a sikerre, de azért mégis nyugodtabb vegyok, mintha egy postaládába bedibott cetli alapján hívnék valakit.

Na igen, de a szaki sem biztos hogy ért a rétegrendhez, amit csinál.

Nézd meg papíron mennyi az u értéke a két cuccnak. De akár magadnak is megcsinálhatod, a fal szigetelését fel szokták tolni a padlásra, és onnét folytatják egy töréssel. Egy rakat rajz van a másik témában, csak valahogy fogja is fel a ,,szaki'' aki csinálja :D

Nem akarom magamnak megcsinálni, mert abból csak szenvedés lenne. Szakikra bíznám. Csakn nem akarok mehkérdezni egy cellulóz szigetelessel foglalkozó vállalkozót, hogy mi a véleménye a termékéről, mert valószínűsítem a válazát :)

Hát ha úgy csinálod hogy jó legyen, akkor jó lesz ;) táblás gyapotot szoktak használni. Esetleg nézz át az építkezés-felújítás című témába, ott egyértelműen rávágják a rétegrendet, meg hogy min csúszhatsz el.

Estét.

Üveggyapot megy a padlásra, a betonkoszorú kilóg, az oldala nincs és nem is lesz szigetelve, csak az alja, majd valamikor. Cseppenőlemez alatt ugyi ott a rés, nem gond, be lehet tömni, mivel? Sima cementes-homok, nem dagadó púrhab, vagy mi? Vagy hagyjuk úgy, majd a gyapot lezárja? A gyapotot ki tervezem tolni amíg megy, milyen fólia kell a szélére, párazáró, vagy áteresztő? Máshová nem tervezek fóliát, de a szélére nem ártana.

Igen, már én is hallottam róla :-)! Az a problémám vele, hogy függőlegesen nem alaktartó, össze nyomható! Tom, h olcsóbb viszont közel olyan áron tudok kőzetgyapotot. Így inkább azt teszem fel. :-)

Ennél világosabban már szerintem nem tudtam volna leírni, hogy a mostani felépítményből lényegében mindent kidobok én a nulláról kezdeném az építkezést. Egyedül a gerendák maradnak meg. Új cserép, cseréptartó lécek és új szigetelés. Ezért nem gondolkozom olyanban, hogy a meglévő xy vajon alkalmas lesz-e a cellulóz szigetelésnek is.

Ha meg direkt ennek lesz kialakítva minden, akkor gondolom elkerülhetőek az olyanok, amiket pl írtál, hogy kipúposítja a fóliát.

:)

"a befúvás révén teljesen ki tudja tölteni a rendelkezésre álló teret."

Ha az üreg összes fala elég merev ahhoz, hogy ne púposodjon ki a jósűrű befúvott cellulóz ellenére, akkor valóban okos dolog, mert jelentős bontás nélkül is jól hőszigetelhető egy üreg. Csakhogy a ferde tető üregének külső felülete egy vén fólia**, ami nem nevezhető merevnek. Ezért ezt az üreget kétféle módon lehet kifújni

- jó tömörre, ekkor a cellulóz tudni fogja a gyári hőszigetelési értékeket, viszont a fóliát púposra kinyomja, ezzel elzárja a fólia külső oldalán lévő pára-szellőztető légrést

- de szerencsére ez ritkán fordul elő, mert a befújók többnyire éppen csak annyit fújnak be az üregbe, hogy az jó laza pihékkel épphogy teli legyen (a balek kedves megrendelő láthassa a szemivel, hogy tele van az üreg), persze így a gyári hőszigetelési jóságnak még a közelében sem lesz, viszont a fólia sem fog károsan kidudorodni ;)

** A régi tetőfóliák túlnyomó része páraZÁRÓ, ilyen üregekbe nem lenne szabad hőszigetelést tömni (fólia-csere nélkül), persze erre nem szokás figyelmeztetni az embereket, hiszen akkor nem lesz bevétel.

tudtam hogy fura az ízlésed, de hogy ennyire....