Nem kell átesni a ló túlsó oldalára. Nemrég linkeltünk több rendszert, ill. kiegészítő elemet amivel az inverterek nem tâplálnak vissza.
Ráadásul rengeteg pályázat is be volt idézve ilyen rendszerekkel.
A pályázatok anyagának műszaki részleteire nem emlékszem, de a többi inverter áramszünet esetén nem működik.
Olvastam több fórumon is, miről szól a NATI, akkoriban microwatt vagy mWatt néven futott az emberke. Az elképzeléssel, megvalósítással nincs gond, bár volt néhány érdekes dolog, de lehet, csak rosszul fogalmazta meg. Tehát csinált egy invertert, amit alapesetben a napelem táplál, és ha nagyobb teljesítményre van szükség, akkor a hálózatból csak a különbséget veszi. Tehát 300W napsütés és 500W-os kenyérpirító-nál csak 200W fogyott a hálózatból. Ha az igény meghaladta az inverter teljesítményét (2000W-os inverter és 3000W hősugárzó), akkor azt csak a hálózatról tudta megoldani. Ha épp nem volt igény villanyra, vagy a napból több energia jött, akkor a fölös napenergiával vizet melegített a bojlerbe.
A napelemek nem ideális tájolásban vannak, így a 2kW-os rendszer 9 napeleme jó, ha 1kW-ot tud, viszont így lehetett egész nap egyenletesebb teljesítményt kivenni.
Szóval az elgondolás jó, tényleg csökkenti a villanyszámlát, viszont ha bárhol megtérülésről, számokról kérdezték, felkapta a szart, és átment anyázásba, hülyézésbe, vagy csak kitért valami humbuk szöveggel.
Tudomásom szerint a NATI éjszaka is szünetmentes tápellátása biztosít megfelelő kiépítésben. Mivel éjszaka a PV nem termel, ezért természetesen az akku rövidebb áthidaló képességű, ekkor más betáplálásról is kell gondoskodni.
A hibrid inverterek engedélyezését én is várom, nem is értem miért nem engedélyezik most is.
Najo, mar megbantam hogy felvetettem az akksis napelem temat, elszabadultak a dolgok kicsit. mindenesetre egy kerdesem lenne meg, mielott felgyujtjatok egymast - mennyi a maximum tavolsag amire egy invertert el lehet rakni a villanyoratol es a nepelemektol? 10m? vagy kabelvastagsagtol fugg? Azert kerdem mert lehet csak ugy tudom megoldani egy inverterrel a ket haztetot ha ketto koze rakom az invertert, ehhez viszont epitenem kene vmi kis dobozt neki, es a kert kozepen ektelenkedne.
Megint más a helyzet ha egyeseknek hiányos a tudásuk, szűklátókörűek. Amit nem láttak, nem ők találták ki az nincs is, és a "messziről jött ember azt mond amit akar" felkiáltással nyugtatják magukat.
A hiányzó tudásukat ahelyett hogy pótolják, fejlődnének, elutasítják a más megoldásokat.
Pedig biza jópár témát kiveséztünk már amit büdös cipő univerzumon kívül létezik és vígan használják.
Mint ahogyan ez előbbi példa szerinti napelem konfigurációt, olyan helyen ahol tiltott a visszatáplálás. Visszatáplálás gátlóval vannak visszacsatolásban az inverterek, az üzem nagy és állandó alapfogyasztását igyekeznek csökkenteni úgy hogy ne táplaljanak vissza és akku, bojler se kelljen. Gyári, polcon kapható termékekről beszélünk, nem kell kitalálni.
Nálunk a cégnél szerencsésebb a helyzet, lehet visszatáplálni, egyelőre havi szaldó van, így a hétvégi üzemleállás feles energiája bemehet a hálózatba és hétköznap fogyasztjuk el. Nyáron 70-80% helyben elfogy, télen 100% egy átlagos hétköznap. A hétvégén azonban nincs nagy fogyasztás, emiatt szakadó nélkül nagyobb lenne a bukta.
Más a helyzet ha a nappali fogyasztást csökkentik akkora napelem mezővel ami kisebb teljesítményű mint a minimális fogyasztás, de ehhez nem kellenek akkuk.
Akkor is más a helyzet, ha ez egy hozzá nem értő sületlensége.
Konkrétan arra az írásodra reagáltam amikor a gyárak, közintézmények hegynyi akkujai és generátorjairól beszéltél.
Azok kizárólag a folyamatos áramellátás miatt vannak, és létfontosságú a feladatuk.
Ezeket nem lehet ésszerűen kiváltani napelem+akku kombóval hiszen az akkuban tárolás drágább mint a generátoros előállítás.
Azaz minimális akkumennyiségre törekednek.
Más a helyzet ha a nappali fogyasztást csökkentik akkora napelem mezővel ami kisebb teljesítményű mint a minimális fogyasztás, de ehhez nem kellenek akkuk.
Az agregátor kétségkívül a legtöbb helyen jó megoldás, de nem mindenhol a legoptimálisabb. Az alternatív energia források és az új technológiák egyre olcsóbbá válása miatt nem árt időnként felülvizsgálni a lehetőségeket.
Ez minden elnyújtott betáplálásra beállított napelem elrendezésre igaz. A nappali üzemben dolgozó vállalkozásoknak viszont a maximális termelési lehetőség kihasználásánál fontosabb a minél hosszabb idejű PV energia ellátás. Sokan ezért K-Ny tájolású stringeket telepítenek.
A legjobb a napkövető rögzítések alkalmazása lenne.
Ahol erre komoly igény van ott biztosra mennek. Annyi akku ami áthidalja az aggregátor(ok) indítási idejét, és kész.
Nem éri meg napelemmmel vakerálni. Mennyi az esély hogy pont szép napsütéses nyári napon, nappal megy el a hálózat? És mennyi hogy egy viharos téli éjszakán?
Erre a célra az aggregátor a legolcsóbb és legmegbízhatóbb forrás.
Nagyon nehéz feladat, drága és bonyolult a megoldása.
A fejlesztés eredménye, hogy ez a megoldás meghaladottá vált, úgy uis mondhatnám, hogy elavult lett.
Az inverter a kimenete felé meg tudja meg osztani a bejövő energiák felhasználásának egymás közötti arányát.
Ezt az arányt a mindenkori energiaszinteket képviselő feszültségszintek döntik el.
A fogyasztó mindig a számára szükséges teljesítményt kapja, ám annak összetétele lehet olyan is, hogy az egyik forrás (napelem) magasabb a másiknál (hálózat).
Vagy fordítva.
Vagy éppen egyenlőek.
Éjszaka a napenergia nulla, így teljesen a hálózat látja el a fogyasztót.
Ha a napenergia teljesítménye nagyobb, mint az aktuális fogyasztói igény, akkor a fogyasztót teljesen a megújuló energia táplálja.
Korábban már tárgyaltuk, tud ilyet, időosztással tölti hol a hálózatról, hol a napelemekről (gyorsan váltogatva) a bemeneti oldali kondit a rendelkezésre álló napáram és a kért teljesítmény függvényében, úgy emlékszem.
Kérdezd meg tőle (mert az én hsz-eimet letiltotta), hogy ha megy egy 3000W-os fogyasztó, és 2kW-os rendszer van fenn, akkor tudja-e, hogy 2000W megy napelemről és 1000W a hálózatról.
Azért a napi fogyasztás ismeretében elég jól be lehet lőni. Mindegy, a lényeg az, hogy a keretszámok ismeretében akinek kell vmi az számolhat.
A vezetékezés azért akár tud nem kis munka is lenni, főleg többszintes épületeknél. Persze ahol eleve külön vannak vezetékezve a nagyfogyasztók és a szünetmentes dugaljak, ott ez kevésbé probléma.
Olyan helyeken ahol folyamatos üzem van, gyárak, kommunikációs központok, eü intézmények, készenléti szervek. Ilyen helyeken gyakran hegynyi akkutelep van+ agregátor. Láttam olyan helyet, ahol az épületet építették az agregátor köré, aztán amikor tönkrement jött a vakarózás, mert se ki,se be.
Köszönöm szépen!
A "baltával faragott"/ avagy tájékoztató adat bőven megfelel. -)
Jól gondolom, hogy egy 4kWp és rendszer kijön durván 2 millióból + az átkábelezés?
Ebben az esetben a kezdeti költségek alig haladják meg egy hasonló csúcsteljesítményű drágább telepítésű SE rendszer alapkiépítését.
Az árkülönbség a havi számlából mutatkozik majd meg.
Akinek fontos a szünetmentes áram ellátás így már össze tudja vetni más lehetőségekkel.
A 3 fázis magas teljesítményen csak méregdrágán oldható meg. (Ezt igen jól láttad)
Én értelmét sem látom.
1 fázisú, 2000 VA-s inverter van, ami összeköthető, így 4000 VA teljesítményű lesz.
Ez megfelel egy 16 Amperes hálózati átviteli teljesítménynek.
Legelőször azt kellene tisztázni, hogy mi a telepítés célja?
Az éves számla kiváltása nyilván nem is jöhet szóba, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy amikor süt a nap, akkor annyival kevesebbet kelljen a hálózatból vételezni.