Én arra lennék kíváncsi, hogy történt e valaha ezirányban kutatás...mármint, hogy Marcali környékén kellene lennie Valcumnak .Vmi somogyi régészt vagy történészt kellene ezügyben meginterjúvolni...
Háát...Valcum se egy országos bemutató hely , amennyi látszik belőle és amilyen körülmények között...és főleg, hogy valójában nem is ott van : " 1986-ban jelent meg Tóth Endre tanulmánya, amelyben bebizonyította, hogy a Valcum vagy Volgum nevű municipium (római város) nem lehet azonos a fenékpusztai erőddel, mert a rá vonatkozó feliratok egyike sem itt került elő, és a Savaria (Szombathely) és Sopianae (Pécs) közötti út mérföld adatai alapján ennek a településnek lényegesen délebbre, valahol Marcali környékén kellett állnia. Mára teljesen elfogadottá vált ez az nézet, és tudományos publikációkban nem nevezik Valcumnak Fenékpusztát. " https://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/a-fenekpusztai-asatasokrol---keretlen-valasz-zako-laszlo-kepviselo-urnak
Na erre varrjatok gombot :)...én meg kimegyek a " hegyre " Valcumot keresni :D
Somogyban meg azért nincs , mert nincs rá pénz...lásd lejjebb.
Pannoniában van pár fontos hely, mint Gorsium, Aquincum és Valcum ami viszonylag szépen megmaradt. A legnagyobb kár Gorsiumért. Magyar Pompei lehetne, ha nem esik áldozatul Fehérvár barokk ujjáépitésének. Somogyban nem tudok róla hogy országos jelentőségű római régészeti bemutató hely lenne
A társaság Ukk állomástól kiágazva kezdte meg a Zalaegerszegen át Csáktornyáig tartó vasútvonal kiépítését. A vonal 1890. október 12-én került átadásra, így végre Zala vármegye székhelyére is begördülhetett az első gőzvontatású vonat.
Az akkori Zala vármegyét is érintő Boba - Ukk - Sümeg szárnyvonalat a Dunántúli HÉV társaság 1889. január 13-án adta át, ezzel lehetővá vált Sümeg gyönyörű városának és festői fellegvárának vasúton történpő megközelítése.
Ezt a vonalat építették tovább 1891-ben Tapolcáig.
1872. augusztus 4-én nyitották meg a Zákány - Dombóvár - Báttaszék vasútvonalat, amely Zákánynál csatlakozott a Déli Vaspálya Társaság korábbi hsz-ekben említett vonalaihoz.
Ez a vonal Dombóvártól nyugat felé a Kapos folyó völgyében haladt és Kaposvárt is érintette, így 1872. késő nyarán Betyárország - jaj bocs, akarom mondani Somogyország - fővárosába is begördült az első gőzvontatású vonat.
1874-ben viszont kitört a gazdasági-pénzügyi válság, amely több évre visszafogta a vasutak építését. Somogyban és Zalában az 1880-as évek végéig nem is épült újabb vasútvonal.
1882-ben viszont kiépült a Budapest - Pusztaszabolcs - Dombóvár vonal, amely Dombóvárnál csatlakozott a már említett Kapos-völgyi vasútvonalhoz, amely így most már lehetővé tette, hogy Budapest és Kaposvár között a rövidebb útvonalon, a Budapest - Dombóvár - Kaposvár útirányon át jöjjön létre közvetlen vasúti kapcsolat.
A Balaton nyugati medencéjében fekvő Keszthely ősi, kelta és római eredetű városába, a Balaton-vidék akkori legnépesebb városába pedig 1888. szeptember 27-én csattogott be az első gőzmozdony a kocsijaival, miután a Keszthelyvidéki HÉV társaság megépítette a 9,7 km hosszú Balatonszentgyörgy - Keszthely szárnyvonalat.
Ez a társaság 1902-ben megkezdte hálózatának meghosszabbítását Tapolca irányába és 1903. július 7-én átadták a forgalomnak a Keszthely - Tapolca szakaszt.
A társaág vonala itt csatlakozott az Ukk - Tapolca vasútvonalhoz, amelyet jó 12 évvel korábban, 1891-ben adtak át a forgalomnak.
Szintén Somogy megyéből kakas és galamb, császárkori agyagszobrocskák. Nem tudod honna kerültek elő? Somogy megyeiek az biztos. Sokat segitene a beazonositásban.
...aztán Ságvár - Triccium : Az irodalmilag is ismert első település kelta eredetű. Ezt mutatja a neve, Tricciana, mely romanizált kelta bennszülött név. Később, a római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstől - Győrbe SOPIANAE - ARRABONA vezető római út egyik fontos állomása volt itt, sőt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetőleg (Török)Koppányba a déli római hadutat összekötő, római eredetű főbb útvonal". Tricciana nagybirtok központ lehetett, majd az első századtól kisebb római település. A Sió római kori kiásására idetelepítettek egyik központja volt. A késő római időben katonailag nőtt meg a jelentősége: a betörő ellenséggel szemben erőddé castrum alakították. Több római császár megfordult itt. Gratiánus császár még törvényt is bocsátott ki innen. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségű katona innen származott, Alsó-Pannónia helytartója (217-218) Caracalla császár barátja volt. Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temető tanúskodnak e korról. Ezt a római kori lelőhelyet Rómer Flóris és Kuzsinszky Bálint is ismerte, de a helyét tévesen állapították meg. Az 1930-as évek végén Radnóti Aladár tárta fel az erődhöz tartozó késő-római temető nagy részét, mintegy 350 sírt. Paulovics István az erődöt kutatta, végül e település történetét Radnóti Aladár foglalta össze. A temető értékelését Alice Burger végezte el, amit angol nyelven publikált. Jelenleg az egykori mintegy 1 km hosszú, 2,5 m széles várfalból mindössze néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Itt látható a Tömlöchegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amit 1901-ben találtak. A 4. század végén leégett az erőd, a római birodalom a hunok, szlávok váltották fel. Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.http://www.sagvar.hu/tortenelem.html
Pamukon a vasútállomás mögött húzódó fennsík földjéből a földmunkák során IV. századbeli római pénzeket találtak. A vasútállomás mögötti hetesi utat római légiók építették. 1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. A villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült. " http://poganyvolgyi.hu/pamuk
1987-1991 között Resterica dűlőben az ásatások során római villát találtak.
A villa feltárását a kaposvári múzeum munkatársa Németh Péter Gergely vezette. A 35x38 méteres villából csak a falak alapozása maradt meg. A falak nagy része mészkő, kisebb része vulkáni kőzetből állt. A köveket valószínűleg a Balaton felvidékről szállíthatták. Az épület NY-K fekvésű volt.
GYRKI – BAMIK – PAMUK
A nyugati rész apszissal záródott. Itt volt az épület fürdője és vízlevezető csatornája is. Az épület több mint 10 helyiségből állt. A leletanyag a IV. századból származik. a villa területén kerámiatörmelékek mellett nagyon sok vaseszköz, vasszög, érmék, fibulatörmelékek kerültek elő, valamint egy töredékes feliratú ezüstkanál „URSINE VIVAS” felirattal és sírkő törmelékek. A villához tartozó temető délre fekszik. A villa alatt bronzkori telep gödre és két földbe mélyített ház is előkerült.
„Pészka” dűlőben talált kis bronzérmék a következő császárok idejéből valók:
TRAIÁNUS: /98-117/ középbronz, de nagyon kopott állapotban. Kopottsága jogos, mert a Római birodalomban minden régebben kiadott fémpénz érvényben volt mindaddig, míg teljesen el nem kopott, s akkor eldobták.
DIOCLETIÁNUS:/ 284-305/ kisbronz
MAXIMIÁNUS: /286-305, 306-308, 310/ kisbronz
I. CONSTANTINUS /305-306/ kisbronzok
I. LICINIUS: /308-324/ kisbronz
VALENS /314/kisbronzok
I. CONSTANTINUS /307-337/ kisbronzok
Előforduló pénzverdék: /sűrűségi sorrendben/
- MONOGRÁFIA -
1. Siscia
2. Aquileia
3. Sirmium
4. Heraclea
5. Thessalonica
A római kort Berzy Péter a Magyar Régészeti, Numizmatikai és Éremtani társulat tagja, a kaposvári múzeum besegítő munkatársa dolgozta ki.
Ha nem haragszol én azért ennél többet látok bele Somogyba a római korból :)
Amúgy a kutatást nem csak a rendszerváltás utáni időszakra értettem, hanem amióta régészeti kutatás létezik . Arra lettem volna kíváncsi, hogy a Valcum -Sophiane római hadiútnak / ami ugye létezett / kutatták -e vmennyire a nyomát, van-e róla vmi.
A már említett kiadvány sematikus térképén feltűnt Beleg neve , nosza utána néztem mit tudnak ott, ezt találtam : " A terület már a Római Birodalom fennállása idején is lakott volt, érintette a hadiút. 1885-ben a Pusztaréti-dülőben találtak rá Vespasianus császár hadparancsára, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható. " https://hu.wikipedia.org/wiki/Beleg
Ha a térképen összekötjük a Fenékpuszta-Somogyzsitfa-Szigetvár-Pécs vonalat, figyelembe véve a domborzati viszonyokat csak vannak római jelenlétre utaló nyomok...valahol:)
Somogyból országos jelentőségű római lelet nincs.....ez nézőpont kérdése , számomra egy római pénzérme vmelyik somogyi faluból legalább akkora jelentőségű, mint egy pestinek Aquincum , ez a szülőföldem, ennek a területnek az emlékei állnak legközelebb hozzám. Pl az egri , a budai vagy a nagyvázsonyi vár sokkal látványosabb, mint a csákányi , a somogyzsitfa-szőcsényi vagy a kéthelyi - főleg hogy ezekből jó esetben csak az egykori várárok maradt - , de ezek vannak itt a környékemen , ezeket látom sűrűen....ezek állnak közel hozzám. Persze ezzel együtt a Kárpát medence és a magyar nép történelme is érdekel :)
Hát...féle...de azért más :) és nagyon finom , pedig alapból egyszerű. Különböző lekvárral lehet csinálni / a feleségem rendszerint 3 félével /, anyu magozott meggyel...amúgy saját ötletem után sósan is csinálja anyu , a tésztába apróra vágott kisütött füstölt szalonna , rá esetleg füstölt sajt / elhagyható /...sörhöz, borhoz kiváló.
Az ilyen hangulatos kis csárdákról vagy csárdaszerű vendéglátóipari egységekről nekem is van egy modern kori, somogyi sztorim.
2001. nyarán egy kb. 12 fős csapattal kerékpártúrára indultunk az Ormánságba.
A jól kidolgozott haditerv szerint vonattal lementünk a Balaton déli partjára, ahol aztán - ha jól emlékszem Zamárdiban - a testi élvezeteknek hódolva jól is csesztük az időt, így már benne voltunk jócskán a délutánban, amikor a parancsnok kiadta a parancsot, hogy "Nyeregbe bajtársak, irány dél".
Merthogy olyanok voltunk, mint egy könnyűlovas különítmény, csak élő húsvér lovak helyett drótparipák fickándoztak alattunk. :-)
Valahol Somogy közepe táján, de még Igal előtt kifogtunk egy iszonyatosan hosszúnak tűnő kaptatót, vagy félóráig partnak fölfelé kellett tekerni, volt olyan, aki már a vége előtt nyeregből szállt és száron vezette a drótparipáját.
Szóval ott partnak fölfelé a nyári délutáni hőségben izzadtunk és "imádkoztunk" rendesen, ott "szájbab...szott Somogy" meg minden volt...
Na végre fölértünk a domb tetejére, onnan már kényelmesen lefelé lehetett gurulni.
Egy Andocs (?) nevű falu előtt beértünk egy hűs erdőbe és nem messze a vasúti átjárótól, ahol a Siófok - Kaposvár vasútvonal a közutat metszi, volt egy kis csárdaszerű vendéglátóipari egység.
Mivel akkor már nemcsak fáradtak, de szomjasak és éhesek is voltunk, leszááltunk a nyeregből és betértünk.
Kellemes kis hely, néhány betyárfokos a falon, meg hasonló berendezés.
Mondja a tulaj, hogy hát meleg ételből nincs nagy választéka, de tud csinálni finom rántottát.
Belementünk.
A lényeg , hogy akkori áron számítva igen olcsón akkora adag szalonnás- kolbászos rántottát kaptunk, hogy az lelógott a tányérról, alig bírtuk megenni...:-)
Utána meg jófajta söröket ittunk, márkanevet nem mondok, mert a reklám tilos itt a fórumon.
Ennyit a vendégszerető, kulináris élvezeteket is bőven kínáló somogyi útmenti csárdában szerzett kellemes élményeimről...:-)
