Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Sőt, később (1922-re) érkeztek be az oroszországi Csehszlovák Légió katonái (eredeti nevén Huszita Hadtest). 1920-ban leginkább a torzskar erkezett haza (no meg a cari arany, Kolcsak admiralis keszleteibol, amibol megalapitottak a Legios Bankot, es ami a csehszlovak allam aranytartalekanak donto reszet adta).
néhány hozzánk menekült, használható repülőgépet besoroltak a Magyar Királyi Légierőbe - a gépek döntő többsége azonban sajnos a románoknál szállt le és a Román Királyi Légierőt százas nagyságrendben gazdagította. A személyi állomány pedig azonnal továbbhajózott Franciaországba. Onnan majd Angliába és megnyerték nekik az Angliai légicsatát :)
Sebaj.. meglehet valaki szerint én is egy újabb (de)generáció vagyok.. de nem ez a fontos, hanem hogy szeretem a lengyeleket.. amiről többet tudok valamiért (lengyel katonai motorok a magyar honvédségnél) .. abban igyekszem még jobban elmélyedni .. egyáltalában a legfontosabb szerintem, hogy az ember elinduljon egy ilyen szép és gazdag területen és úton, mint a Lengyel - Magyar két jó barát.. a közös lengyel-magyar történelem !
Például nekem ez a rövid összefoglaló írás is sokat jelentett ezen az úton :
Akkor elnézést kérek. Elolvastam, és valóban, én újabb (de)generáció vagyok, és erről már sajna nem olvastunk töri órán. Tudna nekem erről adni egy linket?
Én azt gondolom, hogy nem elhanyagolható szempont a magyar segítség azokban az időkben azon a szemüvegen keresztül, hogy mire képes ilyen helyzetben s milyen arányú az a segítség.. mint pl. a francia (amely akkor is egy győztes nagyhatalom volt ennek megfelelő képességekkel és lehetőségekkel) és mit jelent ez egy olyan országnak, mint hazánk.. aki vesztes hatalomként és a baráti románok által totálisan kirabolva.. érkezett meg az 1920-as év közepéhez. 1920 június 10.-től augusztus 25.-ig kizárólag Magyarországon keresztül jutott el segélyszállítmány (az osztrák és francia is) Lengyelországba, melyet a magyar állam ingyen továbbított.
öreg kicsit olvasni kellene szakirodalmat, utáni jópofizni :)
egyébként tudnád, hogy Vlagyivosztokban hajózott be az oroszországi csehszlovák légió és a fél világot körbeutazva tértek haza (akárcsak a szibériai magyar hadifoglyok egy része) és nem Lengyelországban hajóztak ki... de, ha nem szibériában lettek volna, hanem nyugat-oroszországban akkor se a lengyeleken keresztül tértek volna haza, hanem a románokon, ugyanis sajnálatosan létezett ekkor már a közös csehszlovák-román határ...
ezzel a témát a magam részéről befejeztem, mivel teljesen felesleges időpazarlás.
( a szibériai csehszlovák légió csak 1920-ban tért haza 67.739 fő) "
Nagyon köszönöm!
Ebből világosan látszik, hogy az összes Szibériai hadifogolytáborban kikiáltották a Csehszlovák köztársaságot, és a cseh és szlovák etnicitású foglyok egymás nyakába borultak ( a morvák haragudtak, mert kihagyták a nevüket).
A 67.737 fős légiónak a hazatérését vizuálisan sajnos elképzelni sem tudom, ráadásul az útvonal is érdekes lehetett a fiatal ellenséges Lengyelország tükrében... (Csehszlovák zászlókkal, egyenruhában, útlevéllel, vagy katonaigazolvánnyal...)
rosszul tudod, a csehszlovák hadsereg név alatt futó csehszlovák légiókkal harcoltunk, egészen pontosan a franciaországi, olaszországi csehszlovák hadosztállyal - - amelyek többsége valóban cseh és morva volt, de akadtak benne szlovákok is szép számmal. ( sőt oroszok, olaszok, franciák is!) - az internetes forrás szerint 90 százalékuk cseh és szlovák nemzetiségű volt. ( a szibériai csehszlovák légió csak 1920-ban tért haza 67.739 fő)
remélem tudod, hogy a csehszlovák köztársaságot 1918. október 28-án kiáltották ki és 1919-ben, a tanácsköztársaság örve alatt elég tisztességes háborúcskát vívtunk, meg is vertük a részben francia, olasz tisztek által vezetett légiókat rendesen, csak kun béciék duplán elbaltázták. először is megálltak bártfa bevétele után - amivel, ha még mennek pár km-t akkor a kárpátokban helyreállíthatták volna a lengyel-magyar határt, ezzel összetörték volna a kisantant gyűrűt, s nem utolsó sorban a kárpátaljára beszorult csehszlovák csapatokat elvágták volna az utánpótlástól, s pár héten belül érett gyümölcsként esett volna az egész Zempléntől Máramarosig eső terület szépen az ölünkbe hull...
Szégyellem, de ez a rész (sok mással együtt) nekem is "hómező". Összesen annyit tudok, hogy "a fiatal szovjet államot a gaz lengyelek akadályozni próbálták a legfejlettebb államforma létrehozásában".
Megtennéd, hogy kissé bővebben írnál a lengyel állam akkor újjáalakulásról és az azt követő harci cselekményekről és az abbani magyar szerepről?
Igen, valóban jelentős volt a magyar katonai segítség, amin nincs mit csodálkozni, hiszen a Lengyel Légiót az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege állította fel és szervezte meg.
Ami meg a ,,senki sem segített" - ez már bőven az urban-legend része a dolognak, ugyanis szinte mindenki segítette a lengyeleket (két kivétel), és a fegyverszállítmányokat nem a Varsói csatához kapták mindenhonnan (nem csak tőlünk), hanem jóval korábban. (Különben nem lettek volna képesek 1918-1919-ben háborúba keveredni minden szomszédjukkal).
A két kivétel Németország volt (mert a fiatal Lengyelország megpróbált leharapni egy darabot Sziléziából) és Csehszlovákia (akikkel szintén összeháborúztak).
Kedves Zicherman István ! Elfogadom, hogy így van.. mégis csak nem elszórtan hanem viszonylag sokan lehetnek, akik tudnak a lengyel-magyar közös történelemről.. Én csak két dologra emlékszem : mit tanítottak nekem az iskolában erről.. s hogy az eltelt már demokratikus időkben mit találtam a gyerekeim történelem tankönyveiben. Természetesen a számomra kedves vagy érdekes... nagyobb tanulságot és üzenetet is magában rejtő témákat mindenféle társaságban igyekszem szóba hozni. Így szűrtem le, hogy nálunk elég nagy hómezők vannak ebben a témában.
Nem sok olyan lengyellel beszéltem, aki ne tudta volna.. hogy miként kaptak 1920 nyarán magyar kormánytól először 80 vagon lőszert a döntő pillanatban.. hogy ennek áthaladását a területén (és a francia küldeményét is) miként tagadta meg a cseh kormány.. A magyar kormány egyes számítások szerintösszese közel 58 millió db. lőszere, a rengeteg katonai felszerelés, lőszer alkatrésze, tábori konyhája, stb.. hihetetlen nagy segítség volt egy olyan országnak, amely éppen hogy próbált lábra állni és szinte senkitől sem kapott segítséget. A lengyeleknél úgy tanítják, hogy a magyar lőszerrel nyerték meg a varsói csatát.
Ugyan ezekről a kérdésekről idehaza igen kevés emberrel tudtam eddig beszélgetni.. de persze ez nem jelentheti a kérdés reprezentációját / ebben igazat adok.
Én is szeretnék egy nagyon picit majd bővíteni ezen a közös területen.. itt is - máshol is. Itt egy topikot szeretnék majd nyitni az 1939-40-ben a Magyar Királyi Honvédségbe került és integrált lengyel haditechnikáról..
Megnyugtatlak. A magyarok szintén többet tudnak a lengyel (und litván, amíg közös volt) történelemről, mint az átlag lengyel. :D Ezért szép ez a két nemzet. ;)
A legszomorúbb az.. hogy akár mikor találkozom bárhol bármilyen életkorú lengyel emberrel.. az MIND sokkal többet tud a magyar és a magyar-lengyel történelemről mint én : mondom.. ez lehet gyerek, felnőtt, férfi, nő, falusi, városi lengyel ember. A magyar oktatás és közfelfogás viszonya ehhez a csodálatos közös történelemhez .. katasztrófa.
Krakkó és Przemysl közt nagyon sok városban jártam, ezt csak azért említem mert a délre, tehát a Kárpátok felé vezető utcákat nagyon sok helyen ULICA WEGIERSKA-nak, magyar utcának hívják most is :)
elég két szomszédos városkát említenem, a Novy Saczból ( Új Szandec magyarul) a Dunajeccek nagyjából párhuzamosan futó út neve ez ( belvárosi Jagelló folytatása) és egészen hosszan fut, a szomszéd városig, ami történetesen Stary Sacz (Ószandec ) --- itt a Sobienski folytatása a Wegierska --- irányban az egykori magyar határ felé ...
Utóbbi helyen van eltemetve Árpádházi Szent Kinga, IV. Béla királyunk lánya, aki a lengyel-magyar barátság sok évszázados történetének egyik fontos alapköve. A klarissza zárdában alussza örök álmát - a bejárati vasajtón nagy magyar koronás címer :)) A zárda előtt óriási székelykapu hirdeti a magyar-lengyel barátságot. Tavasszal jártam ott, fotók majd idővel a honlapomon, a következő bővítéskor erről is kerülnek fel :) - de egyébként is van fent sok lengyel helyről kép.
Sajnos én még csak Varsóban és Krakkóban, de ott is van éppen elég magyar vonatkozás. Hatalmas munka ezt egybegyűjteni, de mindenképp megteszem, mert szeretném, ha látnák idehaza, hogy van egy nép aki szeret bennünket és jó lenne erről nem elfeledkezni.
