Valaki már egyszer felvetette, hogy az Alfa-Holdbázis lényegében olyan, mint a Star Trek. Csak koppintás-szerű lett volna, ha egy űrhajó az amin utaznak. Egy kisbolygó, hold, ami letér a pályáról és száguld az űrben és közben idegen világokat fedez fel, egyedibb ötlet tűnik. Volt hajtóművel rendelkező bolygó az Üzenet az űrből c. filmben is.
vagy egy másik feldolgozása a filmek, azt valami nagyobb stúdió csinálta, de nem olyan jó mint amit linkeltem: https://www.imdb.com/title/tt0814106/
amit linkeltem, azt EGY EMBER csinálta, grafikailag néhol gagyi, de amúgy brutál zseniális az egész, amit a könyvhöz hozzáköltött az totálisan beleillik az egészbe és zseniális
Egyetlen egy SF film (meg a 2001 sem) menne at a tudomany rostajan. Sot, meg a valodi urkutatas valoban megtortent esemenyeit is maskep mutatjak a filmek (pl. Apollo-13).
Minden film egy alternativ vilagot mutat be. Parhuzamot vonva: egyetlen tortenelmi film sem felel meg a valosagnak. Pl. Ben-Hur nem letezett, tehat Poncius Pilatus nem beszelhetett vele. Cleopatranak valojaban egy szakajtora valo gyereke volt, de a filmekben megis mindig csak egy van (Julius Cesartol), stb.
A film egy muveszeti termek, es a tudomany/tortenelem (vagy mondhatni: a valosag) alarendelt szerepet jatszik a muveszettel szemben. Pl. maskep terjed a hang a filmben, mint a valosagban (ha egy zsufolasig tomott etteremben a fohoseink a legtavolabbi asztalnal ulnek, akkor is csak oket halljuk - mig a kozelebbi vendegek hangtalanul tatognak). Es XIII. Richard sem beszelt rimekben, es a festmenyeket is lehet elvezni - annak ellenere, hogy azok, az abrazolt vilagtol elteroen, ket-dimenziosak.
Senki sem pocskondiazza az Alfa Holdbazist (en sem). Nem agyba-fobe dicserni, vagy netan a hibaira (joggal vagy jogtalanul) ramutani [egy masik filmsorozat foruman!] nem azonos a "fikazassal" :) Nekem pl. megvan az egesz sorozat DVD-n, es igazan meg akartam szeretni - de (sajnos) nem sikerult.
Amugy meg egy vegnelkuli vitat lehet kezdeni azzal, hogy "mi az igazi sci-fi?" :)
En is szeretem az idoutazasos temat (mar H.G. Wells- tol, akinek a klasszikus muve megvan filmben es radiojatekban is) - pl. az egyik kedvenc Star Trek TOS epizod (The City on the Edge of Forever) es a szamomra legkedvesebb Star Trek film (The Voyage Home) is idoutazasos.
A peldaval csak azt akartam mondani, hogy lehet - szubjektiv modon - ertekelni azt a SF filmet is, ami abszolut tudomanytalan.
Még valami kedvenc epizódomból, amit nehezen emésztek: A szupernova, vagy bolygó vagy akármi veszélyezteti a Földet. Elhangzik, ha a közelében robbantják fel, elpusztul a Föld is. Oszt mégsem! :-D
Mondjuk már itt élesen elválna, hogy mégis miről van szó: Nem mindegy, hogy bizonyos távolságban bolygó, kisbolygó vagy szupernova robban. Ez utóbbi az egész naprendszert vinné, igaz? Amatőr vagyok, de egy régi sci-fi rajongó ennyit csak tud.
Jaj! Ne keseríts el: az időutazás az egyik kedvenc ábrándom. :-D
A bolygók, napok, szupernovák témához kapcsolódva eszembejutott Cseh Tamás egyik dalba foglalt meghatározása: "A fekete lyuk egy nem létező égitest" ;-)
Nem ertelek - sem teged, sem masokat, akik ezt a +/- dolgot nezik. Nem mindegy? Kevesebb lesz tole az éves bonuszod? Nem. No akkor?
Az internet tele van trollokkal. Ennyi, ne foglalkozz vele, ez az egyetlen ertelmes nem-cselekves. Azzal, hogy szovateszed csak futod, "Lam-lam, lehet itt valakit b@xtatni, no akkor holnap is benezek es jol leminuszolom a hozzaszolasait tartalomtol fuggetlenul!"
Most mar igazan nem ertem, mi az, ami a szovegemben nalad megint kicsapta a biztositekot*. Itt csupa joravalo, az Orion-t es a SF-t szereto - de ugyanakkor tolerans es a mas velemenyet tiszteletben tarto - tag van, akik ertelmes hozzaszolasokkal es gondolatebreszto vitakkal jarulnak hozza a forum mukodesehez.
* Tisztazasul: egy "negativ" adasa nem velemenynyilvanitas - azt ugyanis itt szavakkal szokas kifejezni -, hanem csupan egy gyava es rosszindulatu odaszurkalas a masiknak.
Nezd, a magam reszerol nem akarom az erzekeny lelkuleted tovabb borzolni, szoval - mivel lathatolag a velemenynyilvanitasra keptelen vagy - huzz el innen fenysebesseggel.
Amugy jomagam keszedtem "kis"-t a "kisbolygo"-bol a szinkronban - ket-harom nev sem keves ugyanarra az egitestre, de negy-ot mar nekem is sok volt ;) Regi motoros leven emlekszem, hogy az epizod elott anno egy csillagasz elmagyarazta, hogy mit keres a szupernova a filmben. Szegenynek meg az inggallerja is atazott az izzadsagtol :)
A legkedvesebb Orion epizodom a Kroman jatszodo, pedig ott a kromaiak ugy futik a Napot, mint ma egy alagsori kazant - ami elso (es sokadik) hallasra ugyszinten elegge meghokkento tudomanyos szempontbol. De valahogy ugy vagyok ezzel, hogy az Orion annyira eros mas vonalon (amint ezt b.veronik is emlitette volt), hogy szamomra az ilyenek egy jottanyit sem vesznek el a sorozat elvezetebol.
Kulonben is, ami ma nem lehetseges a tudomanyban, az megvalosulhat a jovoben (na persze nem akkor, ha a mai vonalon megyunk tovabb). Szupernovak valoban vannak, egitesteket is le lehet teriteni a palyajukrol - sot, akar csillagokkal is babralhatnak szupercivilizaciok. Idoutazas azonban lehetlen - megis mennyi SF film es TVs epizod foglalkozik ezzel.
lehet a szinkron is tetézte hogy ennyire halandzsa lett. mindenesetre mindig bukfencet hánynak a fejemben az észkerek, mikor ezt szöveget próbálom dekódolni. :)
Nekem ez a kedvenc epizódom a sorozatban, s még gyerekként láttam először, de az idézett szöveg máig zavar. Már akartam is kérdezni, valóban ez hangzik el, vagy csak a szinkron ment félre? Mert ez bizony elég slendrián.
Abban Eolomeaval értek egyet, hogy hasonló baklövések szinte minden jó sci-fiben vannak, s talán ettől is érdekesebb, mint a szigorúan tudományos alkotások. No, meg kinek, mi tetszik, ezen kár vitatkozni. Nekem a mai napig úgy tűnik, az Oriont nem igazán lehet beilleszteni egyik "skatulyába" sem, valamiben kilóg a többi sci-fi film közül. Sok nívósabb, komolyabb alkotás született a műfajban de számomra az Orion sorozatnak van valami olyan varázsa, ami megunhatatlanná teszl. Talán a karakterek, szereplők? Valódi, éllettel teli jellemek, kisebb-nagyobb hibákkal, nem csak ügyes, bátor, találéköny stb... pozitív vagy negatív hősök, akik szkafanderbe bújtak és a jövőben élnek.
Azoknak a delikvenseknek, akik itt szorgalmasan osztogatjak a "negativ"-okat:
Jomagam kimondottan szeretem az Orion-t - es nem tudom, hogy eszrevettetek-e, de ez egy Orion-os forum -, de mint lathato, en (sem) adok "negativ"-ot olyan hozzaszolasra, ami az Orion-t ugymond kritizalja. Az ilyenfajta hozzaszolasnak kimondottan orulok - ugyanis a velemenycseret, kulturalt vitat ertekesnek, epitonek tartom.
Es ez a lenyeg: amit mi itt irunk, az velemeny, megpedig egy filmrol. Vagyis nem szemelyeskedes, es nem istengyalazas. Barkinek lehet velemenyere egy filmrol, es semmilyen filmet nem kellene "szent tehennek" kezelni. Nagy a kulonbseg anyazas kozott, es a-kozott, hogy valaki egy bizonyos filmet egy masik film ele helyezi, gondolatban.
Azt netan megertenem, hogy egy Alfa Holdbazisos vagy Star Trek-kes forumon negativot kap az, aki nem ajnarozza a sorozatot - de itt...?! (Amugy kimondottan szeretem a Star Trek egyes epizodjait, es az Alfa Holdbazist sem utalom.) Jomagam is velemenyezek hozzaszolast, de mindig csak "pozitiv"-val. Ha ugyanis nem tetszik valami, akkor azt nem olvasom, vagy otthagyom azt a forumot.
Egyaltalan nem vitatom a 2001 trukkjeinek a minoseget (ami talan kozvetve Pavel Klusancevnek, ill az o hatasanak koszonheto) - a filmet mindig is nagyra ertekeltem (pl. nemreg vedtem meg a 2001-es forumon). Ezert irtam, hogy a trukkok meg jobbak lehettek volna Andersonekkal (ha nem igy lehetett volna, akkor Kubrick nem akarta volna atcsabitani Sylviat).
Valo igaz, hogy az optikai ravetitesek nem tokeletesek az Utazas a Nap tulso oldalara filmben - de ne feledjuk el, hogy Kubrick szamara a penz nem volt akadaly. O nem is nagyon dolgozott optikai ravetitessel - pl. a valos meretu urkapszula egyszeruen fel volt fuggesztve az oriasi studioban.
2001 trukkjei majdnem tokeletesek. Amit hibanak talalok, azok aprosagok, mint pl. a holdi jeleneteknel a foldfazis valtakozasa, ill. hogy a Fold megvilagitasa nem mindig jon ossze a Holdeval.
Az emliett Orion-os slendriansagok meg a tudosok reszerol is megtortentek, ha SF-t irtak. Ha elevzni akarjuk a SF filmeket, akkor a tudomanyt sokszor felre kell tenni. Pl. a Star Trek TOS egyik legerosebb epizodjaban hoseink egy bolygora tevednek (es akarhova veti is oket a sors, ott a levego es gravitacio mindig a foldihez hasonlo, es persze sugarzasok sem piszkaljak az embert), ahol egy idokapu (!) jo izes angolsaggal tarsalog Kirk-ekkel.
Egy Murphy torveny is lehetne, hogy: ha tiszteled a tudomanyt, akkor ne nezz SF filmet. (Vagy ha tiszteled a tortenelmet, ne nezz tortenelmi filmet.)
Vajon hogyan fogadhatnok el az, hogy az Alfa Holdbazisban egy nuklearis robbanas kovetkezteben a Hold cakk-pakk lazan kiroppen a Naprendszerbol, es egy fenysebesseget meghalado szaguldozaba kezd a Galaxison keresztul. Ehhez kepest az Orion egy doktori disszertacio!
Ha ugy vesszuk, akkor Orion egyben profetikus is volt, hiszen a klasszikus csilagaszati besorolasok szep ovatosan megdoltek - jo nagy zavart okozva a csillagasz fejekbe. Egy gazat vesztett ustokos mar valoban kisbolygo - es hat mettol kisbolygo, es mettol bolygo egy egitest? A Ceres bolygo? es a Pluto? stb. Es mikor csillag a csillag, es mikor bolygo? Ha pl. a hotermelest vesszuk, akkor Jupiter is lehetne csillag, hiszen az osszehuzodastol hot termel. (Az oriasbolygo valojaban egy elvetelt csillag.) Egy kihult csillag bolygo? (Egy normal csillagban egeszen a vasig felepulnek az elemek.) Van egy kodarab, ami hol a Foldet, hol a Napot keruli meg - akkor ez kisbolygo vagy hold?
A profetikussagra jo pelda a Chroma, ami a film keszitesekor meg felfedezetlen Kuipert ov egyik egitestje lehetne.
Mint ahogy a Heisenberg fele hatarozatlansagi relacio sutba vagta a klasszikus, hercig Bohr-fele atommodelt, a csillagaszatban is osszemosodtak a fogalmak, ill. ujabb szavakat kellett fabrikalni a bekategorizalatlan kuloncoknek ("planetoid", "torpe bolygo", stb.)
Langcsovat pedig tud huzni egy csillag: ha gyorsul :)
Amugy pedig egy muveszeti alkotasban mindig a muveszet az elso - vagyis a filmben a latvany uti a tartalmat. Meg Kubrick is megeroszakolta a valosagot - peldaul a stewardess 90 fokkal tobbet fordul korbe a holdurhajoban, mert Kubrick ezt jobbnak latta kepileg. Vagy Bradbury 451 Fahrenheitrol irt, pedig tudta, hogy a papir ennel magasabb hofokon gyullad meg - neki csak tetszett a szam :)
Amugy pedig az Orion "felnottebb" (vagyis - a "slendriansagokkal" egyutt is - kozelebb all a kemeny sci-fi-hez), mint akar a Star Trek, akar az Alfa Holdbazis. Igaz, az angolok keszitettek egy TV sorozatot, Moonbase 3-t, ahol kimondottan a tudomanyos hitelessegre torekedtek. Dog unalmas.
hát nem tudom: az Orion szerintem jól bele illik a sci-fi sorozat világok fejlődésébe (teljesség igénye nélkül): Buck Rogers -> Orion -> Star Trek -> Space 1999 > Star Wars
meghatároz egy korszakot, visszahoz egy régi-szép retró feelinget szerethető esetlen gyermeki bájjal, de hatalmas kiugrásnak azért nem tartom. (de lehet, mert nekem az Alfa volt az alfa :) )
én ezt vitatnám, el nem tudom képzelni mi kifogásod lehet a 2001 speciális effektusaival kapcsolatban. Douglas Trumbull elsőosztályú munkát végzett. mind az Utazás a Nap túlsó oldalára, mind a Alfa holdbázisnak gyengébbek a trükkjei. nem véletlen hogy csomó nagynév (pl Ridley Scott: Blade Runner) Trumbullt akarta a filmjéhez, nem pedig Andersonékat.
és ez bár ez ízlésbeli dolog, de szerintem az Alfa holdbázis dizánja (járművek/ruhák/díszletek/műszerek) lényegesen jobbak az Orionénál.
én szeretem az Oriont is, mert az is korszakos, de nem értem az olyan slendriánságokat, mint pl. az ilyen lehetetlen szövegek:
"a vadászkutya szektorában egy kisbolygó kilépett a pályáról. egyértelműen egy szupernováról van szó. a bolygó hatalmas sebességgel száguld a föld felé. becsült sebessége úgy 146 ezer km/sec lehet. átmérője meghaladja az óriáscsillagok méretét. a szupernova fizikai jellemzői megegyeznek a napéval és igen rövid időn belül belép a föld légkörébe."
és mutat egy lángcsóvát húzó kőzetbolygót. igazán nem várok nagy realizmust, da ha már sci-fi, akkor legalább a csillagokat nem kéne kutyulni a bolygókkal.
Hozzátenném, az Orion annyira eredeti, hogy az utána következők ebben meg sem közelítik. Szinte valamennyi sci-fi, amit láttam, sablonosnak tünt hozzá képest, akkor is, ha egyébként nagyon jó film.
Ezzel is egyetertek - bizonyos mertekig (volt olyan butordarab, amit azert vettem, mert az Alfa Holdbazisban szerepel - de azt is atfestettem pirosra [a Holdbazisban feher].)
Az en izlesemnek, osszesegeben, a belsok tul sterilek es szintelenk - nem baratsagosak. Ebbol a szempontbol az Orion-t (formatervezes) es a korai Star Treket (szinek) a Holdbazis ele helyezem.
Ezzel teljesen egyetertek: kulos latvany tekinteteben az Alfa Holdbazis viszi el a palmat - magasan. Jomagam pont a latvany miatt vettem meg az egesz sorozatot - csak sajnos meg ez sem volt arra eleg, hogy elvezzem az epizodokat.
Andersonek zsenialasak voltak a makettes trukkok tekinteteben. Pl. az Utazas a Nap tulso oldalara filmjukben a raketa fellovese hitelesebbnek tunik, mint egy igazi NASA Saturn V inditasa.
Amikor a 2001 Urodusszeia-nek veselkedett neki Kubrick, az o elso valasztasa is Sylvia Andersonra esett, mint trukkmester. Felhivta Sylviat, es meghivta vacsorara. Anderson azt valaszolta, hogy szivesen etkezne a rendezovel, de ha at akarna csabitani az o filmjehez, akkor az nem jonne ossze, mert mason dolgozik. "Akkor a vacsora is targytalan!" - mondta Kubrick, es lecsapta a kagylot.
Szerintem a 2001 meg jobb lehetett volna, ha Andersonek/Sylvia Anderson keszitette/ek volna a trukkoket. Szoval meg egyszer: a kolso jelenetek az Alfa Holdbazisban valoban szuperek.
Én vitatkoznék ezzel. Pont az Alfa Holdbázis (Space: 1999) az a sorozat ami profi módon sikerült látványosra. Rengeteg a ,,külső" jelenet ami a sorozatokra nem jellemző. Az űrhajók és járművek igazinak látszanak, nem vehető észre, hogy makettek. A belső dizájn és berendezések is kiválóak. Az ajtónyitó-kommunikátor és a lézerpisztoly is egyedi. Persze a legtöbb idegen lény bárgyúnak tűnhet, de ebben az időben a Star Trekben is az volt. Az is igaz, hogy a 48 résznek, sajnos a története sem az igazi. De a látvány mindenképpen egyedülálló.
Megprobaltam magam atragni a Galaktikaban megjelent Orion ujabb kalandjain, de meg nem sikerult egeszen. Zavart, hogy az iro megvaltoztatott jo nehany kulsoseget (pl. eddig nem tunik ugy, hogy a jonep a viz alatt eldegel.
Azutan az eloszoban szurta a szemem az, hogy a kedvencunket ugy aposztrofaljak, hogy az a mai szemmel megmosolyogtato. Es a sertodesem egyaltalan nem elfogultsagbol szarmazik...
Ugyanis minden kornak megvannak a maga lehetosegei - es korlatai -, es barmely muveszeti alkotast a koraba agyazva kell nezni. Peldaul a "modernesitett" kiszinezett Chaplin es Stan es Pan filmek kimondottan zavaroak. Regebbre visszamenve, a csodalatos egyiptomi falfestmenyek sem megmosolyogatok a mai szemmel nezve, mert az okori egyiptomiak nem talaltak fel a perspektivat.
Ami regi film ma megmosolyogtato, az a maga idejeben is az volt. A Rajnai-fele TV filmeket - koztuk a Pirxet - akkor is idetlennek tartottam, es most is. Vagy az Alfa Holdbazsit akkor sem neztem, es most sem (megprobaltam egy eve, de sikertelenul).
Az termeszetes, hogy a 60-as evekben a trukkok tekinteteben masok voltak a lehetosegek - de azokat a lehetosegeket az Orion stabja maximalisan kihasznalta. Sot, a trukkok lenyegesen jobbak az Orionban, mint a vele egyivasu amerikai Star Trek-ben - az utobbi ugyanis csak az ujabb digitalis javitasokkal elvezheto.
Es persze a tortenetek, aminek tekinteteben - nagy atlagot tekintve (!) - az Orion fenyevekkel van mas SF TV filmek elott - ugyanis az Orionban teljesen hianyzik az idetlenseg, amit ketmarokkal szortak hasonlo SF TV sorozatokba. Mint peldaul az urhajoba egy (olcso optikai ravetitessel eloallitott) fenygomb ferkozik be, amitol a szemelyzet egyik bamba tagja teljesen megkergul, stb.
Az, hogy az idegen lenyek meg sem szolalnak (plane nem "foldiul") - sot, igazabol nem is igen latjuk oket - ugyszinten eredeti.
A diszletek is elsoranguak az Orion-ban. Nincsen az a film vagy TV film, amiben ugy hemzsegnenek a a legkivalobb formatervezok altal tervezett butorok, kellekek, mint az Orionban; vagyis az Orion tornymagasan ver barmely SF filmet a teljesen erdeti, es mai szemmel is futurisztikus diszleteivel. (Mig a legujabb filmekben szinte minden unalmasan elvagolagos es sarkos, az Orion-ban a formak jobbara iveses es ujszeruek.)
Persze az Orion koltsegvetese korlatozott volt - de a hianyzo garasokat eredeti otletekkel potoltak. (Nehogy most valaki a vasalot cibalja elo! ;-) Peldaul a fekete-feher-ben jol mutato feny-arnyek hatasokkal potoltak ott, ahovan nem jutott mas diszlet.
Szoval az Orion az elkeszultekor is kivalo volt, es most is az. Es nem a megszepito nosztalgia-tenyezo mondatja ezt velem - egyszeruen jo volt akkor is, es jo ma is :-)
