Most kérdeztem meg a kollegámat. Ő azt mondja, hogy a földmérők előre kiértesítik a földméréssel érintett ingatlanok tulajdonosait a földmérés időpontjáról, hogy az érdekeltek személyesen ott lehessenek a kitűzésnél. Ezáltal nem neked kell a szomszédodat győzködnöd, hogy a kitűzés helyes, hanem a saját szemével győződhet meg róla.
veheted bunkóra is a figurát: kiméreted, és ha a kerítés átlóg a te térfeledre, akkor egyszerűen lebontod, ill. arrébb rakod. elvégre a saját telkeden azt csinálsz, amit akarsz... (bár a jó viszonyt megőrzendő ;-) én először felszólítanám, hogy ezt tegye meg ő)
én úgy tudom egyébként, hogy mindig a legutolsó kimérés "számít", vagyis amíg nincs újabb hivatalos papír, mi meddig tart, addig az van érvényben, amit legutóbb leírtak.
célszerű a földhivatalból valakit kihívni, sok esetben maszekban csinálják. nem olcsóbb, persze, de később kisebb az esélye, hogy hagyják magukat "felülbírálni".
Köszi a választ. Valami ilyesmire, azaz az én szemszögemből a legrosszabbra számítottam.
Ha perre megy az ügy, annak is szép költésége lehet. Mindezt azért, mert a kedves sarokszomszéd önhatalmúlag megváltoztatta a sarokpontot. Aki meg szenvedőlye az esetnek, annak meg fájhat a feje és apadhat a pénztárcája.
Sajnos az a helyzet, hogy mivel te vitatod a telek egyik sarokpontjának a helyét, ezért a kimérés költségeit is neked kell állnod. Azt nem tudom, hogy a Földhivatalnak van-e 1:1000-nél részletesebb térképe (valószínűsítem, hogy van). Először is egy földmérővel ki kell méretni a telek sarokpontjainak helyzetét. Ezt követően már tisztán látható, hogy a szomszéd vett-e el tőled valamennyi ingatlant és ha igen az mekkora. A szomszédnak mutasd meg a földmérő által készített kitűzési vázrajzot és beszéld meg vele, hogy rakja arrébb a kerítését. Ha ezt önként nem teszi meg, akkor jön a jogi út. Az önkorit már nem tudod kötelezni arra, hogy ő méresse ki az ingatlan sarokpontjait és nem hiszem, hogy be tudnád rajta hajtani a földmérés költségeit. Szerintem annak sehol nincs nyoma, hogy megfelelően mérték-e ki a sarokpontokat, avagy sem.
Vásároltun egy önkormányzattól telket, melyet nem vittek licittárgyalásra, mert nem volt szükséges az értékhatár és a jelentkezők száma miatt sem. A szomszédom megfellebbezte, de a Megyei Közigazgatási Hivatal nagyon gyorsan elutasította a fellebbezést és alaposan meg is indokolta. Így már van egy jogerős építési engedélyem, mely azonnal végrahajtható a novemberi közigtörvény szerint. Ha a szomszéd bíróságra viszi, akkor csak a végrahajtás felfüggesztését kérheti, de nyugodtan építkezhetem. Azt is mondták a hivatalban, hogy ha felfüggesztené valamelyik bíró a határozat végrehajtását, akkor nincs igazság a földön. Viszont a környékbeli lakók feljelentették az önkormányzatot, hogy szerintük jogtalanul adták el a telket és bíróságra viszik az ügyet. A félelmem az, hogy elhúzódhat a dolog, a hitel miatt sem érdektelen, mert azt hallottam, hogy 1 éven belül a felvett pénzt el kell költenem. Szóval, ha lenne valami jogi tanácsotok, segítségetek, azt nagyon megköszönném. Nem tudom mit tehetek? A közighivatal határozatában volt egy utalás arra, hogy a bíróság is azt fogja vizsgálni, amit ők. Ha kérdésetek van igyekszem konkrétabb lenni.
Van a Földhivatalnak 1:1000-es léptékűnél részletesebb helyszínrajza? Hétvégi telkünk nincs bekerítve jóideje. A sarkszomszéd meg elvett a telkünkből szemre saccra kb 6-8m2-t. Sajnos az a sarokpont nem volt kitűzve, mert akkoriban irdatlan nagy dzsungel volt ott. Szóval ha csak 1:1000-es térkép van, akkor az alapján a kérdéses sarok kimérésénél 0,5 méteres tévedés lehetősége (0,5mm a rajzon) még mindig bejátszik.
Ebben az esetben, jogtalan elkerítésnél rá tudom verni a kimérés költéségét? Illetve hogyan tudom kötelezni, hogy vigye a kerítését a telkünkről?
Eddigi információim szerint nekem kell állni a kimérés költéségét. Mondanom se kell, hogy tele a tököm azzal, hogy mindig az van előnyben aki hibázott, vagy netán direkt csalt. Aki meg ártatlan az ügyben, az szív mások miatt. Pláne ha még pereskedésre kerülne a sor, még pluszban fizethetem az ügyvédet meg az egész hercehurcát.
Nincs kedvem kifizetni kb 40000 Ft kimérési költséget. Abba még belemennék, hogy fele-fele arányban fizessünk. Kicsit tovább bonyolítja az ügyet, hogy az önkormányzat adta el ezeket a telkeket és ő mérte ki, illetve a sűrűn benőtt részeken nem mérte ki. Mi tehát a teendő? Tudom kötelezni az önkorit, hogy mérjék ki? Illetve van-e annak valahol nyoma, hogy 1x évvel ezelőtt azt a sarokpontot nem mérték ki?
Amikor a jogszabály hatályosult, akkor felhívtam az APEH-et, hogy akkor most ők hogyan, milyen formátumban várják tőlünk ép hatóságtól az adatokat. Akkor semmit nem tudtak rá mondani, csak annyit, hogy arra van a 45 napjuk, hogy kitalálják. :-)
Köszi, az Apeh-os is ma megtörtént (kaptam határidőt pótlásra). Csak azt nem értem, hogy akkor kire/mire vonatkozik ez a 45 nap APEH szempontból?
Mondom, az ép.hatóság felé bejelentettem rendesen 8 nappal kezdés előtt, de az APEH-hez akkor nem, mivel mindenhol ez az aug. 29- volt bedobva dátumként, ahogy belinkeltem alább, pl. több APEH oldalon még most is így szerepel, ha rákeres az ember ... így vezetik félre az embert...
Extrém problémába futottam, a klímás topikba már feltettem a kérdést.
Tehát: "Élesedik a helyzet. Vki Bp.-en tud olyan építészt, aki hajlandó megcsinálni a hatósági engedélyezéshez szükséges terveket? A polgármesteri hivatal építésügyi szobái (is)néznek a lakásunk külső falára. Azt tanácsolták, hogy legyen jogszerű a telepítés. Pech. :)"
Amúgy a saját bevallásuk szerint a homlokzati klímák 95%-a engedély nélküli. De ami ilyen "látványosan" közel van, oda biztosan kijönnek bírságolni. :)
Mivel a hozzászólásodat nem olvastam el rendesen, ezért a 143. hsz-omban oltári nagy baromságot írtam, ezért azt most javítom. Tehát az építéshatóság és az APEH felé is kell adatot szolgáltatnod!
Szigorúan a véleményem szerint a hatálybalépés aug 29-e, tehát rád még nem vonatkozik. Talán kérdezd meg telefonon valamelyik (esetleg többet is) APEH kirendeltségen - esetleg álnéven...
Idézek belőle: "... 4. § (1) Ez a rendelet 2005. július 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni. (3) E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott - építési tevékenységre, valamint az ezen időpontot követően indult - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott - fennmaradási és továbbépítési engedély alapján végzett építési tevékenységre kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépését követő 8 napon belül megkezdett építési tevékenységek esetében a 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek az építtető 2005. augusztus 1-jéig köteles eleget tenni."
Én pont a bevezetés környékén kezdtem meg az építkezést (Bejelentés ép.hatósághoz: 2005.07.21, napló szerinti kezdés: 2005.08.08.). A rendelet 2005. július 15-én lépett hatályba, 14-én hirdették ki (Magyar Közlöny). A 4. paragrafus, 2. szakasz szerint a rendelet APEH-re vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetéstől (2005.júl. 14.) számított negyvenötödik naptól kell alkalmazni (aug.29.). Ez a dátum több oldalon szerepel az APEH honlapján is, pl.: http://www.apeh.hu/megyek/komarom/anyagok/epitkezes_bejelentese.htm és több netes cikk is idézi - ami akkoriban jelent meg - mint mérvadó bevezetési határidőt.
Az a kérdés, hogy a fenti paraméterek mellett bejelententés-köteles vagyok-e, vagy sem?
Eddig is ezt a megoldást választottam akkor, ha az ügyfélnek gyorsan kellett az engedély. Most pedig, hogy a Földhivatal nem tud időben (megkereséstől számított 15 napon belül) adatot szolgáltatni, már minden ügyfélnek ezt a megoldást javaslom és 99,99%-uk él is vele.
Amikor én bevittem az enyémet hétfőn, akkor annyival "biztattak", hogy majd ezen a héten beiktatják, aztán majd valamikor megnézi. Nem ajánlotta fel, hogy magam intézhetném, én meg nem tudtam. Pedig nekem minden nap számítana.
Hogy érthetőbb legyek, a drága főépítész ül rajta, mégpedig azt is tudom, hogy azért, mert nem az ő cégét bíztuk meg a ház tervezésével.
Erre nem tudok mást mondani: etikátlan, mocsok eljárásmód a hivatal részéről. Következetességre kellene törekedni: ha az egyik ügyféllel kivételezek, akkor a másikat is megilleti ugyanez.
Nagyon kilóg ám a lóláb, hogy azok a tervek sokkal hamarabb átmennek, és az előadók sem merik szopatni a megrendelőt azzal, hogy 3 tized százalákkal több a beépítés.
Ahogy a múltkor is írtam neked: elvileg nem szabadna egy tized százalékkal sem átlépni a megengedett beépítettséget, de gyakorlatilag ez erősen önkori függő dolog. Van ahol elnézik, van ahol keményen büntetnek, bontatnak, visszaalakíttatnak.
A Földhivatali problémára a megoldás: Ügyfél behozza kérelmét, azon melegébe beviszem az iktatóba, kérek rá iktatószámot, megírom a tulajdonlap igénylést és odaadom az ügyfélnek, aki a megkeresésel becammog a Földhivatalhoz. A megkeresésre ingyen és bérmentve megkapja a szomszédok tulajdonlapjait, amit aztán behoz a hivatalba. Így kb. 2-2,5 hónappal rövidül az eljárás hossza.
Hogy érthetőbb legyek, a drága főépítész ül rajta, mégpedig azt is tudom, hogy azért, mert nem az ő cégét bíztuk meg a ház tervezésével. Nagyon kilóg ám a lóláb, hogy azok a tervek sokkal hamarabb átmennek, és az előadók sem merik szopatni a megrendelőt azzal, hogy 3 tized százalákkal több a beépítés.
A szomszédokkal várhatóan nem lesz problémám, személyesen ismerem őket, nem tartózkodnak külföldön, ők is most építkeznek, nem hiszem, hogy valamelyik keresztbe akarna tenni nekem. Alá fogok velük íratni egy nyilatkozatot, hogy nincs ellenvetésük, így talán hamarabb jogerőre emelkedik az eng. Bár egy kis gond van, ugyanis a hátsó telek éppen most cserél gazdát, remélem nem akarják megvárni, amíg befejeződik az ügylet.
Csodalom, hogy nem talaltak meg ki, hogy az epitkezest kervenyezo hozzon tullapokat (remelhetoleg a legolcsobb is eleg lenne az is 2e, bar ahol sok szomszed van... nekunk csak 2 plusz onkori teruletei). De masreszt meg szivesen fizetne valaki azert, hogy gyorsabb legyen az ugymenet: nem lehetne legalabb opcioban megengedni? Aki hoz, az nem var a hivatalos megkeresesre...
Építési engedélyem még mindig nincs, ma délután bemegyek emelt hangon érdeklődni. Nem igaz, hogy 50 nap alatt nem lehet megadni, amikor semmilyen szakhatósági véleményezés sem kell hozzá.
Van itt az asztalomon néhány építési engedély kérelem, amit azért nem tudok kiadni, mert 2,5!!!! hónapja a Körzeti Földhivataltól megkért szomszédos ingatlanok tulajdoni lapjait még nem küldték meg. A Földhivatalnál telefonos érdeklődésre tájékoztattak: sajnálják, de emberhiány miatt nem tudják időben küldeni....... Az ügyintézési határidő 60 nap, amibe a Földhivatal megkeresése nem számít bele.
Voltam bent a jegyzőnél ez ügyben. Előadtam neki a helyzetet, vittem rajzot, elmagyaráztam, hogy miért akarok még egy-egy métert betoldani a házba. Megértette, de azt mondta, hogy erre neki nincs meg a jogköre. Nemsokára lesz valami tárgyalás, ahol újragondolnak bizonyos építési szabályokat. Kérvényeztem, hogy az én telkemet sorolják át jobban beépíthető övezetbe speciális méretei miatt (ez az egy 800-as telek van, a többi mind ezres a környéken). Szerintem ezt sem fogják megtenni, mert azzal is csak a munka lenne... De ne mondja senki, hogy nem próbáltam meg mindent.
Megjegyzem maga a jegyző mondta (persze nem hivatalosan) hogy építsem nagyobbra, nem fog ezen senki problémázni. Felvetettem a lebontás lehetőségét, de kinevetett.
Építési engedélyem még mindig nincs, ma délután bemegyek emelt hangon érdeklődni. Nem igaz, hogy 50 nap alatt nem lehet megadni, amikor semmilyen szakhatósági véleményezés sem kell hozzá.
A helyesírási hibáért elnézést, nem figyeltem oda! A többit viszont fenntartom. Az építési jogszabályok szerint nem fogsz rá fennmaradási engedélyt kapni, akár csak 2-3%-al léped túl a beépítettséget. Igen az építkezések 90%-ban tényleg eltérnek a tervektől, csak az nem mindegy, hogy ezek a változtatások olyanok-e, amik építési engedélyhez kötöttek-e vagy sem. Pl. ha csak egy válaszfalat helyeznek át az épületen belül az még nem feltétlenül jelent eltérést (bár hallottam már olyan helyi építési szabályzatról, ahol a válaszfal építése is engedély köteles). Az említett telekmegosztási mizéria miértjére nem tudom a választ. Tulajdonjogot pedig nem lehet csak úgy egy tollvonással elvenni.
(Először is a szablyák azok a bizonyos szúró-vágó fegyverek, a bírságokat inkább szabják. Bocsánat, de szúrta a szemem...)
Több építészt is megkérdeztem ez ügyben, és még senki nem hallott arról, hogy egy családi házat lebontattak volna amiatt, mert kis mértékben eltértek az eng. tervtől. Bírósági ítéletekben olvastam, hogy a legtöbbször a bíróság arra hivatkozva, hogy a létrehozott érték több, mint az általa okozott kár (egyáltalán számítható itt valami kárérték e miatt a szabálytalanság miatt?), ezért a ház fennmaradhat.
Valaki itt írta a topikon, hogy az építkezések során szinte mindig eltérnek a tervtől. Gondolom, az eltérés mindig a szabálytalan irányba történik. Ezekre elvileg nem adható fennmaradási engedély. Ezek szerint az új építésű házak nagy részét le szokták bontani?
Mellesleg az hogyan lehetséges, hogy a rendezési tervben 900nm-ben határozzák meg a kimérhető legkisebb telket, majd az egyik tulajdonos megosztja két, összesen 2000 nm telkét egy 1200 és egy 800 nm-esre? Ezt hogy engedhette a hivatal? Nekem ilyen önkormányzat ne okoskodjon, először rakjanak rendet a saját házuk táján.
Meg még úgy is jártam (erről nem tehet senki, csak megszívtam) hogy amikor megvettem a telket, akkor még papíron 801 nm volt. Ennek alapján elkészültek a tervek, majd a beadás előtt kikértem a tul. lapot, amin az utolsó bejegyzés ez volt: Digitális alaptékép bevezetve, új telekméret: 780 nm. Na most akkor mi van? Egyszerre kisebb lett a tekem 20 nm-el. Errefelé 30e Ft a telekár nm-e, egy tollvonással buktam több, mint fél millát. A tervet meg lehetett átrajzolni, így persze már nem felel meg a lakás, ami oda épülhetne.
Esetleg van értelme kérvényezni, hogy a kialakítható legkisebb telekméret beépíthetőségét vegyék esetemben figyelembe? Mert így a 900 nm után számított 25%-ba kényelmesen beleférnék. Minden egyéb szabály be lenne tartva (eló- oldal- és hátsókertek, tetők, magasságok, zöldterületi mutatók, stb)
Mit lehet csinálni, ha a Napnál világosabb, hogy durván megsértette az építő a szabályzatot, de az építéshatósági ember, azt mondja, hogy már nem tud vele mit csinálni, mert már megépült? Nem értettem a hozzáállását, simán elrendelhetne bontást és szerintem el is kellene rendelnie! És itt csak egy kerítésről van szó, de az iszonyat brutál!
Szia!
Az a +20 nm-es eltérés szabad szemmel is észrevehető, nem kell hozzá mérőszalag. Mivel az építési bírság és a fennmaradási engedély egymással szorosan összefügg, ezért csak akkor szabnak ki bírságot, ha a fennmaradási engedély megadható. A te esetedben nem lehet megadni a fennmaradási engedélyt, mivel a szabálytalanul megépíteni szándékozott építményed nem fog megfelelni a helyi építési szabályzatban az ingatlanra előírt 25%-os beépítettségnek. Mivel ebben az esetben fenmaradás nem adható, ezért az eredeti terveknek megfelelő visszaállítás, bontás lesz a vége. Ezt a hatóságok szemrebbenés nélkül elrendelik! A bírságot nem a pluszban megépített építményrész légköbmétere után szablyák ki, hanem meghatározzák a teljes!, szabálytalanul megépített építmény térfogatát, majd esetedben megszorozzák 14eFt-al, ha a burkolásba belekezdtek, akkor szorozzák 1-el, s a kapott érték 40%-a adja az építési bírság mértékét. Tehát a büntetés alapja a fennmaradási engedélyezési dokumentációban szereplő teljes építmény után számított lm3!!!!! Esetedben a hatóság el fogja rendelni az eredeti terveknek megfelelő visszaállítást. Sajnálkozni pedig nem fognak.
Ugyan nem engedély kérdés, de ez a legjobb topik rá:
Építeni fogok, de át akarom lépni az engedélyezett beépítési százalékot kb +20 nm-el, mert elég kicsi a telek, így férne el kényelmesen a ház. Elkészült egy eng. terv a 25.00 %-os beépítésre. Az eng. eljárás folyamán világossá vált, hogy ez az önkorm. nagyon keményen betartatja a szabályokat. A használatbavételi eljárás során biztos, hogy mérőszalaggal fognak jönni, tehát ki fog derülni a turpisság. Kenőpénzre nincs lehetőség, biztos, hogy nem fogadja el az előadó. Marad a büntetés. Legalábbis remélem, hogy nem bontatja le, azért annyira nem dúrva ez az eltérés (25 helyett 27-28%-ot építünk be). Én úgy tudom, a pluszban beépített légköbméter után szabnak ki helytől függően büntit. Mi nagyközségben élünk, itt ez 14e Ft. Kb 60-80 légm3 lenne a bünti alapja, az több, mint 1 millió Ft. Ennek a 20-100%-át lehet kiszabni. Az lenne a kérdésem, hogy valakinek van-e erről tapasztalata, hogy egy családi ház esetén tényleg képesek ekkora összeget kiszabni, vagy a gyakorlatban megsajnálják az emberfiát? Vagy egyéb ötlet? Javasolták pl, hogy amikor már lebontani nem lehet, de még csak alacsony a készültségi fok, akkor jelentsük fel magunkat, így kisebb lesz a büntetés. Erről mi a vélemény?
Ha egyes helyiségekben - betartva az 1 fürdő 1 háló, konyha elkészültét - a nappaliban, használaton kívüli hálóban, másik fürdőszobában a padlón csak az aljzatbeton és falon glettelés van az eleget tesz ennek a kitételnek?
Sajnos erre nincs egységes álláspont az építéshatóságok között. Általában elfogadható, de ilyen esetben elő fogják írni, hogy a hiányzó munkákat bizonyos határidőn belül végezétek el. Javaslom, a helyi hatóságnál való érdeklődést ezügyben.
Még az is érdekel, hogy a belső ajtóknak is a helyükön kell lenni?
A használatban lévő helyiségekre tegyetek ajtót (1 hálón, 1 fürdőn legyen). Persze amelyekre egyébként is tennétek. :-)
