Teljesen fölösleges több FI relét betenni. Az inverternek sokkal szigorúbb feltételei vannak a test (föld) felé szivárgó áramokra, mint a FI relének. Ha meg már az AC oldalon van a szivárgás, arra garantáltan reagál a FI relé, bárhol is van a rendszerben.
Arra, hogy a ház teljesítményigénye nem lehet nagyobb, mint az inverter kimenete.
Kezd összeállni a kép, hogy hogyan is van felépítve.
Az inverter DC-ből állítja elő a háznak szükséges AC230V-ot. A DC-t vagy a napelem, vagy a hálózati 230VAC egyenirányítva adja. Ezt korábban is elmondhattad volna, így tisztább lett volna a működése.
Tehát a 2kW-os inverterrel a ház maximális egyidejű fogyasztása 8A, míg a 4kW-ossal 16A (pontosabban 8,6 és 17,4, de maradjunk a szabvány kismegszakítóknál).
Egy átlag családiháznál minimum a 16A jöhet szóba, mert 8A-nál a mosógép és a porszívó már nem tud egyszerre menni, régi panelos tapasztalat, mindig csapkodta az autómatát. Egy villanysütő 1800W-os fűtőbetétje mellett már a konyhai robotgép is sok.
És fel is találnád a hálózatra tápláló invertert visszatáplálás gátlással...
Ugyanaz mint a HMKE, azaz a rendelkezésre álló teljesítmény a közcélú hálózat + a napelem pillanatnyi teljesítménye, de ha több a nap mint a felvett teljesítmény akkor nem táplál vissza hanem visszaszabályozza az invertert.
Mivel van ingyen szaldó ezért nagyban éri meg, általában egy mérődoboz a betápnál ami rs485-ön kommunikál az inverterekkel hogy mikor mennyire szabályozzanak vissza.
Ennek a primitívebb megoldása az inverter lekapcsolós verzió, de vannak jobbak.
"az inverteren megy át minden teljesítmény, amit annak a kimenetére kötött fogyasztók igényelnek." Ez elég erős korlátozás. -( 2 vagy 2x2 kW elég lehet egy háztartásnak, talán kisebb vállalkozásnak, de ehhez odafigyelés szükséges.
Ennyi a cél, nem több.
Kifejtenéd, hogy miben nyilvánul megy egy 16 Amperes kismegszakítóval biztosított háztartás 16 Amperes inverteren keresztül történő ellátása esetén?
Ez csak elméleti kérdés, mert nem cél a 16 Amper, de a műszaki lehetősége adott.
Ki kellene találni, hogyan lehet megoldani, hogy ami nem igényel folyamatos tápellátást az elegendő inverter teljesítmény esetén mehessen onnan, egyébként hálózatról (ha nincs áramszünet).
Nem világos, hogy ez miért kellene.
Arra gondolsz, hogy éjszaka visszatérjena hálózati ellátásra?
Rákeresve itt a fi-relé - re láttam, hogy akár a melléképületben (a hálózat "végén") a hálózatra kötve az invertert is működik a fi. Ha hülyeség, most szóljatok.
Más:
Sharp ndrb és ndrj közt valóban van különbség? (a tajvan és eu címkén kívül) Utóbbiról jóval drágább ajánlatot kaptam, mert hogy jobb, drágább, de én nem találtam sem összehasonlító oldalt, sem olyan kereskedőt, ahol mindkettő lenne.
"az inverteren megy át minden teljesítmény, amit annak a kimenetére kötött fogyasztók igényelnek."
Ez elég erős korlátozás. -( 2 vagy 2x2 kW elég lehet egy háztartásnak, talán kisebb vállalkozásnak, de ehhez odafigyelés szükséges.
"Egyébként az inverter kimenete a hálózathoz szinkronizált, de más okból."
Ebben az esetben érdemes lenne módosítani a koncepciót. Ki kellene találni, hogyan lehet megoldani, hogy ami nem igényel folyamatos tápellátást az elegendő inverter teljesítmény esetén mehessen onnan, egyébként hálózatról (ha nincs áramszünet).
Pont ezzel kezdtem, hogy nálam van 3x16A , de ekkora inverter nincs, vagy rettenetesen drága, az egész házat így nem lehet rákötni, ki kell alakítani egy külön áramkört, amin csak annyi fogyasztó van amit az inverter bír.
Pontosan így van.
A 3x16 Amper azonban az olyan hatalmas teljesítmény, amire alapvetően nincsen szüksége egyetlen háztartásnak sem folyamatos üzemben.
Ekkora inverter teljesítményt akkor érdemes kiépíteni, ha azon ez a teljesítmény tartósan keresztül is megy.
Ilyen a hálózatra táplálás megoldása.
Ekkor az átlagos igény többszöröse folyik át tartósan az inverteren.
Egy önfelhasználós rendszernél a 3x16 Amper olyan szintű túlméretezést jelent, ami egyenlő a gazdasági értelmetlenséggel.
A hálózat is meg a napelem is táplál az inverterbe, onnan a házba.
Amekkora az inverter akkora lehet a terhelés.
Pont ezzel kezdtem, hogy nálam van 3x16A , de ekkora inverter nincs, vagy rettenetesen drága, az egész házat így nem lehet rákötni, ki kell alakítani egy külön áramkört, amin csak annyi fogyasztó van amit az inverter bír.
A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe.
A közcélú hálózatnak is hatalmas hibája, hogy amikor a ház áramigénye meghaladja a hálózati kismegszakító képességét, akkor a kismegszakító leold.
> Azóta visszakerestem és láttam, hogy műszakilag mindegy, hová kötik be (a fi-relé mindenhogy működik), csak a mi-mikor-mit ver le miatt érdemes agyalni, a fi-reléhez képest hol legyen.
Ize, biztos vagy ebben ? Tuti hogy a FI rele ele (tehat a nem vedett korbe) kotnem az invertert.
"A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe."
Ez nem így van, olvass vissza az utóbbi hozzászólásokat.
Bojlerbe a felesleget tolja.
Bemenet 0 ÉS 100% KÖZÖTT napelem és hálózat bármelyik kombinációjával .
Megtérülés akkor számolható, ha a teljes termelése elfogy. ( méretezés)
Ezek szerint régi a villanyórád, mert a mostani szabvány szerint csak a szolgáltató áramkorlátozói ( biztosíték) lehet vele 1 dobozban.
A jelenlegi bekötésed is jó, de,ha vmi gebasz van, akkor annak kijavításáig nem fog termelni az inverter.
A szekrényből jobb átrakni a főelosztóba az inverter becsatlakozása utáni szakaszra (azaz a fogyasztók felé). Ha biztosra akarsz menni akkor külön + az invetterhez, esetleg annak a leválasztó dobozába.
Családi háznál légkábelezés esetén a főelosztóba érdemes T1+T2 túlfeszültség védőt tenni (16mm2 földkábellel!). Amennyiben ennek a távolsága az invertertől 10m én belül van akkor az inverter nem igényel külön AC túlfeszültség védelmet. 5 m belül ráadásul nem hatásos, csak + hiba forrása lehet öregszik).
Utánaolvastam a NATI rendszernek. Amiket eddig ki tudtam bogarászni: A napelemek nem ideális tájolással vannak elhelyezve, hanem úgy, hogy napkeltétől napnyugtáig tudjanak szolgáltatni villamos energiát. Ennek ellenére egy 2kW-os rendszerhez 9db 250W-os panelt adnak. A lakás energiaigényét úgy szolgálja ki, hogy ha rendelkezésre áll a napelemből, akkor arról működik a ház, ha kevesebb, akkor az elektromos hálózatból csak a hiányzó mennyiséget vételezi, ha többlete van, akkor egy villanybojlert fűt a felesleggel, hogy ne menjen veszendőbe. A legnagyobb probléma akkor adódik, ha a ház áramigénye meghaladja az inverter képességeit, ilyenkor kizárólag az elektromos hálózatból tud vételezni, a napenergia megy a bojlerbe. Előnye, hogy az áramszolgáltatása kizárólag a napsütéstől függ, áramszünet esetén s működik. Bővíhető akkumulátorral, szélgenerátorral, aggregátorral (bár ez önnálóan is el tudná látni a házat)
Megtérülés: nem számolható konkrétan, erősen függ az áramhasználati szokáoktól. Referenciák: nem fellelhetőek Mérési eredmények: nem fellelhetőek
Bocsánat, rosszat írtam. Az AC oldal távolsága mindegy.
DC oldalon van kültérben 10, beltérben 5 m és határ ( és nem léphet át 1 szintnél többet vagy idegen tulajdonon, szintátlépésnél tűzvédelmi csatorna kell).
Én hülye vagyok ehhez. Most van a villanyóránál a 3 fő kismegszakító (3f), gondolom utána a fi, aztán vagy 8 m kábel és ott a biztosítéktábla. Itt csatlakozna az inverter. Az eddigit nem piszkálnám, max. az inverter csatlakozás elé (vagy után) rakathatnék be, ha van értelme.
Több fi-relé t kell berenni és akkor nincs agyalás, ráadásul sokkal könnyebb a hibakeresése.
1 a főelosztó inverter közé ( csak inverter hibára), a többi meg csoportosítva.
Amennyiben csak 1 van akkor az inverter után tenném be, azt úgyis ritkán piszkálom, és működik tovább, ha a lakásban vmi bekavar.
