Van egy olyan kémiai reakció, hogy felteszel egy fazék csapvizet forralni. Fedővel lefeded, a fedőt néha leveszed a desztillált vizet lecsöpögteted mérsz pH 6.0-át. Két- három óra múlva újra megméred, és pH 7.0-át fogsz mérni. A magyarázat, a levegő hidrogénjével reakcióba lép a desztillált víz.
Az öt bolti minta közül a legmagasabb pontszámot érte el. Hibátlan erjesztéssel és lepárlással készült. Jellegzetes szilvakarakter érezhető illatban és ízben egyaránt. Harmonikus, hosszan lecsengő pálinka. Az összetétele a jogszabályi követelményeknek megfelel. A pH-ja 7,46 volt, nagyon simán, lágyan csúszott. 18 pontot kapott. (4065 forint)
En voltam, de nem talaltam meg a forrast, igy igazat adtam barkoczanak, aki epp az ellenkezojere talalt forrast, miszerint a hozzaadott pektinbonto kevesbe emeli meg a metilt, mint a nevezzuk vadnak, ami szinten bontja vmennyire a pektint, csak nagyobb metilszint hozadekkal.
Már nem emlékszem a névre, de valaki úgy olvasta valahol, hogy a pektinbontó emeli a metanolt. És nem találta az olvasmányt. Itt írják ugyan, de az is le van írva, hogy pektinbontók között lehet különbséget tenni, úgy mint a szelektált fajélesztőknél a savtűrés toleranciára.
A pektin bontásánál az enzimkészítmény galakturon-metilészteráz aktivitása a metanol koncentráció növekedését eredményezi, amely hátrányt jelent a pálinka minősége szempontjából. A borászatban és pálinkagyártásban csak nem génmódosított és GRAS státuszú enzimkészítmények engedélyezettek.
Az enzimadagolást a pH beállítása követi. A legtöbb patogén vagy romlást okozó baktérium pH optimumának alsó határa pH 3,4 és pH 4,0 közé esik. Ezzel szemben a szeszipari fajélesztők pH optimuma jóval alacsonyabb, még pH 2,8 mellett is képesek aktív anyagcserét folytatni. Az irányított erjesztésnél célszerű a cefre pH-ját 3,2 és pH 3,5 közé állítani. A savszegény gyümölcsök esetén (körte, faeper, stb.) különösen javasolt a sav adagolás, mivel a cefréik magasabb pH értéke miatt kevésbé védettek a romlást okozó baktériumokkal szemben (Panyik, 2013).
A pH beállítása után a tápsó adagolása következik. A tápsó élesztő-autolizátumot tartalmaz, amelyet kiegészítenek ammónium sókkal, ureával, foszfátokkal, Ca2+ és Mg2+ sókkal, valamint vitaminokkal (niacin, pantoténsav, folsav stb.). A szerepe abban rejlik, hogy tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek az élesztő szaporodásához és a zavartalan erjedéshez szükségesek. A cefrézési folyamat az élesztő adagolásával lezárul (Panyik, 2006).
Ahogy írtad én is lerongyoltam a pincébe és megmértem a brandym, 3,82 a pH-ja, engem meglepett rendesen. Lehet kéne rajta emelni kicsit, gondolkodom rajta.
Ezeket a borokat , nem én készítettem. Volt egy polc a kamrában teli borral pezsgővel és ki lett főzve, Puttonyos aszuk is voltak benne, bort szeretők biztos megvernének érte. Nagyon finom lett a párlata is.
Pont most folyt ki a borpárlat és érdekes, hogy az utolsó mérőhenger pH is 3,2 hígítás után is 3,2 Megmagyarázni nem tudom , de az 1,2 liter víz nem emelte meg a pH-t
Régen vagy húsz éve nekem kellet elvinni a céges vízlágyítónkat gyantacserére. Egy külvárosi családi ház garázsában volt a labor. Négy áztató kádat láttam, különböző vegyszerekkel. Sav, illetve lúg. A helyiségben számomra kellemetlen büdös, vegyszer gőz volt. Ennek ismeretében elment a kedvem a lágyított víz fogyasztásától. Tudományos érveket nem tudok prezentálni, csak egyéni tapasztalat cserét.
