A nagyon durva dzsuva és zsír, gyanta eltávolításra az alkoholos szereknél hatásosabb a széntetraklorid alapú szer. Ilyen a féktisztító spray. Csak a műanyagokkal kell odafigyelni.
Kár az drága patikai alkohollal izmozni. Denszesz elérhető literes kiszerelésben. Az 90%-os.
De általános zsírtalanításra, lemosásra tökéletes a Kontakt WL.
Aki sokat használna ilyet, az tud venni pl. a HQ-nál literes izopropil-alkoholt. 1200 Huf volt egy flakon. A legtöbb hasonló szernek ez az alapja. Nyalogatni nem köll. Célszerű jól záródó kis üvegekre szétosztani, mert erősen nedvszívó és mire elfogyna, már rengeteg vizet összeszedett a levegőből.
Vagy az Alkonek nevű lötty. Persze a legjobb egy ismerős és segítőkész gyógyszerészt keresni, akinél még úgy 50ml 96%-os alkohol belefér a tiltólistába. :)
Van most is jó fajta forrasztóón, mutattam pár embernek és ki is próbálták, azt mondták, hogy hasonlóan jó minőségű mint a régi fajta. Egyébként nincs benne semmi különös, csak van benne ólom és szebben is folyik emiatt. Kínából vettem 1100 forintba jött ki 100g, de 10x jobb vele dolgozni mint az ólommentessel és jobban is tart.
Az amatőröktől hallottam (2m) ezt a szép "vételez" szót, és magamévá tettem, de lehet, hogy más volt a szövegkörnyezet.
Mivel tisztítsam a forrasztás? Egyébként nem denszesz volt, hanem alkohol. Abban is van víz, de azt kiszárítottam. Fenyőgyantám is van, majd legközelebb azzal dolgozok.
Van különben némi 30 év körüli forrasztó ónom, és sokkal jobb vele dolgozni, mint az újjal. (Nyilván az újak között is van különbség.)
Az öreg szivarok szerint csak parasztvakítás, az ifjoncok szerint meg ki lehet dobni a kerámia rezonátorokat is, mert a DSP mindent elintéz.
Én öreg szivar vagyok és - ugyan nem DSP-be, mert akkor még nem igazán volt - számítógéprere (elsőként TI99/4A) programoztam FFT-vel digitális szűrőt, mega hasonló csibészségeket, úgyhogy sokkal többrétűnek látom ezt a kérdést, mint hogy egy mondattal el lehetne intézni.
De a legfelsőbb kategóriákban is helye van, mert hihetetlen dolgokra képes a megfelelő célra, megfelelő környezetben.
Igen, csak ott a DSP proci önkamgában annyiba kerül, mint az olcsó rádióból 3 pár, tartalék akksival házhoz szállítva.:-)
Nincs mobiltelefon például DSP nélkül.
Persze, hogy nincs. A logaritmikus kompressziós AD-DA átalakításokat elég nehéz lenne megcsinálni anélkül.:-) Nem beszélve arról, hogy a TDMA miatt kicsitt szaggatott lenne a hang is.
Valahonnan pedig van átvezetés, ha kevés is. Vagy az occóóógazdaságos műszer valami zavart szed össze. Próbáld egy sima passzív, "hideg" műszerrel is megmérni.
Nem a DSP magában a mumus. Az olcsóság. Egy eszköz, ami lehetőséget teremt extra olcsó és egyszerű vevő építésre.
De a legfelsőbb kategóriákban is helye van, mert hihetetlen dolgokra képes a megfelelő célra, megfelelő környezetben. Csak mindent arra kell használni, amire a legjobb.
Én is először a forrasztáshoz használt folyató szerre gondoltam, de igyekeztem ésszel használni, a mérés után pedig megtisztítottam a forrasztások tájékát, de ne változott tőle semmi.
Különben szépen vételez. (PTT maj az SWR után.)
Esetleg megépítette valaki nagyobb verzióban? Mondjuk 12 elemmel?
Bocs, de egy rendes szűrőt/rezonátort soha nem fog tudni helyettesíteni egy DSP. Erősíteni meg nem tudsz vele, úgyhogy azt az érzékenységes dolgot is gyorsan felejtsd el.:-)
A DSP egy kompóteres jelfeldolgozás a régi analóg helyett. Itt nem tekercsekkel, kondenzátorokkal és diszkrét alkatrészekkel építenek vevőt, hanem tisztán szoftveresen egyetlen IC-n belül.
Legfőbb előnye a nagyon kis ára, lévén csak pár alkatrészből áll. Hátrányai viszont az olcsó kategóriában számosak.
A 400 kOhm pont semmire nem jó. Zárlatnak túl sok, szakadásnak túl kevés. De akár a mérőcsúcsok kézben fogásától is tud ennyit mutatni. Különben azt kell feltételezni, hogy valahol rákerült valami szennyező anyag. Forrasztózsír? Vagy sok nedvesség.
