Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi. Ukrán háborús hírek csak módjával, és csak az Oroszország vonatkozásúak!
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
A közgazdaságtan kijelöli a modell korlátait. Például mikroökonómiából az első dolgok egyike, amit megtanulunk, hogy a modell a fogyasztó értékválasztásait tranzitívnak tekinti. Azaz ha a fogyasztó az almát többre értékeli, mint a körtét, és a cseresznyét többre értékeli, mint az almát, akkor föltesszük, hogy a cseresznyét többre értékeli, mint a körtét. Ez nagyon logikusan hangzik, azonban a valóságban gyakran nincs így! - teszik hozzá a tankönyvek. Egyszerűen a modell ilyen. Vannak azonban bonyolultabb modellek is, amik már számolnak ilyesféle következetlenségekkel is, csak ezeket egyetemi szinten csupán érintőlegesen említik.
A másik dolog, amit megtanulunk, hogy a modellek ereje nemcsak a valóságra illeszkedésükben, hanem használhatóságukban is van. Itt van mindjárt, hogy a piaci szereplők saját hasznosságuk maximalizálására törekszenek - vagy ahogy kicsit pongyolábban megfogalmaztad, "tudatosan a legjobb megoldást választják". Ez pl. egy olyan feltevés, amiről két dolgot lehet megállapítani:
- először, a hasznosság egy kicsit önmagával definiált fogalom, ha én most úgy döntök, hogy fél tizenkettőkor még nem megyek aludni, akkor ezzel nagyobb hasznosságot tulajdonítok az internetezésnek, mint a holnapi koránkelésnek. Ha adok pénzt a koldusnak, akkor nagyobb hasznosságértéke van a saját nagyvonalúságom tudatából fakadó kellemes érzésnek, mint a pénz birtoklásának...
- másodszor, explicite kijelentjük, hogy a legtöbb fogyasztó nem tudatosan végzi ezt, azaz legfeljebb a sok fogyasztó átlagában érvényesül, számos egymást kiegyenlítő véletlenszerű ok eredőjeként.
A modell viszont hasznos, mert le tudunk vele írni sok mindent. A fogyasztók nagy átlagban egyszerűbb termékek esetében tényleg optimalizált működést tanúsítanak. Egyébként már az egyszerűbb modellek is számolnak azonban rendhagyó piacokkal (pl. parfümöt ajándékba vesszük, és adott pénzt szánunk rá: egy adott ár alatti parfümnek csak az áremelkedés után van esélye arra, hogy megvegyük...), mindenesetre egy gazdasági modellben nagyon szerencsétlen lenne a fogyasztók egyenkénti motivációival foglalkozni. Nem az a lényeg, hogy a fogyasztók ténylegesen mit optimalizálnak, hanem hogy úgy viselkednek, mintha optimalizálnának (persze ebben is vannak megszorítások!).
A peremfeltételeket nagyon pontosan meghatározták, sőt azzal kezdődik minden mikroökonómiai modell. Azaz, ha az összes fogyasztó és termelő optimumra törekszik (vannak bonyolultabb, de éppen ezért nehézkesebben használható modellek, amik pl. a realisztikusabb "kielégítő megoldásra törekvést" feltételezik, miszerint ha valami úgy jó, ahogy van, akkor nem biztos, hogy a további javítással és az optimum megtalálásával foglalkoznak...), ha a végtelen (vagy "elegendően nagy számú") fogyasztó és termelő van jelen, stb. stb.
Ugyanez érvényes a makroökonómiai modellekre, a racionális várakozások iskolája egészen mást föltételez a piaci szereplőkről, mint mondjuk a keynes-i modell vagy a kínálatoldali közgazdaságtan. Persze mindegyik feltevés racionális. Itt van pl. a pénzillúzió: inflációs időben kapsz egy 10%-os fizetésemelést. Úgy érzed, hogy többet kaptál, hiszen egyik napról a másikra nőtt a fizetésed, ezért aztán keményebben/többet dolgozol. (Ha érvényes a másik feltevés, hogy a pénz motivál... ez már a vezetéselmélet ingoványos terepére is átvezet...) Valójában persze az árak is emelkednek január 1-jével, úgyhogy nem jártál jól. Ez a pénzillúzió, egy keynesiánus feltevés. Reális? Hát, biztos van, amikor érvényesül.
Van azonban a racionális várakozások iskolája is: szerintük a piaci szereplő ravaszabb, és tudja, hogy az infláció elviszi a pénzét. "10% emelés? akkor csak ugyanannyi pénzem van, mint tavaly ilyenkor." Reális ez a feltevés? Hát, ebben is van valami...
Na, akkor most válasszál, pénzillúzió, vagy racionális várakozások... vagy a kettő együtt? és milyen arányban...? és időben nem változhat ez...? (Mondjuk az emberek egyszer inkább ebbe, máskor meg abba az irányba tendálnak... és ez mitől függhet vajon...?)
Nem egyszerű ez a kérdés, mert ugye mindig egyszerre minimum 30 tényező változik, az emberek rendelkezésére álló információktól (találós kérdés: ha a statisztikai hivatal rendszeresen lefelé torzítja az inflációs statisztikákat, akkor az erősíti vagy gyengíti a pénzillúziót... és miért? és melyik országban? stb.) kezdve a vizsgált országon át a korhangulatig és a technikai fejlettségig és az oktatási színvonalig minden.
Ps.
A közgazdász elméleti modelleket ír le a valóságról. Az evolúcióbiológusok sikeresebben szaporodnak?
szvsz usa ellen elég ellensúly (lesz) kína, nem kell tovább árnyalni a képet.
a demokratikus oroszország meg nagyon messze van. a demokráciának ki kell fejődni, az eddigi történelme során sose volt (csak nép:). most nem lehet ennyi idő alatt rendes demokráciát csinálni.
Tévedtem, a Belorusz, és az Azerbajdzsáni állomások azok amelyek továbbra is működnek. A balti államokban még nem voltak készen, és végül nem lettek befejezve.
végül is nem hülyeség. vannak már most is pártszövetségek. ezeket lehetne globális szintről nemzeti szintre hozni. csak hát annyi probléma merül fel, h sztem ez megvalósíthatatlan.
teljesen mások a problémák németországban és szlovákiában. vannak közös problémák is (pl:környezetszennyezés, egységes külpol), csak azok az átlagember szemében hátrébb vannak.
emellett nem lenne frontember. vagy ha lenne milyen nyelven beszélne??? angolul? egy franciához? vagy egy magyarhoz?? - emberek kb 5%-ának van nyelvvizsgája..
Nézd bizonyos vagyok benne hogy nálam százszor jobban értesz a közgazdaságtanhoz, - hiszen, bár tanultam közgázt azért laikus vagyok - ezért különösebb bizonygatás nélkül elfogadom tőled, hogy sok olyan eset van amikor a modell látványos hibáját gyorsan észreveszik és ezt korrigálják is.
Azonban.
Személyes véleményem szerint, már az axiomáknál problémák vannak.
Pl.
Pl. A közgazdaságtan úgy tekint a piaci szereplőkre mint akik az adott környezetet értve tudatosan a legjobb megoldást választják, - vagy törekednek rá - ha módjuk van rá.
Azonban ez nyilvánvalóan hibás, hiszen a gazdaság minden szintjén egy kaotikus rendszer.
Nem tudom, hogy a tudomány hogyan működhetne másként. Vannak hipotézisek, és közülük mindig a tényekhez leggazdaságosabban illeszkedőből lesz a mainstream elmélet.
Azonban van egy lényeges különbség. A tudományos módszer szerint minden hipotézis csak addig él amig a megfigyelések minden esetben alátámasztják.
Ezzel szemben a közgazdaságtanban ez nem kizárólagos feltétel. Pl. rögtön a kereslet kinálat "törvénye" sem teljesül minden esetben. És bár elhiszem neked hogy vannak esetek amikor gyorsan reagálnak, de vannak olyanok is amikor lazán tovább használják a hipotézist, noha az ellenkezőjét bizonyitó megfigyelések is vannak. Lehet egy modell, vagy hipotézis részleges, nincsen ezzel semmi baj, de akkor meg kell határozni azokat a perem feltételeket, amiken belül mindig teljesül. És akkor ott teljesüljön is mindig. :)
Megismétlem, én úgy gondolom hogy az axiomákat kellene ujragondolni, és rögtön lehetne tudományos alapra helyezni az egészet. Gyanitom valaki egyszer majd meg is teszi, és besöpör érte egy nobel dijat.
Az utolsó problémám pedig pozitivista természetű.
Tetelezzük fel hogy a közgazdaságtan működik.
Aki közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, az ennek birtokában tetemes előnnyel indulhat a piacon a vaktában botladozókkal szemben.
Tehát a közgazdászok gazdagabbak mint a más végzettségüek.
Majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy nem, még egy hónapja sincs szerintem, hogy olvastam. Azért nekem furcsa is lenne, hogy NATO területen orosz állomás működik, ami a NATO-csapásokat figyeli éjjel-nappal...
nem tudok biztos adatot, de a józan paraszti ész szerint nem működhetnek. a három balti állam NATO tag, NATO gépek biztosítják a légteret. ilyen körülmények közt egyik fél sem folytatná a létesítmények működését.
Az EP szerintem túl nagy létszámú, amellett túlságosan lakosságarányos intézmény felsőháznak. Felsőházat csak 1 ország 1 szavazat elve alapján lehet működtetni. Tudtommal a Delaware-i szenátorok is ketten vannak, meg a texasiak is.
"szenátori rendszer lenne érvényben, azaz kizárólag erre a célra megválasztott főállású és független képviselők"
Egyetértek. Ezzel pontosan leírtad a mai EP-képviselők jogállását.
"Mindenesetre nehéz lenne betiltani nemzeti alapon szerveződött pártok részvételét."
Erre is van megoldás. Csak az a párt juthat be, amelyik minden tagállamban szerez mondjuk 2%-ot. Nincs az a tagállami párt, amelyik ezt teljesíteni tudja.
" Parlament választási szabályait meg ki lehetne venni a tagállamok kezéből."
Az egész alkotmányozást ki kellene venni!
Én arra várok, hogy jőjjön egy európai De Gaulle, aki elunja a tökölődést és népszavazással átrendezi Európát, átnyúlva a hagyományos struktúrák felett. Ehhez persze egy olyan válsághelyzet kellene, mint a franciáknak az algériai háború volt. Lehet, hogy az arabok leszállítják nekünk.
Igazad van, én is úgy értettem, hogy reformok után lehetne ez. A német rendszer nehézkes, ez igaz, tényleg európai pártok kellenének. Szerintem már az is elég lenne, ha a Tanács-képviselők nem kormánytagok, de nem is a kormányok delegáltjai lennének, hanem szenátori rendszer lenne érvényben, azaz kizárólag erre a célra megválasztott főállású és független képviselők.
A Parlament választási szabályait meg ki lehetne venni a tagállamok kezéből. Mindenesetre nehéz lenne betiltani nemzeti alapon szerveződött pártok részvételét. Az európai elit és pártok csakis az európai hatalmi centrummal párhuzamosan jöhetnek létre. Csírájában már megvannak a megfelelő intézmények, de ilyen komoly mértékű evolúciós változás nincs, mert nem hiszem el! :-)
"A Bundesratban is a helyi kormányok képviselői ülnek!"
Nem is lehet semmi reformot keresztülvinni. A német modell elképesztően nehézkes. Legtöbbször más zínű a Brat mint a Btag, ezért az ellenzék hozzájárulása is kell a kormánydöntésekhez, ami alapvetően ellentmond az európai demokráciamodellnek.
"Egyébként semmi baj ezzel a szervezettel, a Tanács lehetne a felsőház, a Parlament az alsóház, a Bizottság pedig a kormány."
Ez nem ilyen egyszerű, a lényeg a hatáskörökön van. Jelenleg a Parlament csak patyomkin-díszlet, a lényeges döntések kizárólag a Tanácsban dőlnek el, a tagállami elitek érdekei alapján. A Bizottságot is a Tanács választja, a Parlament csak névleg hagyja jóvá.
Egyébként ez a Tanács-felsőház struktúra úgy rossz, ahogy van. A tagállami kormányfőket a tagállamok ügyeinek intézésére választották, nem másra.
Még a Parlamentbe is a tagállami pártok jelölnek. Ha engem kérdezel, a jelenlegi Parlament lehetne a felsőház (tagállami pártokkal, ahogy most), az alsóház pedig az európai pártok listáiból állna össze, ahol minden európai polgárnak egy szavazata van.
Ha ilyen lenne az EU, akár Törökország felvétele sem blokkolna, mert a török iszlámisták sem tudnának mást csinálni, mint az Európai Néppártra szavazni. A jelenlei struktúrában viszont egy ilyen karikatúra-botrány esetén szétszivatnák az EU-t a Tanácsbeli vétójukkal.
A karikatúra ügy ehhez szvsz kevés, de tény és való, külső ellenség nélkül nem lesz további egységesülés.
Egyébként semmi baj ezzel a szervezettel, a Tanács lehetne a felsőház, a Parlament az alsóház, a Bizottság pedig a kormány. A Bundesratban is a helyi kormányok képviselői ülnek!
"Egyébként pontosan ezért is nem valószínű, hogy az EU a mostani gittegyletnél tovább fejlődjön"
Az EU története eddig arról szólt, hogy a gazdasági fellendülés időszakainban a politikai elitek keresztülvitték saját népeiken az integrációs lépéseket, amelyek a további fellendülést táplálták.
Mára azonban több probléma is akad ezzel:
1. A fellendülési perióduok ritkulnak és rövidülnek,
2. A politikai elitek rájöttek arra, hogy ha az EU továbblép jelenlegi integrációs szintjén, az már a tagállami politikai gárda hatalmát üresíti ki. Ameddig az EU jövőjéről a tagállamok és nem a polgárok döntenek, addig nem várható komolyabb előrelépés. Ez olyan, mintha a parlamentben a polgármesterek ücsörögnének.
Előrelépés akkor várható, ha komoly külső ellensége lesz EURÓPÁNAK. Nem a tagállamoknak, Európának. (Ezért örülök a karikatúra-ügynek). Ekkor, és csak ekkor fog fellépni egy ambíciózus európai politikai elit, ami már nem lesz tagállamokhoz köthető.
Egyébként pontosan ezért is nem valószínű, hogy az EU a mostani gittegyletnél tovább fejlődjön, mondjuk egy rendes (kon)föderációvá. Az angolok és franciák még a németekkel szemben, és még úgy sem szívesen adják fel függetlenségüket, hogy ők lennének a harmadik és második legfontosabb hatalom. Ha még Törökországot is felveszik, az óriási lökést ad a centrifugális erőknek szerte Európában. Akkor már Oroszország tagsága sem lenne elképzelhetetlen egy kiüresedő EU-ban.
"az EU leszámol a demokratikus álmokkal, és orosz védnökség alá helyezi magát" - na, ennek az esélye 0! el tudod ezt képzelni mondjuk az angolokról/franciákról h feladják a több évszázad alatt elért eredményeiket és nem zeti büszkeségüket?
Ha egy kellően ellenőrzött megfigyelés ellentmond az elméletnek akkor azt onnantól megcáfoltnak tekintjük, de legalábbis megpróbálják kijavitani. A közgazdaságtan vagy az asztrológia ezzel szemben vidáman tovább használja.
Phillips-görbe? "Miért nincs munkanélküliség?" (A jó öreg Pigou publikált valami ilyesmi címmel cikket anno 31-ben vagy mikor...) Ezekben a kérdésekben pl. egészen bizonyosan változott a közgazdaságtan álláspontja. Jó, néha kicsit sokáig tartott elfogadni, hogy az elmélet ütközik a megfigyelésekkel, de pl. a Phillips-görbét éppolyan gyorsan módosították, mint ahogy felfedezték: amikor a hetvenes években a gazdaság nem úgy viselkedett, módosították a (hatvanas években kitalált!) elméletet, illetve egyes közgazdászok mindenestül elvetették.
Arról nem a közgazdaságtan tehet, hogy sosincsenek ceteris paribus kísérletek, ezért aztán mindig ciklikusan fölmerülnek újra és újra a régi elméletek az állami keresletélénkítésről vagy a merkantilizmusról. Egyszerűen a régi tényeket is legalább öt- vagy tízféleképpen lehet magyarázni, és mindegyik modell kénytelen egy csomó előfeltevéssel élni. Amikor az épp uralkodó paradigmának túl sok adat mond ellent, akkor leporolják a régi elméletet, módosítják és kiegészítik egy-két új előfeltevéssel, és máris van egy, régi és új megfigyeléseket egyaránt lehető leggazdaságosabban megmagyarázó elméletünk. Amit jobb híján aztán elfogad a mainstream.
Nem tudom, hogy a tudomány hogyan működhetne másként. Vannak hipotézisek, és közülük mindig a tényekhez leggazdaságosabban illeszkedőből lesz a mainstream elmélet.
Úgy tudom, az orosz nukleáris védelmi és előrejelző rendszernek súlyos csapás volt a Baltikum elvesztése. Azt hiszem Lettországban és Litvániában is volt fontos megfigyelőállomás, amit aztán az érintettek a függetlenség kivívásakor leromboltak. Ezzel keletkezett az azóta még foghíjasabb orosz megfigyelőrendszerben az első rés.
Gondolom Belarusz újraintegrálásánál ilyesféle stratégiai szempontokat is figyelembe vesznek.
Oroszország csatlakozása az EU végét jelentené. Én már Törökországot sem tartom érdemesnek erre, sőt jó eséllyel még velünk is bevásároltak ezek az EU-sok... Mindenesetre a volt Szovjetunióból én csak a balti államok felvételét tartom helyesnek.
A másik lehetőség, ami nekem kevésbé szimpatikus, hogy az EU leszámol a demokratikus álmokkal, és orosz védnökség alá helyezi magát. Oroszország felvétele szerintem nagyrészt csak ilyen keretben képzelhető el.
Szerintem már a bolsevikok se voltak tisztán elhelyezhetők ebben a dichotóma-rendszerben. Ők ugyanis egyfelől nyugati ideológiát vallottak, szemben a tradicionális szlavofil felfogással, viszont azt is állították, hogy Oroszországnak nem kell utolérnie a Nyugatot, mivel már meg is előzte, hiszen ők a világ első szocialista országa, sőt a nyugati kulturális befolyást és hatásokat egyenesen károsnak nyilvánították...
A Putyin-rezsim? Ha már választanom kell, én mindenképpen a zapadnyikra szavaznék. Putyin nagyon messze áll pl. egy Szolzsenyicintől, és a céljai sokkal kevésbé köldöknézők, mint általában a szlavofilek céljai. Valamiféle erkölcsi tökéletesség és magasabbrendűség hangoztatása helyett nagyon is keményen a Nyugat "utolérésére" törekszik, ez egy tipikus nyugatos célkitűzés.
2006. február 17. 17:03 hvg.hu Utolsó módosítás: 2006. február 17. 17:07
Oroszország légi támaszpontot létesít Fehéroroszországban, ezzel évek óta először tesz katonai lépést Nyugat-Európa irányába.
Vlagyimir Mihajlov hadseregtábornok nem fedte fel, hogy hol létesül a bázis, de a Nyezaviszimaja Gazeta által megkérdezett Pjotr Gyejnyekin nyugalmazott vezérezredes a Fehéroroszország délnyugati részén lévő Baranavicsit valószínűsítette. Oroszország a lépést válasznak szánja, mivel Németországból Lengyelországba települ át négy amerikai bázis. A közös légvédelmi rendszer erősítésére Oroszország egy hónapja megkezdte négy Sz-300-as rakétakomplexum átadását Fehéroroszországnak: az áttelepítést szállító repülőgépekkel végzik. Minszknek már van két Sz-300-as dandárja és néhány Sz-200-as hadosztálya. Fehéroroszország az orosz segítséggel teljesen lezárhatja a nyugat felőli irányt, s megóvhatja bázisait a légi csapásoktól - vélte a Nyezaviszimaja, amely szerint a jövendő orosz bázison (manőverező robotrepülőgépeket hordozó) hadászati bombázókat is készültségbe állíthatnak. ű
"Mohamed, Mózes, Jézus és Buddha ülnek a tévé előtt, amely egymásnak rontó tömegről ad képet. "Hát, nem erre tanítottuk őket" - áll a kép alatt."
Teljesen igaza van annak a muzulmánnak, aki szerint ez az iszlám meggyalázása, ugyanis meghamisítja Mohamed tanait, mivel ő pontosan erre tanította híveit. :-))
visszatérve a kiindulópontra, nem tudom, hogy a zapadnyik-szlavofil kérdés mennyire került elő és hogy ez nem a korábbi, Szolzsenyicin által is képviselt formában, hanem modernebb formában mennyire meghatározó a mai orsoz viszonyok között
a jelenlegi putyini vezetésnél nem látom tisztán, hogy valóban egy lightos zapadnyik vonal érvényesül-e, vagy fokozatos visszatérés a szlavofil irányzathoz
az orosz érdekek hangsúlyozottabb képviselete ebben nem igazt el senkit, mindkét irányzat mindig is az orosz érdekek minél erősebb képviseletére tört, csak másképpen képzelték ezt el, Putyin jó kapcolatai a németekkel inkább a zapadnyik irányba mutatnak, ugyanakkor az államkapitalizmus egyértelműen a szlavofil irányba mutat...
a kérdés megértéséhez azt hiszem a történelmi sajátosságokat is figyelembe kell venni, Oroszország sajátos történelmi szerepét, kialakulását, szétesését, újjáalakulását, a Rettegett Iván által kialakított földbirtok szerkezetet és a Nagy Péter féle radikális zapadnyik átalakulást, az óhitű, újhitű átalakulás lefolyásával
Európa keleti felére, különösen Oroszo-ra jellemző, hogy a fejlődés minden esetben szervetlen módon történt, nem a kialakult újabb struktúrák kényszerítették ki, ahnem mindig felülről irányult a szinte mozdulatlan táradalom irányába
most az a kérdés, hogy Oroszország milyen irányt vesz a korábbi zapadnyik irány után (G8, az első öböl háború, a konszenzusos nyugati lépések támogatása az ENSZ-ben, stb., mert ettől sok minden függ...
