Nagyon érdekel a birspépes alma alszesz kérdése, épp helyzetben vagyok. Most forr az alma (220 liter cefre), két hét múlva jön a birs (100 kg). Ezek szerint tán nem is kéne, vagy nem mind cefrézni a birset?. Lesz kb 40 liter 34%-os alszesz (ez a második ugyanilyen alma tétel, van tapasztalat). Ehhez mennyi darált birset tegyek? Előfőzve, vagy inkább fejszével agyonverve? Mindenképp ágdarálóval darálnám. Nagyon érdekelne, ha valaki jártas a kérdésben. Eddig csak almapálesz-birspálesz házasítással próbálkoztam, közepes sikerrel: 30% 50° birspálinkához 70% 50°-os almapálinkát keverve. Jó lett, de nem a "gyorsanmégegyet" kategória.
Mikor vásároltam kint a gyárban, a stabilra akartak rábeszélni, nem hallgattam az eladóra! Azóta, amit lehetett (páracső, sisak magosítás, beépített pistorius) átalakíttattam kint, dupla pénzért!:( Minden átalakítás után megváltoztak a főzési paraméterek, talán most már tudom kezelni. Standart 100-ast 25 évig biztos használtam, sokszor megbántam, hogy hozzányúltam.
Semmit nem jelent.Több ezer féle minősítés létezik.
Ha kicsit átgondoltad volna,nem vettél volna,hanem egyedi igényed szerint készítettél volna berendezést.
Legtöbbel az a baj,hogy a fenéklemez huppog,(hitvány anyagvastagság,és kivitelezés) és ezért ha jobban aláfűtenek felhuppan,s a keverő súrolni kezd jobban,ezáltal koptatja a fenéklemez alját,valamint a forrasztás (lágy) is kicseppenhet,hiába van belül folyadék.Volt már mit javítanom emiatt.
Továbbra is az a véleményem:Pálinkát lehet vele jót főzni,de egy elavult, hitványan kivitelezett szerkezet.
Ha nagyon alátüzelsz, akkor az sok szempontból nem jó. Ez egy használható berendezés úgy, ahogy van, gázban kellene gondolkoznod és türelemmel, óvatosan nekiállni. Esetleg kellene keresni valakit itt, aki a közeledben lakik és tud főzni rajta, megspórolnál pár felesleges kört.
Ez egy dolog, hogy nem szeretem, mert kicsibe felesleges, nagyba nehézkes, tényleg személyes paranoia, de gondold végig ez egy DES-nél mivel járna. Az üstház kuka (az egyetlen megfizethető árú főző a piacon, aminek rendes üstháza van), billentés elfelejt, szóval ez nem egy komoly ötlet.
Egyébként jó lenne az olajos - szivattyúval, külső kazánnal. :))
Most finomitottam le az egyik oszit, red heaven. Neha olvasom itt a jellegtelen oszikrol a beszamolot, ez brutal illat, iz. Sargabarackot majdnem eleri. Lent up kornyeken iz, illat bomba volt, 20 ig mentem le, 16osra higitott alszesz.
Vizeset nem tudsz belőle, mert minimálisan sem lesz nyomás tartó. Olajosat véleményem szerint hiba lenne. A keverőjén tudnál tuningolni egy nagyot, de minek? Mi a célod az átalakítással?
Szia!Minősitett hegesztő vagyok,20 éve,forrasztás sem probléma.Van egy 100 literes Des új pálinkafőzőm,azt szeretném átalakítani duplafalúra.Minden szerszám adott,a méretekre lennék kiváncsi,oldal ill, azt üst aljától való távolság.Olaj vagy viztereset?
Véleményem szerint mondj magadról valamit. Szakmai felkészültség (hegesztés, forrasztás, lemezmunkák), rendelkezésre álló eszközök, szerszámok, anyagok. Ennek tudatában biztosan szívesen adnak tanácsot a kollégák. De ha türelmesen visszaolvasol, itt is sok-sok információt találsz már, képekkel megtámogatva.
Az ellúgosodás mikéntjéről nem tudok, csak annyi a tapasztalatom, hogy van pár savas öntözést szerető növényem, és ezért szoktam mérni az öntözővizüket, ami általában esővíz.
Frissen az égből olyan 5,5 pH körül érkezik. Pár nap állás után az esővíztároló hordóban kezd felmenni a kémhatása.
Olyan 7 körül meg szokott állni, de egyszer mértem már majdnem 8-ast is...
Szabadon áll, fedetlen, és igaz itt nem játszik, de néha bealgásodik.
Algától mentesítve is felmegy a pH a újonnan tisztított hordóban..
Nagyon köszönöm a segítőkész választ! Én ugyan a "gyümölcslé sűrítmény" irányába próbálok elmenni, de hasznosítható ötletet kaptam, azt hiszem. Tehát a "közönséges" birsnél néhányak által alkalmazott technológia szerint lehet eljárni? Erőteljesen mosni, darálni, almával keverni, stb...
Az édesapámnak több alma alszesze lett, mint amire számított, és egy részének szeretne birs jelleget adni. Én azt javasoltam, hogy elég, ha a tisztázáskor beöntünk az üstbe egy vödör birset. De ragaszkodik hozzá, hogy az alszeszbe ázzon a gyümölcs néhány napig. Van értelme? Ha igen, mennyi napig célszerű az áztatás?
"Panyik úr" Panyikné. :D Valóban nem az élesztő, ami elviseli a savas környezetet, de az megvan, hogy az emberiség egyik legősibb (mai is széleskörűen használt) tartósítási eljárása a savanyítás? Káposztától a nyers halig széleskörűen használt és működik.
A gyógyszeripai minőséget ne keverd bele, az értelmetlenül szigorú előírásokat tartalmaz. Ennek már igen kevés köze van a biztonsághoz, inkább a piaci belépési korlát emelése a cél. (Pl. egy tabletta színezésére gyakorlatilag csak a vasoxidra ad engedélyt az OGYI. Ugyanakkor bármilyen lónyállal beveheted...)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egészen pontosan ezt írtad! Így joggal gondolhatja a kémiában járatlan emberke, hogy csakis a forró tömény kénsav a káros a vörösrézre. Pedig ez, így, ebben a formában nem igaz.
A japánbirs az egyik legkülönlegesebb csemege. Igaz, hogy brutálisan savanyú, de hígítva fantasztikus.Igaz, mi lekvárt főzünk belőle. 1 kiló tisztított (kimagvalt) japánbirshez 3-4 kiló semleges ízű alma (rendszerint érett Golden, vagy érett Mutsu), és ízlés szerint cukor. A japánbirset fedő alatt, kevés vízzel megpároljuk, majd elpárologtatjuk a főzővizet. Az almát külön bepároljuk 2/3-ára. A két pépet összeöntöm, leturmixolom, majd hozzáadom a cukrot. Felforralom, és mehet üvegekbe.
Panyik-úr "tapasztalataival" is vitába szállnék. Szintén tapasztalati úton. Mikor 1-1 fermentációnk baktériummal fertőzött lett, a fermentlé pH-ja meredeken zuhant. pH=7 körüli értékről 6-8 óra alatt pH=3,5 pörüli értékre. És még ott is igen brutális széndioxid termelést mértünk. A normális fermentációk 10-12-szeresét. Tehát a savas közegben is élt, és virult a sok-sok baci. És rohadtul büdös volt.
Emberi fogyasztásra (elsősorban ez alatt a gyógyszerkészítmények hígító desztillált vize értendő) kizárólag desztillálással előállított vizet szabad ma Mahyarországon használni!
Egy egész gyógyszergyárat zárattak be Gödöllőn, mert az ott alkalmazott RO-technológia nem volt képes produkálni az elvárt minőséget. Pedig egy világszerte elismert nagy cég, kimondottan gyógyszeripari célra készült berendezését építették be. Öt lépcsős reverz ozmózis, napi karbantartás, tisztítás ellenére sem volt megfelelő.
Ezek után mit vártok egy ipari tömeggyártó vízüzemtől?
Tévedés! A vörösrezet nemcsak a forró, tömény kénsav oldja. Oxigén jelenlétében melegen, a legtöbb szerves sav is! Például ecetsav, hangyasav, oxálsav.
Én ma kaptam pár vödörrel. Megkóstoltam a húsát, héj nélkül. Az élvezeti értékét így csak negatív számmal tudnám szemléltetni... Nem tudom, hogy fogjak hozzá.
Most vegeztem friss borparlattal, azaz erjedes utan durva seprorol fejtes utan, finomseprovel mert nem volt tiszta, kenezes nelkul (ahogy irtam ezt is korabban, palinkanak szant bort nem kenezunk, hanem fozunk) ph 7,2. Ez higitas elotti meres.
Van egy olyan kémiai reakció, hogy felteszel egy fazék csapvizet forralni. Fedővel lefeded, a fedőt néha leveszed a desztillált vizet lecsöpögteted mérsz pH 6.0-át. Két- három óra múlva újra megméred, és pH 7.0-át fogsz mérni. A magyarázat, a levegő hidrogénjével reakcióba lép a desztillált víz.
Az öt bolti minta közül a legmagasabb pontszámot érte el. Hibátlan erjesztéssel és lepárlással készült. Jellegzetes szilvakarakter érezhető illatban és ízben egyaránt. Harmonikus, hosszan lecsengő pálinka. Az összetétele a jogszabályi követelményeknek megfelel. A pH-ja 7,46 volt, nagyon simán, lágyan csúszott. 18 pontot kapott. (4065 forint)
En voltam, de nem talaltam meg a forrast, igy igazat adtam barkoczanak, aki epp az ellenkezojere talalt forrast, miszerint a hozzaadott pektinbonto kevesbe emeli meg a metilt, mint a nevezzuk vadnak, ami szinten bontja vmennyire a pektint, csak nagyobb metilszint hozadekkal.
Már nem emlékszem a névre, de valaki úgy olvasta valahol, hogy a pektinbontó emeli a metanolt. És nem találta az olvasmányt. Itt írják ugyan, de az is le van írva, hogy pektinbontók között lehet különbséget tenni, úgy mint a szelektált fajélesztőknél a savtűrés toleranciára.
A pektin bontásánál az enzimkészítmény galakturon-metilészteráz aktivitása a metanol koncentráció növekedését eredményezi, amely hátrányt jelent a pálinka minősége szempontjából. A borászatban és pálinkagyártásban csak nem génmódosított és GRAS státuszú enzimkészítmények engedélyezettek.
Az enzimadagolást a pH beállítása követi. A legtöbb patogén vagy romlást okozó baktérium pH optimumának alsó határa pH 3,4 és pH 4,0 közé esik. Ezzel szemben a szeszipari fajélesztők pH optimuma jóval alacsonyabb, még pH 2,8 mellett is képesek aktív anyagcserét folytatni. Az irányított erjesztésnél célszerű a cefre pH-ját 3,2 és pH 3,5 közé állítani. A savszegény gyümölcsök esetén (körte, faeper, stb.) különösen javasolt a sav adagolás, mivel a cefréik magasabb pH értéke miatt kevésbé védettek a romlást okozó baktériumokkal szemben (Panyik, 2013).
A pH beállítása után a tápsó adagolása következik. A tápsó élesztő-autolizátumot tartalmaz, amelyet kiegészítenek ammónium sókkal, ureával, foszfátokkal, Ca2+ és Mg2+ sókkal, valamint vitaminokkal (niacin, pantoténsav, folsav stb.). A szerepe abban rejlik, hogy tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek az élesztő szaporodásához és a zavartalan erjedéshez szükségesek. A cefrézési folyamat az élesztő adagolásával lezárul (Panyik, 2006).
Ahogy írtad én is lerongyoltam a pincébe és megmértem a brandym, 3,82 a pH-ja, engem meglepett rendesen. Lehet kéne rajta emelni kicsit, gondolkodom rajta.
Ezeket a borokat , nem én készítettem. Volt egy polc a kamrában teli borral pezsgővel és ki lett főzve, Puttonyos aszuk is voltak benne, bort szeretők biztos megvernének érte. Nagyon finom lett a párlata is.
Pont most folyt ki a borpárlat és érdekes, hogy az utolsó mérőhenger pH is 3,2 hígítás után is 3,2 Megmagyarázni nem tudom , de az 1,2 liter víz nem emelte meg a pH-t
