1 hónap után elkezdett szúrós íze lenni a pálinkámnak, főzés után a hígításnál még semmi baja nem volt az utóbbi időben jelent meg ez az íz. Ep-t a "szerb" módszerrel választottam el. Üvegben van tárolva 3/4 ig töltöttem hogy levegőzzön. A cseresznye is és szilva is ilyen lett a szilva nem annyira. 30L-es DES főzőm van, 2 lépcsősen főztem. Ezek az első főzeteim. Mit, és hogyan tegyek, hogy rendbe hozzam A cseresznye kb 3l a szilva 11l.
Kemeny birs egybol lenyomva agdaralon, ezt furoszaraztam meg. Pektinbonto, napfeny, 228-cas eleszto. A lenyeg most jon, a cukor nagyresze hamar kierjedt, de szinte alig volt illata. Epphogy csak erjedt, mondom ezt nem eroltetem, ugysem volt sok idom. Teltek a napok, hetek! es kb 2-3 het utan elojott a cefreben a finom birs illat. Finomitva is megmaradt, nagyon jo.
Én most vagyok túl a birs témán kezdőként: ledörgölve, félbevágva, főzéssel puhítva, fúrószárral veretve, pektinezve, fajélesztőzve, tápsózva, napfényezve (2%), savazva, erjesztve, bérfőzetve. Nem lett erős birs aromája. Ha újrakezdeném, várnék még némi utóérésre és nyersen (is) tennék bele. És ami miatt most írok: kölcsönöznék egy darabolót! A főzdés tudott volna adni. Tehát ha nincs darabolód, ne sajnáld a kölcsönzést. A főzést időben le kell szervezni (ha idegen). Itt lehet probléma a cefre kevés mennyisége.
Pontosan nem értem mi a problémád a fajélesztőkkel, kiváló eredményt tudnak adni.
Más kérdés, hogy a spontán erjesztés és a natúr pálinka készítés mellett vagyok, de ez csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ad minőségi eredményt, kényesebb.
Értem! Hacsak nem azért. De nem értettem volna félre, ha azt írod, hogy az adalékokat keverd el benne egyenletesen. Én nem szeretem csak természetesen adalékmentesen.
Használtam élesztőt régen, amikor gyorsan kellett kirottyantani a cefrét és nagy tételben.
Valamint a környezet hőmérséklete miatt nehezen indult és félő volt, hogy elnyúlik a forrás. Akkor
nem tud minden cukor kiforrni , mert előbb leáll. De az élesztő csak az eladásra csinált anyagnál fordult elő. Azt én nem fogyasztottam.
Ezt nem gondolnám. Egy biztos, hogy a bornál csináltam szellőztetést. Az sem mindegy milyen a szellőztetés intenzitása. Azaz, mennyire tud a levegővel érintkezni a folyadékunk. De, sajnos nagyon
intenzív szellőztetés nagy alkoholtartalom vesztéssel is jár. És minél magasabb az alkoholtartalma a szellőztetett anyagnak annál nagyobb a veszteség az alkoholfokból. Persze ugyanannyi űrtartalmat
"Vizet annyit tegyél bele hogy keverés hatására a cefre átfordítható legyen, a szilárd részeket megforgathasd a lében."
Ezt kifejtenéd, hogy miért kell vagy miért jó a forgatása a cefrének? Mondjuk régen azért forgatták, hogy ne "szaladjon meg a hőmérséklete az anyagnak. (a forrást lassították ezzel.)
" a szilárd részeket megforgathasd a lében." ----Az a pörkölt készítése. :):)
Megkérdezhetem pontosan ,hogy cefrézted a birset? Én is szeretnék és olvastam sok félét de ha lehet egy kipróbált, tapasztalt ember módszerét alkalmaznám.
A kéntől könnyű megszabadulni. Meg kell szellőztetni. A legjobb még bor állapotban kifőzés előtt, mert nem megy el annyi alkoholfok. Viszont, ha a bor nagyon beillósodik a kénhiány miatt, az már probléma. Ugyanis az is átmegy a párlatba.
Igen és még valamit, linkeltem már egyszer. Volt aki a kén miatt le akart beszélni a használatáról , almánál próbáltam először, többen kóstoltuk, nem fedeztük fel a ként a pálinkában.
Tegnap cefréztem birset, felét pároltam 80C fokon, felét nyersen. Darálásnál egy vödör párolt, egy vödör nyers, jobban keveredik, a hideg nyerset is átmelegíti a párolt. Azt vettem észre, hogy a párolt a darálás után is fehér maradt, még a nyers azonnal barnulni kezdett, az aromax készítménnyel összekeverve kifehéredett az egész és a teteje sem barnul. Cukrot most kevertem bele, fehér az egész darálék.
Egyet értek veled. Magam is a használata mellett vagyok. Almánál, birsnél, körténél is hasznos lehet.
Tőled hallottam róla először, úgy vagyok vele mint a p.bontóval, több az előnye mint a hátránya, akkor miért ne? Újabb vitát viszont nem szerettem volna indítani, mindenki döntsön maga használja-nem használja.
Itt két dolog keveredik. Az aszkorbinsav ötlete (is) a borászatból származik. "Oxidáció elleni védelem az aromaanyagok stabilizációja érdekében. "
Az almatermésűek barnulását megakadályozza, hogy a végtermék minőségére ennek mekkora befolyása van, azt nem tudom, de a barna almareszeléknek már nincs olyan jó íze, szóval kell, hogy legyen különbség, a birs pép konkrétan fehér marad a használatával, a bunda, a belseje, az egész.
A bunda kérgesedését illetően, azt hiszem, könnyű belátni, hogy szerencsésebb a cefrét CO2-vel, hordótetővel védeni, mint egy kéreggel, ami már a helyi romlás eredménye. :)
Nem biztos hogy egyeznek a vélemények a bunda felső rétegének barnulását illetően. Jó vagy nem jó, zár a cefrébe aromákat vagy inkább minőségrontó. Ha erjedés után tudod főzni, akkor aszkorbinsav nélkül is készítheted. Ha viszont ki szeretnéd próbálni 5dkg kell egy hordó cefréhez.
Vizet annyit tegyél bele hogy keverés hatására a cefre átfordítható legyen, a szilárd részeket megforgathasd a lében.
Valahol olvastam,hogy a házi pálinka metiltartalmától való félelem onnan ered,hogy régen,ha nem volt elég gyümölcs,a zúgfőzők gabonából főztek szeszt,és ehhez tudatlanságból vagy véletlenül,faforgácsot kevertek.
Lehet, hogy egyesek fejben összerakták a két dolgot, de a fából metanol csak többszáz fokon keletkezik, pirolízissel. Elég durván oda kéne kozmálni szerintem azt a faforgácsot cefrefőzéskor, hogy jelentős mennyiségű metanol szabaduljon fel belőle. Hogy a zugszesztől megvakulsz, az világszerte elterjedt félelem, ezt a faforgácsosdit viszont csak magyarul olvastam még, konkrétumok nélkül.
Amúgy rendben, hogy tudatlanságból, de van valakinek ötlete, hogy mégis minek? Leégésgátlónak?
A házipálinka (pontosabban inkább a zugszesz) metanoltartalmától való félelem eredetileg onnan ered, hogy nagyon sokáig metanollal készült a denaturált szesz, és haladó szociopaták már a 19. század óta előszeretettel pancsoltak vele/belőle italokat, nem ritkán még legális forgalomban is. (Az igazán hülyék meg egyenesen metanolból, de az a különleges kategória.) Emellett viszont az italszakma is propagandaszerűen tolja még a mai napig is, hogy aki otthon rosszul választja el az előpárlatot, az megvakul/meghal. Nem lepne meg, ha inkább ez állna mögötte, annak idején pl. a direkttermők borának veszélyes metanoltartalma, vagy az őrületet okozó abszint is propagandaként indult az útjára, mielőtt közkeletű tévhit lett belőlük.
Ja, mellékesen: a magyar szeszfőzés történetében sosem volt elég gyümölcs, mindig is rengeteget főztek gabonából (eredetileg háznál is), csak az utóbbi száz évben már szinte kizárólag finomszesz formájában. Az csak a szocializmus hagyatéka, hogy a magyar nem iszik gabonaszeszt, mert akkoriban a répamelaszt erőltették helyette, de azóta tudomásom szerint megint a kukoricaszesz lett a mennyiségi #1.
A metilalkohol régies neve faszesz ! A fa száraz desztillációjakor keletkezett nagy mennyiségben. A fekete lőpor gyártásához a faszenet vagy boksában, vagy retortában gyártották. Utóbbi esetben az illékony párlatok nem égtek el, hanem kinyerhetők voltak. Így nyertek ki faszeszt, és faszénkátrányt is.
Abba is gondoljon bele mindenki, hogy hogyan is kezelik a metilalkohol mérgezetteket? Intravénásan etilalkoholt adnak be! Mert az etilalkohol kiszorítja az idegvégződéseken megkötődött metilalkoholt. Amit a véráram a vesébe szállít, és a vese választja ki. A májunk nem képes lebontani a metilt.
Egy, csak kicsit elcseszett cefréből főzött pálinkában a metilalkohol mennyisége kb. század százaléknyi az etilalkoholhoz képest.
Birsalmát készülök cefrézni. Az aszkorbin savval történő barnulás megelőzése csak esztétikailak számít vagy a végeredményre is hatással van? Mennyi vizet kell adni a darálékhoz? Milyen álagura kell hígítani?
Ugyan a metanol a határértékek fölött káros az egészségre, ám mégis szükséges része az igazi pálinkának, ebből következik, hogy annak túl alacsony szintje gyanakvásra adhat okot, arra enged ugyanis következtetni, hogy a pálinkát hamisították!
A rendes pálinkafőzésnek elengedhetetlen mellékterméke a metanol, tehát ha egy pálinkát gyümölcsből főznek, annak bizony tartalmaznia kell ezt az anyagot.
A hamisítók azonban a vegyipar alapanyagául is szolgáló olcsóbb mezőgazdasági eredetű (burgonyából vagy gabonából készült) alkohollal dúsítják a pálinkát, amely nagyon tiszta etil-alkohol, ezáltal a metanol-szintjét pedig drasztikusan lecsökkenti. Ha tehát egy pálinkában túl alacsony a metanol szint, biztosak lehetünk benne, hogy az italt hamisították.
A linkelt cikket olvasva meg az a benyomásom,hogy aki írta,többet olvasott vissza ebben a topikban,mint sok fórumtárs.A metilről pedig egy szennylapba illő,riogató soron kívül semmi szó nem esik.
Még soha,senki nem bizonyította az ilyen mérgezéses ügyekkel kapcsolatban,hogy a felhasznált metil gyümölcscefréből, pálinkafőzés során keletkezett előpárlat,vagy bármely más összetevő.Mindig az derült ki,hogy a felhasznált metil ipari felhasználásra szánt,lopott faszesz,fagyálló stb.
Valahol olvastam,hogy a házi pálinka metiltartalmától való félelem onnan ered,hogy régen,ha nem volt elég gyümölcs,a zúgfőzők gabonából főztek szeszt,és ehhez tudatlanságból vagy véletlenül,faforgácsot kevertek.Máshol meg azt olvastam,hogy régen a metilalkoholt faforgács lepárlásával állították elő.Egymás után olvasva elgondolkodtató,nem?
Nem a Sólyom könyvből van és látom el sem olvastad az értelmezést szintén nem végezted el. Cserébe beraktál egy idióta leírását ,aki a minden évben előforduló metilmérgezéssel ijesztget, csak azt nem írja oda, hogy azok az esetek nem gyümölcscefréből készültek! Hiába ollóznám be neked a metil átpárolási diagramját, mert arra is találnál valami butuska magyarázatot!
Tudom nehéz , de próbáld felfogni! Fejezd be, hogy megmagyarázod nekünk, hogy a kissebb forráspontú metil leválasztható az elején,mert kismértékben feldúsul! Kismértékben az utópárlatban is feldúsul, akkor ezt mivel magyarázod? Olvass és értelmezd magadnak!
"A metil-alkohol tartalom csökkentése nem egyszerű feladat, mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az előpárlattól vagy az utópárlattól, ugyanis az alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel azonos az illékonysága a lepárlás során."
"Néhány tanács azonban segíthet abban, hogy kevesebb metil-alkohol kerüljön a fogyasztásra szánt pálinkába: A cefre erjesztési hőmérsékletét tartsuk alacsonyan (16-18 Celsius fokon). A cefre pH-ját tartsuk alacsonyan (2,8-3 között). Az erjedés után azonnal főzzük ki a cefrét. A desztilláció során a részleges kondenzáció mértékét befolyásoló deflegmációs hőmérsékletet ne tartsuk túl alacsonyan, mert a tapasztalatok szerint az erőteljes deflegmáció magasabb metil-alkohol tartalmat eredményez, mint a kevésbé erőteljes deflegmáció. Sajnos az alkohol kihozatal a lepárlás során csökken a deflegmációs hőmérséklet emelkedésével, ezért ez a módszer a gazdaságosság mértékét is csökkenti, nem csak a metil-alkohol tartalmat."
"Az átlagosnál nagyobb mennyiségű előpárlat és utópárlatot elvételével is csökken kis mértékben a középpárlat metil-alkohol tartalma, de ez, azon kívül, hogy gazdaságtalan, a pálinka illat és íz összetevőinek csökkenését is okozza, amely a pálinka érzékszervi tulajdonságainak romlásához vezet, vagyis ezzel a módszerrel nem célszerű élni."
Érted? Nem tudod csak kis mértékben csökkenteni a metilt ,ha sok előpárlatot veszel el, viszont lesz egy íztelen pálinkád!
Csak picit gondold át! Annak a pici előpárlatnak mondjuk kétszer annyi a metil, mint a középárlatnak , de ez sem igaz, hozzáönjük a középpárlat többtíz literjéhez mennyit emel rajta, szinte semmit!
"És az is tény, hogy a kifolyó lé elejében nagyobb koncentrációban van a metanol mint a középpárlatban."
Ez a tény legalábbis vitatott.Sok írás született már a témában,pro és kontra.Aztán a vitaindító hír kapcsán a mennyiség sem lényegtelen.Te hány százalékos dúsulást mértél a készülékeden?
De az is nyilvánvaló, hogy a keverékből a többi alkotórész is átjön arányaiban a forráspontjukhoz igazodva.
Próbáld ki! Az alszeszbe boríts fél liter nitro, vagy lakkbenzin hígítót, majd finomítsd le. Ha igaz az állításod, akkor az elején fél liter nitro hígítónak kellene csöpögni először.
Megosztanék egy tapasztalatot a témában. Régóta főzettem, főztem, de sosem itthon. Cimborák, rokonok jöttek, kóstoltak, hazamentek.
Amikor itthon kezdtem el főzni, mindjárt mindenki a metil miatt aggódott. Hiába mondtam hogy együtt jönnek főzéskor és együtt is távoznak a szervezetből, mindenki csak a fejét csóválta. Amióta azt mondom hogy a metil-alkohol az alacsonyabb forráspontja miatt előbb távozik-ezért kell jó sok elejét elvenni, azóta mindenki boldogan szürcsölget.Végül is ők voltak buták mert nem tudták hogy alacsonyabb a forrpontja.
Arról beszéltünk, hogy a metanol feldúsul az előpárlatban és erre írtam, hogy az alacsony forráspontja miatt ez evidens. Ennyi. Ezért vagyok hozzá nem értő hülyegyerek. Na ehez gratulálok :)
Pontosítok, mindenki érti ezt a nem túl bonyolult folyamatot kivé Te. Jönnek az elején a kozmaoljak is és jóval magasabb a forráspontja. Azt mivel magyarázod, hogy az etilacetátnak magasabb a forráspontja , mint a metilnek és mégis ki lehet szedni az elején a metil meg végig jön? Nem csak a forráspont a lényeg.
Azért van itt egy ember aki érti a kémiai, fizikai részét a dolognak:)
Forráspontról beszél és nem illékonyságról. Gőzről beszél elsősorban és nem páráról.
A desztilláció alapjai ezek. Alacsonyabb Forráspontú anyag dúsul fel elsősorban a párlatban, ezért szedjük el az elejét. Melyik a legalacsonyabb forráspontú? Hát a metanol :)
De az is nyilvánvaló, hogy a keverékből a többi alkotórész is átjön arányaiban a forráspontjukhoz igazodva.
Ezért tudjuk besűríteni az etanolt is a vizes keverékből.
Feltalálták már a keverőt. Intenzív keverés esetén gyakorlatilag nincs helyi túlhevülés. A felfűtés sebessége az elválasztás szempontjából lényegtelen. Az elválasztás "molekuláris vastagságú folyadékfilm" esetén sem és elvileg sem lehet tökéletes.
A melegített cefrében természetesen hamarább forrnak fel az alacsonyabb forrpontú komponensek, de a többi komponens is párolog. Nem is kicsit. Az igaz, hogyha megfelelő (kémiai megfogalmazással infinitezimálisan kicsi) fűtési sebességgel, és gyakorlatilag molekuláris vastagságú folyadékfilmet desztillálnánk, akkor forralással is szétválasztható lenne. De ezt gyakorlatilag lehetetlen kivitelezni. Még abszolút tiszta víz-etanol elegynél sem.
A legtöbb üst rendszerű kiforralónál fellép a túlfűtés jelensége. Több hőt viszünk be, mint ami elegendő a legalacsonyabb forrpontú komponens kiforralásához. Így az elegy túlhevül, megindul a magasabb forrpontúak forrása. A túlhevülést elősegíti a minnél magasabb folyadékoszlop is. Főleg, ha a folyadékelegy alját fűtjük. Ilyenkor a folyadékoszlop hidrosztatikai nyomása hozzáadódik a folyadékfelszín fölötti nyomáshoz. Ez pedig emeli a forráspontot. / Ezért is hibás az a mostanság terjedő gyártói gyakorlat, hogy relatíve magas üstöket készítenek. A régi főzők üstjénél egységnyi magassághoz 2-3 egységnyi átmérő tartozott. /
Az etanol és a metanol az iparban filléres tételnek számít. Mi is regeneráltunk oldószert, de csak egyszerű esetekben, ugyanis egyébként anyagilag nem érdemes.
Márpedig kötelező a 100%-os szétválasztás. Gázkromatográffal kell mérni. Az etanol megengedett metanoltartalma 0,2 ppm, azaz 0,0002%. Igazad van! Nem 100%.
Az oldószer nem olcsó! Sőt a megfelelő minőség kimondottan drága. A helyi desztillálással kinyert oldószer minősége pedig sokkal inkább megfelel a követelményeknek, mint a frissen vásárolté.
Régebben, ha friss szállítmány kínai, vagy orosz eredetű oldószer érkezett, azt először átküldtük a desztillálón. Csak utána, minősítés után lehetett felhasználni.
Egy másik példa: az egyik köztes anyagot kínából sokkal olcsóbban lehetett beszerezni. Mégis a helyben előállított, sokkal drágább felelt meg a követelményeknek. Ugyanis a végterméket kevesebb tisztítási műveletnek kellett alávetni.
Az ilyen ipari berendezésekről nem szívesen pakolgatnak fel fényképeket. (pölö, nálunk tilos a fényképezés. Még mobillal sem szabad, különben jön a smasszer, és irgumburgum.)
De, ha megnézel 1-2 olajfinomítóról készült külső képet, láthatod a hosszú, vékony "tornyokat" a sok-sok tartály között. Na, azok a kolonnák!
" Miben van különbség, ami lehetővé teszi a szétválasztást, illékonyságban vagy miben? "
A forráspontok különböznek. De nemcsak az elforraláskor válnak szét a komponensek, hanem a megfelelően vezetett kondenzációkor. Erre kellenek a tányérok a kolonnában. A felfelé haladó gőzelegyből a tányéron lévő folyadékelegyen átbuborékoló gőzelegyből a magasabb forráspontú komponensből több kondenzálódik, mint az alacsonyabb forráspontúból. Persze, forralás hatására is létrejön némi szétválás, de a tányérokon történő kondenzáció teszi teljesebbé.
Minél lassabban emeljük a hőmérsékletet ( akár tized fokonként) annál könnyebben szét lehet választani az alkotó elemeket forráspont szerint .
Nem, ez nem így van. A cefre akkor forr fel, amikor az összetevőinek az együttes gőznyomása eléri a légköri nyomást. Mindegy, mennyi idő alatt éri el ezt a hőmérsékletet. Amiért kicsire vesszük a lángot a jobb elválasztáshoz, az nem a párolgással, hanem a lecsapódással kapcsolatos. A nem fűtött (környező levegő által hűtött) felületeken lecsapódik a pára egy része és így a gőzben csökken a kevésbé illékony anyagok aránya.
Csak megint beleszólok . Javítsatok ki ha tévedek.
Van a cefrénk. Ez ha folyadék halmazállapotban van akkor folyamatosan párolog. ( tehát minden féle alkotó elem párolog belőle, akár szoba hőmérsékleten is )
Elkezdjük melegíteni a cefrét, a hő hatására fokozódik a párolgás . ( ezt használjuk ki lepárlásnál. ( (ja és még mindig minden féle alkotóelem párolog. )
Ha a forrás pontot ( hőmérséklet) elérjük akkor a párolgás (buborékképződés ) a folyadék belsejében is zajlik.
Minél lassabban emeljük a hőmérsékletet ( akár tized fokonként) annál könnyebben szét lehet választani az alkotó elemeket forráspont szerint .
Mivel az első pont adott , ezért az alkotó elemek szétválasztása sosem lehet tökéletes....
Ebből a 100%-ot nem hiszem el. Meg azt sem értem, minek csinálna valaki ilyent, amikor olcsóbb külön-külön megvenni az összetevőket, mint az elegyet szétválasztani.
Kíváncsi lennék ennek a készüléknek a látványára. Kerestem a netten,de nem találom. Van valami forrásod ,vagy képed hol láthatom. Köszönöm és az infót is , hogy desztillálással szétválasztható.
Éppen azt írtam le, hogy hogyan koncentráljuk több lépcsőben a jó alkoholt. Úgylátszik nem olvastad el.
Nyilván az alacsonyabb forráspontú anyag fog jobban koncentrálódni a desztillátumban, de mivel a magasabb forráspontú anyagból is jön át, így nem lehet2 lépcsőben 100% alkoholt nyerni.
