Az a baj, hogy a német döntéshozók és szakemberek nem olvassák a fórumot. Mert akkor tudhatnák, hogy nincsen semmi probléma, a rendszer mindent bír, napelem kell sok, oszt' lesz villany. Bármennyi, bárhol, azonnal.
Jogos felvetés, az elosztott termelés miatt tehermentesül a nagyfeszültségű elosztóhálózat és a transzformációs veszteségek is kiesnek.
Itt is érvényes ugye a teljesítmény áram négyzetével arányos összefüggése.... ami a vezetékeken veszteségi teljesítményként jelentkezik.
De a korszerű napelemes inverterek felhasználhatók fázisjavításra, frekvencia stabilizálásra, vagy a kapcsolóüzemű tápegységek okozta harmonikus torzítások csökkentésére is.
Az akkudegradációval kapcsolatos aggályokat szerintem elég jól tükrözi, hogy még a '13 elötti ös-Leafekért is általában 7-8 ezer eurót kérnek - még mindig el lehet velük menni annyit, amire kereslet van ennyiért.
Jól megelőztél és szépen összefoglaltad az elsődleges előnyöket. Még lehetne írni pár dolgot hozzá, hogy milyen potenciálok is vannak emiatt a jövőre vetítve, de mindenképpen megemlítenék még egy dolgot, az a hálózati veszteségek témaköre. Ez igen jelentős lehet sok kis naperőmű esetén. Erről készült már több MVM-es statisztika és kimutatás, hogy - számomra - megdöbbentő mértékben okoz veszteségcsökkenést a rendszerben, jelenleg még nagyobb mértékben mint amennyit szinte termel. Jelen pillanatban a hazai helyzetet nézve az ezzel foglalkozó elemzők azt mondják, ha nem termelne semmit se, csak a hálózati veszteség kompenzálásra használnák - jelen arányban - már tisztán nyereséges a buli. Persze ez csak bizonyos határig és csökkenő tendenciában lesz jelen valameddig, ahogy nő a számuk.
Ez nekem egy elég régi mantrának tűnik elszigetelt esetek formájában. (eleve ha így lenne akkor nem lenne ilyen népszerű autó az ejárművek körében, mert a vevői kör is reagálna rá).
Nézd, az vitathatatlan, hogy aki napelemet rak fel, igyekszik egyre inkább eme használatára optimalizálnia és kihasználni a rendszert gazdaságilag is - már csak azért is, mert neki ez pénzébe került, és be kellett ruházni rá. Az hogy te most pont nem, egy dolog, mert ilyen élethelyzeted van, stb. de kb. mindenki igen. Nem gáz főzőlapot vesz, hanem elektromost, lehet nem gázkazánt szerel be legközelebb hanem hőszivattyút, stb.
Mindenképpen a villamos összfogyasztás nőni fog, ez nem kérdéses, ezen kár is dilemmázni.
De ugyanakkor nem kapcsolok be még két vasalót meg 3 hűtőt csak azért, hogy 0 szaldóm legyen, azaz alapesetben mindenki próbálja "optimálisan" ezt megtenni és nem feleslegesen. Aki nem így és ezért teszi, attól tekintsünk el, nem ez a tömeg része.
Viszont cserébe csökkenhet más energia használat vagy átalakulhatnak szokások, stb. Ami akár üdvözítő is lehet összességében a jövőre nézve sok szempontból - főleg mert benne van a megújulók egyre nagyobb arányú használatának lehetősége is, ami kevesebb primer energiaigényt jelenthet.
Természetesen ha a napelem használattal az össz primer energia fogyasztásunk is növekszik, akkor megette a fene az egészet..
A gyorstöltésnél a veszteségnövekedés konkrétan hatásfokban szerinted milyen mértékű egy arra tervezett rendszernél? Nyilván nagyobb, nem kérdés....... Illetve az ecarok hány százalékat töltik gyorstöltéssel és hányat "normál" teljesítménnyel?
"Benzint ha 3x akkora sebességgel töltöd a tankba nem lesz több a veszteség."
Ez a napelemek miatti többletfogyasztási kérdés eléggé és több oldalú. Van olyan amikor igazad van, és van amikor nincs.
Nálunk úg ytalán 5-6 éve van napelem, a fogyasztásom nem nőt számottevően - csak az ecar miatt (ez viszont alapvetően nem napelem kérdéskör). Két fő oka van - többen lettünk és még többen leszünk, ami ezt hozza, és pl emiatt asszony otthon van többet ami szintén emelő, de ez nem jelentős egyelőre (10-15% körüli valahol jelenleg). A másik ami jelentősebben emelte az az ecar használat. Mivel mi alapból elég kis fogyasztásúak vagyunk, (kb 250kwh/hó volt átlagosan az egész családra vetítve, ez emelkedett meg kicsit most, de ez még mindig a hazai átlagadatok kb harmada negyede) ez a plusz eautó használatban a teljes fogyasztást kb megduplázta. Viszont azt se felejtsük el, a benzin - egész pontosan autógáz - használatunkat lecsökkentette kb 95-98%-kal.
Amiről te beszélsz az valszeg a téli villamos energia felhasználás növekedés, ami kétségtelen, nagyban nézve megjelent és emelkedni fog a jövőben. Egyre több pl a hőszivattyús stb fűtés, és emellé rendszerint tesznek napelemet is. De próbáljuk abszolut értéken nézni az energiafelhasználást. A hőszívattyú telepítése jellemzően olyan helyen történik meg, ahol elég kicsi a hőigény is, hisz pl alacsony előremenővel tudsz jó hatásfokot biztosítani. ekkor van értelme ilyen eszközt telepíteni. Azaz bár megnő a villamos fogyasztásod, de jóval kisebb mértékben, mint pl egy átlagos ingatlan gáz fa stb fogyasztása, azaz összességében sokkal szebb a képet kapsz. Persze az igaz, a terhelés egy része átrakodik a villamos alapú energiaellátásra, de egyben lekerül mondjuk a gázról, tüzifáról.
Ha mindezt összeségében nézzük, akkor alapvetőn nagyon pozitív az irány, és igazából talán ez számít.
Egy vitatott eset van, a COP1 fűtés. Alapesetben - normális esetben - ilyet legtöbbször olyan helyre tesznek, ahol olyannyira kicsi a hőigény, hogy egy ilyen rendszer kiépítése beruházás TOC és COP szempontjából a legoptimálisabb. Azaz jellemzően új építésű alacsonyenergiás háznál ez nyerő tud lenni. de nyilván ezt mindig adott esetben mérlegelni kell. Aki viszont nem alacsony energiás ingatlanra is COP 1 jellegű fűtést szerel, az szerintem konkrétan az átverés kategória - legalábbis ha valaki erre biztatta - én ezt valahogy konkrétan büntetném ha van más lehetőség is.. Van ilyen is nyílván, de a rendszerszinten nézve nem olyan sok ezek száma, mert aki ilyet tesz előbb utóbb általában rájön, hogy vagy mellé kell tenni egy bazi nagy napelemet, hogy kifizethető számlája legyen, de azt amit ebe beleölne, sokkal gazdaságosabb pl szigetelésre, nyílászáróra elköltenie a jövőt nézve. legalábbis aki normálisan átgondolja, szakemberekkel megbeszéli.
MA már több, a legutóbbi ráajánlatkérésem 2.2m+Áfa - és feltételezzük, hogy sikerül is, nem mész még vissza két körre. Ezt EMC esetén én kizártnak tartom.
A nagyobb gond még pluszba emellett inkább az, hogy végig tudod-e vinni az ügyet értelmes idő alatt, és van hozzá szabadidőd, meg elég leszarom tablettád.....
Sajnos valóban nem tudjuk ezt a hatásfokot áramtermelés esetén.
Egy negyedik generációs gázturbina ma nagyságrendileg 40% körül rendelkezik manapság, ha nem kombinált ciklusú erőműről beszélünk. Nagyon ez már elméletileg sem emelhető tovább.
De ma már azért csak sima gázerőmű kevés van, max esetleg bizonyos csúcserőműveknél talán, de szerintem már nem sok(?) lehet belőlük, mert nem piac és versenyképes. A kombinált ciklusú gázerőművek ma olyan 58-60% körüli hatásfokot tudnak (ezek csúcserőműként használva tudnak menni nem kombinált ciklusúként is akár ha ez a cél, és a gyors felpörgetés), ha csak áramtermelésre használják őket. A határt a fizikai törvények adják meg ( pl. Joule-Bryton és Carnot körfolyamat).
Ha netán nem csak áramtermelés folyik, hanem hőtermelésre is felhasználjuk a rendszert (pl központi fűtés, meleg víz előállítás akármi) akkor elérheti a 85% körüli hatásfokot is az össz hatásfok. Az más kérdés, hogy pl. adott helyen ez mennyire van így és mennyire tudjuk ezt hasznosítani, érdemes-e megépíteni az alacsony nyomású hőmérsékletű hőhasznosítású fokozatot, mert nem biztos hogy fel tudják használni érdemben.
Persze ezek az adatok messze vannak a kívánatostól, de hát a fizika az fizika. nem véletlen, hogy fejlettebb világokban egyre több helyen jelenik meg a központi fűtés gondolata és építik is ki, mert ezzel pont a fenti jobb hatásfokú működést meg lehet valósítani, főleg ha kombináljuk más egyébforrásokkal is, aminek része akár lehet megújuló is. Így összességében olcsóbb gazdaságosabb és környezetbarátabb lehet az energiatermelés. Dániában vannak nagyon a jók kis példák erre, ahol 4-5-6 forrásból is összeintegrálnak rendszereket akár pl települési szinten is. Persze elég bonyolult tud lenni egy ilyen rendszer nem vitás, viszont egész kis méretben is elég jól működik, és pl megoldja egy település komplett energiaellátását minden szinten az áramtól a fűtésig.
Igen, ez a lényeg, a nepelemes rendszerek nem növelik az erőművi csúcsigényt, hanem csökkentik a kihasználtságot.
Általában itt bicsaklik meg az ellenzők logikája.
A második pont érdekesebb.
Szerintem napelemek nélkül is terjed az EV és a hőszivattyú is. Másodlagos nyereség, hogy a hőszipkás rendszerek velejárója a jó szigetelés, tehát mindenképp fosszilismegtakarítással járnak napelemmel, vagy a nélkül.
Harmadik, hogy a napelemek jellemzően csúcsidőszakban termelnek és a visszavételezés egy része legalábbis völgyidőszakra esik, tehát magyar viszonylatban import fosszilist válthat ki hazai atomárammal.
Negyedik, az EV töltés a rendszer kiegyensúlyozásának fontos eszközévé fog válni.... a hőszipkák is vezérelten működnek, részt vesznek, ha passzív módon is a rendszerszabályozásban.
Azt is figyelembe kell venni, hogy télen a fűtőerőművek a távhőszolgáltatás mellett elektromos energiát is képesek előállítani, ám sajnos ez a kogeneráció kissé kevéssé ütemezhető a hőszolgáltatás elsőbbsége miatt, ezért van ahol még mindig kazánokban állítják elő a melegvizet.
Ezeknek a kihasználtságát (gázmotorok például) is segítheti a megújulókkal együttjáró kényszerű rugalmasság.
Na és ezt a törvényszegést miért tűri el a német állam? Mert nem egyedi eset, hanem rendszer szinten működő gyakorlat. A médiában se olvashatsz róla, hogyan működnek ezek a német nagyvállalatok, de arról annál többet, hogy a szakszervezet már fúrja a Teslát. Gondolom azok a nyomorultak nem érdekelnek senkit, akik a húsiparban végzik a rabszolga melót, de az autógyári melós munkakörülményei fontosak. Ezek a szakszervezeti vezetők is olyan rohadékok, mint a korrupt politikusok...
Azonban nem a kWh-t panaszolják, hanem az erőművi kW-t ...
Mint rendelkezésre állási teljesítményt illetve a hálózatot, mint lehetséges átviteli teljesítményt.
Amikre az igaz kb, hogy
1. A e-fűtésre, e-autóra váltás nélkül és változatlan egyéb áram fogyasztási szokással. - amikor süt a Nap >> csökken az erőművi kW igény (romlik a kihasználtság) - amikor nem süt a Nap >> VÁLTOZATLAN marad az erőművi kW igény !
A hálózat átviteli terhelés sem nő meg. Sőt napos időben csökken is kicsit vélhetően.
2. Ha az e-fűtés, e-autó, vagy más fogyasztás növekedés is elő áll. Akkor ezekkel megnő az erőmű kW igény és az átviteli igény is. Azaz javul a kihasználtság!
Mivel, A jó hír az, hogy VAN a magyar rendszerben számottevő tartalék még! Azaz nem lesz kevés sem az erőművi kW sem az átviteli hálózatban. (max helyi szinten néhol)
Köszönhetően a volt "szocialista ipar"-nak amit jelentős részben vidékre telepítettek anno. Illetve a lakosság körében elterjedt villamos fűtésnek, főzésnek... Nomeg a falu- és lakótelep építésnek, ami sokfelé erős hálózati gerincet jelent.
----
Avagy a hazai erőmű és hálózati rendszert egyelőre- és még jó ideig nem kell félteni. Bírni fogja... a rá tervezett napelem mennyiséget, különösebb bővítés nélkül is.
Ami ugye magán szinten pl. MÉG cirka 150 ezer otthoni HMKE méretű napelemes cucc 2030-ig.
Mihez képest kell többlet erőmű kapacitás? Megvan az erőmű kapacitásod az ország ellátására. Telepítesz naperőműveket. Kell új fosszilis? Nem. A fosszilis nyáron áll, télen dolgozik, mennyibe kerül a pihenő fosszilis erőmű? (Hány GW gázerőművünk áll egész évben az import ellenére?) Mennyivel olcsóbb a naperőmű, mint az üzemelő gáz?
Nos, jómagam pl. gázzal fűtök és eszembe se jutott, hogy cekesszal fűtsem el a többeletet.
Mivel, a meleg ára - földgázból ~12 Ft/kWh kondenzációssal (~16 Ft/kWh mással) - a napáram többlet ára ~12 FtkWh (netto kézbe kifizetve)
Azaz gyakorlatilag AZONOS! egy korszerű kazán esetén.
Ezért egyszerűbb a gázzal fűteni és a kapott áramdíjat a gázszámlába belefizetni. Minek is kavarnék holmi cekasz fűtéssel... ?
Cekasszal elfűteni a többletet egyébként CO2 szempontból határeset a magyar árammix esetén. Télen 250-300 gr/kWh a magyar árammix, most a nagy hidegben, napsütés nélkül 290-300 gr/kWh
HA saját kazánban égetem el a földgázt, akkor ~200 gr/kWh CO2 adódik.
Ami önmagában kevesebb a cekaszánál. Ezért nem a barátunk télen a cekesz fűtés a földgáz helyett.
Bár az egyéb ország szintű szempontok miatt lehet mégis jó is.
-----
Más kérdés, hogy HA egy KLÍMA lenne amivel elfűteném ... Akkor mindenki JÓL járna!
Mivel a klíma mondjuk 1:3 arányban gyárt az áramból meleget :-) Azaz 1 kWh áram 3 kWh gáz meleget ér!
Így 1. Nekem olcsóbb lenne, hisz csak 12/3=4 Ft/kWh jönne ki
2. Az ország is kevesebb gázt importálna>égetne el. Mivel primer energiás hatásfok azért jobb 33%-nál.
3. A fűtési CO2-m pedig mondjuk 300/3=100 gr/kWh vagy még kevesebb is lehet. A magyar árammix miatt, ami 290-300 gr/kWh alatti télen, napsütés nélkül.
Avagy a többletet, klímával-hőszivatyőval elfűteni OKÉ-s! Sőt már a fele cekász, fele klíma-hőszzóivattyú is tutira okés.
-----
Egy e-autóval elhasználni pedig dicséretes dolog :-)
Hát ha egyszer nem fogod fel, és azt emlegeted hogy "télen szedik ki a nyáron betárolt energiát"...
"kizárt dolog , hogy ekkora hatásfokkal termelj gázból áramot "
Hát eleve a magyar áram minimum 30%-a Paksból jön, 30+% meg külföldről, ami meg gázerőműből, annak jóval modernebb a füstgázkezelése mint egy gázkazánnak (amelynek kb. semmilyen). Arról nem beszélve, hogy igen sok helyen fával tüzelést váltanak ki vele. Úgyhogy totál értelmetlen az összehasonlításod gázerőmű hatásfok tekintetében. Ja, az erőmű meg nem a lakott területek közepén helyezkedik el, a lakóházak meg ugye pont ott. Talán ez is számít.
