Keresés

Részletes keresés

dr_ius Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9895
Előzmény: dlaj (9893)
Elm Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9894

Mondjuk a 10. bek. igy szol :

 

" (10) A lakás tulajdonosa a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg a bontás, az eltérő hasznosítás, vagy a lakás használatának az (1) bekezdés szerinti átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás, vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap."

 

Itt a birosag altal ezek kozul max. az eltero hasznositas johet szoba. Ha egy lakasban lakom, majd elkoltozok egy masikba, de az elobbit nem idegenitem el, nem bontom el, nem engedem at a hasznalatat masnak, akkor az, hogy uresen all, azt jelenti-e, hogy eltero celra hasznositom? Eltero az biztos, hiszen elotte ott laktam, most meg nem, de hogy hasznositom, azt nem mondanam, hiszen uresen all, es meg en fizetem a koltsegeit is bevetel nelkul...

 

Előzmény: Elm (9892)
dlaj Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9893

Üdvözlet!

 

A kérdésem a következő: Mihez van joga a főbérlőnek?

 

Van ahhoz joga, hogy tartozás esetén kilakoltatáskor lefoglaljon az értékekből?

Ha van hozzá joga, akkor mit foglalhat le?

Ha nincs joga mit tehet? Papírt írhat az elmaradásról, és jogi úton követelheti?

Ha nincs joga a foglaláshoz, és ragaszkodik hozzá, mit tehetek én? Rendőrt hívjak?

 

Az eseten a következő: 2,5 év alatt 270 ezer forint adósság halmozódott fel. A főbérlőnek elfogyott a türelme (ezen nem csodálkozom) és szombaton ki fogunk költözni. Azt mondta nem vihetunk semmit (még a könyveket sem) csak a személyes holmikat. Van hozzá joga, hogy levitessen mindent a pincéjébe, és addig mindent elzárva tartson amíg egy összegben vissza nem fizetjük a tartozást? Vagy ha a tartozás értékének megfelelő használt áron számított vagyontárgyat elzárja, a többit vihetjük?

Nem tudom. Egy éve egyébként aláírtam egy papírt 160.000 forint tartozásnál, hogy ameddig az az összeg nincs kifizetve fedezetként nyújtom a lakásban lévő értékeket. (TV, mosógép, hütő, stb)

Várom a válaszokat: köszönettel, dlaj

Elm Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9892

Szerintem nem. Kiszedve a folos tagmondatokat :

 

21. § (1) Ha a kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a (10), (13) bekezdésekben foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.

 

Ebben az esetben valoban az a kerdes, hogy mi a "lakohelyeul szolgal" kitetel, ami szamomra is azt jelenti jogilag, hogy ott es csak ott van lakcime.

Előzmény: _lala_ (9888)
KJuli1983 Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9891

Köszönjük a hozzászólásokat. 


Az a baj, hogy szerintünk sajnos az idézett rész mindkét fele hangsúlyos (bárcsak ne így lenne!). Tehát, hogy a támogatást vissza kell fizetni, ha a szóban forgó ingatlan

 

1. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (hanem másvalakinek a lakóhelyéül) vagy

2. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (érthető a jogalkotó szándéka, azért kapja az ember a támogatást, hogy utána ott lakjon, ne máshol).

 

Vagyis teljesülnie kell annak, hogy az ingatlan a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgáljon, mindkét résznek értelme és jelentősége van.

 

Sajnos ezt az értelmezést támasztja alá az a gyakorlat is, hogy ha valaki akár csak tartózkodási helyet létesít más városban (és „üresen áll a támogatással érintett ingatlan”), akkor már kimeríti az idézett részt, és kíméletlenül vissza kell fizetnie a meghatározott, kamatokkal növelt támogatás összegét.

 

Ha bárkinek bármi érve lenne amellett, hogy a fenti értelmezés nem helytálló, kérjük azért jelezze.

 

Mindenesetre épp ma szereztünk tudomást olyan esetről, ahol egy szimpla tartózkodási hely létesítése miatt kellett visszafizetnie valakinek a támogatást (hétvégén lakott az ingatlanban, hétközben egy másik bérelt lakásban, a támogatott ingatlanba természetesen senki más nem költözött). A bíróságon semmilyen érvelés, tanúk, bizonyítékok, fellebbezés nem segített, -valószínűleg a fent idézett részre hivatkozva- pert nyert a Magyar Állam…

 

Előzmény: _lala_ (9888)
B.Marti 74 Creative Commons License 2011.09.07 0 0 9890

Üdvözlöm a kedves Topikozókat :)

 

Ha szánnátok rám egy 2 percet, leírnám problémám, hátha valaki tudna ajánlani valakit, valamit.

 

Történetem :

1999-2007-ig egy önkormányzati lakásban bérlőként laktam fiammal és édesanyámmal együtt.

Majd 2007. őszén egy lakáscserét követően, új bérlője lett az önkormányzati lakásnak.

A nevemről ugye lekerűlt, de ahoz, hogy az önkormányzat hozzájáruljon a lakáscserénkhez, 0-s igazolásokat kellett csináltatnom az összes szolgáltatóval. Így 2007. 09.19-én én ezeket be is szereztem, és csatolták a lakáscsere papírjaimhoz. Majd ezt követően ki kellett jelentkeznem az önkormányzati lakásból, és 2007. október 20-i keltezéssel megérkezett a "Hozzájárulás a lakáscseréhez" című dokumentum. Melyben ugye leírják, hogy ezt követően 15 nap áll rendelkezésére az "Új" bérlőnek, hogy befáradjon az Önkormányzat lakásosztályára és átvegye a nevére szóló hiteles érvényes új Bérleti Szerződést.

Nos mivel én ugye kiköltöztem a lakásból, ezután nem volt tudomásom a további történésről.

Sajnos átadás-átvételi jegyzőkönyvet nem készítettünk sem a gázóráról, sem a villanyóráról. Ezért itt mulasztottam én is, és az új bérlő is.

Majd idén 2011. júniusában jött a hidegzuhany, melyben közli egy közjegyző iroda, hogy többszöri megkeresés ellenére sem tudták velem felvenni a kapcsolatot, melyben közli a követelését a Fővárosi Gázművek, hogy 238.000 Ft a tartozásom, melyet x napon belűl befizetni köteles vagyok. Én egyből bementem a Gázművekhez és mondtam, hogy én az ingatlant 2007. szeptemberében már elhagytam, és a lakáscseréshez az Önkormányzat hozzájárult, más okmányom jelenleg nincs, amivel igazolni tudom, hogy nem én használtam a gázszolgáltatást. Természetesen egyből az átadás-átvételi jegyzőkönyvet kérte a gázművek, de mivel nem készűlt, nem tudtam ilyet adni. Ekkor elmentem a VIII. kerületi Vagyonkezelő Zrt-hez és kértem tőlük egy igazolást, melyben leírták, hogy 2007. november 5-től KI az Új Bérlője az ingatlannak. E-közben jogerőre emelkedett az ügyem, ezért az első bírósági idézés már meg is jött, el is mentem, és természetesen nem elegendő bizonyítétkok hiányában a Fővárosi Gázművek  (érvényes szerződésre hivatkozva, ami sajnos igaz, hisz az új bérlő nem iratta át az órát, én meg nem irattam le, sajnos nem tudtam, hoy létezik ilyen, hogy én leírathatom) még mindig fenntartja a velem szembeni követelését.

Azt hittem, ha egy jogi személy kikéri az önkormányzattól az érvényes bérleti szerződés, az elegendő bizonyíték rá, hogy én nem tartózkodhattam az ingatlanban, hogy használjam a szolgáltatást, de ahogy értesűltem, sajnos ez nem elegendő :( Mit tudok tenni ez ügyben????????

Halkan megjegyzem, hogy az Elmű-nél ugyanez a helyzet, sajnos ott még megvádoltak áramlopással is, csak még nem kaptam meg a hivatalos felszólítást, ott talán van egy jogi személy aki segítséget tud adni, mitévő legyek :(

Valaki járt már hasonló helyzetben??????????????? Mit tudok tenni????????????????????????????????????????????????????????????

twiaj Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9889

Én is ezt az álláspontot támogatom.

Előzmény: _lala_ (9887)
_lala_ Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9888

ez a kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy "lakóhelyül szolgál"?

 

Nem, ez nem kérdés. A jogszabályban ugyanis nem ez szerepel.

Előzmény: KJuli1983 (9886)
_lala_ Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9887

Nekem egyértelmű a jogszabály. Nem adhatod el, nem adhatod ki, nem költöztethetsz be mást magad helyett. De elköltözhetsz máshova.

Előzmény: KJuli1983 (9886)
KJuli1983 Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9886

Hát igen, ez a kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy "lakóhelyül szolgál"? Bár itt nem, de sok helyen írták még, hogy "életvitelszerűen" kellene lakni benne. Tehát pl. a kint igényelt családi pótlék, vagy a kint szerzett jövedelem "lebuktathat" minket, hogy ezek szerint nem "életvitelszerűen" élünk benne?

Vagy tényleg elég csak "lakóhely"= bejelentett állandó lakcím, hogy ne kelljen visszafizetni? Mert elég ideiglenes lakcím is a kinti munkához...

Előzmény: _lala_ (9885)
_lala_ Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9885

"akkor elvileg nem lakóhelyül szolgál a támogatott ingatlan."

"az nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál" - hanem másét.

A két mondat nagyon nem ugyanazt jelenti. Ha a lakás üresen áll, az a jogszabályt nem sérti. A jogszabályt az sértené, ha a lakásba más költözne.

Előzmény: KJuli1983 (9882)
KJuli1983 Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9884

:) Már megtettük, de ő is csak azt tudta mondani, hogy "szerinte", mi lehet, de nem tudja ő sem!

Előzmény: twiaj (9883)
twiaj Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9883

Lehet, hogy ott abban a fórumban érdemes lenne egy e-mailt írni a kbs monogramú felhasználónak... ;)

Előzmény: KJuli1983 (9882)
KJuli1983 Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9882

Mi úgy értelmezzük ezt, hogy ha máshol van ideiglenes lakcíme az embernek, akkor elvileg nem lakóhelyül szolgál a támogatott ingatlan. Legalábbis erre utal a MÁK büntetési gyakorlata.

http://www.jogiforum.hu/forum/26/25629 - első (2010.11.02) hozzászólást érdemes elolvasni

 

Illetve ha Bécsben szerez az ember jövedelmet, ez is egy érv lehet a MÁK részéről, hogy nem vélelmezhető a Bp környékéről történő ingázás. Vagyis a támogatott ingatlan nem lakóhelyünkül szolgál.

   

Nem vagyunk jogi szakemberek, szóljatok, ha rosszul gondolunk valamit, vagy ha van valami legális megoldás...

 

Előzmény: twiaj (9876)
Törölt nick Creative Commons License 2011.09.06 0 0 9881

jogos, hiszen rendelkezik utánfutóval. hogy szükséges-e új határozat, az attól függ, hogy a 2007-es mit tartalmaz. valószínűleg (mivel erre hivatkoztak) nem csak a 2007-es évre vonatkozólag állapít meg adókötelezettséget.

ha mégis, akkor kérni kell új határozatot.

 

 

nem vagyok jogász

Előzmény: todi_one (9880)
todi_one Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9880

köszönöm!

 

De nem jogász lévén, Ön szerint jogos az önkormányzat követelése?

Üdv:todi_one

Előzmény: Törölt nick (9879)
Törölt nick Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9879
Előzmény: todi_one (9878)
todi_one Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9878

Üdvözlök mindenkit!

 

A következő jogi kérdésem lenne.

Ez év márciusában megkaptam a személygépkocsim  teljesítmény adójának határozatát. A határozatban meghatározott adó nem egyezett a csekkre írt összeggel. Én befizettem a határozatban szereplő összeget, de most kaptam egy felszólítást, hogy adótartózásom van fizessek x összeget be, mint a hátralék kamatját, és természetesen fizessem be a hátralékot is.

Felhívtam telefonon az önkormányzat adócsoportját és kérdeztem hogy gondolják ezt. Az mondták, hogy rendelkezem egy utánfutóval is (ez igaz)

és ennek az adótartalma volt pluszban a csekken (határozat nélkül). Kérdésemre /amiben a határozatot kértem/ azt mondták, 2007-ben megkaptam, és mivel nem változott semmi, így  nem küldtek újat.

Kérdésem az lenne jogos-e ebben a formában az önkormányzat büntetése?

Nem az adó jogosságát firtatom, hanem az eljárást!

Tudna esetleg valaki valami linket küldeni, hol van ez szabályozva? /a helyi adók beszedésének módja/

 

Előre is köszönöm: todi_one

 

 

twiaj Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9876

Szerintem sincs ilyen, max. ez van a kormányrendeletben:

 

21. § (1) Ha a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, bővített, vásárolt lakást - építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő - 10 éven belül lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -, illetőleg elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, illetve a lakás használatát harmadik személynek átengedik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a (10), (13) bekezdésekben foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni. E szabályt a fiatalok otthonteremtési támogatása körében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a bontási, eltérő célra hasznosítási, valamint elidegenítési tilalom időtartama 5 év. Ha a lakást a tulajdonos tehermentesíteni kívánja, és nem kéri a támogatások visszafizetésének jegyzői felfüggesztését, akkor köteles a támogatás(ok) folyósított összegét visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.
   

Előzmény: kifli (9874)
eggykifosztott Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9875

Üdv!

Öt éve vásároltam eggy gepkocsit, annak rendje módja szerint, eredetvizsgálat, átirás törzskönyv, minden rendben zajlott!

Másfél éve kaptam eggy levelet "megadott időpontban"  tanukenti kihalgatásra jelenjek meg az ország tulsó felén, (ahol eddig sosem jártam, és nem is szándékoztam,) vigyem magammal a gépkocsit "szakertői" vizsgálatra.

  (Időközben kiderült a volt tulajdonost előzetesbe, majd vád alá helyezték, csoportosan elkovetett autólopás-ok ért...)

A szakértő megvizsgálva a gépkocsit megnyugtatott, "nem történt változtatás az egyedi azonositó jeleken" minden rendben, csak a tetőt cserelték le, cserelték ki, ezzel csekély mértékben kárositottak meg!

Ezt követően xy rendőrtiszt nő küldött eggy levelet amelyben közölte, " A tető ráépités az alvázszám meghamisitására irányult, ezert ujj alvázszámmal elláttatni sziveskedjék, továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóságot tájékoztatta!

A Közlekedési Hatóságnál közölték, " nincs mód ujj alvázszámot kérni, alvázszám hamisitott, gépkocsira!

Ha beviszem azonnal végleg kivonják a forgalombol, (az azonositot megsemmisitik,  és igazolnom kell, hogy leadtam eggy bontóba, ahol még nekem kell fizetnem, (jobban jár ha darabokba eladja...)

Két honap mulva kaptam levelet az ügyéssegtöl amelyben közlik "büncselekmény hiányában megszüntetik az eljárást az egyedi azonositójel megváltoztatása vonatkozásában, továbbá nagyertékre elkövetett csalás vonatkozásában, ugyanis 2-400 ezer forint kárt okoztak, amely értékcsökkenés, polgári peres ügy...)

Mivel a rendörtiszt (nyomozati szakban) tályékoztatta a Közlekedési Hatóságot, azok a levelet befogadva, nem müszakivizsgáztatják le az autót, immár másfél éve!

Az ügyésségen ugy tályékoztattak, "mi azért nem tályékoztattuk a Közlekedési hatóságot mert, a gepkocsi tiszta ez derült ki a szakértői véleményböl, ezért is ejtették a vádat".

 Azóta töbször is jártam a Rendörségen, továbbá a Biróságon, ahol egymásra mutogatnak.

A Rendörség szerint, nincs ok eljárni az ügyben, " A Rendőr kolega helyesen járt el! Továbbá ne is eröltessem az ügyet mert megjárhatom"!

Az eredetvizsgáló állomáson közölték," ők nem hibáztak ezt a szakértői vélemény és az Ügyésségi okirat is bizonyitja"! Megjegyzem hamár a "tető átépités" az egyedi azonositó megváltoztatására irányult" ( ami mint tudjuk kiderült nem igaz) nem kellett volna észrevenni?

Többször reklamáltam telefonon majd levélbe is a szóban forgó (Székesfehérvári Rendőrkapitányságon) hogy részemre az üzemanyag téritest küldeni sziveskedjenek, minthogy a Tanu idézesen szerepelt, utoljára azt a választ kaptam telefonon hogy küldje el a busz, vagy vonat jegyet mert ezesetben van csak lehetősség "utikölcség téritesre"!

Ekkor tályékoztattam hogy a gépkocsit is vinnem kelett, az volt ugyanis a vizsgálat tárgya,  erre az ertse meg busz vagy vonatjegy volt a válasz, kérdésemre hogy a kocsit talán a buszablakon kilógatott porázon kelett volna magam után huzni, azt a választ kaptam hogy " zárjuk rövidre a témát mert ha mégegyszer hivni mer feljelentem"!

Minthogy ugytunik rendőrállamban élunk, ahol mindenféle Birósági  döntést mellőzve ugy lehetetlenitenek el embereket ahogy kényük, kedvük,tartja, továbbá az igazságszolgáltatás sem létezik nagyon ugytünik, igazán nemtudom mitévő legyek?

Több kérdés is felmerül bennem: A károkozó felelősségén tullmenően (amelyel szemben követelést érvényesiteni nincs mód, lévén nincs semmije) az kötelezöen előirt gépjármüeredetiség vizsgálat tol tettük függővé az adásvétel megvalósulását, mint gondolom logikusan minden ember, nyilván elvárható lett volna hogy ott is felfedezzék a tetö ki lett cserélve.

Továbbá a Magyar Hatósság ugytünik saját "Hatósági eredetvizsgálatát" nem fogadja el amikoris uj szakertői vizsgálatot kér, erősitve az emberekbe azt a hitet hogy az eredetvizsgálat is csak eggy kötelezően előirt szolgáltatásnak álcázott adóféleség!

Munkámhoz nélkülözhetetlen a gépjármü, igy munkahelyem is elvesztettem, ennélfogva ügyvédet megbizni anyagiak hijján nem áll módomban.

 

 

 

kifli Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9874

miért kéne életvitelszerűen itt élnetek, ez hol van leírva?

Előzmény: KJuli1983 (9873)
KJuli1983 Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9873

Sziasztok! 

 

Szocpol vs. külföldi munka problémakörben kérnénk a segítségeteket!

 

5 éve (2007) megelőlegező szoc.polt vettünk fel 2 gyerekre, egy Bp környéki lakásra. (Időközben 1 gyermekünk megszületett.) Esélyes, hogy férjem a közeljövőben állást kapna Bécsben (a pénzügyi szférában), viszont a szocpolos lakás, ill. a rajta lévő 10 éviMagyar Állam jelzáloga köt minket. Alapszabályként ugye életvitelszerűen itt kell élnünk ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnünk az igénybevett szocpol-támogatást.

 

Kérdés: ebben az esetben van-e bármi megoldás, hogy férjem mégis elfogadhassa a számára felkínált, meglehetősen jó pozíciót anélkül, hogy a szocpolt vissza kelljen fizetnünk?

 

Első körben felmerült 2 opció:

 

A)        a család bécsi albérletbe való költözése (ez lenne a legjobb)

B)        Soproni albérletbe való költözés, innen ő naponta ingázna Bécsbe

 

Ezekben az esetekben természetesen a jelenlegi lakásunkat megtartanánk.

Kérdés, hogy bármelyik opció megvalósítható-e anélkül, hogy a MÁK  tudomást szerezne arról, hogy már nem életvitelszerűen élünk a támogatott lakásunkban. (Úgy hallottuk, hogy már egy ideiglenes lakcím miatt is visszafizettethetik a szocpol összegét. Vagy ha nem módosítunk semmit a lakcímünkön, akkor is férjem Ausztriában történő adózása miatt valószínűleg minimum gyanúsak lennénk a MÁK-nak.) Erre nincsen valami megoldás?

 

Sajnos, ha vissza kellene fizetnünk a támogatást, akárhogy is számoljuk (mivel néhány évben gondolkodunk) már nem érné meg elfogadni a kinti lehetőséget.

 

Második körben elkezdtünk azon gondolkodni, hogy "vészesetben", ha minden kötél szakad, és más megoldás nincs, eladjuk a lakásunkat, és veszünk egy soproni ingatlant, amire átvihető a szocpol. Ekkor ugye az állandó lakcímünk soproni lenne, és innen már hihetőbb (és meg is valósítható a napi szintű ingázás). Az már más kérdés, hogy az ingázókra vonatkozó eltérő, szigorúbb osztrák adózási rendszer miatt már nem feltétlenül érné meg a bécsi állást elfogadni..

 

Amennyiben lehetséges, jó lenne, ha az A/B verzió közül lenne valamelyik megvalósítható, de minden megoldásra vevők lennénk! :)

 

Bizakodva várnánk válaszokat! Előre is köszönjük!

 

_lala_ Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9869

Honnan lehet tudni, hogy nem valóban az történt, hogy az illető maga mondta az ügyvédnek, hogy az ott az ő aláírása?

 

Egyébként ha bizonyítható, hogy az illető nem volt magánál (pl. kórházi jelentés), akkor az viszont bukta az ügyvédnek (ebben az esetben pedig hülye volt, hiszen visszadátumozhatta volna ennyi erővel 1 héttel).

 

Másrészt, ha bizonyíthatóan ismert volt, hogy olyan az állapota (mondjuk rákbeteg, terminális fázisban, amikor az orvosok szerint is csak pár hét van hátra, és haza már nem küldik), akkor ez akár indok lehet a szerződés megtámadásához (feltűnő értékaránytalanság).

 

Aztán van az verzió, hogy az ügyvéd nem is tudott semmit, és megjelentek nála az illető személyi igazolványával, meg egy álöregemberrel (ki mondja meg ezt egy 15-20-25 éves fényképről...), az ügyvéd pedig azt mondja, hogy márpediglen ő előtte személyesen írt alá a kuncsaft, látta a személyijét is, az aláírás pedig bizonyíthatóan nem az elhunyté, akkor ez ismét indok lehet a szerződés megtámadásához.

 

Előzmény: Törölt nick (9868)
_lala_ Creative Commons License 2011.09.05 0 0 9866

Kérdés, hogy mi is a probléma.

 

Önmagában az a tény, hogy a szerződést nem az ott szereplő személy írta alá, az nem jelent problémát, ha az ott szereplő személy a sajátjának ismerte el az (egyébként más által tett) aláírást. Az ügyvéd ellenjegyzésével azt igazolja, hogy az ott szereplő személy előtte írta alá, vagy sajátjának ismerte el az aláírást. Ha ez így történt, abban semmi kivetnivaló nincs. Persze kockáztat az ügyvéd, mivel ezt a "sajátjának ismeri el" álláspontját utóbb megmásíthatja az illető, és akkor nehézségei lehetnek az ügyvédnek. Míg ha valóban az a személy írja alá, akkor utóbb hiába gondolja meg magát...

 

Ha azonban az illető nem maga írta alá a szerződést, és nem is ismerte el a sajátjának az aláírást az ügyvéd előtt, akkor sem az ügyvéd ellen kell feljelentést tenni (egyáltalán nem biztos, hogy az ügyvéd hibázott!), hanem ismeretlen tettes ellen. Simán lehet pl. hogy egy hamis személyivel átverték az ügyvédet...

 

Előzmény: Törölt nick (9865)
radiomania Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9864

Tehát ha a zavarás a jegyző szerint is szükségszerű, akkor eredmény nulla, buktam a 2200Ft illetéket. Az viszont nem szükségszerű, hogy az ablak alatt álljon meg, hiszen megállhat 20-30 méterrel arrébb is, ahol nem zavar senkit. Régebben is ott állt és fel sem tűnt.
Úgy érzem, ez egy nehéz ügy lesz...

Előzmény: dr_ius (9863)
dr_ius Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9863

Amennyiben a zavarás szükségszerű, akkor a tulajdonosnak akkor ezt viselnie kell.

Előzmény: radiomania (9862)
radiomania Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9862

Sokszor látom azt, hogy nyitott ajtóval várakoznak, a kocsi járó motorral magára hagyva, az úriember meg kb. 5 méterre onnan a kerítésnek támaszkodva telefonál. A másik meg bent van az áruházban, tehát az autót járó motorral simán magára hagyják. Mi ez, ha nem biztonsági kockázat?

 

Egyébként meg engem, mint panaszost nem érdekel, hogy miért csinálják, a lényeg az lenne, hogy a zavaró tevékenységet szüntessék meg!

Előzmény: twiaj (9861)
twiaj Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9861

de józan paraszti ésszel belátható, hogy semmi szükség rá, a munka (pénzszállítás) e nélkül is elvégezhető lenne.

 

Sajnos nem így van. Az ilyen pénzszállító autók nagyrésze hermetikusan lezárt, levegő se ki se be, az ablakaikat sem lehet leengedni, ezért ahhoz, hogy ne fulladjanak meg a bent ülők, folyamatosan mennie kell a klímának, az meg ugyebár csak járó motornál működik.

 

Egy pénzszállító meg gondolom tárva nyitva tartott ajtókkal, és magárahagyottan nem várakozhat, ez könnyen belátható... :(((

Előzmény: radiomania (9860)
radiomania Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9860

Mi van abban az esetben, ha ők arra hivatkoznak, hogy a zavaró tevékenység (motorjáratás) elengedhetetlenül szükséges tevékenységük végzéséhez?

(Belső szabályzatuk előírhatja, de józan paraszti ésszel belátható, hogy semmi szükség rá, a munka (pénzszállítás) e nélkül is elvégezhető lenne.)

 

Mi van, ha ők nem tartják be a jegyzői tiltást? Olyankor kihez tudok fordulni?

 

A fenyegetéseket (veréssel, rendőrséggel) hogyan tudom bizonyítani, ha egyedül vagyok a legtöbb esetben?

Előzmény: dr_ius (9859)
dr_ius Creative Commons License 2011.09.02 0 0 9859

A birtovédelem a mindenkori birtokost illeti meg, azaz téged is.

Amennyiben 1 évnél régebbi az ügy a jegyző nem járhat el.

A PSART nem kell, sőt az birtokvédelmi eljársnak nem része, de több oldaról kap a GS4 nyomást, az nem árt.

 

Igen tanókkal elsősorban, fotókkal, személyes előadás, a zajmérés még nem szükséges.

 

Ez nem feljelentés, e birtokvédelmi eljárás. Az eljárási illetéket veszíted el.

Őket kötelezheti a bitokháborítás abbahagyására a jegyző, ami előzetesen végrehajtható. Elviekben a költségekről is rendelkezhet a jegyző, de nem jellemző.

 

Ptk. 

191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2)

(3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

(4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

Előzmény: radiomania (9858)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!