Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi. Ukrán háborús hírek csak módjával, és csak az Oroszország vonatkozásúak!
Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
1, Cáfolatodonak nincsen köze az állitáshoz ezért logikailag hibás. Az Asztrológia is hipotézisekkel, modellekkel dolgozik mégse nagyon illik tudománynak nevezni. A statisztika használata pedig önmagában még véletlenül sem tesz valamit tudománnyá.
2, Ugyan kérlek.A biológia, orvostudomány, klimatológia bizony állitásoddal ellentétben keményen tudományok. És bizony mindegyikben keményen lefektetett törvények, és alapozás van.
3, Pl. amint a fizika egy kicsit is bonyolultabb feladattal (komplex, heterogén rendszer) áll szemben, azonnal problémákba ütközik, azaz előrejelző értéke lecsökken. Pl. képtelen leírni a fizika a turbulens folyamatokat, több test gravitációs kölcsönhatását. Ez is hibás. A fizika nagyon is jól tudja kezelni több test gravitációs kölcsönhatását sőt a turbulens folyamatokat is. Ezekhez mindössze nagyobb számitási kapacitás szükséges. De megfelő hibahatár mellett tehetők előrejelzések, sőt meg is ismételhetőek a kisérletek.
A holisztikus nézőpont szükségességéről szóló értekezésed jól hangzik, csakhogy túl sokszor hallotam már bioenergetika, és más "tudományok" védelmében ahoz hogy ne legyen rögtön feltünő, hogy pár igaz tény felsorolás aután ( A világ bonyolult ) rögtön ugrasz az - ebből nem következő - következtetésre, vagyis hogy a kemény tudományos módszer nem alkalmas a vizsgálatára. Csakhogy a pozitivizmus napjának fénysugarában rögtön látszik, hogy mig a kemény tudománynak kemény eredményei vannak a bonyolult világ folyamatainak megértésében, elörrejelzésében, addig a közgazdaságtudomány nem túl eredményes a világgazdasági folyamatok előrejelzésében, ad absurdum a válságok megakadályozásában, enyhitésében.
4, A közgazdasági elméletek előrejelzési képessége túlértékelt. A közgazdaságtan elörejelzési képessége kb. a népi időjóslás szintjén van.
Néha működik, de a valós folyamatok ismerete nélkül, ezért ha kudarcot vall, csak találgatni tudnak hogy miért.
Amennyire én tudom (aztán javíts ki, ha nem így van):
A Szungok idején a külkereskedelmet és a kolóniákat viszonylag támogatták, de aztán:
- a mongol Jüan-dinasztia idején nem, sőt gyakran akadályozták a külkereskedelmet
- a Ming-dinasztia szintén elzárkózás-párti volt, és nem törődött a külföldi kínaiakkal
- a mandzsu (Csing-)dinasztia úgyszintén
- a vörös dinasztia (KKP) pedig ugyanezt a politikát követte uralmának első harminc évében.
A Szungok előtt meg nem voltak nagyobb lélekszámú külföldi kínai kolóniák...
Úgyhogy szerintem ha eltekintünk a Szungoktól és a Mingek idején a tengeri felfedezések rövidke XV. századi két-három évtizedétől, akkor a kínai kormány többnyire igencsak magára hagyta külföldi kolóniáit... A mostani egy viszonylag rendhagyó időszak, amikor Kína aktívan tartja velük a kapcsolatot, és az anyaország iránti érzéseikre apellálva befolyásolásra igyekszik használni őket (meg a titkosszolgálat is toboroz ügynököket soraikból).
Annyit tennék ehhez hozzá, hogy a kínai kormány hagyományosan nem támogatta a kivándorlást, sőt a kivándorlókat gyakran sorsukra hagyták, ha atrocitások érték őket. A kivándorlókkal való jó kapcsolatok új jelenség a kínai kormánypolitikában.
A korábbi ellenséges, vagy legalább hűvös viszonyulásnak az is lehet az oka, hogy miközben a kínaiak 70-80%-a a mandarin dialektust beszéli, addig a kivándorlóknak, illetve a régóta létező határon túli kínai közösségeknek (ideértve Tajvant is!) csak kevesebb mint 30%-a, közel 50%-ban a kantoni, illetve elég nagy számban egy másik nyelvjárást beszélnek.
Az áltudomány ellenben tudományos nyelvezetet, módszertan nélkül.
Ez egyszerüen nem igaz. A közgazdaságtudomány hipotézisekkel, modellekkel dolgozik és statisztikai eszközöket használ.
Nézd miféle tudomány az, amiben nincsen egyetlen egy darab általánosan, és mindig igaz törvény sem?
Pl. biológia, orvostudomány, klimatológia
Világnézeted meglehetősen 19. századi redukcionista, analitikus. A világ alapvetően egy nagyon komplex rendszer, amely heterogén elemkből áll, rengeteg nemlineáris folyamattal. A fizika ezekből kiemel pár, homogén elemek közt lezajló, lineáris reakciót, és azt diadalittasan leirja. Megérdemelten, hiszen már e pár egyszerü törvény segitségével is kiemelkedett az ember a félállati sorból és a fizika kora előtthöz képest iszonyatos jólétben él.
Azonban az alacsonyan lévő gyümölcsöket már leszedtük, az egyszerü rendszereket jól le tudjuk irni. A 21. századtól a tudomány szvsz egyre inkább szintetikus lesz, azaz egyre inkább komplex heterogén rendszerekkel lesz dolga.
Ez pedig nem egy egyszerü feladat, ugyanis ezek a rendszerek nem hajlandóak neked megtenni azt a szivességet, hogy egyszerü törvényeket kövessenek.
A mai fizikai elméletek bevallottan részlegesek, és ideiglenesek.
DE. Ha egy kellően ellenőrzött megfigyelés ellentmond az elméletnek akkor azt onnantól megcáfoltnak tekintjük, de legalábbis megpróbálják kijavitani.
A közgazdaságtan vagy az asztrológia ezzel szemben vidáman tovább használja.
A tudomány lényege a jóslás, előrejelzés.
A fizikai törvények a maguk határain belül is könnyen csődöt mondanak. Pl. amint a fizika egy kicsit is bonyolultabb feladattal (komplex, heterogén rendszer) áll szemben, azonnal problémákba ütközik, azaz előrejelző értéke lecsökken. Pl. képtelen leírni a fizika a turbulens folyamatokat, több test gravitációs kölcsönhatását.
A fizikai kémia, olyan egyszerü folyamatra, mint,hogy egy enzim katalizál 2 molekula reakcióját, legalább 5 féle matematikai modellel rendelkezik, de a valóságot egyik sem tudja pontosan leírni.
A molekuláris biológiáról már ne is beszéljünk, egy adott molekula teljesen másképp viselkedik kémcsőben, sejttenyészetben, meg élő szervezetben.
Mégsem vetik el a különböző elméleteket, hanem kontextusba helyezik őket.
Az asztrológia azért nem tudomány, mert előrejelző képessége nulla.
A kg tudománynak vannak jó modeljei (a fizikai törvények is csak modellek), amiket nagyon jól lehet alkalmazni meglehetősen széles tartományban. pl. a kiszorítási hatás szépen látható e ciklus gazd. polján. a Ricardo féle zseniális komparativ előnyök mindig és mindenhol ott vannak (ld. Kína és India). a határhaszon elméletek nagyon jól leírják a fogyasztó magatartását.
Nagyon jól jósolnak a közg. elméletek.
Pl, ha növeljük a pénzkinálatot, akkor fogyasztói inflációt kapunk. (ld USA), ha növeljük a kapacitásokat akkor deflációt (ld. Kína) a kettő eredője azonban már valami egészen különleges és nehezen előrelátható eredményt ad: eszközár inflációt.
Egyébként a gazdaság többi része piacgazdaságban sokkal inkább követi a hadiipart. Az autógyártásuk külföldi vagy hazai tőkével, de csak két és félszeresére nő tíz év alatt...
Az oktatással szvsz semmi baj nem volt a szovjet időkben. Valaki asszem három dolgot akart megtartani a Szovjetunióból, a harmadikra nem emlékszem, de az egyik az elméleti matematika, a másik meg a sakk volt...
Elméleti fizikában is voltak nagy neveik - az utóbbi fél évszázad legnagyobb fizikusai között rohadt sok orosz volt, az amerikaiak és britek után szerintem harmadikak, de lehet, hogy a briteket be is előzték.
Úgyhogy az oktatás az működött, bár nekem nagy kérdés, hogy most hogy működhet. Magyarországból kiindulva, ugye, itt elég sokat romlott... Persze az ő hadseregük is leépült, de meg nem szűnt, mint a mienk...
Az autóipar meg recessziós időkben erősen veszteséges is bír lenni - persze a legjobb gyártóknak nem. Én mindenesetre ha autóipari részvényt vennék, akkor Toyotát vennék, futottak még kategóriában a Honda, DaimlerChrysler, Peugeot, Porsche, Volkswagen, BMW, és Renault játszhat még... A többi meg fassetudja...
Igen, a repülőgépipart mindenképp fejleszteniük kell - azért is érdemes beszállni, mert szerintem tizenöt-húsz éven belül úgyis a kínaiak is bepróbálkoznak, jó lenne nekik addig betörni, utána már nehezebb lesz... Így viszont a kínaiak helyzetét annyira megnehezíthetik, hogy esetleg csak később, és kisebb svunggal törnek be... Ez végülis az Airbusnak és Boeingnek is jobb lenne, a helyükben inkább versenyeznék az oroszokkal, mint a kínaiakkal...
Van még az űripar, ami szerencsés esetben komoly ágazattá nőheti ki magát - ha...
hadsereget és hadiipart valszeg már csak politikai okok miatt is fejleszteni fogják. csak itt megint elkövethetik azt a hibát, mint a SZU alatt. a gazdaság többi része és az oktatás nem igazán követte a hadsereg fejlődését, ezért nem működött a rendszer. most is könnyen ebbe a csapdába eshetnek, egy ideig fel se tűnne ez a probléma mivel az olajból állandó bevételeik vannak. ez már csak rajtuk múlik!
az autóiparban hatalmas pénzek forognak, szóval még a recessziós időszakban se rossz biz. a recesszió is főleg EU-t érinti, stagnálnak vagy alig növekednek az eladások, azonban a világ más részein rohamosan növekednek, de még így is messze vannak h utolérjék pl: a német piac méretét. nem véletlenül akar annyi ország beszállni.
a repülőgépiparban a helyükben az antonovokat fejleszteném és próbálnám eladni. teherszállításba mindig is jók voltak, ott kisebb a konkurencia - "csak" az amcsik vannak, az európaiak csak egy két modellel szerepelnek, ott talán könnyebben boldogulnának.
Én valószínűnek tartom, hogy ipar- és hadseregfejlesztésre. Fregattok, tengeralattjárók, repülőgép-hordozó(k), nehézbombázók, vadászgépek (talán lesz valami a következő generációs vadászgépből...), harckocsik, ICBM-ek, és hasonló nyalánkságok minden mennyiségben készülnek majd, ez biztos.
Abban nem vagyok biztos, hogy az oktatási rendszert és az ipar többi részét mennyire tudják felhozni. Mindenesetre én az autógyártásuk helyzetét rosszabbnak hittem. Az teljesen logikus, hogy a külföldi tőkét be kell engedniük, hisz már a szovjet időkben se készítettek jó autókat, és azokat is zömmel külföldi licenc alapján. Az autógyártás egy olyan piac, ahova szerintem nem nagyon érdemes betörni. Érett iparág, komoly belépési korlátokkal, ráadásul a magas üzemanyagárak nagyon ellene hatnak...
A repülőgépgyártás valami hasonló, ott még megspékelve azzal, hogy a méretgazdaságosság hatványozottan érvényesül, mivel a fejlesztési költségek adják a költségek zömét... Ha nem tudod megszerezni kapásból a piac egynegyedét, akkor ne is próbálkozz... és még akkor is vagy tíz évig csak a veszteséget termeled...
Paradox módon a magas üzemanyagárak abszolút nem érintik hátrányosan a repülőgépgyártókat, mivel a magas árak hatására sok légitársaság kicseréli elavult, pazarló fogyasztású gépeit újabb, modernebb típusokra. Én a helyükben a repülőgépiparban bepróbálkoznék!
nem esélytelenek, végül is vannak mérnökeik, meg gondolom a mérnökképzésük sem lehet rossz. csak az autóiparbanmost nagyon nagy a versengés, és várhatóan egyre nagyobb lesz, mivel sokan akarnak beszállni ebbe a jövedelmező iparágba, meg a technológiai fejlesztések terén is nagy lesz a verseny, pláne az átalakulós korszakban, amikor át kell állni más üzemanyagra (ennek kornak vagyunk most a kezdetén)
saját piacra biztos lesz elég termelésük, azonban már nem valószínű h akkora exportőr legyen, mint amilyen az SZU idején volt.
amerikában meghiusult az Il eladása, azonban franciaország vette néhányat, szintén erdőtüzek ellen.
"Aki katonai repülőt tud tervezni, az szerintem tud polgárit is " - ez logikus, csak jelen esetben nagyon speciális a helyzet. erre a piacra irtó nehéz betörni, nagyon fel va osztav és nagyon nagy a versengés, fej-fej mellett kell haladni a fejlesztésben és a vevők igényeinek kielégítésében. meg ahhoz h ebbe az elit klubba belépjen vki, egy teljes modellpalettát kell kidolgoznia, mert anélkül nem lehet versenyképes. ennek az eladható gépeknek a családját kifejleszteni nem két fillér. ide is tőke kell.
és itt visszajutottunk a kezdetekhez: hogy fogják felhasználni a sok olajpénzt?
Aki katonai repülőt tud tervezni, az szerintem tud polgárit is - a probléma a méretgazdaságossággal van. Nem véletlen, hogy egy csomó cég kiszállt már a polgári repülőgyártásból...
Az Il-76-ról egyébként pár éve a nagy USA és kanadai erdőtüzek idején fölmerült, hogy tűzoltógépnek kéne importálni, de végül a helyi iparvédelem betett neki... Ugyanis vagy három-négyszer akkora a vízszállító kapacitása, mint az erre a célra használt Hercules C-130-asnak.
A mostani iparban már a K+F-et is outsource-olják... Azt már valamikor régebben írtam, hogy nekik nem az autógyártás a core competence-ük. Szerintem nekik ebből csak annyi a lényeg, hogy a hazai fogyasztásnak kb. megegyező termelés legyen, azaz ne szoruljanak jelentős importra. Viszont ettől még nem esélytelenek itt sem egy kis K+F outsource-ra!
a ford sincs jobb helyzetben. de sztem egy olyan hatalom mint amerika nem fog saját autógyár nélkül maradni. egyszerűen az önbecsülésük nem engedi.
mostanság jelentik be a költségcsökkentése terveket, jópár gyárat bezárnak usaban meg minden dolgon spórolnak - lehet h kilábanak a válságból. egyébként már voltak hasonló rossz évek, csak most van egy nagyon erős konkurencia távol keletről.
épp az h jobban járnának az oroszok ha lenne saját autógyáruk. mert ha külföldi tőke van a cégekben, akkor a profit jelentős része is kivándorol. erre jó példa pl magyarország, hiába gyártanak itt csomó kocsit (relatíve) nem lesz belőle annyi pénzünk, mintha ugyanennyi kocsit gyártanának magyar cégek és azokat exportálnánk.
meg Te is írtad, h hatalmas összegeket fektetnek az oroszautógyártásba, de a másik nagyon fontos dologba a fejlesztésbe nem fektetnek, mivel az nem ott történik.
majd meglátjuk, de nem hiszem az autógyártás jelentősiparáguk lesz.
akkor inkább a fegyvergyártásból fognak rengeteget kaszálni - az amerika által embargóval súlytott országokat ők fogják fegyverezni, ami azért nem kevés pénz.
a polgári repülőgépgyártásba se hiszem h hamar vissza tudnak térni, mivel ott a piac mostanság nagyon fel van osztva a két nagy cég közt. amik azért elég magas technológiát képviselnek.
Egyébként ilyen értelemben a hadiipar önmagában elég lenne. Ha Szaúd-Arábia képes lenne nehézbombázókat és titánium tengeralattjárókat meg repülőgép-hordozókat tervezni és gyártani, akkor lenne mitől félnünk...
Ez nem sokat számít, hiszen pár éven belül az sem biztos, hogy egyáltalán lesz pl. amerikai hazai autógyár. Ha a GM kidől, a Chrysler már német, és akkor marad a Ford...
A lényeg, hogy a külföldi tőke hatalmas összegeket fektet az orosz autógyártásba. Az oroszoknak nem érdemes erőltetniük a saját márkákat, mivel a hatalmas piac miatt úgyis odatelepül egy csomó külföldi termelő. Az autógyártásuk tíz éven belül két és félszeresére nő...
azért az az autógyártás helyzete egy kicsit árnyaltabb. a modell megtervezése és a gyártásba kerülése közt még mindig rengeteg idő telik el, sokszor annyi h elavul a kocsi. emellett olyan technikákat használnak, amik szinte eladhatatlanok az EUban, de az otthoni piac is egyre csökken, mivel megjelentek a külföldi cégek oroszországi összeszerelőüzemei és gyárai. szóval már a jóval fejlettebb japán, német, francia típusok ára is lement (már nem teszik rá azt az extra adót, mintha külföldről hoznák) és ezt a versenyt nem nagyon bírják a tőkehiányos, elavult technológiát használó orosz autógyárak.
a volga most szüntette be személyautógyártást, mert már otthon is eladhatatlanok voltak az ősrégi modellek.
az avtovaz egyik fő befektetője az amerikai general motors, szóval már az se 100%orosz. az új nivát már amerikai segítséggel fejlesztették ki.
namost ezek után annyira nem rózsás a helyzetük, külföldi jelentős piacokat nem tudnak meghódítani (valamelyiket be se engedik, mert nem teljesíti a környezetvédelmi előírásokat) és a hazai piacon meglévő hatalmas előnyük is folyamatosan.
a ráadás: a fő slágermodell, a "kocka" lada gyártását egy pár éven belül beszüntetik. azis egy érvágás lesz.
Azt hiszem, adósságokra gondoltál. A hadiiparban máris nagy a felfutás, újraindították a nehézbombázó-gyártást, a hadihajó-gyártást, növekszik az autógyártás, stb. stb.
Az orosz gazdaság erősen felfutóban. Itt egy kis autóipari összefoglaló, amiből kiderül, hogy Oroszország jövőre belép a WTO-ba is. (Nem tudom mondjuk, az energiaipari liberalizációt hogy oldják meg, azt hiszem, azzal voltak főként gondjaik, de gondolom valahogyan meg fogják oldani.)
Az a helyzet, hogy az arabok az olajat importfegyverekre és import luxuscikkekre, meg amerikai részvényekre költik. Az oroszok ezzel szemben civilizált ország, és az iparukat fogják fejleszteni belőle... De az olaj szerintem sem elég.
vki írta jorábban, h nézd meg szaud arábiat. van olaja, mégse nagy hatalom. ebben reménykedjünk.. meg abban h az eu eszesebbik felén minél gyorsabban szorítják vissza az olajfüggőséget - mondjuk a teljes cél még elég messze van (svédo 2020ra ígérte), de ami késik nem múlik.
Pontosan. Oroszország több lábon áll majd, míg a vevői licitálhatnak egymásra. Kína akármennyi akármit meg tud és meg akar majd venni, és bárhogy alakul is az oroszok csak nyernek majd az üzleten. Ha belegondolok, hogy mit műveltek az olajmilliárdok a sátrakban lakó beduinokkal azt hiszem oroszország nemsokára igazi nagyhatalom lesz újra, és én ennek valahogy nem tudok örülni.
Mondjuk az is egy érdekes momentum, hogy mondjuk ha építenek néhány gáz és olajvezetéket Kinába, akkor bármikor elzárhatják az európa felé irányuló csapokat anélkül, hogy anyagilag veszítenének rajta. És építenek..
Nekem nincs sok bajom egy többé-kevésbé autoriter rendszerrel, szerintem ez felel meg a legjobban perpillanat Oroszországnak. Nekem a kifejezetten nyílt diktatúrába hajló rendszerrel van bajom - az én ízlésemnek sokkal jobban megfelelne mondjuk egy japán stílusú alkotmány, ahol a választókörzetek kreatív meghúzása és az okos választási szabályok ötven évre bebetonoztak egy pártot, mindenféle diktatórikus intézkedés nélkül. Ha ez nem menne, akkor ok, kicsit ellenőrizzék a sajtót is. Szerintem egy ilyen rendszer csodákra lenne képes Oroszországban, egy nyílt diktatúra viszont nagyon könnyen járhat nagyon káros következményekkel. Eleve egy csomó fölösleges költség jön létre (titkosrendőrség fenntartása stb.), meg egy csomó társadalmi szelep eldugul, sebek elgennyesednek, mert nem foglalkoznak a problémákkal (katonaanyák szövetsége pl.), stb. stb.
És sajnos Putyin már tett néhány bátortalan (vagy nem is olyan bátortalan) lépést a nyílt diktatúra irányába - szerintem teljesen szükségtelenül.
tudom h fontos. csak ha kifejlesztenek egy fegyvert akkor azt előbb utóbb bevetik - inkább ne fejlődjön annyira gyorsan a "civil" technológia, de ne legyenek mégdurvább fegyverek. a mostaniak is elég pusztítóak tudnak lenni..
Nem, de szerintem nem jó a teljes egyensúlytalanság, több szempontból se. Először is, mi is elkényelmesedünk, és nálunk is lassul a fejlődés. A hidegháború idején hogy pörgött pl. az űrprogram, most meg nincs semmi! Aztán meg az ellensúly mindig hasznos, a belpolitikában sem helyes, ha egyetlen - mégoly jóindulatú - személy vagy intézmény kezében túlzott hatalom összpontosul.
Van valami tankjuk, ami azért mégiscsak valami orosz dizájnra épül, bár vannak benne nyugati elemek is. Nem igazán első vonalbeli technika, de nem is nagyon elavult, és mondjuk ráfogható, hogy teljesen saját fejlesztés.
