Visszamennék a „Csuzima”-kérdéshez. Felütöttem Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárát: ebben is Csuzima a címszó. Ez tehát történeti-magyarorosodott alak, mint a Kiotó, amelyet én kifejezetten kedvelek Hajdemák topiktársunkkal szemben. (Ez utóbbi csak önvallomás, mint ahogy az is, hogy a szintén történeti-magyarorosodott Nanking is számomra kellemesebb, mint a Nancsing, amelyet az elmúlt napokban egy sporttudósító használt folyton.)
Én úgy látom, a magyarban a Csuzima német eredetű: a zöngés /z/-t csak ez magyarázhatja. Hogy a németbe miként került, annak nem tudtam utánajárni. De ahogy google-iztam, úgy találtam, hogy igen sok nyelven vannak cs-sz ejtésre utaló írt formák (Tschusima, Tshusima, Чусима), még japán vezetéknévként is! Ilyen széles elterjedtség arra látszik utalni, hogy a név európai nyelvekbe kerülésének forrásánál történt valami.
Mindenesetre a szóeleji /cs/-t fonológiai úton nem tudtam levezetni. Elővéve kopó japántudásomat és a szakirodalmat, arra nem találtam adatot, hogy a [ts] allofón palatalizálódna a japánban. Először arra gondoltam, hogy kjúsúi japán nyelvjárásban azért ilyesmi előfordulhat. De a sziget neve koreaiul 쓰시마, azaz Sszuszima: ugyanakkor a cs-féle hangoktól hemzseg a koreai, így hogy nem ilyen van az elején, hanem hosszú ssz, ez arra mutat, hogy a csatorna japán oldalán is inkább /c/ ejtődik, mint /cs/.
Én inkább arra gondolnék, hogy a „susogás” jegye cserélődött fel egyszer régen, valahol az első és a harmadik msh. között, azaz /c/ : /s/ > /cs/ : /sz/ elhasonulás történt. Az így egymás mellé kerülő /l/-ek és /r/-ek ugyanígy „összekeveredhetnek”, ez megtörténhet más „közeli” hang esetén is.
Ami az japán /si/ szótag orosz си jelölését illeti. Itt inkább scasccal értek egyet, mint rumcival. Szerintem fontos, hogy az oroszban az ш /s/ velarizált, azaz csak „kemény” kontextushoz illő hang: az ezután írt lágy и /i/ emiatt a felszínen kemény ы (jeri) lesz, amely pedig tényleg a japán ajakkerekítés nélkül ejtett /u/-hoz hasonlít inkább, mint az /i/-hez. Viszont a lágy orosz сь /szj/ valóban közel áll a japán /s/-hez, így ez az átírás kevésbé problematikus. – Ugyanez a helyzet a ж /zs/-vel, és emiatt a nem fonémastátusú дж /dzs/-vel is.
"Mi azt ígérjük a játékosoknak, hogy amennyiben nem szeretnék, hogy személyük kiderüljön, akkor tőlünk olyan információ nem kerül ki, ami őt beazonosíthatóvá teszi" - mondta a híradónak Somorai László, a Szerencsejáték Zrt. szóvivője.
Akkor a szóvivő nem tud magyarul, az index.hu meg leszarja
Az Index korábban kezdeményezte, hogy közzéteszi az összes felújításhoz tartozó dokumentumot. Tiba Zsolt, Budapest Főváros Önkormányzatának főjegyzője közölte, hogy a főváros biztosítja az Index számára a Margit híd felújításával kapcsolatos összes szerződést, teljesítési igazolást, aminek közlése nem ütközik személyiségi jogokba, és amit a főváros önkormányzat megkap.
Természetesen az első mondat az akart lenni, hogy Az Index korábban kezdeményezte, hogy közzéteszi a felújításhoz tartozó összes dokumentumot.
"Nagy-Britanniában tavaly 146 tüdőátültetést hajtottak végre, 84 pedig azért haltak meg, mert rajta voltak ugyan a transzplantációra várók listáján, de jutottak időben új szervekhez."
A japán itt valami palatalizált-féleséget ejt, (a dz/d esetében ez tuti d), és talán az s esetében is [], amire az orosz "си" tökéletes átírás. Az már a mi hibánk, hogy az orosz [i]-t [si]-nek ejtjük és <szi>-nek írjuk át. Nem tudom, de lehet, hogy a szó eleji is ć u-tól (ami valójában inkább ы-féle hang!) függetlenül. Ez megmagyarázná a c ~ cs ingadozást, de ehhez már egy japanológus kell :-)
Nem biztos, hogy az oroszban keresendő a nyitj. A szi fonologikusabb, a si fonetikusabb átírás. Az előbbi egyáltalán nem képtelen megközelítés, például a magyarban az orosz átírás kifejezetten fonéma- és nem hangközeli.
A Csuzima már a Pallas vagy a Révai óta így terjed, a küzdelem reménytelen. (Mellesleg én a Kiotó alaktól is a falnak megyek: Kjóto!)
Járatosabb oroszos kéne a megfejtéshez, mindenesetre ahogy cuszimáznak, úgy írják át a Gendzsit is Gendzi formában. A Gendzsi monogatari szerzőjét pedig Muraszaki Szikibu formában Sikibu helyett.
Hát igen valóban, még furcsább az, hogy az oroszok miért (írnak-) ejtenek [cuszima]-t [cusima] helyett. Nota bene, 1945 augusztus 6. óta óta a japán -shima névelem (sajnos) eléggé közismertté vált, a Cusima névalak ezért azóta esélyesebb lett volna helyes formában elterjedhetni, de már mindenütt rögzült egy korábbi helyes vagy helytelen formában.
[csuzima]: ez teljesen hibás, az angol Tsushima átírás alapján Cusima (középen s-sel) lenne magyarul írandó és ejtendő. Tkp. elképesztő itt a cséző írás-ejtés, hiszen köztudomású, hogy az u mint mély magánhangzó előtt a c legfeljebb k-vá változhatna, és semmiképpen sem cs-vé.
A Tigris [-s] ejtésének régi hagyománya van (amelyben az állatnévvel való összefüggés is releváns lehet), vö. régen az idegen szavak s-e az írásban és az ejtésben egyaránt megmaradt s-nek: pl. az áprilist vagy pl. a ministránst is s-sel ejtjük és írjuk (a miniszter meg az adminisztráció viszonylag újabb képződmények, és talán más nyelvi szubsztrátumban is kanonizálódtak).
Viszont, ha jól tudom, a Tigris folyót elvileg Tigrisznek kéne ejteni, ha a görögig megyünk vissza. Amit pedig már sohasem fogunk helyesen ejteni, az "Csuzima" szigete (az oroszok meg Cuszimának ejtik) -- igazából Cusima.
Nem, csupán beidegződés nálunk azon az alapon, hogy ha idegen szó és "s", akkor nyilván "sz". :-) Na meg persze az oroszban is alig akad "s" végű földrajzi név, szóval duplán indokolt a tévesztés. Az Irtis, ha jól tudom, török-tatár eredetű.
De durva... Azt hiszem, sose láttam még cirill betűkkel leírva, mindenesetre nem tudtam, hogyan helyes. Remélem, hogy az Irtisz írásmód és az [irtisz] ejtés nem egyenrangú anyanyelvi változat, hanem szimplán tájékozatlanságnak számít.
Ma volt az M2-n egy riport Hanti-Manszijszkról és kénytelen voltam ellenőrizni, hogy a fiatal riporter tévedett-e, vagy én. De én is az orosz írást néztem meg, egyértelmű. Én tutti, hogy így tanultam kb. ezer évvel ezelőtt...
Az Irtisz mint alakváltozat nagyon sok forrásban megtalálható. Az az érzésem, bár nem néztem utána, hogy a rendszerváltás előtt inkább Irtiszt, azóta inkább Irtist szokás írni/mondani.
Az mind hagyján, de most tudtam meg (45 évesen), hogy eddig rosszul tudtam az Irtis folyó nevét, vagy valamelyik általános iskolai földrajztanárom tudta rosszul (Irtisz).
