Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
A képzeletvilág: "Ezekből a sorokból valóban kisüt egy életért rettegő ember, vergődése."
A valóság -- a sportolóra nehezedő rettenetes nyomás --, Szilágyi Áron szavaival:
Rengeteg kétségem volt, elég rosszul aludtam, körülbelül két órát fent voltam az éjszaka közepén, reggel elfelejtettem meginni a szokásos kávémat, elég furcsa állapotban érkeztem, de előbb-utóbb minden a helyére került.
"Viszont sokkal nehezebb félresöpörni Kulcsár Győző véleményét, aki elmondta, hogy néha még a kardvívók is beismerik (neki), hogy még ők - már mint az asszóban résztvevő vívók - sem tudják biztosan eldönteni, hogy pontosan ki ért el egy adott találatot. Lassítás ide, lassítás oda - valahogy nem működik ez a dolog. [...]
Sokkal egyértelműbb lenne, ha a kardvívásban is a párbajtőr pontszerzési szabályait alkalmaznának: aki előbb talál, azé a pont; ha 0,xx másodpercen belül talál a két vívó, akkor simán együttes találat van, mindketten megkapják a pontjukat, és nem kell semmit levezetni. Még így is sokkal változatosabb lenne a kardvívás, mint a párbajtőr, mivel karddal sokkal többféleképpen lehetne találatot elérni." ... És garantáltan élvezetesebb!
Egyszerűen követhetetlen, hogy egy -- gyakorlatilag -- együttes támadásnál mi alapján adja a bíró az adott versenyzőnek a pontot. Nagyon itt lenne az ideje változtatni a szabályokon.
Kíváncsi lennék, hogy mi funkciója annak az eléggé ismert kínai vívóállásnak, amikor a teljesen nyújtott bal kéz, nyitott tenyérrel elől van, a kardos kéz meg a test közelében (pl. tanulmányod 25. o., 27. o. stb.)
8:55-kor egy másik iránival (ranglista: 21.) fog vívni, aki 15:12-re legyőzte Szatmárit (12.), utána meg 15:9 a német Max Hartungot (5.). Ez már kimondottan kemény dió lesz!
Hallottam róla, de amivel eddig találkoztam, az eredeti nyelven felrakott könyv volt, ha jól emlékszem, nem jutottam el odáig, hogy általam is érthető nyelven is hozzájussak (Nálam is sorakoznak a könyvek, hogy végre el tudjam olvasni. Bár az rosszabb lenne, ha nem tudnék mit olvasni...). Pár elemzést láttam, ahol pl. vágásgyakorlatról írtak. Lándzsás anyaggal sajnos nem találkoztam, csak azt olvastam róla, amit az Őstörténeti Munkacsoport könyveiben idéztek be.
Zsolt, most olvasom csak a tanulmányod lándzsáról szóló részét, tetszik! A szogd képek nekem is kedvenceim.
Hallottál már a Munyatu'l-Gúzat című, 14. századi egyiptomi mameluk hadi tanításról? Több fejezete van, az egyik a lándzsáról szól, és igen részletesen írja le a különböző fogásmódokat.
Apám bokszolt, így nem volt módom kikerülni... :-) Csak akkoriban még nem nagyon érdekelt a dolog, amint lehetett, elmentem versenyszerű tollasra.
Aztán kamaszként láttam, hogy a lányok között mekkora sikere volt egy Taekwondo edző bemutatójának, így elmentem arra. De nálam nem működött, lehet, hogy nem a Taekwondo volt a kulcs, hanem az edző kinézete. Én viszont maradtam ezeknél a dolgoknál... :-)
Kyokushin edzéseken egyszerűen nem volt szokás a védőfelszerelés. Mint írtam, nem is lehetett ilyesmit kapni. Megszoktuk, elfogadtuk, fel sem vetült, hogy lehet másképp.
"Európai bokszban is valahogy a 19. század folyamán jelent meg a kesztyűhasználat."
Well -- hogy stílszerű legyek -- Jack Broughton már a XVIII. sz. 40-es éveiben kitalálta a kezet védő kesztyűket, és edzés során használta is őket. Az volt a nevük, hogy mufflers. (Még a Britannicában is szerepel.)
Én pedig egészen konkrétan arról, hogy Áronnak bőségesen megvan a vívói képesítése ahhoz, hogy szakszerűen -- és elfogulatlanul -- elemezze a kínai vívástechnikákat.
Amikor a szablyával való szúrás szóba kerül (lehet, hogy csak én érzem így), mindig úgy hivatkozol rám, mintha azt mondtam volna, hogy a szablyával nem lehet szúrni.
A Kung-furól általában beszélek. A vívás érdekel, de azon túl, hogy megtanultam, amit az aktuális stílusban mutattak, nem sokat foglalkoztam vele.
Olyasmi volt mindig is a középpontban nálam, ami utcán előkerülhet, leginkább kés, bot, egyéb rejthető ütőfegyver.
'80-as évek elején azt sem tudtuk, hogy létezik ilyesmi... :-)
Egész Budapesten egy harcművészeti bolt létezett, a Luka Lajos pincéje, ahol házilag készült keleti fegyvereket és külföldi könyvek rosszul fordított kalózmásolatait lehetett kapni.
Amikor az IBUSZ Oyama kupa elindult, ott láttam először a versenyzőkön. Kicsit más kor volt.
Európai bokszban is valahogy a 19. század folyamán jelent meg a kesztyűhasználat. Régebben mindenki próbálta valahogy edzeni is a kezét, hogy bírja a gyűrődést. Még különféle tinktúrás áztatások is voltak ugyanúgy, mint keleten, hogy a bőr ne repedezzen fel.
A mai full-contact "bunyósok" a kesztyű miatt hozzászoknak, hogy nagyobb erővel kell ütni, hogy a tompítás ellenére "átmenjen az erő". Viszont az öklüket már nem edzik, és nincs meg az az érzet sem, mint a régi pusztakezes bokszolóknál, hogy hogyan használják a kezüket ahhoz, hogy hatékony is legyen, meg biztonságos is.
A 19. század végén az angolok még dolgoztak puszta kézzel, míg az amerikaiaknál kesztyűt használtak. Mikor találkoztak, az amerikaiak meg is állapították, hogy az angolok milyen visszafogottak, és annak tudták be, hogy az angol afféle úriember boksz. Pedig csak annyi volt mögötte, hogy az angoloknál a pusztakezes rendszer megszokásai működtek. A Karate sem dolgozik akkora lendülettel fejre, pedig bemutatón beton elemeket is tőrnek kézzel.
"Maga az ünnepelt így emlékezett: - Meghatottnak érzem magam, hiszen szerény véleményem szerint eredményeimet, sikereimet a sportszerű életmód, a vívás hallatlan sze- retete mellett két mesteremnek: szegény édesapámnak és Italo Santellinek, no meg a fegyvertársaknak, a kiváló magyar kardforgatóknak köszönhetem."
"Edzetlen ököl esetében pedig egy nagyon tipikus sérüléscsoport áll elő, amit közkeletűen bokszoló ököl sérülésnek nevezik, ez az ujj és kézközépcsontok törését és a bütykök leszakadását jelenti. Vagyis utcai harcban a megszokott fejre ütés biztonságosan csak akkor hatásos, ha két ütéssel rendezni tudod a helyzetet, és egy darabig nem akarod használni a kezeidet."
Az ír travellerek (kb. fehér cigányok) mindig is puszta kézzel bunyóztak, az utóbbi időkben kezdtek el bandázsolni, de azt se mindenki. Egyszerű a történet: gyakorolni kesztyűben kell a sérülés elkerülése végett, zsákolni pedig bandázssal és puszta kézzel.
Pontosabban is tájékoztathatnák az érdeklődőket az újságírók. :-((
Népszava:
"A magyar színeket az egyéniben kétszeres címvédő Szilágyi Áron, a 2017-ben világbajnok Szatmári András, valamint Decsi Tamás képviseli egyéniben. Az első mérkőzéseket magyar idő szerint hajnali 2 óra magasságában rendezik, míg a döntőre délután negyed három körül kerül sor."
Index:
"02:30 VÍVÁS (férfi) Férfi kard egyéni, 64 között"
Most rákerestem arra, hogy volt-e szó Josidáról? (Kereső: Szilágyi)
És ilyen szövegekkel találkoztam:
UvL: "Szerinted Szilágyi Áron miért jár sportpszichológushoz?"
Válaszok:
"Igen biztosan, azért ha te mondod...,! Valósággal retteghet a versenyektől. Nah, nehogy már a vakolat verje le a kőművest!"
"Ezekből a sorokból valóban kisüt egy életért rettegő ember,vergődése.Nem is értem miért emgednek valakit vívni ha idült pánikbeteg.Valószínűleg fatális félreértés az egész,s mikor korbáccsal felkergetik a pástra ,annyira megretten hogy két olimpiát is nyer.Nagy úr a félelem.:):):)"
Közben pedig a filmben Áron mesél arról, hogy mit érez a felkészülés egy adott pontján, mit lát a társain. Látjuk őt a sportpszichológusnál stb. Tényleg nehéz :-DDD nélkül olvasni a fenti válaszokat.
Ui.:
Kíváncsi lennék, hogy a vitapartner hány -- pl. idegenek által rendezett -- versenyre ment el?
"A viadal mindhárom magyar résztvevője a 32 között kezd. A kétszeres címvédő Szilágyi Áron a japán Josida és a venezuelai Quintero párharcának továbbjutója ellen lép pástra, míg a 2017-es világbajnok Szatmári Andrásra az iráni Ali Pakdaman, Decsi Tamásra pedig a németek Európa-bajnok és világbajnoki harmadik versenyzője, Max Hartung vár.
Amennyiben Szatmári és Decsi is sikerrel veszi az első asszóját, a 16 között egymással találkoznak majd, a negyeddöntőben pedig újabb tisztán magyar csata következhet Szilágyival.
A világbajnoki címvédő, világranglista-vezető dél-koreai Oh Szang Ukkal az elődöntőben kerülhet össze valamelyik magyar."