"ct' sebességgel tágul, origója pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye "
Most mit vitatsz ezen??
Az egyik állítás r=ct , nincs IR-beli kordinátához rögzített középpont
a másik origóhoz ct' függvénnyel rögzített középpontot említ.
Vagy nem tudod, mi mit jelent???
Ezek után hogy ne lehessen kétségem a butaságodról kiemeled:
"Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, aminek a sugara ct' szerint nő, a fénygömb középpontja pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. "
" A másik azt, hogy mindkettő saját origójától x=ct függvény szerint növekvőnek." Súlyos tévedés. A péda szövege szerint:
"Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint táguló fénygömböt, aminek a középpontja a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. " A másik megfigyelő: "Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, ami ct' sebességgel tágul, origója pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. "
Mindkét megfigyelő szemszögéből kifejezetten meghatározom a fénygömb középpontját, és sem a K, sem a K' rendszer origójáról nem esik szó.
Egy kicsit átfogalmazom a kedvedért, hogy nehezebb legyen félreérteni.
"Adott két IR, K és K'.
Valamely időpontban villan egy lámpa.
Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint növekvő sugarú fénygömböt, a fénygömb középpontja a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában.
Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, aminek a sugara ct' szerint nő, a fénygömb középpontja pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. "
Örülök, hogy (és: ha) 'belekotyogsz'. Egyelőre beérem azzal, ha a végtelen szófosásra valami kötőfék kerülhet, aztán majd meglátjuk. Igazából nincsenek illúzióim.
Ha valami gyenge pontot találsz a példákban, kérlek írd meg.
Minden inerciális megfigyelő számára r=ct a fénygömb sugarának függvénye.
Írod:
ezzel már lehet kezdeni valamit
:-)
Vigyázz, mert ez nem azt jelenti, hogy r a felvillanás és a fényfront között az adott inerciarendszerben mért távolság.
Hanem, az abszolút térbeli pont és az abszolút térbeli fényfront közötti távot bármely inerciarendszerből méred is meg, az mindig ugyanaz. Ha IR-ed mozog történetesen, akkor a felvillanás helye is mozog, és ettől méred az r sugarat.
Ezt jelenti Gézoo-nál, hogy minden inerciarendszertől/megfigyelőtől függetlenül c-vel terjed a fény. Bárhogyan mozogva nézed is, a fény az abszolút térben mozog c-vel.
Hogy mihel képest? az abszolút térhez képest.
Még ha Gézoo tiltakozik is az abszolút rendszer szóhasználat ellen, valójában így érti.
Akkor ettől a ponttól kezdve már nem specrel, amit csinálsz/hirdetsz. Az állítás a specrel szerint igaz.
" Villan egy lámpa, valahol, valamikor. A villanás fénye minden inerciális megfigyelő szerint gömb alakban terjed, a gömb sugara pedig minden megfigyelő szerint ct szerint növekszik, ahol t az adott megfigyelő sajátideje."
Direkt nem szerepelt a lámpa sebessége, és direkt került bele, hogy minden inerciális megfigyelő ugyanúgy, ct szerint tágulónak látja látja a fénygömböt. Az állítás igaz/hamis volta nem függ a lámpa vagy az inerciális megfigyelők mozgásától. És ez az állítás is igaz a specrel szerint.
Még mindig nem egészen arról van szó, mit írtam, de ezzel már lehet kezdeni valamit. Csak ne került volna fél évbe ezt kihúzni belőled.
Következő példa.
Adott két IR, K és K'.
Valamely időpontban villan egy lámpa. Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint táguló fénygömböt, aminek a középpontja a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában.
Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, ami ct' sebességgel tágul, origója pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában.
Ehhez se kell se hozzátenni, se elvenni belőle. Így kerek, a specrel szerint pontos, következik az előzőből.
Ehhez is csak egy igen/nem kell a részedről, melléduma és sumákolás nélkül.
Mit is várhattunk volna tőled, mint további mellébeszélést... Jellemző, hogy egy igen/nem helyett inkább képes voltál összefosni negyed oldalt egy egyszerű eldöntendő kérdésre.
Nem látom a válaszod, hogy Te mire következtetnél abból, hogy
ahányszor megismételsz egy kísérletet, annyiszor más eredményt kapsz?
Netán, csak nem arra, hogy valami nem stimmel a kisérlet alapfeltételezésével?
Mert én arra következtetnék.. a helyedben.
Ha feltételezem, hogy egy fénygömb van, akkor minden villanás ami ugyanarról a pontról indul, ugyanazon középpont körül koncentrikus gömbök formájában távolodik.
Ha pedig azt tapasztalom, hogy nem koncentrikusak a fénygömbök, akkor a középpontjuk nem egyezik meg...
Megest sumákolsz. Amit beidéztél, abban nincs bene a 'minden inerciális megfigyelő', viszont benne van egy csomó marhaság a további fénygömbökről.
Ne sumákolj, ne bújkálj. Azt, amit itt lentebb írtam, később beidéztem, meg ebben a hozzászólásban még egyszer beidézek, elfogadod-e? Így, ebben a formában, további változtatások és toldások nélkül.
" Villan egy lámpa, valahol, valamikor. A villanás fénye minden inerciális megfigyelő szerint gömb alakban terjed, a gömb sugara pedig minden megfigyelő szerint ct szerint növekszik, ahol t az adott megfigyelő sajátideje."
Egyben jelzem, hogy letöltöttem.. legalább is részben. És miután a jegyzettömbbel tudom megnyitni, eltart egy ideig amíg egyáltalán végig tudom olvasni..
Amit eddig találtam az a szatelit azonosító és időjelek értékeinek beolvasása..de folytatom.
Nem érdekelnek a hozzátoldásaid, hülyeségeid. Ezt a példát:
" Villan egy lámpa, valahol, valamikor. A villanás fénye minden inerciális megfigyelő szerint gömb alakban terjed, a gömb sugara pedig minden megfigyelő szerint ct szerint növekszik, ahol t az adott megfigyelő sajátideje."
Ezt így, minden hozzátoldás és további szószaporítás nélkül elfogadod vagy sem?
Ha nem, akkor közöd sincs a specrelhez. Ennyire egyszerű.
Hullamindegy, hogy mit fűzöl hozzá a dologhoz, mivel próbálod elterelni a témát a példától. Villan egy lámpa, valahol, valamikor. A villanás fénye minden inerciális megfigyelő szerint gömb alakban terjed, a gömb sugara pedig minden megfigyelő szerint ct szerint növekszik, ahol t az adott megfigyelő sajátideje.
Ennyi és csak ennyi a példa, minden további szószaporítás nélkül. Ez következik a c állandóságából. Ha ezt így, ebben a formában nem érted, akkor közöd sincs a specrelhez.
Vagy elfeledted ezt az ábrát? A szöveget vagy itt visszakeresed vagy a weblapon megnézed..
