Még eddig nem találkoztam a szívem csücskét jelentő Szögliget községet ábrázoló régi képeslappal. Most végre ez a rossz gyakorlat megtört! Íme egy képeslap 1943-ból. Sajnos a fényképész nem vette a fáradságot, hogy közelebbről is megörökítse Szádvárt {bal alsó kép}.
Ez pedig egy Várhegy Magyarország jelenlegi területéről. Azért rakom fel, hogy lássuk régebben egy-egy település minden látható vagy már nem látható nevezetességét lefotografálták a helyi iparosok. A remélhetőleg fogós rejtvény megoldására annyi segítség, hogy napjainkban végeznek régészeti kutatást a lelőhelyen.
Most leltem rá egy régi képeslapra, amelyet rejtvényül ajánlanék a Topiklakóknak:
-- A háttérben emelkedő Várhegy középkori erősségének köveiből emelték az előtérben lévő kastélyt. Napjainkra azonban ezt is lebontották, egyedül a baloldali kápolna fogadja a kirándulókat.
Addig én is azt hittem, hogy nem vagyok szédülős, de belenéztem a nagy szélben a Duna örvénylő vizébe, s majdnem leestem! Azt hittem, hogy alpinistáknak kell lehozniuk, de a lábujjhegyemet figyelve, önszuggeszcióval levánszorogtam! A bosszantó az, hogy nem vittem fel magammal fényképezőgépet! Kaptam is érte! :-D
A geoládások beszámolói szerint a Várhegyre induló lift működik, ellenben a restaurálás alatt lévő várba nem lehet bejutni. De már arról is olvastam, hogy anyagi okokból a munkálatok megszakadtak.
Bár az idén már a közelében jártam, mégsem jutottam el a givorsi kastélyhoz (Guédelon - Franciaország). Gondolom sokan hallottak az ott zajló munkálatokról, biztosan nagyon érdekes. Van esetleg valaki, aki járt már arrafelé?
Aki esetleg az idén nyáron Dubrovnik felé tart, talán érdekes lehet ez a pár infó. A közelmúltban tettem egy kisebb boszniai túrát, ezen belül természetesen pár várat is útba ejtettem. Jajce vára újra látogatható (két éve le volt zárva). A belépő 1 EUR.
Pocitelj továbbra is fenséges látvány, ráadásul ingyenesen látogatható.
Travnik várát egy közeli hegyről akartam fényképezni, de sajnos nem maradt rá időm, csak a várba jutottam be, valamint egy domboldalban lévő, közeli temetőbe. Előre figyelmeztetnék mindenkit, hogy a temetőbe senki ne menjen fel (bár a panoráma csodás), ugyanis nagyon sok mérges kígyóval találkoztam...
Csobánc megközelítéséről már esett szó, én mondjuk Diszel felől szoktam mostanában, az sem vészes. Rezi várához át kell menni a falun (ha Keszthely felől érkeznél), ott lesz egy kereszteződés, jobbra kell majd haladni, de ki is van táblázva. Ha nincs sár, akkor el lehet autózni egészen a vár közeléig, onnan már csak pár perc gyalog. Tátika várát az út felől egy kisebb tábla jelzi, az útról jobbra letérve egy rövid ideig lehet autóval is haladni, de a várhoz már egy kissé többet kell gyalogosan (kellemes túra) megtenni. Aki esetleg kb. tíz éve járt ezeknél a váraknál, azoknak szembetűnőek lehetnek a változások.
Mindennel egyetértek, amit jazd írt, ő természetesen jobban ismeri Csobáncot, mint én, egyvalamivel egészíteném ki: igen, autóval is fel lehet menni az ún. Rossztemplomig, de én esős időben meggondolnám. Van egy rész a felfelé vezető úton, ahol mélyúttá változik és erősebben emelkedik. Ott van egy gyakorlatilag derékszögű bal kanyar. Megállás nélkül célszerű bevenni, határozottan. Viszont nem lehet belátni. Ha lelassulsz, megvan a veszélye, hogy elakad az ember, és úgy jár, mint azok a hölgyek, akik felakadtak ott, mert a köveken csak elkapart az autó. Pont akkor érkeztünk oda, tudtunk segíteni.
Rezi esetében nem tudok én sem segíteni, a faluban ki volt írva, hogy folyik az ásatás, de azóta ez már befejeződött. Azt tapasztalható volt, hogy a faluban kijelzik az utat, autóval szépen megtalálható.
Tátika. A Zalaszántóról észak felé induló úton jól láthatóan egy majornál jelezve van (az út jobb oldalán) a várhoz vezető turistaút. Ott tettük le az autót és indultunk el. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy fenn elválik egymástól a K és a várhoz vezető (talán K+) jelzés, és nincs igazán jól jelezve ott. Balra kell tartani felfelé, a K jobbra szintben, majd lefelé indul. Szép túra az is, de mire rájöttünk, egy órába került.
A www.varak.hu honlap vonatkozó térképe - ha nincs turistatérképetek - jól használható.
Helló! Többször jártam már a Csobáncon és mindig Gyulakesziből közelítem meg a várat. Gyulakesziben a templomnál kell lekanyarodni a főútról és haladni a hegy irányába. Egy ideig a község aszfaltozott utáján végig,utána tovább még vagy jó 250 métert dűlőúton a várhegy lábánál lévő parkolóig. A parkoló hasonlóan van körbekerítve mint egy karám.Innen én már gyalog szoktam tovább menni,de a présházakhoz még jóval feljebb is felmennek normál szg kocsival,mondjuk a rossz temlomig.Elágazásoknál mindenütt kivan táblázva az út a vár felé. Diszel felől még nem mentem fel,arról állítólag meredekebb. Szerintem a középkorban is Gyulakeszi felől jártak fel,ugyanis a hegy azon oldalán kanyarog végig az út.Gyerekkel én erről mennék fel. Tátika és Rezi még nekem is kimaradt sajnos,ezért ebben nem tudok segíteni.
Galambóc főtornyába, azaz a Kalaptoronyba (eir kula) be lehet jutni, csak mersz kell hozzá! Az északi főkapun átmenve, egy gyalog ösvényen föl kell kapaszkodni a középső vár északi falában nyíló kapu aljába, innen egy vaslépcsőn át a kapuba, majd a főtorony aljában, a középsővár romjai között, a középső vár végében lévő sziklagerincig. A gerincen mér csak 10 m kényelmes séta a korlátokkal védett főtoronyig annak - aki bírja, hogy a gerinc 1 méter széles, a nagy szelet, meg a 130 m mélységet, melynek egyik oldalán a Duna örvénylik, a másik oldalán meg 70 °-os a hegyoldal. Én a sziklagerincig jutottam, utána lenéztem az örvénylő vízbe, s úgy megszédültem, hogy lejönni alig bírtam! :-D
Augusztus elején pár napig a Balaton-felvidéken portyázunk, 3 eddig kimaradt vár felkeresését tervezem, Rezi, Tátika, Csobánc.
Csobáncot honnan közelítsük meg? Gyulakesziről, Diszelről, esetleg máshonnan? A legrövidebb/legkönnyebb utat szeretném, merthogy a nyakamban lóg majd a gyerök + egyéb ostromszerek és lehet, hogy egy napra esik a három vár.
Úgy tudom, Rezihez autóval is el lehet jutni.
És Tátikához hogy jutunk el? Járt arra valaki mostanság?
A VKT februári számában volt egy kérdőív ott lehetett tippet adni a különszám tartalmával kapcsolatban. Az áprilisi szám szerkesztői köszöntőjében pedig azt írják hogy nyár végén fog megjelenni, de a tartalma még titok.
Hát igen a Veterani barlang, érdekes hely és én is nagyon vártam hogy lássam. És ott bent abban a félhomályos barlangban kezdtem el gondolkodni az olvasmányaimon. Mert ugye két ostromáról tudunk. 1692-ben 300 ember védte 45 napig , 1788-ban 450 ember 20 napig. Az első gondolatom hogy, hogy a fenébe fért el itt annyi ember? Én kétszáz emberre is nagyon szűkösnek éreztem a helyet. Persze tudom voltak külső védművek is de azok elfoglalásával a túlélők mind visszahúzódtak a barlangba. Aztán ezek az emberek hol végezték a dolgukat hol tisztálkodtak? Egyetlen előnyük ellátás terén hogy volt egy a Duna szintje alá mélyített sziklába vájt kútjuk, de mindjárt hozzátenném hogy a Duna vízszintje akkor kb. 15 méterrel alacsonyabban volt! Szóval aki le is mosdott egy vödör hideg Duna-vízben az hol szárította meg magát vagy a törölközőjét? Mert a barlang nagyon hűvös. Vagy visszahúzta vizesen a ruhát és lefeküdt a sziklapadlóra leterített pokrócára pihenni? Hát képzeljük el. Bár szerintem ez a kérdés egy idő után "megoldódott" mert az emberi kipárolgások a főzések gőze (mert amíg volt mit addig gondolom főztek), a barlang természetes páratartalma pár nap után minden ruhát, derékaljat nyirkossá majd később dohossá tett. Sőt ha nem vigyáztak eléggé előbb utóbb az ételt és a puskaport is. Bár az is lehet hogy a helyszűke miatt ezekből nem tudtak annyit betárolni hogy legyen ideje megdohosodni. Aztán más szagok is lehettek ott pl. a barlangban gondolom fáklyával világítottak ami füstölt és kormolt. Vagy kedvezőtlen széljárás befújhatta a barlang szájánál védekezők lőporfüstjét (abban az időben még nem égtek ilyen tökéletesen a lőporok). Bár a barlangnak van szellőzése azért gondolom e szagok nagy része megrekedt az agyonzsúfolt barlangban. Más, ez a közeg vonza az élősködőket, legyeket.Most képzeljük el ilyen közegben mennyi esélyünk lett volna sebesültként, sebesülésük gyógylására? Vagy hogy milyen lelkiállapotban lehetett az a katona aki hetekig egy barlang félhomályában élt és nem vagy csak alig látta a napot.(Gondoljunk bele hogy érezzük magunkat ha két három napig felhős az ég).
Szóval ezek jutottak eszembe ott a barlang félhomályában, ezek fényében minden tiszteletem azoké a katonáké akik hetekre feltartóztatták a többezres túlerőben lévő ellenséget!
Hú hát én nem szoktam ennyit írni,de ez most valahogy "kiömlött" belőlem. :)
Decebal dák uralkodó szobrát Dragan román multimilliárdos ötlete alapján és pénzéből faragták ki a hatalmas sziklából. Gondolom az USA elnökeinek hasonló stílusú kompozíciója ihlette.
De, hogy miért egy nemzeti park szigorúan védett területén történt? Ahol a természetvédelem volna az elsődleges + a történelmi műemlékek védelme.
Ehhez már a román politika mély bugyrait kellene boncolgatni...
