Szóval megyek az autómmal a főúton, és villogtatok a fénydudámmal, amikor a házak közötti, a főútra mreőleges mellékutcákhoz érek. Olyan széles körben világít a lámpám, hogy bevilágít a mellékutcákba.
Ekkor:
1.
Az autómhoz rögzített rendszerben, minden egyes villantásnál olyan fénygömbök keletkeznek, melyek origójában én vagyok (az autóm), és koncentrikusak. Persze a fénygömbökből a házak kiharapják az árnyékukat. De ami részt nem harapnak ki, azokra a részekre igaz, amit mondtam.
2.
A házak rendszerében is fénygömbök keletkeznek, amik azonban nem koncentrikusak, hanem középpontjuk főutcának azon pontja, ahol éppen villantottam a fénydudával. Megjegyzés a kiharapott részekre it is áll.
(Ha nem így lenne, akkor az első villanás fénygömbje az elhaladás során bevilágítana az összes ház-sor közé...
Hiszen ha valóban az origód körül gömbszerűen távolodna, akkor csak annyi lenne a változás, hogy az első utca első negyedét, a következőben a másodiknegyedet, a harmadikban pedig csak a harmadik negyedet világítaná meg..)
Ugyanazt a hangnemet használom amióta elkezdtem veled ezt a fonalat. Békés és jószándékú és nem provokálható és terelésekre nem reagáló de indokolt esetben kemény hangnemet. Szerintem ez teljesen rendben van és szerintem te nem a hangnem hanem a tartalom változásai alapján ugrasz.
Szerintem mindenki aki (el)ismeri a specrel érvényességét azt kell hogy mondja hogy ha inerciális mozgású fényforrás villog akkor ennek eredményeképpen a fényforráshoz kötött megfigyelő minden időpillanatban koncentrikus fénygömbök egyetlen közös középpontjában fogja találni önmagát. Függetlenül attól hogy hol van (volt) annak a rendszernek az origója amelyikben esetleg mi leirjuk a fényforrás inerciális mozgását.
Aztán ha egy mutáns netán másképp gondolná akkor majd alighanem hiszek neki és belenyugszom hogy tényleg nagyon laikus vagyok a specrelhez.
De Gézoo én a zeneszerzéshez is nagyon laikus vagyok mégis zavar a kakofónia.
És mit szólsz ahhoz, hogy ha pl. egymással párhuzamos szalagházak vége melletti úton haladsz... a házak között egy-egy utca -é s minden villanás két ház közötti szakaszon történik.. bevilágít az aktuális két házsor közötti utcába..
Akkor az első fénygömb behatol az első két házsor közé.. A következő fénygömb
a következő kettő házsor közé, az azt követő fénygömb a harmadik házsor-pár közé..
Nyílván az első fénygömbje sem a második sem a harmadik villanás által megvilágított utcát nem tudja megvilágítani..
És ugyanígy a többi villanás is mind, csak a "saját utcáját" világítja be, a többit nem..
Azaz két villanás két különböző tulajdonságú fénygömb, három villanás, három
különböző tulajdonságú fénygömb..
ÉS! Minden fénygömb a Te autód rendszerének ugyanazon pontjáról indult..
Onnan, ahol a lámpád áll, az autód rendszerének origójában..
Így ha pl. 15 m/s sebességgel haladsz, és t=1 sec akkor a fénygömbök középpontjai egymástól
x=15*1=15 méter távolságra vannak..
Vagy ahogy specrelesen ezt az autód rendszeréből látjuk:
A házak, utcáikkal 15 m/s sebességgel haladnak feléd,
és az origódban lévő lámpáról indult villanás fénygömbjének középpontja
a házakkal együtt 15 m/s sebességgel távolodik az origódtól..
Remélem a folytatást is megértette (azért csak remélem, mert még nem olvastam a válaszát..), hogy ezzel a különböző tulajdonságú fénygömbök létével,
kizártuk a koncentrikus, (azaz azonos középpontú) fénygömbök lehetőségét.
Hogy nehogy a tévedések vígjátékává avanzsáljon a beszélgetés, ismét leszögezem, hogy ha az inerciarendszerem origójában elhelyezkedve villantok néhányszor a kezemben tartott lámpámmal, akkor koncentrikus fénygömböket eregetek, melyek középpontjában magam vagyok. Még akkor is, ha történetesen az erkélyajtóhoz képest mozgok is.
Mára már csak egy példa fele, mer' ahogy nézem, te is három után lépsz le a netről, meg én is.
"Vegyük a napot. A naphoz és az állócsillagokhoz rögzítsük a K inerciarendszert.
A nap körül kering egy bolygó. Ez a bolygó valamely pillanatban villant egyet.
Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint növekvő sugarú fénygömböt, a fénygömb középpontja a bolygó általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában."
Igen/nem.
A bolygó _nem_ inerciarendszer. A lakosok által látottak a példa másik fele, holnapra. Ha akasz, gondolkodhatsz rajta addig, de ismételném: a bolygó _nem_ inerciarendszer, nem szabad annak venni.
Miért nem ezt mondtad?. Próbáljak érthetőbben fogalmazni.. Oké..
Azért rajzoltam az ábrákat, hogy jobban érthetőbb legyen.. És lám, mégy így sem olyan, mint amikor a táblára rajzolok, pedig ezek az ábrák még tetejében szebbek és sokkal színesebbek is..
De igaz, a fórum, messze nem előadóterem.. még akkor sem, ha itt is kérdezhetünk és "elmondhatjuk".. gondolatainkat.
Nos, lehet, hogy reménytelennek látszik.. Ezért javaslom, hogy nem csak az én esetemben, hanem másokkal való beszélgetésnél is, célszerűen próbáld követni a többi beszélgetést is..
Éppen az előbb mondtam Egy Mutánsnak egy szemléletes példát a fénygömbökre..
Ő megértette, hogy egy IR adott pontján, pl. az origójában fixen elhelyezett lámpa villanása, annak ellenére, hogy mindvégig marad a rendszer origójában, az egymást követő időpontokban más és más fénygömböket állít elő..
Remélem a folytatást is megértette (azért csak remélem, mert még nem olvastam a válaszát..), hogy ezzel a különböző tulajdonságú fénygömbök létével,
kizártuk a koncentrikus, (azaz azonos középpontú) fénygömbök lehetőségét.
Ezzel pedig kizárták az eltérő tulajdonságú fénygömbök azt, hogy az origó és vele a lámpa a középpontjukban maradhatna.
Ha én tehetetlenül mozgok, azaz hozzám IR köthető, melynek mondjuk az origójában állok, és egymás után a kezemben levő lámpával villantok 2x, akkor két fénygömb keletkezik, melyek koncentrikusak, a középpontban velem. Az egyik sugara tőlem mérve r=ct, a másik c(t-dt), ahol t az első felvillanás óta eltelt idő, dt pedig a két villantás között eltelt idő. Így a két gömbhély távolsága (a sugáron mérve): cdt.
Nekem a te leirásod valóban tul bonyolult. Ahogy másoknak is az. Ez is figyelmeztető jel kellene hogy legyen számodra. Mert értelmes dolgokat egyszerüen is le lehet irni. Lásd például a két mozgó lámpa egyszerre egy közöset villan kisérletet.
Mégis igy - mivel te ennyire bonyolultan tudsz csak irni - teljesen rendben van ha azt mondod hogy a te időben is kaotikus leirásod szerint kétszer felkapcsolni egy lámpát (hát most meg mégse kettőt? az előbb még kettő lámpa volt...) az nekem tul bonyolult. Ahogy másoknak is az.
Hát nem pont ezt irtam le neked az elöbb? Hogy magyarázni se tudsz? De ezt. A másik gond meg ott van hogy neked egyszer felkapcsolni azt az érthetően leirt két nyomorult lámpát is tul bonyolult.
Egyetértek abban hogy tul reménytelen elképzelni hogy te bárkinek is érthetően elmagyarázz bármit.
Lám milyen szépen egyetértünk. Neked is legyen szép napod. Az enyém egész vidám és napsütéses köszönöm.
Ne fantáziálj. Egyelőre annál a fránya második állításnál tartunk. És az állításnak/példának szerves része, hogy minden megfigyelő szerint egy fénygömb középpontja az hely, ahol a forrást észleli a villanás időpontjában.
Egyelőre nincs második villanás. Nincsenek fotonok. Egyelőre csak az a második példa van: "Adott két IR, K és K'.
Valamely időpontban villan egy lámpa.
Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint növekvő sugarú fénygömböt, a fénygömb középpontja a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában.
Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, aminek a sugara ct' szerint nő, a fénygömb középpontja pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. "
Látod? Megint. Egyidő után persze megunom majd hogy rámutassak. Borsót falra hányni a fal ledöntésének szándékával csak korlátos ideig szórakoztató vagy reménykeltő.
Azt mondod hogy én nem értem. Nincs ezt mire alapoznod. Semmi olyat nem mondtam itt amiből erre alappal következtethetnél. Ami alaptalan az pedig nem érv. Ami nem érv az tudományosnak szánt vitában tilos.
Nem szeretek ilyeneket mondani. Nem is szoktam. Ezzel is csak tükrözlek. De te nem látod a tükröt se és nem ismered fel benne önmagadat.
Nem arról a kétlámpás kisérletről beszéltem amelyikről te most. Mmormota világos és érthető két mozgó lámpa / egyetlen közös villanás / mit látnak a lámpákon ülő megfigyelők példájáról beszéltem. Nem kell második villanással elbonyolitani. Ugy ideális kezdő tanpélda ahogy van.
Sajnos ugy látom hogy a te "kisérleteid" kusza és követhetetlen zagyvaságok.
Tegyük fel egy pillanatra hogy igazad van mindenben (szerintem nincs semmiben se de tegyük fel - ez egy ilyen mazochista gondolatkisérlet).
Megpróbálod megértetni az igazságodat a világgal. Idejárnak értelmes és tanulékony és kiváncsi emberek és nem értik. Mindenki mást sok más témában értenek. Másokat ugyanebben a témában értenek. Tudnak számolni. Figyelnek. Beszélgetnek egymással és veled. Rámutatnak a hiányosságokra. De te képtelen vagy megértetni bármit is. Ebböl sajnos csak egy dolog következhet: rossz tanár vagy. Csapnivalóan rossz. Iszonyuan rossz. Csak ártasz a (feltételezett) igazságodnak azzal amit müvelsz.
Olvasd el ujra amit nekem irtál. Olvastasd el a legjobb barátoddal. Olvastasd el a régi fizikatanároddal. Nem fogják érteni.
Mit jelent például az hogy a villanás fényének árnyéka a ködben? Mire kellenek a lebegő kövek? Hogy lehet végtelen egy pálcika? Mennyi idő alatt lesz végtelen? Mi az hogy az IR-ek megismétlik a kisérletet? Nem az egész szöveg egyetlen kisérlet? Mire jó? Mit kéne érteni belőle? Ha két inerciálisan mozgó lámpa kettőt-kettőt villant akkor miért reveláció az hogy az eredmény nem lehet egyetlen fénygömb? Jesszum. Próbálj meg érthetően fogalmazni ha legalább azt el akarod érni hogy mások elgondolkodjanak azon amit mondasz.
Ismeretlen IR- beli forrásból, van egyetlen villanás egyetlen réteg fotontja.
Miután ezt a villanást két rendszerből K és K' rendszerből is megfigyelték, és mindkét rendszerben épp a villanáskor a lámpájuk a villanás helyén volt,
úgy kgondolják, hogy a rendszerük azon pontján történt a villanás ahol éppen a lámpa volt.
Igen. Mindketten azt gondolják.
Aztán, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy valóban így volt-e,
két másodperc múlva ismét felvillantják a lámpájukat.
Ekkor látják, hogy a mostani villanások két fénygömbje olyan messze van az első
villanás fénygömjéhez, mint a földtől a hold..
Űrhajóval is napokig tart odaérni a középpontjába..
Csak ezt tudnád kikerülni:"pedig a lámpa általa észlelt "
Én viszont azt mondom, hogy a szikrázás helyétől r=ct függvény szerint halad a fény.. és attól a helytől mindketten valamilyen sebességgel távolodunk..
PL. Xrive v1 és v2 sebességgel..
A kettőnk közötti relatív sebesség v1+v2 a villanás után.
No Gézoo, tudom hogy így gondolod, de ez a tévedés.
Einstein egyébként valószínű hajszálpontosan fogalmazott (főnemesi!), habár nem olvastam eredetiben.
A specrel szerint az van amit írtam (Einstein szerint is, habár rákérdezni nála nem tudok), és amit XRive megerősített, és persze korábbi hsz-aiból is ez derült ki. Biztos vagyok benne, hogy pint & co. ezt megerősíti.
Javaslom, próbáld meg alaposan megfontolni, hogy nem kéne-e átgondolnod ezt.
"Az egyik azt állítja, hogy minden megfigyelő számára r=ct függvény szerint nől. "
Ugyan mondd már meg, hogy mit értesz r és t alatt egy tetszőleges megfigyelő esetén, mert ha azt érted, amit én, akkor ez rögtön ellent mond az elmúlt havi érvelésednek...
Xrive és a Pint csapat ezt mondaná.. mert ezt mondta eddig..
De a specrel nem állít ilyet.. Einstein sokkal félreérthetőbben fogalmazott..
Én viszont azt mondom, hogy a szikrázás helyétől r=ct függvény szerint halad a fény.. és attól a helytől mindketten valamilyen sebességgel távolodunk..
PL. Xrive v1 és v2 sebességgel..
A kettőnk közötti relatív sebesség v1+v2 a villanás után.
