Minél lassabban emeljük a hőmérsékletet ( akár tized fokonként) annál könnyebben szét lehet választani az alkotó elemeket forráspont szerint .
Nem, ez nem így van. A cefre akkor forr fel, amikor az összetevőinek az együttes gőznyomása eléri a légköri nyomást. Mindegy, mennyi idő alatt éri el ezt a hőmérsékletet. Amiért kicsire vesszük a lángot a jobb elválasztáshoz, az nem a párolgással, hanem a lecsapódással kapcsolatos. A nem fűtött (környező levegő által hűtött) felületeken lecsapódik a pára egy része és így a gőzben csökken a kevésbé illékony anyagok aránya.
Csak megint beleszólok . Javítsatok ki ha tévedek.
Van a cefrénk. Ez ha folyadék halmazállapotban van akkor folyamatosan párolog. ( tehát minden féle alkotó elem párolog belőle, akár szoba hőmérsékleten is )
Elkezdjük melegíteni a cefrét, a hő hatására fokozódik a párolgás . ( ezt használjuk ki lepárlásnál. ( (ja és még mindig minden féle alkotóelem párolog. )
Ha a forrás pontot ( hőmérséklet) elérjük akkor a párolgás (buborékképződés ) a folyadék belsejében is zajlik.
Minél lassabban emeljük a hőmérsékletet ( akár tized fokonként) annál könnyebben szét lehet választani az alkotó elemeket forráspont szerint .
Mivel az első pont adott , ezért az alkotó elemek szétválasztása sosem lehet tökéletes....
Ebből a 100%-ot nem hiszem el. Meg azt sem értem, minek csinálna valaki ilyent, amikor olcsóbb külön-külön megvenni az összetevőket, mint az elegyet szétválasztani.
Kíváncsi lennék ennek a készüléknek a látványára. Kerestem a netten,de nem találom. Van valami forrásod ,vagy képed hol láthatom. Köszönöm és az infót is , hogy desztillálással szétválasztható.
Éppen azt írtam le, hogy hogyan koncentráljuk több lépcsőben a jó alkoholt. Úgylátszik nem olvastad el.
Nyilván az alacsonyabb forráspontú anyag fog jobban koncentrálódni a desztillátumban, de mivel a magasabb forráspontú anyagból is jön át, így nem lehet2 lépcsőben 100% alkoholt nyerni.
A forráspont az a hőmérséklet, amikor az anyag gőznyomása eléri a légköri nyomást. Ez nincs közvetlen összefüggésben az anyag illékonyságával.
A kámfor szilárd anyag, olvadáspontja 175 °C, forráspontja 209 °C. Elképzelésed szerint ez nem illékony. Pedig, ha kiteszel egy darabot az asztalra, eltűnik, mint a kámfor. És nem ellopják...
Ha ez így működne, akkor egy lépcsőbe ki lehetne nyerni az alkoholt. A cefréd forráspontja kb 93- 94 cfok körül van és itt kezd a gőzképződés lenni. A gőzből a víz egy része kicsapódik, mert kissebb hőmérséklet különbségre kicsapódik, visszafolyik az üstbe az alkoholban dúsabb eljut a hűtőig és kicsapódik ott.
Az elegyben összekapcsolódnak az összetevők, csak együtt tudnak párologni, gőz állapotban szétválnak és a kevésbé illékonyak a lehűlő felületeken lecsapódnak, visszafolynak, ettől koncentrálódik.
Na mostan megint hülyítjük egymást de gondolkodjunk már kicsit józan paraszti ésszel :)
Fűtök egy elegyet amiben van egy 64,7 C°-os metanol rész.
Ehez képest az etanolé 78, 37 C°
Meg van ügye víz és egyéb más rész, ami most számunkra nem fontos.
Ebben az elegyben először a metanol kerül gőzfázisba. De mivel ez egy elegy és nem egyformán melegszik, így közben elindul az etanol gőzképződése és a vízé is kisebb mértékben.
Tételezzünk fel egy elméleti esetet:
Az elegyben van 10% metanol, 20% etanol és 70 % víz.
Az alszeszben mindez feldúsul és lesz 20% metanol, 40% etanol és 40% víz.
Amikor elvesszük a tisztázó főzés elejét, akkor ott a metanol tartalom felmegy 45% fölé és ebben az ideális esetben az etanol kb 50-55% környékén van. A középpárlatban pedig visszaesik (mivel a hő tovább emelkedett és már nincs ami átmenjen gőzbe) a metanol tartalom 5% alá, az etanol meg 65% fölé emelkedik.
Remélem jól vezettem le :)) De hangsúlyozom ez elmélet, ilyen arányok messze nincsenek a valódi cefrében.
Ez, így ebben a formában nem igaz! Szét lehet választani, csak nem a pálinkafőző berendezésekben.
Megintcsak a munkahelyemre tudnék hivatkozni. 2-5% metanol, 60-65% etanol, 32-35% víz elegy szétválasztásához 24 buboréksapkás tányér a kolonnában, a 23. tányér visszafolyó ágán 4 tányéros segédkolonna. Így 100%-ban kinyerhető volt a metanol.
Igen,de nem a forráspont a lényeg, mert a cefre forráspontját kell nézni az pedig jóval magasabb. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a különböző forráspontokat nézzik, sőt előadásokon is sokat hallom, nem a forrás a lényeg, hanem a gőz szétválasztás a visszahűtés miatt! Nem lehet szétválasztani a metilt az etiltől végig jön, hiába kisebb a forráspontja!
A mértékegység g/hl, 100% alkoholra számolva. 1000 g/hl az 10 000 mg/l, azaz 1% m/v.
Igazából nem 1000 g/hl a megengedett, mert ez alól majdnem minden fontosabb gyümölcs kivételt képez... tehát többnyire 1200 vagy 1350 g/hl alapanyagtól függően. (Gyümölcstörköly-párlatnál pedig az 1500-at is megengedik.)
Nem írtad,hogy a megengedett mennyiségnek mi a mértékegysége,én meg nem tudom,de ha pl. mg/L,akkor minden stimmel.Az előpárlatban kevés víz van,ami ugye nem tartalmaz metilt.A középpárlat viszont már hígítástól függően 40-50 %-ot,a kevesebb alkoholban pedig kevesebb a metil is.
Nem tudom mi a véleményetek róla,de nálam a 100-as főzőnél egy 7,5 m-es 18 mm átmérőjű vörösréz cső van behajlítva egy 25 liter térfogatú tartályba ,amely alulról egy kis szivattyúval van megtáplálva,egy átfolyás szabályzó szelepen keresztül.Egy 240 literes 13 C° fokos kútvízzel töltött tartályból.Soha nem voltak hűtési gondok!... A hűtővíz lassú átfolyásnál is 17-20 C°-fok között tartja a kifolyó párlat hőmérsékletét. Ezzel nem azt akarom mondani,hogy ne a 22-esből építsük a hűtőt,mert ha egy új hűtőt építek valaha én is azt a méretet fogom választani,mert szeretek mindent egy kicsit túlméretezni,az a biztos.
Szinte 100%-ig kizárt, hogy valaki, valakik a rézelejétől akut mérgezést kapjanak, amelyik pár órán belül halálos kimenetelű. A metanol-mérgezésnél is legalább 1 nap, mire fatálisra fordul a mérgezett állapota. És igencsak katasztrofális minőségű cefre kell ahhoz, hogy 3 emberre való szutykot kinyerjenek belőle.
Hasonló a többi káros anyag expozíciós ideje. Szerintem is inkább széndioxid-mérgezés volt.
Ezen a helyen már többször volt téma a metil,komoly emberek írták le,hogy desztillációval nem választható el az etiltől,vagyis a rézeleje (előpárlat) nagyjából hasonló mennyiségben tartalmazza,mint a kész pálinka,vagyis nem a főzéstől,elválasztástól függ a mennyisége,hanem a gyümölcs fajtájától,cefrézéstől.Ez persze nem azt jelenti,hogy igyunk EP-t,de amit a hírekben leírtak,az cseppet sem tükrözi a valóságot.
Én egyszer a rézelejét és előpárlatot beküldtem vizsgálatra és annak a metilje is alatta volt a megengedett értéknek. 1000 a megengedett és 600 volt a rézeleje és az előpárlat. A középpárlat 300. Ebből a vizsgálatból az vonható le, hogy ha semmit nem veszünk el az elején akkor sincs semmi veszélye a fogyasztásnak metil tekintetben. Az etil acetát volt sok a vizsgált során a rézeleje és előpárlatban ,de attól sem lehet meghalni.
100litereshez a 22-es hűtőcső határeset. Ha azt vesszük alapul, hogy a főzdék 400/500 literes üstjéhez 76-os csövet használnak, akkor az arányok alapján a 100-ashoz 25-ös cső kellene (a keresztmetszeteket kell figyelembe venni, nem az átmérőt).
De, ha a páracsövet 28-asból készíted, akkor jó lesz a hűtőnek a 22-es.
A jófogáson láttam készre tekert (asszem 375mm-es ármérőre) 5m hosszú csövet, emberi áron.
Köszönöm. Ezek szerint 28-as hűtőspirál barkácsolása nagyobb felkészültséget igényel. Könnyen tönkremehet az alapanyag. Talán 22-essel is be lehet érni...
Eléggé problémás. Egyrészt, mert relatíve nagy az átmérője, másrészt túl kemény. Ha találsz valahol, akkor inkább lágy rézcsövet vegyél.
Ha mégsem, akkor próbáld meg kilágyítani. Hevítés 380 fok fölé, majd hideg vízzel gyors hűtés. Spirálba hajlításhoz mindenképp fel kell tölteni homokkal, és leforrasztani a csővégeket. A homokot nem csak simán beleszórni, hanem tömöríteni is kell. Lezáráshoz a záródugó ráforrasztása a legjobb. Hajlítás után le lehet olvasztani.
Én azért gyanítom a szélesebb főzést, mert nem tudtam magasabban vezetni a régi DES-sel, meg a közelben lakó összes "márka" tulajdonosnak ismerem a pálinkáját!:)
Azt hittem én is, hogy szélesség kérdése, de egészen a 81%-os meggyem is édes, a kp végén jön, már nézőpont, gyümölcs kérdése, hogy ez up-e, ha leengedem az utolsó litert 70%-ra tisztán érezni, némi mandula, marcipán ízzel.
Amirol beszamoltam, az 0. napos volt. Kivancsi leszek par honap mulva. De az az erzesem, hogy a red havennel nagyon ossze jottminden. A fajta szezon vegen hoztam a cefret, lehet oszinel ez kell. Felelmetes illata, ize van. Majd masokkal is lezsuriztetem, mondjuk nem ismerek a nagy oregektol csak egyet, a mestert. Majd leviszem hozza a tobbivel egyutt, kivancsi leszek a velemenyere.
Mennyire masok a fozok, stilusok, en 20-ig (alszesz erosseg fuggo, meg cefre is, de 25ig szinte tuti) megyek le a barackoknal. Es ide veszem identol az oszit is, nem csak a kajszit.
Szia, ez milyen fajta lehet? Lapos? Nalunk a szoloben regen volt nagyonjo lapos, de azt egyszeruen csak szolosbaracknak hivtuk:) szoval nehez ezekkel a nevekkel, fajtakkal.
Parasztbarack, sárgára, hullósra érve kiváló pálinka alapanyag, sokkal jobb, mint a redhaven volt pár éve. Idén először lett cefrézési mennyiség, minden várakozásomat felülírta.
Suncrest fajta: elegansabb, de kevesbe intenziv, gyenge. Valszeg nem volt jo erettsegi allapotban a red reavenhez kepest, visszaemlekezve a cefrere. Igy a ket fajta kozott nehez rangsort allitani.
Aki osziben jartas es foglalkozott fajtaszerinti osszehasonlitassal irhatna.
Hozzáértő nem vagyok,de ha most készítenék ø35 de szívem szerint ø42 cső ,ha megnézel egy kereskedelmit 400/500 üsthöz ø76-os páracsövet használnak ami nem ritkán 6m hosszú.
Azt, hogy almaalszeszben birset raksz, akár darálva, akár szeletelve és így finomítod, az a "szomszédnak jó lesz kategória"! Illatban talán még el is fogadható, viszont ízben kevés. Jó megoldás a tisztán birsalszesz tisztázásakor birsszeleteket, darálékot belerakni az üstbe, az dob rajta. Valaki a birs cefrézésénél már keveri az almával, valaki alszesznél keveri, én a kész, két fajta pálinkát keverem és próbálgatom az arányokat. Ami nekem bejön az a 70% birs 30% alma, de néha a 40% almát is belerakom, függ a birs mennyiségétől, árától.:)
Nagyon érdekel a birspépes alma alszesz kérdése, épp helyzetben vagyok. Most forr az alma (220 liter cefre), két hét múlva jön a birs (100 kg). Ezek szerint tán nem is kéne, vagy nem mind cefrézni a birset?. Lesz kb 40 liter 34%-os alszesz (ez a második ugyanilyen alma tétel, van tapasztalat). Ehhez mennyi darált birset tegyek? Előfőzve, vagy inkább fejszével agyonverve? Mindenképp ágdarálóval darálnám. Nagyon érdekelne, ha valaki jártas a kérdésben. Eddig csak almapálesz-birspálesz házasítással próbálkoztam, közepes sikerrel: 30% 50° birspálinkához 70% 50°-os almapálinkát keverve. Jó lett, de nem a "gyorsanmégegyet" kategória.
