Köszi a tanácsokat, ma foglalkoztam kicsit vele. Most, hogy azt mondjátok, komoly a gond, sokkal jobban éreztem...
Utánaolvasgattam a dolognak. Nyilván azért hoztam ezt össze, mert előtte kb 2 hétig úgy éreztem, nem tudom rendesen lenyújtani a jobb vádlimat. Utána meg 82km a dagonyában. Ez lett szegénynek sok.
De állítólag ez nem is gyulladás, és mozgatni kell. Bringa, sí, futogatás, metrt lehet (sőt, jó neki) vele futni is, ameddig nem fáj (nagyon bölcs voltam tegnap este).
Asszem laza, rövid futások, hosszú nyújtással, meg bringa és sok sí.
Egy orvos mit nézne? nincs megdagadva, nem gyulladt, nem színes. Csináltassak 1 UH-t a Bajcsyn?
Én is egy fél évig szenvedtem vele két éve, értsd a lépcsőn járva is fájt, szóval a fél év teljesen sportmentesen telt, gyógytornásztam, excentrikus nyújtásokat csináltam, végül más kezelés nem kellett, helyrejött, bár az ultrahang szerint kicsit meszesedett, szóval nem tökéletes, de működik. Kímélem is azóta, 50km fölé nem mentem, azt is ritkán, tavaly már bírta a T50-et jól. Ne hanyagod el. Ha helyrejön, pár év múlva arra se fogsz emlékezni, mennyit hagytál ki. Ha nem, akkor minden nap emlékezni fogsz rá, hogy most is kihagysz...
Azonnal állj le a futással, és irány a Sportkórház! Én nem ezt tettem, úgy tönkrement, hogy augusztus óta még gyalogolni sem tudok fájdalom nélkül.
Nekem is úgy kezdődött, hogy másfél óra futás után kezdtem érezni valamit. Egyébként semmi. Ezért aztán úgy gondoltam, semmi puhányság, gyerünk tovább.
Aztán az lett a vége, hogy a gyulladástól az ínszövet részben elhalt, helyét heges kötőszövet töltötte ki, ami minden terhelésre fáj.
Egy ismerős doki végigcsinált velem mindent, amit a protokoll előír, eljutott a szteroid injekciókúráig, és az sem használt.
Feladta, nincs több ötlete, átpasszolt egy másikhoz, akit achilles szakértőnek tartanak,= Dr Halasi Tamás. Most egy gyógytorna ciklust csinál velem, ettől
szépen bedagadt még a bokám is. Ez elsősorban asszimetrikus nyújtás, amitől azt várja, hogy az achilles kidolgozza magából a hegesedést.
Erről vannak szép filmek a neten, főleg angol nyelvterületről.
Tehát ismétlem: Nem puhányság leállni az achilles miatt, és javaslom, hogy fordulj orvoshoz. Ez a doki a sporkórházban az 5.-ös épületben rendel,
sajnos nem lehet időpontot foglalni, csak odamenni, bejelentkezni hozzá, és kivárni, hogy sorra kerülsz. Sokan vannak!
Ciao! Nekem volt, ugyancsak télen, hóban ilyesmi, csak kívül és két hét után ugyanígy ráterheltem hóban, hegyen -türelemetlenségből. Utána már el is színeződött, kékre ha jól emlékszem és újabb 3 hét alatt, teljes pihenéssel meg is gyógyult. Nem futnék tehát vele.
Múlt héten a Télimátrán kellett rövidítenem, ma este meg a BÉjjszakait hagytam ott féltávon, mert fosok, hogy komolyra fordul a dolog.
2 hete futottam 1 félkört a Börzsönyben, és másnap jobb sarok belül oldalt nyilallt. Kb. ott ahol az ín széle tapadhat, ahogy szétterül a vége. Földtől kb. 1cm magasan. Kenegettem flexagillel, meg raktam rá fekete nadálytő port, és sokkal jobb lett, de hegymenet kérdése, és 15-20km után érzem ugyanott a fájdalmat(sokkal tompábban). Ha megállok, azonnal elmúlik. Ha felfelében megfájdul, lefelében is érzem.
Ha a rendezés is olyan lesz, mint a honlap, akkor nagyon érdemes lesz részt venni rajta! Gratula a jó munkához, és előre is sok sikert hozzá! Ha meg tudom kártyázni a hétvégét, ott a helyem!
Börzsöny éjszakaira két hely kiadó Budáról. Nagyjából 15:30-kor indulunk, hogy elérjük a 16:30-kor Királyrétről induló buszt. Nyolc órás teljesítés után 02:00 körül indulunk vissza. Az autóban még két hely van.
Aki szereti gyűjtögetni a díjazásokat, vagy csak egy kis motivációt szeretne, indítottunk egy teljesítménytúrás mozgalmat idén: http://donrazzino.hu/borzsony.php
2007-ben jártam itt először, első hosszabb terepfutásom volt. Emlékszem, nagyon futóbarát körülmények voltak akkor, jóformán semmi hó + a futóknak külön rajt volt 7 órakor. Azóta minden évben elindultam rajta, így tegnap már a 8. XL teljesítésre készültem.
Ilyen későn még sosem rajtoltam. Kivételesen itt az Alföldön több hó esett, a mennyiség majd csak Füzesabony után csökkent. Így aztán fél 9-re értünk oda, ahol szinte sokkolt, hogy a nevezésre több százan várnak. Szerencsére egy barátom szólt, hogy az előregisztráltaknak kedvezőbb a helyzete. Így kevéssel 9 óra előtt el tudtam indulni. Nagyjából 5 órán belüli teljesítésre számítottam. Nagyon sok túrázó volt a pályán, előzgettem ahol tudtam, de így sem tudtam folyamatosan haladni. Volt jónéhány megcsúszásom a Rapa Nui- ban, de csodával határos módon egyszer sem estem. A pontokon való tartózkodásom a pecsételésre korlátozódott, 8 deci folyadékot vittem magammal, ez elég volt. Végig jó erőben voltam, csak a Kékes előtt törte meg a lendületemet egy 5 perces "technikai" szünet, mert a gyomrom rendetlenkedett. A Kékesről lefelé próbáltam haladni ahogy tudtam, de a jeges szakaszoknál levő torlódások engem is hátráltattak, én pedig senkit nem akartam veszélyeztetni. Az órámon a track ment végig, így csak a célban tudtam meg, hogy 4:57 alatt sikerült teljesítenem, tehát meglett a tervezett idő. A nyolc teljesítésemből eddig hatot sikerült 5 órán belül lefutni, kettőt pedig 5 órán túl.
Gratulálok mindenkinek, szép eredmények születtek.
Csodálattal adózom azoknak, akik olyan szépen megfutották a Mátraháza-Mátrafüred szakaszt. Nekem Mátraházáig tartott a sportértékű futás, utána Mr.Bean szerű szánalmas totyogás következett dupla leszúrt Rittbergerekkel. A Spike Cross meg ott figyelt az autóban. Azzal bezzeg Legolas lehettem volna!
Erős december után rosszul indult a januárom. Hiába vigyáztam magamra, sérülést elkerülve, csak benyaltunk a lányommal együtt egy hörgőgyuszkót, 2 hét off. Volt 1,5 hetem, hogy gatyába rázzam magam Mátrára, az is inkább tüdőtisztogatással telt. Persze hegyet 1x láttam ezen idő alatt, az se esett jól :) Belassultam rendesen, az edzőtempóimon elég jól látszott. A csalódottság ellenére azért bizakodó voltam, hiszen magamhoz képest sokat fejlődtem tavaly év végére, így ideális viszonyok esetén végre megdönteném nem túl fényes szakállas PBm.
Korán leértem, 5 perc alatt túlestem a nevezésen, így 7:00-kor kilőve ott loboghattam a sor végén. Az elmúlt pár TT/trail, és egy nem túl bölcsen csütörtökön kivitelezett teszt futás alapján azért úgy ítéltem meg, jobban is nyírhatom magam az elején. Így inkább 150-160 közötti frekivel indítottam. Ez így ment kb féltávig. Azért így is elég sokan leelőztek. Viszont kicsit túlparáztam a frissítést, túl sokat ittam, ami persze aztán kellemetlenül lötyögött/feszült a hasamban, s ezen a gázcserenyílások nyitása sem segített :) Galyáig ettől függetlenül kényelmesen gurultam, előtte fogott be Csermanek, elég meggyőzően faképnél hagyott. Azért féltávtól elkezdtem feszegetni a lefeléken, egy ideig látótávolságban is volt, aztán Csór hegyen leakadtam mindenkiről. Vörösmartyban még mindig erőltettem a levesivást, kulacsba is kértem magamnak pedig nem kellett volna. 3:30ra értem a pisztrángoshoz, tudtam, hogy meglesz az 5:00, amiben titkon bíztam. Jött az északi fal, hihetetlen, hogy ezt egyesek végig megfutják, nekem ez még mindig túl sok. Azért Kékesre így is 32 perc alatt tipegtem fel, ami tőlem új PB részidő. Pálos Zsofi, Olcsák Józsi itt darált be. Szerencsémre a fenti ponton még elcsíptem őket, így kivételes lehetőségem nyílt a hármas majd négyes majd újra hármas fogat végén 40 percen keresztül padlógázon dolgoztatni a rendszert levezetés gyanánt.
4:42-vel értem be, vastagon javítva. Jó érzés, hogy megy ez (így is), kellett egy pozitív feedback mert elkenődtem a múlt héten, ami nálam általában lustálkodást von magam után.
Este dőlt el, hogy megyek. Az alapos előkészületbe a kesztyű már nem fért bele, így pucér kézzel indultam el. Két vekony felső meg egy derékbatekert szélkabát volt a felszerelésem. Elég volt, a kabát feleslegesnek bizonyult.
Azt gondoltam hogy tolom neki, elengedem a pulzust ha már a kis hó esélyt ad egy gyors menetre. 7:15-kor indultam csodás hóhullásban, vékony puha fehértalajtakarón. Lajosházáig toltam , mert tudtam hogy utána sokáig emelkedő lesz. Éreztem hogy gyors, de pont annyira feszítettem csak, hogy erezzem hogy a kényelmesnél eggyel több effortot kérek. 165-170 kozott mentem, de ugy ereztem, hogy ezt ma nem fogom bebukni. Vegulis igy is lett, nagyon keveset sétáltam felfelé is.
A talaj szuper volt, egyszer sem csúsztam meg, a hó puba szőnyegként segített, nem lassított egyáltalán.
Elképesztően sok ember volt futócuccban, és nagyon sokan futottak is. Most először éreztem azt, hogy a terepfutás tömegsport. Király volt nagyon.
Az időm sokkal jobb lett, mint tavaly, de a hóhelyzet miatt ez csalóka. Azért persze nagyon boldog vagyok mert mind az idő (4:23), mind az érzet (könnyű, nem behalós) azt mutatja hogy jól halad az alapozásom.
A szervezés szuper volt. Hibátlan. Ajándék csősál is szuper.
Szívesen társulnék az utazáshoz, de nem tudom az elérhetőséged. Kérlek dobj egy emailt miki.kiss@gmail.com, vagy csörgess meg a harninc 398-8487 számon. Az indulási hely és idő nagyon ideális lenne. Köszönöm.
Nekem mindkettő van Rapa is, Stinson Trail is. Ha csak egyet engedhetsz meg magadnak, és ahogy írod, lassabb futó vagy, akkor mindenképpen a Stinsont javaslom. Az meg fog felelni rövidebb-hosszabb távokra egyaránt. Én 78 kg vagyok, talán picivel gyorsabb, mint Te, de a hosszabbakra (úgy 40-50 km felett) inkább a Stinsont veszem fel. Tavaly voltam a Rapában egy 100 km- es versenyen, 60-70 körül már éreztem a lejtőkön, hogy elkelne több csillapítás is. Persze egy tőlünk gyorsabb embernek simán megfelelhet hosszabb távokra is.
