A korrektséghez tartozik, hogy közreadjam: időközben megtudtam, hogy a költségtérítés esetében - amelyet valamiért utazási költségtérítésnek hívnak, pedig nemcsak azt fedezi (állítólag) - más sávokat raktak be az idén, így pl. a 100-200 km és a 200+ helyett 3 (175, 200, 250) sáv van, ezzel némelyek költségtérítése csökkent (úgy 20-30 eFt-tal), továbbá korlátozták a megyei, fővárosi közgyűlési tagok és tisztségviselők, továbbá települési tisztségviselők költségtérítését 50 %-ban.
Ez volt a spórolás. Viszont ugyanakkor emelkedett a köztisztviselői minimum, ha jól tudom és az egész rendszer azon alapul.
Ez volt a nem-spórolás.
Miként az is változatlan maradt, hogy területi listás (vegyük példának okáért a budapesti listát) képviselők esetén szállásdíj akkor jár, ha az illető - közlése (!!!!) alapján - nem az adott településen lakik. Továbbá akkor (törvényszöveg), ha a Parlament nem biztosít számára szállást, vagy arra nem tart igényt (!!!!).
Nos, a szállásdíj mellett a költségtérítés távolság szerint jár, tehát "becsületbeli kérdés", hogy ki milyen lakóhelyet jelöl meg. Ez továbbra is így maradt. Két olyan képviselőt is felfedeztem, akik a szülőhelyük szerint számolták el a költségtérítést (+ szállásdíjat is igénybe vettek), holott közismerten máshol laknak.
Azóta viszont rájöttem, hogy ezt az egészet törvény rendezi, mégpedig 1990-ről, amelyet azóta módosítottak, de nem eléggé.
Úgyhogy mondhatunk itt, amit akarunk, feltehetően egyhangúlag utasítanák el a módosítást, tehát legfeljebb moroghatunk (de legalább ennyi jogunk van '90. óta, ez a jó öreg ius murmurandi).
Uccu neki! Hahaha... Most a ciklus elején vagyunk. Majd hoznak olyan szabályokat, amely a következő parlamenti ciklusban lépnek életbe. Hiszen tudod, a jogbiztonság...!
"Gondolom, sok környéki képviselő azon az alapon kap ilyet, hogy nincs a nevén még Pest környéki lakás sem." Akiket én észrevettem (2 érdi és egy törökbálinti lakos), valamennyien rendelkeztek az adott településen ingatlannal (sőt, az egyikük budapestivel is, miután a vagyonnyilatkozatuk is megtekinthető a parlament.hu oldalon). Ennek ellenére - mint vidékiek - felvették a havi 110.000 Ft-os szállásdíj-térítést. Nem hiszem, hogy ez rendben van. De nemcsak róluk van szó, egész érdekes meglepetések találhatók az oldalon, pláne, ha összehasonlítjuk az életrajzukkal (szintén parlament.hu) és a vagyonnyilatkozatukkal. Summa summarum : megérett a helyzet a változtatásra, uccu neki!
"vajon milyen költségei lehetnek, ha nem is jár be a parlamentbe" AZ ördög ügyvédje leszek egy pilanatra: utazásra attól még költhet, ha lelkiismeretesen járja a köretét, és beszélget az ottlakókkal. Persze, ettől még kérdés, hogy, ha tudja is ezek után, mi és hol fáj a körzetében lakóknak, hogyan és hol képviseli azt, ha nem jár be a parlamentbe, vagy, ha bejár ugyan, de abszolút passzívan végigalussza a dolgokat.
"Természetesen, akik a városhatártól 25 km-en belül laknak, szerintem indokolatlanul számolnak el havi 110 ezer Ft-os szállásdíj-térítést, nyilván ennek megállapítását is lehetne szabályokhoz kötni." Gondolom, sok környéki képviselő azon az alapon kap ilyet, hogy nincs a nevén még Pest környéki lakás sem. Bár, ahol nekem a listából szemet szúrt a lakhatási hozzájárulás felvétele, egy személyes (nem érdi) ismerős volt, akiről mindenki tudja az adott Pest környéki falucskában, hol lakik (jó helyen), és már a szülei is jólmenő vállakozók voltak...
Már az nagy előrelépés lenne, ha csak számlával igazolandó térítéseket kaphatnának, és azt is úgy ellenőriznék, mint a versenyszférában. Akiknek a kárára kéviselőink lelkesen megszavazzák a mindenféle, -sokszor rosszindulatú feltételezésekből kinduló- szigorításokat: pl. hogy a céges mobilt nyilvánvalóan MINDENKI használja magánbeszélgetésekre, vagy, hogy a céges vacsora, amire a partnereimet elviszem, mert el kell vinnem, az nekem természetbeni jutattás, hasonlóan egy kötelező hétvégi továbbképzéshez, ahol, ha eszek is, már plusz jövedelemre tettem szert. Ja, és az én cégemtől rúgtak ki kereskedelmi képviselőt azért, mert egyetlen napon, néhány óra különbséggel két benzinszámlát adott le elszámolásra, ami, még, ha vidéki körzetben dolgozott is a kolléga, fizikai lehetetlenség vagy legalábbis agyament pazarlás, mert ki hiszi el, hogy a munkaidejében a tárgyalásai mellett elautózott néhány óra alatt egy tank benzint...
Képviselőnk jelenleg úgy tekintenek erre a csomagra, mint aminek EGÉSZE feltétel nélkül JÁR. Azaz, mintha nem fizetést + költségtérítést kapnának, hanem ez a pénz teljes egészében a fizetésük lenne, fix jövedelem...
De, én tényleg nem irigylem tőlük, csak egyszerűen nem szeretnék másodrendű álampolgár lenni, olyan, akikről ők feltételezik, hogy csal, trükközik a költségeivel, míg ők, az erkölcs őrei még számlával sem igazolják egy olyan jól nyomokövethető költséget, mint az útiktsg térítés vagy a lakhatási támogatás... (holott a pénzügyi osztályunk karóba húz, ha a belső előírásainkat nem tartom be, és bizony, azok szigorúbbak, mint az APEH-é, mert még az is kevés, ha ÁFA-s számlát hozok "csak úgy", mert ha az ebit-ünket pazarlom, feleslegesen, akkor bizony a felsővezetésünk nem kap bónuszt, tehát, szorosan tartják a pórázt...)
Az a baj, hogy ez nem a tiszteletdíj - annak a kitárgyalása még a jövő titka, mert ahogy már írtam, azzal sem értek egyet, hogy felvegye az, aki nem jár be (önként) a parlamentbe. Ehhez képest pláne kérdéses ugyanennek az embernek a költségtérítése - vajon milyen költségei lehetnek, ha nem is jár be a parlamentbe? Szabályozni kéne (pl. a kormány nyújthatna be ilyen javaslatot, vagy hozhatna egyet saját hatáskörben, a kormánytagoknak - mint látható a listából - úgysem jár ez a költségtérítés), megállapítani egy maximálisan igénybevehető kilométerpénzt (amit számla átadásával egyidejűleg lehetne igénybevenni), természetesen, amortizáció, stb. is járna a megtett kilométer alapján, étkezési hozzájárulást, nem tudom, ebben van-e ruhapénz (avagy az még efelett van-e), ha igen, azt is hozzáadnám, s ez lenne a maximum. Azt azonban csöppet sem tartom indokoltnak, hogy akár kimerítik a keretet, akár nem, ilyen sávok legyenek, mint ahogyan az alkalmazottaknál és a vállalkozóknál is szabályozva van, mit és mennyiben lehet elszámolni, itt is legyen így. Azt nyilván senki sem mondja, hogy a képviselői titulussal összefüggő költségeket maguk finanszírozzák, de azért kellenek korlátok is. Természetesen, akik a városhatártól 25 km-en belül laknak, szerintem indokolatlanul számolnak el havi 110 ezer Ft-os szállásdíj-térítést, nyilván ennek megállapítását is lehetne szabályokhoz kötni. Arról már nem beszélve, hogy vannak olyan nevek a listán, akikről ránézésre tudható, hogy némely költségeiket túl magasan állapították meg, még a lehetőségekhez képest is, két nevet már meg is említettem (egyet innen, egyet onnan). A tiszteletdíj más kérdés, az a fizetésük, na, ott is lenne mit ráncba szedni.
Ja. De melyiket? Mindent? Vagy ki-ki a sajátját? De aki maga is vastagon nyúlkált, az lesz majd aki elítéli a másikat? Tényleg nem arról van szó, hogy ha valaki dolgozik, attól sajnálnám a pénzt a költségeire. Sőt, tiszteletdíjra sem. Ingyen csak az dolgozik, akinek már nagyon sok van, vagy aki olyan hülye, hogy semmit nem szabad rábízni. Én szeretem, ha jól fizetett emberek, és jól csinálják a dolgokat. De az, hogy gyakorlatlag teljesen kontrollálatlanul milliárdok röpködnek (és ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsának is csak a teteje), az szerintem minden jóérzésű embert fel kell háborítson.
Örülök, hogy észrevetted, dr.Jánosi György nemcsak ebben tisztességes, szerintem. Van azonban még 3-4 környékbeli országgyűlési képviselő, ha őket a Jánosival hasonlítod össze, már más eredményt kaphatsz (neveket mailben, senkit sem akarok nyilvánosan áztatni, de úgyis lehet tudni). Ezért is érdekes tanulmányozni a listát. Na, meg az őszödi beszéd, ha emlékeztek rá: ""Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség-elszámolásunk, bassza meg." Most már tudjuk, miért is "szarakodnak", ha "szarakodnak", mennyiről is van szó. Csak az utolsó szó - nem ismétlem meg :DDDD - az még várat magára :-)
A "mi Jánosink" még tulajdonképpen a visszafogottabbak közé tartozik a maga összesen kb. 6.4 milliójával, mert ezzel csak a 300. a sorban. Érdekes, hogy a sor végén leginkább olyanok állnak, akik amióta hatalomra kerültek, nem vettek fel ilyen költségtérítést. Vagy ők nem lettek képviselők? Utána kéne nézni személyenként. De elgondolkodtató, hogy vannak, akiknek mintha számítana, hogy ne legyenek túl pofátlanok. Vagy csak nem szerették volna, ha ilyen egyszerű megtalálni, mennyit nyúlnak le? Na de akkor meg... A többieket ennyire nem érdekli?
Itt olvasható a költségtérítések elszámolásának rendje - valóban több sáv van, aszerint, mennyire messze lakik valaki, s a szállásdíj-térítés is egységes. Ezt a rendszert kellene megváltoztatni, egyrészt útnyilvántartással, másrészt az indokoltság vizsgálatával.
Azért az érdekelne, hogy dr.Kapolyi László képviselő - aki budapesti lakos közismerten és ezért szállásdíj-térítésben nem részesült - miért kapott több, mint 4 millió Ft-os benzinpénzt 2005-ben. De biztos rosszhiszemű vagyok :-(
Bocsánat, összesen 5-féle benzinpénz-sávot találtam, ez nyilván függ attól, ki mennyire messze lakik és nem mindig van szállásdíj-térítés, a harmadiktól kezdődően általában már igen.
A polgármesterek vonatkozásában - nemcsak Budapesten - egyébként is kérdésesnek találom, melyik "állásukban" számolják el a kilométerpénzt (szintén pártállásra tekintet nélkül). A Te megjegyzéseddel kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmet, hogy (bár nevet nem mondok) a Ti körzetetekből és a környékről többen szállásdíj-térítést is szépen felvettek. Úgy látom egyébként a listában, hogy bizonyos kategóriák vannak: van egy legalacsonyabb - csak benzinpénzt jelentő - sáv, amely sokuknál ismétlődik (na, és ilyenek pl. a budapesti polgármesterek is), aztán van egy magasabb sáv, gondolom, ez Bp. közeli lehet, ott általában van már szállásdíj-térítés is és van egy évi 4 millió feletti sáv, általában ilyenek a pécsiek, de mások is, s ott is van szállásdíj-térítés is, minden esetben. Ez a szállásdíj-térítés általánosságban 110 ezer Ft/hóra jön ki. Nos, a vidéki polgármesterek ezt is igénybe szokták venni. Van egy-két meglepetés a számomra: eddig nem tudtam, hogy pl. a Rogán T. 2005-ben vidéki lakos volt :-) És így tovább....
A listában az is érdekes, hogy nem egy Budapest környéki település polgármestere, képviselője is ugyanúgy felvette (és megkapta) a szállástérítést, mint azt, aki mondjuk egy vasi, zalai, borsodi körzetet képvisel Budapesten. (és, hogy ne legyek diszkriminatív, pártállásra való tekintet nélkül MINDEN parlamenti párt képviselői közt könnyen, első lapozásra és gondolkodás nélkül találtam ilyeneket) A képviselt körzetükből is szinte mindenki Budapestre jár dolgozni, nap, mint nap. Ha ők kitalálnák, hogy szállást szeretnének szép fővárosunkban, a munkáltatójuk még számlára sem engedné meg nekik a dolgot, nem, hogy bemondásra... De, tetszettünk volna elnyerni egy jó parlamenti mandátumot, máris más lenne a leányzó fekvése..
Bocs, nem értem, hogy jön ide a Toller, de ezen az oldalon név szerint, egyenként megtekinthető, ki mennyi költségtérítést és szállásdíj-térítést vett fel a 4 év alatt. Inkább nem kommentálom :-)
Mi 1991-ben alapítottunk BT-t. Akkor már jól be volt járatva ez a fajta vállalkozás. Az ügyvéd a Bárándy és Tsa iroda dolgozója volt.
De akinek volt egy kis vállalkozói vér az ereiben, az már a 80-as években tudott, ha akart előbbre jutni. Emlékszik még valaki a VGMK-ra?
Aztán az Antall éra alatt lehetett 1 Ft tőkére hatalmas állami hiteleket kapni. Azt hiszem E-hitelnek hívták? Volt aki jó lóra tett, volt aki rosszra. Pl. Széles ugyanazt csinálta mint Dicső Gábor, aztán ki hall az utóbbiról mostanában? De szerintem a világ "tőkés" felén sem jobb a vállalkozások túlélési aránya 15-20 %-nál. Ez természetes is, mert ennyivel több a vágyálom a reális igényeknél.
De aki otthon gunnyasztott és a vállalkozást csak Jockey Ewing-tól várta, az most irígykedik és fikázza a szemfüleseket.
Ma már sokkal nehezebb megtalálni a rést, amiben még lehet újat produkálni. De azóta meg az internet ad hihetetlen kilátást a világra, ami akkoriban még nem volt.
Még ezen se. Az előbb említett ismerősöm 91-ben 28 éves volt, amikor elkezdte a cégét. Szinte elhanyagolható munkatapasztalattal, ohne kapcsolatokkal és szintén ohne pénzzel, sőt, adóssággal. Amikor belevágott, rögtön beütött a ménkű (ahogy kell), tesztelte azonnal az élet, jó vállalkozó lesz-e belőle. És ráadásul a felesége is akkor jelentette be, hogy terhes a 3. gyerekükkel. Tehát az elején sem szerencséje, sem kapcsolatai, sem pénze nem volt. Csak az esze, a tervei és az elszántsága.
A szerencsével kapcsolatban pedig hiszek a puritán angolszász mondásnak: the more I work the luckier I get. Azaz minél többet dolgozom (ésszel, ezt már én teszem hozzá), annál szerencsésebb leszek. Aztán még ott van az a faktor is, hogy észre kell venni, ha a lehetőség, ha a szerencse kopogtat. Mert az is egy készség, ezt észrevenni.
Ez egy érdekes téma, a mentorommal (már beszéltem róla, 91 óta van cége, éves forgalma 2006-ban 2,2 milliárd ft volt és minden évben 15-25 %-t nő a cég) anno beszélgettünk erről. Ő mondja, mások voltak a nehézségek akkor és mások most. Akkor gyakorlatilag alap dolgok sem voltak meg, ha valaki időben kapcsolt és csak egy kicsit (nem nagyon) értett az értékesítéshez, le tudta tarolni aránylag jól a piacot. Viszont nem volt fizetőképes kereslet, csak a legolcsóbb cuccost tudta eladni, abból meg sokat kellett eladni, hogy profitot termeljen.
Most már századokkal jobb a helzyet, ami a fizetőképes keresletet illeti, el lehet, spt, el kell menni speciális, még lefedetlen dolgok irányába. Viszont a konkurencia is nagyobb, most már senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne értsen kib-sz-ttul jól az értékesítéshez és marketinghez, ha sikert akar elérni bármilyen iparágban.
Szintén a mentorom mesélte, 91-ben, amikor alapította a cégét az ügyvéd szerinte életében még nem csinált társasági szerződést, az övék volt az első.
Egyszóval mások voltak a nehézségek akkor és mások most. Egyet azonban le lehet szögezni: vállalkozni, első vállalkozást beindítani nem könnyű, sok mindent kockáztatsz, de ahogy az angol mondja: no risk, no gain. Azaz aki nem kockáztat, az nem is nyer. De épp ez a szép benne.
Ismerős volt nekem ez a listavezető név (dr.Lázár János), nos, ő volt az, aki az augusztus 20-i tüzijáték miatt a politikai felelősség levonását erőteljesen szorgalmazta. Amúgy Hódmezővásárhely volt polgármestere is egyben. Azt nyilatkozta, hogy annyit vett fel 4 év alatt (18.200.000,- Ft-ot) költségtérítésként, amely a tiszteletdíja mellett jogosan megillette. De vajon miért illeti meg - pláne jogosan - azt a képviselőt (és volt miniszterelnökről is beszélhetünk) a tiszteletdíj + a költségtérítés, aki nem vesz részt az ülésen? Bizonyára Ti is megjelentek a munkahelyeteken, illetve vállalkozóként a költségeket is - feltételezem - a valós munkavégzés szerint számoljátok el. Én bizony,törvényeket hoznék, egyrészt a költségtérítés elszámolására, másrészt a tiszteletdíjra, utóbbi esetben igazolható hiányzást még elfogadnék, de egyébként toll a fülükbe.
16 éve már annyira bonyolult azért nem volt. Ha bonyolult volt, szerintem számolj utána. :o) Valamikor akkoriban kezdődött, hogy bomlottak fel a nagy állami cégek, bocsátották el az embereket, és sokan a végkielégítésükből tudtak elindítani egy kisebb vállalkozást. Ezek közül néhányan, akik ügyesek és szerencsések is voltak, egész jól befuthattak. Emlékszem, én 94-ben álltam be dolgozni egy 91 körül így alapított céghez, és morcoskodtam magamban, hogy mekkora előnyben voltak, akik 10-15 évvel idősebbek voltak, mert nekik már volt annyi múltjuk, annyi régi ismeretségük, amivel el lehet indítani egy vállalkozást. Aztán rájöttem, hogy nem a koron múlik, hanem hogy kit mikor rúgtak ki. Én meg bizonyára túl jól dolgoztam...
