Menj el Te is vállalkozónak, vagy keress Te is egy 58.000 Ft-ra bejelentett munkahelyet, és röhögj a képébe, amikor abból arányosan megkapja a 20.000-es tartásdíjat...
Hát ez az. Pont ez a gond, hogy saját Bt-je van, abban van bejelentve erre a jövedelemre. Az én jövedelmem meg tiszta, szóval a nagyságrendek már kiderültek.....
Nos, azért lesznek érdekes dolgok. Elrendelték a környezettanulmányt.
Ők laknak egy 48 m !!!! ( ennyiért árulják most ) 250 m 2-es házban, ezen kívűl a mai napon már kicsikartuk tőle jegyzőkönyvbe, hogy van egy 68 m2-es Rózsadombi lakása, ami üresen áll.....
Ezeket gondolom a havi 58 e HUF-ból tartja fenn??? Sajnos, az autón kívűl a saját lakása több mint 20 éve az ővé, a nagy ház meg élettársé......
Jó ki van ez találva ......
Utazni meg én utaztam a gyerekkel együtt :(((
Szóval, nem az a gond, hogy esetleg megitélnek 60-70.ooo HUF-t, hisz nem is ennyi lett költve a gyerekre havonta, hanem az, hogy én nem mentem bíróságra. Leszartam, nem érdekelt, mert nem vele foglalkoztam, hanem magunkkal. Sajnos a gyerek meg közben valószínűleg jól el lett kapatva és nem vette észre, hogy azért neki is valamit le kell tennie az asztalra.
A gond az, hogy ma MO-n jogilag ezt meg lehet csinálni. Ő legalább annyit keres mint én, csak minimálbéres, így akkora összegre perel, amekkorára akar.......és a bíróság nem nézi a multat, hogy eddig az egyik állt helyt, akkor mostantól a másiknak is legalább azonos módon kellene magát oda tenni.
( megjegyzem, az egész téma apuka "pénzéhségéből" fakad, a fia gondjai nem érdekelték ( iskola ) . Itt igazából erkölcsről van szó, ami asszem jogi döntéssel nem befolyásolható )
Ebbol ki fog derulni, hogy az apa ket nagysagrenddel kevesebbet keres, mint az anya, es jogosan jar a gyereknek a magasabb gyerektartas...
Ha e melle oda tudna tenni, hogy milyen nagy erteku ingosagot vett, draga helyen nyaralt, etc az apa (kb. mint egy apeh vagyonosodasi vizsgalat), akkor talan feltunhet az ertekaranytalansag a jovedelem es az eletszinvonal kozott. De mivel ez nem vagyonosodasi vizsgalat, hanem gyerektartasi dij megallapitasa, meg ez is viszonylag kevesse lenne relevans...
Esetleg az apanak meg lehetne pedzegetni, hogy nincs-e esetleges mellekjovedelme, mit szolna egy vagyonsodasi vizsgalathoz (bat ehhez valszeg azert kishal az apehnak), netan mit szolna a munkahelye, ahonnan a zsebbe penzt kapna, hogy ha valamiert ott tartana atfogo vizsgalatot egy apeh-vpop-munkaugyi felugyeloseg-tuzoltosag-antsz-mittudomenmi kozos kommando... (ja, mar NAV, de mind1) Esetleg ezen beszelgetes rogzitese zsebbe mobillal...
Ezek persze nem szep dolgok, de attol tartok, pusztan papiron jogilag nincs tul sok eselyed...
saját tapasztalatból nem sok jóval biztatlak, ebben a helyzetben én kérném a bíróságot, kötelezze az apát, hogy jövedelemigazolással, költségvetéssel, vagy bármivel igazolja a létfenntartását. te magad pedig készíts egy költségvetést ugyanígy, amiben nemcsak a jövedelmed, hanem a kiadásaid is szerepelnek.
(ugyan a szülő saját létfenntartásának kárára is köteles a gyermek tartásáról gondoskodni annak 18 éves kora alatt, de ezek segítenek a bírónak tisztán látni a dolgokat)
Egy kis segítséget szeretnék kénit. Előljáróban elmondom, hogy van jogi képviselőm, akivel meg vagyok elégedve, de hátha valakinek van bármi hasznos tanácsa az alábbi ügyben.
Röviden: A gyerek az elmúlt 8 évben velem lakott, az apja 30.000,- Ft-t fizetett havonta.
( a bejelentett jövedelme természetesen minimálbér volt a válás kimondásakor).
Sajnálatos módon a gyerek idén tavasszal úgy döntött, hogy átmegy az apjához lakni . Iskolai problémáink voltak, nem járt iskolába, nem tanult , gyámhatóság, gyerekvédelem stb. . Kértem a papa segítségét ezen gond megoldásában az elmúlt években, de nem segített, a gyerek meg inkább átment hozzá .
Röviden ennyit erről, mert nem szeretnék litániát írni.
Apuka egyből rohant a bíróságra, hogy akkor ő mostantól havi 100.000,- ( !!!)) ft. gyerektartást kér tőlem. 8 évig 30.000,- fizetett én most fizessek 100.000,- Ft-t.
Ma volt az első tárgyalás, hozott jövedelemigazolást havi nettó 58.000,- Ft-ról.
Persze nem ennyiből él.
A bejelentett jövedelmem alapján pedig az általa követelt összeg elvileg ! megitélhető.
A gyerek a nyáron a 18. Évét betöltötte, gimnáziumba jár.
A bírónő gyerektartás tekintetében kiskorunként kezeli, mivel még középiskolás, és a bér meghatározott %-ban akarja meghatározni a gyerektartás mértékét. Mi a korábbi 30.000,- Ft-t javasoltuk.
Következő tárgyalásra ki kell dolgoznia az apának, hogy mennyi a gyerek ktg. Stb.
Mi meg persze felkészülünk az életviteléből.
Van-e valakinek bármi olyan jó tanácsa, hogy mi lehet/kell ilyen ügyben tenni.
Bírósági határozat stb.
Természetesen a fiam a fiam marad mindig, és az egész nem ellene szól, hanem az ellen kellene valamit találni, hogy egyértelműen zsebbe szerzett jövedelem esetén mit tehetünk még.
Arról persze nem is beszélek, hogy az apuka zsebbe többet keres mint én… szóval míg én adózok addig ő lop, csal és hazudik.
Ha neki 58.000,- Ft a jövedelme, akkor tulajdon képpen ennél magasabb gyerektartás esetén én nem a fiamat támogatom, hanem eltartom a papát…. Na ez nonszensz.
Egy ismerősömmel elhatároztuk, hogy alapítunk egy saját vállalkozást xy tevékenységgel, amelyhez nem szükséges külön üzlethelyiség, tehát gyakorlatilag a munkát otthonról lehet menedzselni.
1. kérdésem az volna, hogy milyen vállalkozási forma lenne a legtesthezállóbb az esetünkben úgy, hogy ketten vagyunk a cégben alkalmazottak nélkül. Fontos lenne az is, hogy mindketten ugyanakkor tőkét kívánunk befektetni a cég indításakor és ennek megfelelően ugyanakkora arányban szeretnénk részesedni a cég vagyonából. Bt. esetén ugye a beltag ill. kültag viszonya hogyan rendeződik ilyenkor?
Milyen költségekkel kell számolni a cégalapításkor, mekkora alaptőkével célszerű egy céget létrehozni?
2. kérdésem pedig a cég telephelyével kapcsolatos. Ugy tudom egy cég csak bejelentett telephellyel (székhellyel) működtethető (?). Jelen pillanatban van a nevemen egy ingatlan (lakás), amely lakásba be vagyok jelentkezve. Amennyiben a céget erre a címre jelentem be, akkor nekem ezt megelőzően ki kell az említett címről jelentkeznem? Van-e a helyi önkormányzattal valami összefüggés, esetleg kötelezettsége a cégnek? Ha a cégnek lesz bevétele, akkor le tudom-e majd írni pl a rezsi költséget vagy internet havidíjat az adóból és miképpen? Egy esetleges csődhelyzet esetén veszélybe kerül-e a saját ingatlanom, amibe a cég be van jelentve?
Mint látszik, elég laikus vagyok még a témában, de szeretnék minden kockázatot a legminimálisabbra csökkenteni és tapasztalatot szerezni.
1éve egy barátom a barátnőjr után akart kutakodni és megkérte az anyját, hogy kérje el a lánya jelszavát aki megtette ezt és megadta a lány a jelszót a mondvacsinált ok után. Beléptek megnézték a leveleket az iwiw és myvip jelszavakat generálták oda és ott is megnézték a leveleket. A jelszavak mindenhol megváltoztak ennyit csináltak. Ezután kiléptek és mint akik jól végezték dolgukat nem léptek be azóta. Most a lány bosszúból fel akarja jelenteni a srácot amiért ezt tette. Valaki feltörte a srác emailjét és ott találtak beszélgetéseket amiket bizonyítéknak akarnak felhasználni. Kérdésem, hogy először is elítélhető e a srác ezért? Ha igen mit kaphat? Továbbá felhasználható e ez bizonyíték? Ismétlem a lány adta meg a jelszót az anyja félrevezetése után önszántából majd most 1évvel később ezt perelné a fiún mindezt olyan bizonyítékra alapozva ami fiókfeltöréssel lett szerezve.
A többi dolgozó adatait nem adják ki mert adótitok, nem ártana a dolgozóktól felmentés., azonban ezt érdemes átolvasni (adózás rendjéről szóló törvény):
Adótitok
53. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.(2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.(3)
A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.
54. § (1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha
a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy a (2) és (3) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,
b) törvény előírja vagy megengedi,
c) az érintett hozzájárul,
d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
(2) Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik.
(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az állami foglalkoztatási szervet a tájékoztatás joga - megkeresés alapján - megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Tegnap megdöbbentő információt kaptam egy munkaügyi bírótól a tárgyaláson:
Mivel nem voltunk hajlandók elfogadni a volt munkáltatóm által közölt dolgozói bér adatokat, kértük a T. Tanácsot, hogy a NAV adatai alapján derülhessen ki, mekkora bérkülönbség volt az ugyanabban a beosztásban dolgozó munkatársak között. Részemről még egy másik oka is volt ennek: a volt munkáltatóm (alperes) az egész per folyamán folyamatosan hamis bizonyítékokkal bombázta a bíróságot, a NAV adataival bebizonyíthattuk volna ezt. Ez a kérésünk már másfél éve folyamatosan terítéken volt, ámde ezen adatok bekérése nem történt meg. A tegnapi tárgyaláson végül kibökte a bíró, hogy ilyen adatokat a NAV még nekik sem fog kiadni személyiségi jogokra hivatkozva !
Nem értem ezt az egészet, ezen adatokat nem nekünk, hanem a bírónak kellett volna tanulmányozni, ő meg ugye nem esik egy elbírálás alá velünk.
A másik, amit nem értek: ha a volt munkáltatóm kiadta a béradatokat, ők hogy tehették ezt meg ?
Itt a birosag altal ezek kozul max. az eltero hasznositas johet szoba. Ha egy lakasban lakom, majd elkoltozok egy masikba, de az elobbit nem idegenitem el, nem bontom el, nem engedem at a hasznalatat masnak, akkor az, hogy uresen all, azt jelenti-e, hogy eltero celra hasznositom? Eltero az biztos, hiszen elotte ott laktam, most meg nem, de hogy hasznositom, azt nem mondanam, hiszen uresen all, es meg en fizetem a koltsegeit is bevetel nelkul...
A kérdésem a következő: Mihez van joga a főbérlőnek?
Van ahhoz joga, hogy tartozás esetén kilakoltatáskor lefoglaljon az értékekből?
Ha van hozzá joga, akkor mit foglalhat le?
Ha nincs joga mit tehet? Papírt írhat az elmaradásról, és jogi úton követelheti?
Ha nincs joga a foglaláshoz, és ragaszkodik hozzá, mit tehetek én? Rendőrt hívjak?
Az eseten a következő: 2,5 év alatt 270 ezer forint adósság halmozódott fel. A főbérlőnek elfogyott a türelme (ezen nem csodálkozom) és szombaton ki fogunk költözni. Azt mondta nem vihetunk semmit (még a könyveket sem) csak a személyes holmikat. Van hozzá joga, hogy levitessen mindent a pincéjébe, és addig mindent elzárva tartson amíg egy összegben vissza nem fizetjük a tartozást? Vagy ha a tartozás értékének megfelelő használt áron számított vagyontárgyat elzárja, a többit vihetjük?
Nem tudom. Egy éve egyébként aláírtam egy papírt 160.000 forint tartozásnál, hogy ameddig az az összeg nincs kifizetve fedezetként nyújtom a lakásban lévő értékeket. (TV, mosógép, hütő, stb)
21. § (1) Ha a kedvezmény igénybevételével vásárolt lakásnem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a (10), (13) bekezdésekben foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
Ebben az esetben valoban az a kerdes, hogy mi a "lakohelyeul szolgal" kitetel, ami szamomra is azt jelenti jogilag, hogy ott es csak ott van lakcime.
Az a baj, hogy szerintünk sajnos az idézett rész mindkét fele hangsúlyos (bárcsak ne így lenne!). Tehát, hogy a támogatást vissza kell fizetni, ha a szóban forgó ingatlan
1. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (hanem másvalakinek a lakóhelyéül) vagy
2. nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál (érthető a jogalkotó szándéka, azértkapja az ember a támogatást, hogy utána ott lakjon, ne máshol).
Vagyis teljesülnie kell annak, hogy az ingatlan a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgáljon, mindkét résznek értelme és jelentősége van.
Sajnos ezt az értelmezést támasztja alá az a gyakorlat is, hogy ha valaki akár csak tartózkodási helyet létesít más városban (és „üresen áll a támogatással érintett ingatlan”), akkor már kimeríti az idézett részt, és kíméletlenül vissza kell fizetnie a meghatározott, kamatokkal növelt támogatás összegét.
Ha bárkinek bármi érve lenne amellett, hogy a fenti értelmezés nem helytálló, kérjük azért jelezze.
Mindenesetre épp ma szereztünk tudomást olyan esetről, ahol egy szimpla tartózkodási hely létesítése miatt kellett visszafizetnie valakinek a támogatást (hétvégén lakott az ingatlanban, hétközben egy másik bérelt lakásban, a támogatott ingatlanba természetesen senki más nem költözött). A bíróságon semmilyen érvelés, tanúk, bizonyítékok, fellebbezés nem segített, -valószínűleg a fent idézett részre hivatkozva- pert nyert a Magyar Állam…
Ha szánnátok rám egy 2 percet, leírnám problémám, hátha valaki tudna ajánlani valakit, valamit.
Történetem :
1999-2007-ig egy önkormányzati lakásban bérlőként laktam fiammal és édesanyámmal együtt.
Majd 2007. őszén egy lakáscserét követően, új bérlője lett az önkormányzati lakásnak.
A nevemről ugye lekerűlt, de ahoz, hogy az önkormányzat hozzájáruljon a lakáscserénkhez, 0-s igazolásokat kellett csináltatnom az összes szolgáltatóval. Így 2007. 09.19-én én ezeket be is szereztem, és csatolták a lakáscsere papírjaimhoz. Majd ezt követően ki kellett jelentkeznem az önkormányzati lakásból, és 2007. október 20-i keltezéssel megérkezett a "Hozzájárulás a lakáscseréhez" című dokumentum. Melyben ugye leírják, hogy ezt követően 15 nap áll rendelkezésére az "Új" bérlőnek, hogy befáradjon az Önkormányzat lakásosztályára és átvegye a nevére szóló hiteles érvényes új Bérleti Szerződést.
Nos mivel én ugye kiköltöztem a lakásból, ezután nem volt tudomásom a további történésről.
Sajnos átadás-átvételi jegyzőkönyvet nem készítettünk sem a gázóráról, sem a villanyóráról. Ezért itt mulasztottam én is, és az új bérlő is.
Majd idén 2011. júniusában jött a hidegzuhany, melyben közli egy közjegyző iroda, hogy többszöri megkeresés ellenére sem tudták velem felvenni a kapcsolatot, melyben közli a követelését a Fővárosi Gázművek, hogy 238.000 Ft a tartozásom, melyet x napon belűl befizetni köteles vagyok. Én egyből bementem a Gázművekhez és mondtam, hogy én az ingatlant 2007. szeptemberében már elhagytam, és a lakáscseréshez az Önkormányzat hozzájárult, más okmányom jelenleg nincs, amivel igazolni tudom, hogy nem én használtam a gázszolgáltatást. Természetesen egyből az átadás-átvételi jegyzőkönyvet kérte a gázművek, de mivel nem készűlt, nem tudtam ilyet adni. Ekkor elmentem a VIII. kerületi Vagyonkezelő Zrt-hez és kértem tőlük egy igazolást, melyben leírták, hogy 2007. november 5-től KI az Új Bérlője az ingatlannak. E-közben jogerőre emelkedett az ügyem, ezért az első bírósági idézés már meg is jött, el is mentem, és természetesen nem elegendő bizonyítétkok hiányában a Fővárosi Gázművek (érvényes szerződésre hivatkozva, ami sajnos igaz, hisz az új bérlő nem iratta át az órát, én meg nem irattam le, sajnos nem tudtam, hoy létezik ilyen, hogy én leírathatom) még mindig fenntartja a velem szembeni követelését.
Azt hittem, ha egy jogi személy kikéri az önkormányzattól az érvényes bérleti szerződés, az elegendő bizonyíték rá, hogy én nem tartózkodhattam az ingatlanban, hogy használjam a szolgáltatást, de ahogy értesűltem, sajnos ez nem elegendő :( Mit tudok tenni ez ügyben????????
Halkan megjegyzem, hogy az Elmű-nél ugyanez a helyzet, sajnos ott még megvádoltak áramlopással is, csak még nem kaptam meg a hivatalos felszólítást, ott talán van egy jogi személy aki segítséget tud adni, mitévő legyek :(
Valaki járt már hasonló helyzetben??????????????? Mit tudok tenni????????????????????????????????????????????????????????????
Hát igen, ez a kérdés, hogy mit jelent pontosan az, hogy "lakóhelyül szolgál"? Bár itt nem, de sok helyen írták még, hogy "életvitelszerűen" kellene lakni benne. Tehát pl. a kint igényelt családi pótlék, vagy a kint szerzett jövedelem "lebuktathat" minket, hogy ezek szerint nem "életvitelszerűen" élünk benne?
Vagy tényleg elég csak "lakóhely"= bejelentett állandó lakcím, hogy ne kelljen visszafizetni? Mert elég ideiglenes lakcím is a kinti munkához...
Mi úgy értelmezzük ezt, hogy ha máshol van ideiglenes lakcíme az embernek, akkor elvileg nem lakóhelyül szolgál a támogatott ingatlan. Legalábbis erre utal a MÁK büntetési gyakorlata.
Illetve ha Bécsben szerez az ember jövedelmet, ez is egy érv lehet a MÁK részéről, hogy nem vélelmezhető a Bp környékéről történő ingázás. Vagyis a támogatott ingatlan nem lakóhelyünkül szolgál.
Nem vagyunk jogi szakemberek, szóljatok, ha rosszul gondolunk valamit, vagy ha van valami legális megoldás...
jogos, hiszen rendelkezik utánfutóval. hogy szükséges-e új határozat, az attól függ, hogy a 2007-es mit tartalmaz. valószínűleg (mivel erre hivatkoztak) nem csak a 2007-es évre vonatkozólag állapít meg adókötelezettséget.
Ez év márciusában megkaptam a személygépkocsim teljesítmény adójának határozatát. A határozatban meghatározott adó nem egyezett a csekkre írt összeggel. Én befizettem a határozatban szereplő összeget, de most kaptam egy felszólítást, hogy adótartózásom van fizessek x összeget be, mint a hátralék kamatját, és természetesen fizessem be a hátralékot is.
Felhívtam telefonon az önkormányzat adócsoportját és kérdeztem hogy gondolják ezt. Az mondták, hogy rendelkezem egy utánfutóval is (ez igaz)
és ennek az adótartalma volt pluszban a csekken (határozat nélkül). Kérdésemre /amiben a határozatot kértem/ azt mondták, 2007-ben megkaptam, és mivel nem változott semmi, így nem küldtek újat.
Kérdésem az lenne jogos-e ebben a formában az önkormányzat büntetése?
Nem az adó jogosságát firtatom, hanem az eljárást!
Tudna esetleg valaki valami linket küldeni, hol van ez szabályozva? /a helyi adók beszedésének módja/
Szerintem sincs ilyen, max. ez van a kormányrendeletben:
21. § (1) Ha a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, bővített, vásárolt lakást - építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő - 10 éven belül lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -, illetőleg elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, illetve a lakás használatát harmadik személynek átengedik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a (10), (13) bekezdésekben foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni. E szabályt a fiatalok otthonteremtési támogatása körében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a bontási, eltérő célra hasznosítási, valamint elidegenítési tilalom időtartama 5 év. Ha a lakást a tulajdonos tehermentesíteni kívánja, és nem kéri a támogatások visszafizetésének jegyzői felfüggesztését, akkor köteles a támogatás(ok) folyósított összegét visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a Kincstár intézkedik.
Öt éve vásároltam eggy gepkocsit, annak rendje módja szerint, eredetvizsgálat, átirás törzskönyv, minden rendben zajlott!
Másfél éve kaptam eggy levelet "megadott időpontban" tanukenti kihalgatásra jelenjek meg az ország tulsó felén, (ahol eddig sosem jártam, és nem is szándékoztam,) vigyem magammal a gépkocsit "szakertői" vizsgálatra.
(Időközben kiderült a volt tulajdonost előzetesbe, majd vád alá helyezték, csoportosan elkovetett autólopás-ok ért...)
A szakértő megvizsgálva a gépkocsit megnyugtatott, "nem történt változtatás az egyedi azonositó jeleken" minden rendben, csak a tetőt cserelték le, cserelték ki, ezzel csekély mértékben kárositottak meg!
Ezt követően xy rendőrtiszt nő küldött eggy levelet amelyben közölte, " A tető ráépités az alvázszám meghamisitására irányult, ezert ujj alvázszámmal elláttatni sziveskedjék, továbbá a Nemzeti Közlekedési Hatóságot tájékoztatta!
A Közlekedési Hatóságnál közölték, " nincs mód ujj alvázszámot kérni, alvázszám hamisitott, gépkocsira!
Ha beviszem azonnal végleg kivonják a forgalombol, (az azonositot megsemmisitik, és igazolnom kell, hogy leadtam eggy bontóba, ahol még nekem kell fizetnem, (jobban jár ha darabokba eladja...)
Két honap mulva kaptam levelet az ügyéssegtöl amelyben közlik "büncselekmény hiányában megszüntetik az eljárást az egyedi azonositójel megváltoztatása vonatkozásában, továbbá nagyertékre elkövetett csalás vonatkozásában, ugyanis 2-400 ezer forint kárt okoztak, amely értékcsökkenés, polgári peres ügy...)
Mivel a rendörtiszt (nyomozati szakban) tályékoztatta a Közlekedési Hatóságot, azok a levelet befogadva, nem müszakivizsgáztatják le az autót, immár másfél éve!
Az ügyésségen ugy tályékoztattak, "mi azért nem tályékoztattuk a Közlekedési hatóságot mert, a gepkocsi tiszta ez derült ki a szakértői véleményböl, ezért is ejtették a vádat".
Azóta töbször is jártam a Rendörségen, továbbá a Biróságon, ahol egymásra mutogatnak.
A Rendörség szerint, nincs ok eljárni az ügyben, " A Rendőr kolega helyesen járt el! Továbbá ne is eröltessem az ügyet mert megjárhatom"!
Az eredetvizsgáló állomáson közölték," ők nem hibáztak ezt a szakértői vélemény és az Ügyésségi okirat is bizonyitja"! Megjegyzem hamár a "tető átépités" az egyedi azonositó megváltoztatására irányult" ( ami mint tudjuk kiderült nem igaz) nem kellett volna észrevenni?
Többször reklamáltam telefonon majd levélbe is a szóban forgó (Székesfehérvári Rendőrkapitányságon) hogy részemre az üzemanyag téritest küldeni sziveskedjenek, minthogy a Tanu idézesen szerepelt, utoljára azt a választ kaptam telefonon hogy küldje el a busz, vagy vonat jegyet mert ezesetben van csak lehetősség "utikölcség téritesre"!
Ekkor tályékoztattam hogy a gépkocsit is vinnem kelett, az volt ugyanis a vizsgálat tárgya, erre az ertse meg busz vagy vonatjegy volt a válasz, kérdésemre hogy a kocsit talán a buszablakon kilógatott porázon kelett volna magam után huzni, azt a választ kaptam hogy " zárjuk rövidre a témát mert ha mégegyszer hivni mer feljelentem"!
Minthogy ugytunik rendőrállamban élunk, ahol mindenféle Birósági döntést mellőzve ugy lehetetlenitenek el embereket ahogy kényük, kedvük,tartja, továbbá az igazságszolgáltatás sem létezik nagyon ugytünik, igazán nemtudom mitévő legyek?
Több kérdés is felmerül bennem: A károkozó felelősségén tullmenően (amelyel szemben követelést érvényesiteni nincs mód, lévén nincs semmije) az kötelezöen előirt gépjármüeredetiség vizsgálat tol tettük függővé az adásvétel megvalósulását, mint gondolom logikusan minden ember, nyilván elvárható lett volna hogy ott is felfedezzék a tetö ki lett cserélve.
Továbbá a Magyar Hatósság ugytünik saját "Hatósági eredetvizsgálatát" nem fogadja el amikoris uj szakertői vizsgálatot kér, erősitve az emberekbe azt a hitet hogy az eredetvizsgálat is csak eggy kötelezően előirt szolgáltatásnak álcázott adóféleség!
Munkámhoz nélkülözhetetlen a gépjármü, igy munkahelyem is elvesztettem, ennélfogva ügyvédet megbizni anyagiak hijján nem áll módomban.
