Egy inerciarendszer még az origójával együtt sem olyan misztikus, hogy falon áthaladó képességgel ruházza fel a nevezett fénygömböket. Nincs több fénycsík, ahogy egy mutáns is írta.
Annyit kellene még az előző példához helyesbítésként tennem, hogy
a rendszerünk origója körül koncentrikus gömbök közül az első utcánál egy,
a második mellékutcánál már kettő egymást követő,
a harmadiknál már három egymást követő fénycsík világítaná meg a házakat
ha valóban az origónk maradna a fénygömbök középpontjában..
Csak az a bibi, hogy a tapasztalat szerint az a fénygömb amelyik az első utcába behatolt, már nem tud a többi utcába is behatolni, mert a házak ebben megakadályozzák..
Így csak az egymást (a példaban 15 méterre) követő középpontú fénygömbök
középpontjai a mellékutcákkal együtt mozogva elmozdulnak az autónk origójából.
No nem egészen. Az autóm rendszerében ugyanis a szalagházak irányukra merőlegesen haladnak el mellettem. A fénygömbnek azt a részét, ami a 3. mellékutcába bevilágítanai, az első ház már kiárnyékolta.
Szóval megyek az autómmal a főúton, és villogtatok a fénydudámmal, amikor a házak közötti, a főútra mreőleges mellékutcákhoz érek. Olyan széles körben világít a lámpám, hogy bevilágít a mellékutcákba.
Ekkor:
1.
Az autómhoz rögzített rendszerben, minden egyes villantásnál olyan fénygömbök keletkeznek, melyek origójában én vagyok (az autóm), és koncentrikusak. Persze a fénygömbökből a házak kiharapják az árnyékukat. De ami részt nem harapnak ki, azokra a részekre igaz, amit mondtam.
2.
A házak rendszerében is fénygömbök keletkeznek, amik azonban nem koncentrikusak, hanem középpontjuk főutcának azon pontja, ahol éppen villantottam a fénydudával. Megjegyzés a kiharapott részekre it is áll.
(Ha nem így lenne, akkor az első villanás fénygömbje az elhaladás során bevilágítana az összes ház-sor közé...
Hiszen ha valóban az origód körül gömbszerűen távolodna, akkor csak annyi lenne a változás, hogy az első utca első negyedét, a következőben a másodiknegyedet, a harmadikban pedig csak a harmadik negyedet világítaná meg..)
Ugyanazt a hangnemet használom amióta elkezdtem veled ezt a fonalat. Békés és jószándékú és nem provokálható és terelésekre nem reagáló de indokolt esetben kemény hangnemet. Szerintem ez teljesen rendben van és szerintem te nem a hangnem hanem a tartalom változásai alapján ugrasz.
Szerintem mindenki aki (el)ismeri a specrel érvényességét azt kell hogy mondja hogy ha inerciális mozgású fényforrás villog akkor ennek eredményeképpen a fényforráshoz kötött megfigyelő minden időpillanatban koncentrikus fénygömbök egyetlen közös középpontjában fogja találni önmagát. Függetlenül attól hogy hol van (volt) annak a rendszernek az origója amelyikben esetleg mi leirjuk a fényforrás inerciális mozgását.
Aztán ha egy mutáns netán másképp gondolná akkor majd alighanem hiszek neki és belenyugszom hogy tényleg nagyon laikus vagyok a specrelhez.
De Gézoo én a zeneszerzéshez is nagyon laikus vagyok mégis zavar a kakofónia.
És mit szólsz ahhoz, hogy ha pl. egymással párhuzamos szalagházak vége melletti úton haladsz... a házak között egy-egy utca -é s minden villanás két ház közötti szakaszon történik.. bevilágít az aktuális két házsor közötti utcába..
Akkor az első fénygömb behatol az első két házsor közé.. A következő fénygömb
a következő kettő házsor közé, az azt követő fénygömb a harmadik házsor-pár közé..
Nyílván az első fénygömbje sem a második sem a harmadik villanás által megvilágított utcát nem tudja megvilágítani..
És ugyanígy a többi villanás is mind, csak a "saját utcáját" világítja be, a többit nem..
Azaz két villanás két különböző tulajdonságú fénygömb, három villanás, három
különböző tulajdonságú fénygömb..
ÉS! Minden fénygömb a Te autód rendszerének ugyanazon pontjáról indult..
Onnan, ahol a lámpád áll, az autód rendszerének origójában..
Így ha pl. 15 m/s sebességgel haladsz, és t=1 sec akkor a fénygömbök középpontjai egymástól
x=15*1=15 méter távolságra vannak..
Vagy ahogy specrelesen ezt az autód rendszeréből látjuk:
A házak, utcáikkal 15 m/s sebességgel haladnak feléd,
és az origódban lévő lámpáról indult villanás fénygömbjének középpontja
a házakkal együtt 15 m/s sebességgel távolodik az origódtól..
Remélem a folytatást is megértette (azért csak remélem, mert még nem olvastam a válaszát..), hogy ezzel a különböző tulajdonságú fénygömbök létével,
kizártuk a koncentrikus, (azaz azonos középpontú) fénygömbök lehetőségét.
Hogy nehogy a tévedések vígjátékává avanzsáljon a beszélgetés, ismét leszögezem, hogy ha az inerciarendszerem origójában elhelyezkedve villantok néhányszor a kezemben tartott lámpámmal, akkor koncentrikus fénygömböket eregetek, melyek középpontjában magam vagyok. Még akkor is, ha történetesen az erkélyajtóhoz képest mozgok is.
Mára már csak egy példa fele, mer' ahogy nézem, te is három után lépsz le a netről, meg én is.
"Vegyük a napot. A naphoz és az állócsillagokhoz rögzítsük a K inerciarendszert.
A nap körül kering egy bolygó. Ez a bolygó valamely pillanatban villant egyet.
Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint növekvő sugarú fénygömböt, a fénygömb középpontja a bolygó általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában."
Igen/nem.
A bolygó _nem_ inerciarendszer. A lakosok által látottak a példa másik fele, holnapra. Ha akasz, gondolkodhatsz rajta addig, de ismételném: a bolygó _nem_ inerciarendszer, nem szabad annak venni.
Miért nem ezt mondtad?. Próbáljak érthetőbben fogalmazni.. Oké..
Azért rajzoltam az ábrákat, hogy jobban érthetőbb legyen.. És lám, mégy így sem olyan, mint amikor a táblára rajzolok, pedig ezek az ábrák még tetejében szebbek és sokkal színesebbek is..
De igaz, a fórum, messze nem előadóterem.. még akkor sem, ha itt is kérdezhetünk és "elmondhatjuk".. gondolatainkat.
Nos, lehet, hogy reménytelennek látszik.. Ezért javaslom, hogy nem csak az én esetemben, hanem másokkal való beszélgetésnél is, célszerűen próbáld követni a többi beszélgetést is..
Éppen az előbb mondtam Egy Mutánsnak egy szemléletes példát a fénygömbökre..
Ő megértette, hogy egy IR adott pontján, pl. az origójában fixen elhelyezett lámpa villanása, annak ellenére, hogy mindvégig marad a rendszer origójában, az egymást követő időpontokban más és más fénygömböket állít elő..
Remélem a folytatást is megértette (azért csak remélem, mert még nem olvastam a válaszát..), hogy ezzel a különböző tulajdonságú fénygömbök létével,
kizártuk a koncentrikus, (azaz azonos középpontú) fénygömbök lehetőségét.
Ezzel pedig kizárták az eltérő tulajdonságú fénygömbök azt, hogy az origó és vele a lámpa a középpontjukban maradhatna.
Ha én tehetetlenül mozgok, azaz hozzám IR köthető, melynek mondjuk az origójában állok, és egymás után a kezemben levő lámpával villantok 2x, akkor két fénygömb keletkezik, melyek koncentrikusak, a középpontban velem. Az egyik sugara tőlem mérve r=ct, a másik c(t-dt), ahol t az első felvillanás óta eltelt idő, dt pedig a két villantás között eltelt idő. Így a két gömbhély távolsága (a sugáron mérve): cdt.
Nekem a te leirásod valóban tul bonyolult. Ahogy másoknak is az. Ez is figyelmeztető jel kellene hogy legyen számodra. Mert értelmes dolgokat egyszerüen is le lehet irni. Lásd például a két mozgó lámpa egyszerre egy közöset villan kisérletet.
Mégis igy - mivel te ennyire bonyolultan tudsz csak irni - teljesen rendben van ha azt mondod hogy a te időben is kaotikus leirásod szerint kétszer felkapcsolni egy lámpát (hát most meg mégse kettőt? az előbb még kettő lámpa volt...) az nekem tul bonyolult. Ahogy másoknak is az.
Hát nem pont ezt irtam le neked az elöbb? Hogy magyarázni se tudsz? De ezt. A másik gond meg ott van hogy neked egyszer felkapcsolni azt az érthetően leirt két nyomorult lámpát is tul bonyolult.
Egyetértek abban hogy tul reménytelen elképzelni hogy te bárkinek is érthetően elmagyarázz bármit.
Lám milyen szépen egyetértünk. Neked is legyen szép napod. Az enyém egész vidám és napsütéses köszönöm.
Ne fantáziálj. Egyelőre annál a fránya második állításnál tartunk. És az állításnak/példának szerves része, hogy minden megfigyelő szerint egy fénygömb középpontja az hely, ahol a forrást észleli a villanás időpontjában.
Egyelőre nincs második villanás. Nincsenek fotonok. Egyelőre csak az a második példa van: "Adott két IR, K és K'.
Valamely időpontban villan egy lámpa.
Egy K rendszerbeli megfigyelő lát egy ct szerint növekvő sugarú fénygömböt, a fénygömb középpontja a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában.
Egy K' beli megfigyelő szintén egy fénygömböt lát, aminek a sugara ct' szerint nő, a fénygömb középpontja pedig a lámpa általa észlelt tartózkodási helye a villanás általa észlelt időpontjában. "
